Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-16 / 15. szám

1995. január 16., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 HASZNOS TUDNIVALÓK KISVÁLLALKOZÓKNAK Új finanszírozási módok, régi támogatások A nemzetgazdaság munkaerő-mérlege Az ország valamivel több mint 10,2 millió lakosa közül az elmúlt év elején 6 millió volt a munkavállalási, tehát nők ese­tében 15-54 éves, férfiak eseté­ben pedig 15-59 éves korban. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésé­ből derül ki. A munkaerő-mér­leg tanúsága szerint 1993-ban tovább csökkent a foglalkozta­tottak, s emelkedett a rokkant- nyugdíjasok és korengedmény- nyel nyugdíjba vonulók száma. 1994. január 1-jén a gazdasági­lag aktív népesség 4,8 millió fő volt, 13,3 százalékuk munka- nélküli. Tovább csökkent a ha­gyományos vállalatoknál, a szövetkezeteknél foglalkozta­tottak száma, s a múlt év elején már 22 százalékot tett ki a jogi személyiség nélküli vállalkozá­sok aktív keresőinek aránya. Többet utazunk belföldön Az elmúlt évben a kereske­delmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma nagyobb mér­tékben nőtt, mint a külföldieké - állapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb je­lentése. A múlt év november végéig 4,7 millió vendég fordult meg a kereskedelmi szálláshe­lyeken, s 16 millió éjszakát töl­töttek el. A vendégek közül 2,7 millióan voltak külföldiek, akik a magasabb kategóriájú szállo­dákat és panziókat vették igénybe. A szállodák kihasz­náltsága novemberben 45%-os volt, az év 11 hónapját tekintve pedig 47%-os. Az utasforga­lomban november végéig 37 millió külföldi látogatott Ma­gyarországra, valamivel keve­sebben, mint egy évvel koráb­ban. Csupán Japánból és a Szovjetunió utódállamaiból jöt­tek többen, mint egy évvel az­előtt. Magyarok 13 millió alka­lommal látogattak külföldre, ez 18%-os növekedést jelent. A legtöbb határállomás forgalma visszaesett, a szerb határszaka­szon azonban 3 millióan fordul­tak meg, ötször annyian, mint az előző évben. Kismértékben növekedett még a budapesti re­pülőtéren, továbbá a szlovén és a szlovák határszakaszon kül­földre látogatók száma. A nem­zetközi fizetési mérleg idegen- forgalmi aktívuma szeptember végén 400 millió dollár volt, a bevétel dollárban számítva 16%-kal nőtt egy év alatt. Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy világszerte szá­mos alapítvány működik nem­csak a közegészségügy, a mű­vészetpártolás, a gyermekvéde­lem területén, hanem a szorosan vett gazdasági életben is. Van­nak olyan alapítványok, ame­lyek a gazdasági élet résztvevő­inek támogatására, gyarapítá­sára - például a mozgássérül­tek, a szellemi fogyatékosok foglalkoztatásának előmozdítá­sára, valamely régió fejleszté­sére, pályakezdők útjának egyengetésére - alakultak, de igen kiterjedt a kezdő, illetve a tevékenységük első esztendei­ben járó kis- és középvállalatok támogatására irányuló alapítvá­nyok köre is. A kisvállalkozók támogatást igényelnek A középosztály megteremté­sére, fenntartására, erősítésére irányuló társadalmi szándék nemcsak az államot és az ön- kormányzatokat készteti a pol­gárosodó réteg segítésére, tá­mogatására, hanem a különböző egyesületeket, magánszemélye­ket is. Magyarországon a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a legnagyobb azok közül a szervezetek közül, ame­lyek a kis- és középvállalatok támogatását, és ezzel a kisvál­lalkozói réteg felkarolását írták zászlajukra. A MVA-t 1990-ben alapította a kormány 4,2 milliárd forint alaptőkével. Ez mintegy 40 millió ECU-nak felelt meg. (Ezt a számolópénzt azért használom az alaptőke mérésére, mert az Alapítvány tetemes összegű, ECU-ben kife­jezett PHARE támogatással működik.) Az alapításban pénz­intézetek és vállalkozói érdek- képviseletek egyaránt szerepet vállaltak: a kormány 3 milliárd forinttal segítette az alapítást, az érdekképviseletek mintegy 5 millió forinttal, a pénzintézetek pedig 1 milliárd 235 millió fo­rinttal „szálltak be„ az induló tőkébe. 1990 közepén az Európai Közösség bizottsága az MVA-t választotta a magyarországi PHARE Kis- és Középvállalati Program megvalósítására. Az alapítvány ma már saját forrása­iból ugyanannyival járul hozzá a programok finanszírozásához, mint az Európai Unió PHARE programja. Eddig csaknem 60 millió ECU-t és azzal egyenér­tékű forintot folyósított, főként decentralizáltan, a jól működő helyi vállalkozói központokon keresztül. Az alapítvány a kis- és kö­zépvállalkozások gyarapodásá­nak támogatása mellett a vállal­kozók számára szükséges isme­retek fejlesztéséből is részt vál­lal az általa kezelt hazai és kül­földi forrásokból. Fontos külde­tésének tekinti a pontos és meg­bízható informálást. Ezért tá­mogatta a ma már minden me­gyében és a fővárosban jelen­lévő regionális vállalkozói köz­pontok alapítását, s igyekszik koordinálni a központok tevé­kenységét. E munka szerves ré­sze egy olyan távközlési számí­tógépes „közlekedő-edényrend- szer” kialakítása, amely révén a hazánkban és külföldön mű­ködő vállalkozói kör hozzáfér­het a számára fontos informáci­ókat felhalmozó központi adat­bázisokhoz. 1994 szeptember közepéig több, mint 50'ezer ügyfél kapott tanácsot a 17 vállalkozói köz­pont 120 városban és települé­sen megtalálható irodáiban. 7000 vállalkozó vett részt a képzés valamely formájában. Az MVA vállalkozó-képzési anyagokat íratott, a kis- és kö­zépvállalatokat szolgáló publi­kációkat adott ki, megteremtette az Euro-Info Levelezési Köz­pontot. A különösen nagy üzleti potenciállal rendelkező fiatal vállalkozások támogatására pe­dig létrehozta a Nemzeti Üzleti és Innovációs Központot. Kuta­tásokra adott megbízásokat s az eredmények alapján alakította saját tevékenységét is. A tapasz­talatok alapján igyekezett befo­lyásolni a jogalkotást. T őke-megelőlegezés A Magyar Vállalkozásfej­lesztés Alapítvány (MVA) új módszert kíván bevezetni a ha­zai kis- és középvállalkozások finanszírozására. Ez az év elejé­től igénybevehető támogatás lé­nyegében az adott vállalkozás tőkéjét kiegészítő hitelforma. Lejártakor a vállalkozó, a tőkét juttató MVA, illetve a lebonyo­lító bank megállapodhat, hogy a hitelező a visszafizetést kéri-e, vagy a követelése erejéig in­kább tulajdonosi részesedést szerez az adott Vállalatban. Az új hitelforma bevezetésé­nek úttörő munkájára a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) vállalkozott, amely 7 körzeti kockázati tőkejuttatási központ közreműködésével il­letve a vállalkozásfejlesztési alap helyi központjaival közö­sen dönt a hitelek sorsáról. Nyilvánvalóan sem a MVA, sem az MBFB nem érdekelt a vagyonkezelésben, ezért nem valószínű, hogy e két szervezet a tulajdonszerzést fogja válasz­tani a visszafizetés helyett. In­kább arról van szó, hogy fize­tésképtelenség esetén értékesíti, vagy megbízottja útján működ­teti tovább az általa támogatott céget, hogy a megelőlegezett tőkéjéhez teljesen biztosan hoz­zájusson. A nagy kockázat ellenére is szükség van erre a hitelformára, hogy eltérően az eddigiektől, fedezet nélkül is pénzhez jut­hassanak a tőkehitelre érdemes vállalkozások, vagy azok, akik­nek a fedezeti vagyontárgyai már meg vannak terhelve. Az a veszély, hogy rossz üzletvitel esetén a vállalkozók cégük egy része felet elveszíthetik a tulaj­donosi jogokat, valószínűleg fokozott gondosságra készteti majd az adósokat. A fenti hitelforma két, már korábban ismert hitelezési mód kombinációjára épül. Az első a „pénzmag hitel” - angolul seed-money -, a tőke megelőle­gezésére szolgál, a második az átváltható adósságlevél, amely­nek lejártakor a hitelező eldönti, pénzt, vagy tulajdonrészt vá- laszt-e törlesztésként. Pénzügyi programok Amikor a kis- és középvál­lalkozásokról esik szó, nem le­het elégszer ismételni azokat a lehetőségeket, pénzügyi forrá­sokat, amelyek igénybevétele nélkül sokszor hiábavaló küzde­lemnek tűnik egy-egy vállalko­zás talpon maradása. Ezért hadd soroljuk fel ismételten az MVA hagyományos pénzügyi prog­ramjait, amelyek bárki rendel­kezésére állnak. E hitelprogra­moknak ugyanis az a legfonto­sabb céljuk, hogy a kis-és kö­zépvállalkozóknak fejlesztéseik megvalósításához kedvezmé­nyes beruházási hitelt adjon. Azt azonban kevesen tudják, hogy e kölcsönök mintegy 25 százaléka forgóeszköz beszer­zésre is igénybe vehető. A hitel kamata kedvezményes, általá­ban 3-4 százalékponttal alacso­nyabb a piaci kamatoknál. A felvehető legmagasabb hite­lösszeg, a felhasználási céltól függetlenül akár 10 millió forint is lehet. A Mikrohitel Program gépek, berendezések és egyéb állóesz­közök vásárlására vehető fel. Legfeljebb 30 százaléka fordít­ható forgóeszköz finanszíro­zásra. A kérelmek a területileg illetékes helyi vállalkozói köz­ponthoz nyújthatók be. Felső határa 500.000 forint, kamata azonos a jegybanki alapkamat­tal. Futamideje 6 hónaptól 3 évig terjed, amelyből legfeljebb 6 hónap a türelmi idő. Bőséges a hitelek kínálata A Reorg-Start hitelt termé­szetes személyek vehetik fel csőd vagy felszámolás alatt álló vállalatok vagyontárgyainak megvételére. 25%-a fordítható forgóeszközökre. Összege ma­ximum 15 millió forint, kamat­lába a jegybanki alapkamat 75%-a, plusz 1-2 százalékos ju­talék a folyósító pénzintézet­nek. A Start Hitelgarancia Alap azoknak a vállalkozóknak nyújt segítséget, akiknek az üzleti tervét egy bank már elfogadta, de a hiányzó fedezet miatt még­sem kaphatnának hitelt. Az Alap maximum a hitel 30%-áig nyújt készfizetői kezességet a Start, illetve a Reorg-Start hi­telhez, évi 4%-os garanciadíj mellett. Nemcsak a bevezetőben már említett tőkemegelőlegezési hi­telt vezeti be új hitelezési for­maként az MVA. 1995-ben még egy újdonsággal szolgál: a ka­matmegelőlegezéssel. Ennek az a célja, hogy a vállalkozókat terhelő hitelek hosszabb, egyen­letesebb adósságszolgálatot te­gyenek lehetővé, ezzel is átse­gítsék az első nehézségeken a cégeket. A fentiekben felsorolt prog­ramokról és hitel-lehetőségek­ről a helyi Vállalkozói Közpon­tok nyújtanak részletes tájékoz­tatást. Bácskai Tamás A fiatal, kezdő vállalkozóknak a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ nyújt széles körű szol­gáltatást, tájékoztatást Läufer László felvétele Fotó: Müller Andrea A FÉRJ BÁDOGOS, FELESÉGE KOZMETIKUS BÓLYBAN Hrabovszkyék szerencséje Egy boldog család Szép, új tetőteres családi ház a bólyi Bánki Donát utcában. A kapunál két cégtábla: Hra- bovszky Tibor bádogos és Hra- bovszkyné Molnár Katalin kozmetikus. Épp javítják a pad­lófűtés alagsori gázkazánját, így a feleség édesapja által barká­csolt tágas, kényelmes étkező­saroknál nagykabátban ülve sincs melegem a kedves, köz­vetlen iparos házaspárnál. Két lánykájuk, a 10 éves Eszter is­kolában, a három és féléves Emese óvodában van, így csak színes fényképről láthatom őket. Két kis szöszi tündér - csúszik ki a számon. Ők boldo­gan összemosolyognak. Tizen­egy éve házasok. Egyikük élete sem úgy ala­kult, ahogy azt gyerekkorukban megálmodták. A 33. évében járó Tibor világ életében élt-halt az autókért, versenyzett is, még sem vették fel autószerelő tanu­lónak. Éveken át dolgozott vil­lanyszerelő, majd bádogos mel­lett, ez utóbbit ki is tanulta. A nála két évvel fiatalabb Kati gyerekgyógyász, az érettségi után agrármérnök szeretett volna lenni, s most kozmetikus­ként is elégedett sorsával.- Szerencsések vagyunk - ál­lítják határozottan.-Miért, miben?-Abban, hogy Tibivel egy­másra találtunk, s Mohácsról Bolyba költöztem hozzá, a szü­leihez, hogy Eszti és Emese is értelmes, egészséges, szófo­gadó és kötelességtudó. Két éve végre már itt lakhatunk, a ház­építési kölcsönt kinyögtük, mindkettőnk műhelye jól fel­szerelt és gépesített, munkánk is van. Mi kell még? Csak egész­ség legyen! Szerencsére nem vagyunk betegeskedő típus - sorolja a feleség.-Még nem voltunk táppén­zen - veszi át a szót Tibor. - A bádogos mesterséget a majsi Fábián István mellett tanultam ki, ebben is szerencsés vagyok. Katival úgy kezdtük az önálló ipart, hogy ha csak annyit lehet vele keresni itthon, mint egy munkahelyen, már megéri.-Amikor a bejáratnál kitet­tük a két cégtáblát, egy ismerő­sünk ugratott mindkettőnket, hogy jön pléhpofát csináltatni - mesélik nevetve. Kati megmutatja a házuk te­tőterében kialakított Kleopátra szépségszalont, mely kozmeti­kai, férfi-női fodrász, pedikűr és testmasszázs, manikűr és műkö- römépítő szolgáltatást nyújt, s nemsokára bronzáriummal is bővül. Közben dicséri hajdani tanítómesterét (a mohácsi Nagyné Bossányi Ilona) és mos­tani munkatársait. Anyagiak terén is szerencsé­sen egészítik ki egymást. Kati rendszeres bevétele jelenti a háztartás, a család mindennapi kiadásaiban a biztonságot. Tibi munkája eleve nagy anyagkölt­ség-igényű, a horganyzott és vörösréz lemez is egyre drá­gább. Mivel fogy az emberek pénze, egyre kevesebb az épít­kezés, így az ő munkája is.- Amikor Tibi megkapja a pénzét, tényleg többet hoz haza, mint amennyit én, de ez nincs naponta, ráadásul nem is min­den megrendelő töri magát, amikor a munka végeztével a fizetésre kerülne sor - mondja a feleség. A férj legutóbb a gyűdi és a virágosi templomtornyot bádo- gozta újra. Egyedül dolgozik. „Manapság csak így lehet fennmaradni.” Egyetlen olyan tanulója volt, aki komolyan vette a bádogosságot, országos szakma kiváló tanulója versenyt is nyert. A többi? A szülői elké- nyeztetés és a biztos anyagi hát­tér miatt nem volt késztetésük se a szakma elsajátítására, se a munkára.- Elment végképp a kedvem az ilyen alibi-tanulóktól, nem éri meg rájuk pazarolni a drága munkaidőt - összegez Tibor.- Mi nem kaptunk semmit készen. A szüléink nem tudtak anyagilag segíteni, így a két ke­zünk munkájával értünk el min­dent. Emiatt is jobban megbe­csüljük egymást és mindent, amit közösen teremtettünk - mondja a feleség.- Mi a nagy álmuk-vágyuk?- Még tovább modernizálni a műhelyt és biztonságosabban élni. Talán még egyszer össze­jön az autóversenyzés is - így a férj.- Hogy ne kelljen mindig ide-oda rakosgatni, szinte fillé- rezve beosztani a pénzt. Még többet lenni a gyerekekkel. Ta­lán egyszer még utazgathatunk is együtt - sóhajtja a feleség. Jól tudom, nem csak ők ál­modoznak ilyenekről. B. Murányi László KERESKEDELMI BANK RT. Ismét fölfelé A Kereskedelmi Bank Rt. - az előző években végrehajtott konszolidációs lépések hatására - ismét felfelé ívelő pályára ke­rült. Bár a mérlegfőösszege csupán 1-2 milliárd forinttal növekedett a múlt esztendőben, lényegesen csökkent a kétes és rossz követelések aránya. A bank a múlt esztendőt az előze­tes számítások szerint 1,5 milli­árd forintos adózás előtti ered­ménnyel, illetve 1 milliárd fo­rint körüli adózás utáni nyere­séggel zárja. A bank szavatoló tőkéje je­lenleg eléri a 16 milliárd forin­tot. Ez a múlt év végén 4,7 mil­liárd forinttal emelkedett annak hatására, hogy a pénzintézet az államtól ilyen összegű aláren­delt kölcsöntőkét kapott. A tő­keellátottsága jelentősen javult, s a tőkemegfelelési mutató mára meghaladja a nemzetközileg is elfogadott 8 százalékos mérté­ket. A bank jegyzett tőkéje de­cember 31-én 51,9 milliárd fo­rint volt, saját tőkéje pedig több mint 10 milliárd forintot tett ki. Mint ismeretes, a Kereske­delmi Bank Rt. 1992 óta részt- vesz a bankkonszolidációban, ami az elmúlt három évben meghozta a várt stabilizációt. i i t » t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents