Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-16 / 15. szám

1995. január 16., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 3 TELEFONOS FÓRUM A FELSŐOKTATÁSBAN VALÓ TOVÁBBTANULÁSRÓL Felvételizzünk - de hogyan és hová? Jelentkezes - felvételi vizsga - átirányítás. Ez a három kulcsszava volt annak a felsőoktatási továbbtanulásról tartott telefonos fórumnak, melyet az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében rendeztek január 12-én. Ezen részt vett a pécsi felsőoktatási intézmények képviseleté­ben Heilmann József (JPTE BTK), dr. Kiss Lászlóné (JPTE AJK), Hetesi Mária (JPTE KTK), Zsikó János (JPTE TTK), Bedő Zsuzsa és Czuczor József (Baranya Megyei Munkaügyi Központ), Kálmán Sándorné (POTE Egyetemi Szakok), dr. Császár Piroska és dr. Boncz Imre (POTE Egészségügyi Főiskola), Novák Sa­rolta (PMMF) és Boda Jánosné (Zeneművészeti Főis­kola). Az alábbiakban a fórumon elhangzott legérdeke­sebb kérdésekből és válaszokból adunk összeállítást. A magyar egyetemekre, főis­kolákra jelentkezőknek idén is leghasznosabb kézikönyvre a „Felsőoktatási felvételi tájékoz­tató 1995”, annak ellenére - mint legtöbb érdekelt jelezte -, hogy apróbb hibák, kihagyások zavaróak lehetnek. A Tanulmá­nyi Osztályok vezetői ezért mindenkit arra kémek és bíztat­nak, hogy elsősorban az ebben foglaltakat tanulmányozzák át a lehető legalaposabban a jelent­kezők, s az ott leírt útmutatás alapján töltsék ki beadandó pa­pírjaikat (mint bizonyára min­den érintett tudja, a beadás hatá­rideje 1995. március 1.). A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem és a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola küszö­bön álló fúziója semmiben sem befolyásolja a két intézmény felvételi rendjét, először ugyanis a szervezetek jogi egyesítésére kerül sor, az Uni­versitas létrehozására. A PMMF-en az elméletileg maximális 120 pontból legalább 70-et meg kell szereznie a je­löltnek ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele. A közép­iskolából hozott - esetleg gyen­gébb - pontok csak akkor tör­lődnek, ha a felvételin az illető minimum 50 pontot össze tud gyűjteni. A 120 maximumpont azért „elméleti”, mert mint. minden felsőoktatási intéz­mény, a PMMF is saját maga meghatározott többlet pontokat adhat nyelvtudásra, versenyhe­lyezésekre, rajzkészségre stb., amik az összpontszámot jócs­kán megnövelhetik. A főiskolán a műszaki tanár kiegészítő szakra nincs külön felvételi, a bejutáshoz műszaki alapdip­loma szükségeltetik. A JPTE Bölcsészettudomá­nyi Karán a rajz-vizuális neve­lés szakra a felvételi vizsga két részből áll: tavasszal egy alkal­massági tesztből, majd július­ban 5 napos gyakorlati és elmé­leti vizsgából. A jelentkezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ez nem a hagyományos rajztanári szak, ilyen képzés ma csak a szombathelyi és szegedi főiskolákon működik. A JPTE Közgazdaságtu­dományi Karára a különböző menedzserképzéskre (pl. mű­szaki menedzser) vagy két le­zárt félév tanulmányi eredmé­nyének fényében vagy már dip­loma birtokában lehet bejutni. A JPTE Állam- és Jogtu­dományi Karán az 1995/96-os tanévben két újdonsággal talál­kozhatnak. A legfontosabb az, hogy indul egy speciális nulla­dik évfolyam, ahová azok ke­A felsőoktatási intézményekben rendszerint ősszel megrendezésre kerülő nyílt napok is segítik a végzős diákokat a pályaválasztásban. (Felvételünk a JPTE-n készült) Fotó: Läufer László rülnek, akik a vizsgán legalább 100 pontot elértek, de nem ke­rültek felvételre. Ők önköltsé­ges alapon egy szemeszteren keresztül kvázi joghallgatónak számítanak, igaz, tanfolyami keretben, külön a „rendes” egyetemistáktól, de ugyanazt fogják tanulni, mint a többiek. A félév leteltével 1996. január­jában versenyvizsgát tesznek. Ez azért lesz valójában verseny, mert az első 50 legjobb ered­ményt elérő jelölt automatiku­san átkerül a nappali tagozatra. A fent említett önköltséges ok­tatás piaci óradíjat jelent, csu­pán arra van mód, hogy 10-15 fő szociális alapon tandíjmen­tességet kapjon. Szintén a jogi kar újdonsága az a speciális kiegészítő képzés, amire csak azok jelentkezhet­nek, akik Államigazgatási Főis­kolát végeztek (jeles vagy jó eredménnyel), és hét féléven át tartó ráképzéssel jogi diplomát kapnak majd. Ez a képzés is ön­költséges, kb. 150 hely van. A POTE Egyetemi Szako­kon - általános orvos, fogorvos - a felvételihez belépő az angol nyelv olvasása és megértése kö­zépfokon. Ezt vagy középfokú B nyelvvizsgával vagy ezzel egyenértékű más (TOEFL, Cambridge stb.) vizsgával lehet kiváltani, vagy az egyetem Nyelvi Tanszékén tehetnek írásbeli vizsgát a jelentkezők - erre számos alkalmuk lesz. Arra azonban mindenki ügyeljen, hogy valamilyen nyelvvizsgája legyen, mert ennek hiányában le sem ülhet a szóbeli vizsgá­hoz! Jó azt is tudni, hogy nyelv­vizsgáért pluszpontot csak a nem a POTE-n szerzett vizsgá­ért adnak! Akik POTE-ra jelentkeznek, nem kérhetik átirányításukat a JPTE Természettudományi Ka­rának biológia-fizika szakára, csak egyszakos fizikára. A tájékoztató könyvből ki­maradt, hogy a POTE Egész­ségügyi Főiskoláján diplomás ápoló szak levelező tagozaton nem csak Pécsett és Zalaeger­szegen, hanem Szombathelyen is indul. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Pécsi Tagozatán a jövő tanévben újra indul a 3 éves Posztgraduális Zeneterá­piás Képzés, melyet közösen indítanak a POTE-val. A kép­zésre csak diplomával rendel­kezők jelentkezhetnek, a határ­idő 1995. április 1. * * * Természetesen a telefonos fó­rum csupán egy intenzív lehető­ség volt arra, hogy a felvételizők kérdéseire választ adjunk. A to­vábbiakban az egyes egyetemek, főiskolák Tanulmányi Osztályai adnak bővebb felvilágosítást a problémás kérdésekben. M. K. Alkotmány és piacgazdálkodás Alkotmány és piacgazdálkodás címmel - az Igazságügyi Minisz­térium és a Miniszterelnöki Hiva­tal közigazgatási államtitkárának felkérésére - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Sigma-prog- ramjának keretében ismét nem­zetközi tanácskozásra kerül sor január 18-án és 19-én. Az ezt megelőzően tavaly decemberben tartott konferencia a kormányzás és az alkotmány kérdéseit vitatta meg. A mostani szeminárium na­pirendjén a gazdasági alapelvek az alkotmányban, a magángazda­sági tevékenység, az állami be­avatkozás a gazdaságba, az állami erőforrások kezelése, valamint az érdekképviseletek és a közigazga­tás témakörök szerepelnek. A rendezvényre - amelyen Marto- nyi János volt külügyi államtitkár elnököl - neves holland, olasz, német és francia szakembereket hívtak meg. Tiltakozó természetgyógyászok A természetgyógyászatról szóló rendelettervezetet a szak­mai érdekképviselet üdvözli, de néhány részlete miatt demonstra­tív tiltakozásra készül. így sum­mázható a Magyar Természet- gyógyászok Uniójának a tervezett jogszabály kapcsán kialakított, a közelmúltban a népjóléti tárcához is eljuttatott állásfoglalása, amely­ről a szövetség főtitkára tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Ta- raczközi István orvos-természet­gyógyász kifejtette: számukra ör­vendetes, hogy végre a termé­szetgyógyászat területein is vilá­gos szabályok születnek. Megíté­lésük szerint azonban, mivel az egészséghez való jog az állam­polgárok alapvető jogai közé tar­tozik, a természetgyógyászatot csak átmeneti megoldásként sza­bad rendeletben szabályozni. Hosszabb távon ezt a nagy jelen­tőségű kérdést az egészségügyi törvényen belül kell rendezni. FOGYATÉKOS GYERMEKEKET GONDOZ A MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT Újabb szociális intézmény Pécsett Német és holland testvérszervezeti segítség az épület helyreállításához Négy gyermek már naponta látogatja Pécs legújabb, de még készülőben lévő szociális in­tézményét. Az Apaffy utcai gondozóházról van szó, amelyet - önkormányzati támogatással - a Máltai Szeretetszolgálat léte­sít. Az ötlet több, mint két évvel ezelőtt született, amikor a me­nekültek számának csökkenése lehetővé tette, hogy a szolgálat önkéntesei egyre inkább a szo­ciális gondozómunka felé for­duljanak, - hallottuk dr. Nagy Ibolyától, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat regionális vezető­jétől. Ugyanakkor tudtak arról, - Csikósné Divják Mária többször felkereste őket ezzel a problé­mával - hogy Pécsett nem meg­oldott a 14 éven felüli, súlyosan fogyatékos, képezhetetlen, gyermekek napközbeni gondo­zása. Módosítva az eredeti szándékukon, úgy gondolták, hogy megpróbálnak segíteni azokon a családokon amelyek­ben ilyen gyermekek is élnek, létrehoznak egy gondozóházat. Az ilyen jellegű intézmények kialakítására egyébként törvény kötelezi az önkormányzatokat, 1997. december végi határidő­vel. Az ehhez szükséges ingatlant - az Apaffy u. 101. számú, volt ingatlankezelőségi épületet, - az Pécsi Önkormányzat bocsá­totta a szolgálat rendelkezésére. A meglehetősen leromlott ál­lagú ház helyreállításának költ­ségeit a Német Máltai Szeretet­szolgálat, illetve egy kisebb ré­szét a holland szolgálat vállalta. Összesen 13 millió forintot bo­csátottak a pécsi testvérszerve­zetük rendelkezésére. Cserébe viszont azt kérték, hogy az ön- kormányzat vállalja annak a gyógypedagógusnak a bérkölt­ségét, aki a gondozóházban lévő gyermekekkel foglalkozik, illetve azt is kikötötték, hogy amennyiben az önkormányzat a használattól számított 15 éven belül felmondja a szeretetszol­gálattal kötött ellátási szerző­dést, akkor a beruházási költség időarányos részét visszatéríti a szolgálatnak. A gondozóház - amely a ta­vaszi nyitást követően - 20 gyermek napközbeni ellátására lesz alkalmas, egyéb feladato­kat is magára vállal. A készülő, napi 100 adag étel főzésére al­kalmas konyhája részben nép­konyhái, részben szociális ét­keztetést is vállal. Az ingyenes népkonyháit abból a támogatás­ból, amit a minisztériumtól kapnak erre a célra, a térítéses szociális étkeztetést pedig az önkormányzattal kötendő szer­ződés szerint. Hogy kik része­sülnek majd ezekben a támoga­tási formákban, azt a területen tevékenykedő szociális közpon­tok, illetve a családsegítő inté­zet munkatársainak javaslata alapján döntik el, akikkel sze­retnének együttműködni. A gondozóházba jelentkező gyermekek felvételénél pedig az lesz az alapvető szempont, hogy az otthoni ellátása mek­kora gondot, milyen súlyos helyzetet jelent a családnak. Az intézmény fenntartási költ­ségei három forrásból - állami normatíva, önkormányzati tá­mogatás, a Máltai Szeretetszol­gálat hozzájárulása - tevődnek össze. T. É. Kiüresedtek a családi kapcsolatok N em törvényszerű, hogy a szegénység a családi kap­csolatok romlásához, vagy felbomlásához vezessen, az egyre nehezebbé váló anyagi helyzet, azonban nem kevés feszültség forrása lehet. Dr. Simonyi Emőkével, a pécsi kertvárosi Családisegítő Szol­gálat vezetőjével arról beszél­gettünk, hogy a család ma mennyire tudja betölteni funkcióit, a gazdaságit és az érzelmit, mennyire nyújt biz­tonságot, védettséget és testi-lelki megújúlást. A közelmúlt családi ün­nepe, a karácsony sok helyütt jelezte, mennyire nem tudjuk átélni az ünnepeinket, és még a legnagyobb családi ünnep is sokszor pusztán ajándékozási gesztusra szorítkozik. Nem egyedi annak a fiatal- asszonynak a panasza, aki el­mondta, mire bevásárolt, sü­tött, főzött takarított, annyira elfáradt, hogy végül már gyermeke örömének sem tu­dott örülni. Sok mindent valamilyen oknál fogva fontosabbnak tar­tunk mint az igazi együttlétet, az egymásra figyelést és meg­értést. Talán mégsem olyan nagy baj, ha egy hétvégén például kicsit poros marad a szobaasz­tal, de jót játszottunk a gyere­künkkel. Simonyi Emőke igen szo­morú tendenciának tartja, hogy a mai fiatal szülők nagy része nem tanulta meg, ho­gyan lehet jól működtetni egy családot, mert már a szüleitől sem látott erre modellt. Hi­ányzik a biztonságot, védel­met nyújtó érzelmi erő, amely a gyermekneveléshez szüksé­ges jó légkört biztosítja. Az intézmény vezetője szerint nem igazán állja meg a helyét az az érv, hogy nincs idő egymásra. Amit ugyanis az ember igazán fontosnak tart, arra szakít időt. Sajnos, a rideg családi lég­körben nevelkedett emberek általában hiába szeretnék a sa­ját házasságukban korrigálni a szülői ház hibáit, ez csak na­gyon ritkán sikerül. A gyer­mekkori minták mélyen bevé­sődtek, és hatnak felnőttkor­ban is. A problémák megoldásában annyit képesek tenni a család- segítő szolgálatok, hogy a konfliktusok igazi okának fel­ismerésében, és közvetten a kijavításukban segítenek. Napjainkban csökkent az esély az adott életminőség megváltoztatásra. Nő a mun­kanélküliség és a tartós állás- talanság a személyiség teljes deformálódásához is vezethet. A segítségre szorolók száma tehát nő, mégsem keresik fel többen ezeket az intézmé­nyeket, pedig a családsegítők várják őket. Porth E. Kiadásra kész az új Mecsek Kalauz A szervezett természetbarátok évadzáró közgyűlése Méltán vonzó a Mecsek a honi és a külföldi turizmus számára. Változatos táji ar­culata, lenyűgöző látványér­tékei és különleges termé­szeti képződményei miatt évről-évre több idegen ke­resi fel a Mecsek turistaköz­pontjait, kulcsosházait. Ám a természeti környezet von­zása önmagában még édes­kevés az idegenforgalom szempontjából. Megnőtt a követelmény az igényesebb szolgáltatások iránt is. A jó propaganda, a naprakész tájékoztatás, a jól karbantartott jelzett turistau­tak, pontos turistatérképek egyre inkább elengedhetet­len feltételi a természetjáró mozgalomnak is. Ez volt az egyik gondolati vonulata a szervezett pécsi és baranyai természetjárók hétvégén megtartott éva­dzáró közgyűlésének. Ám az elnökségi beszámolóból az is kiderült, ma már egyre ne­hezebb a „csak” társadalmi munkásokkal (többnyire né­hány lelkes nyugdíjasról le­het szó) naprakészen karban­tartani a 640 kilóméternyi jelzett turista-úthálózatot, vagy a számos helyen kiala­kított pihenőket. Szerencsére a Mecseki Erdőgazdaság is magáénak érzi ezt az ügyet. Jelentős segítséget nyújtott az elmúlt évben is az Árpád tetői Er­dészet a technikai munkála­tokban. így jutott erő a fej­lesztésre is. 1994-ben átadhatták a Ja- kabhegy déli oldalán kialakí­tott Panoráma utat és Ko- szonyatetőn a 17. kulcsoshá­zat. Már évek óta nagy hang­súlyt helyeznek a városi és megyei természetbarát moz­galom szervezői az utánpót­lás nevelésére. Ennek egyik eredménye, hogy egy sor új szakosztály alakult meg az általános iskolás korosztály körében. Talán ezért is, nevezete­sen az ifjúsági turizmus fej­lesztésére fordított erőfeszí­tések elismeréseként kapta meg Baranya megye két or­szágos találkozó - a Termé­szetjáró Gyerekek és a Ter­mészetjáró Diákok Országos Találkozója - rendezési jo­gát. Strasszer Péter tanár urat pedig, aki az ifjúsági tu­rizmus fejlesztésének egyik vezéralakja, beválasztották a Természetjáró Fiatalok Or­szágos Szövetségének el­nökségébe. Ezekhez az eredmények­hez a Megyei Sportigazgató­ság hathatós segítséget nyúj­tott. Éppúgy, mint a nyom­dakész állapotra előkészített teljesen új Mecsek Kalauz elkészítéséhez, amelynek ki­adása 1995. első félévében várható. Végül a közgyűlés beje­lentette azt a szervezeti át­alakulást, miszerint a Bara­nya Megyei és Pécs Városi Természetbarát Bizottság Szövetségként működik to­vább. A megyei elnök Baro- nek Jenő, a városi elnök pe­dig Strasszer Péter lett. Varga Ferenc A l * X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents