Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-15 / 14. szám

Férfi kézilabda NB I. (a számok tükrében) Január 6-tól folytatódott a pontvadászat a férfi kézilabda NB I-ben, ettől függetlenül érdeklődésre tarthat számot az az összeállítás, mely az őszi szezon 15 fordulóját vizsgálja - csupán statisztikai oldalról. A bajnokság első felében a listavezető FOTEX dobta a legtöbb gólt (419), majd a Pick-Szeged (389) és az Elektromos (382) következik. A sereghajtók sorrendje: Deb­recen (291), Százhalombatta (288), Törökszentmiklós (272). A baranyaiak közül 318 dobott góllal a 10. a PMSC, míg a Komló (307 ta­lálattal) a 12. helyen áll. A kapott gólok alapján vi­szont csak a FOTEX (269) előzi meg a KBSK-t (288), az Elektromos a harmadik (294), a PMSC 351 kapott góljával a 11. helyen áll és sokat mond, hogy a sort ugyanaz a két gárda zárja, akik a legkeve­sebbet dobtak. Az őszi legeredményesebb játékosa az ózdi Krasznij volt 112 találattal, őt a PMSC-s Fekete és Béres (PEMÜ) kö­veti 106-106 góllal. Az első húszban egyébként még bara­nyait találunk: 13. Kalocsay (KBSK) 72, 16. Németh (PMSC) 68, 20. Czakó (KBSK) 62 góllal. Érdekesség, hogy akcióból a PMSC-s Fekete volt a leg­eredményesebb (84), Krasz- nijt és a tatabányai Bodnárt (79-79) megelőzve. Utóbbi já­tékos teljesítménye viszont igazi kuriózum: csapata 335 góljából egymaga 80-at szer­zett. A 7 méteresek értékesí­tése során Béres (PEMÜ) volt a legeredményesebb 38-szor keserítette meg a kapusok sor­sát, míg 33-szor lőtt gólt 7-es- ből Krasznij és a nagykanizsai Kirchenbaum. Természetesen rögzítik a statisztikák a nézőszámot is - s itt is akad jónéhány érdekes­ség. A hazai mérkőzéseken a Pick-Szeged dicsekedhet a legmagasabb átlagnéző­számmal (1914), a Nyíregy­háza (1462) és az Ózd (1057) előtt. A Tisza-partiak tartják a nézőcsúcsot is, méghozzá két mérkőzéssel: az Elektromos és a Győr elleni hazai találko­zójukat is 2500-an látták. A hazai átlag-nézőszámot te­kintve a Komló (862 nézővel) az 5„ a PMSC (800) a 7. he­lyen áll. A legtöbb néző (7800) a 10. forduló meccseit tekintette meg, a legkevesebben (4400) viszont egy fordulóval koráb­ban voltak kíváncsiak a csapa­tokra. Ha már a negatív csúcsoknál tartunk: mindösz- sze 100 néző volt kíváncsi a Hort SE otthoni szereplésére a Komló, a Tatabánya és az Ózd ellen is. Érdekes (és elgondolkod­tató) képet mutat a kiállítások ideje. A legkevesebb (66 per­cet) a százhalombattaiak töl­tötték a büntetőpadon, a to­vábbi sorrend az élen: Pick-Szeged (70 perc), Tata­bánya (84 perc), míg a sor vé­gén a Komló és a Szolnok (134-134), a Debrecen (148) és a Százhalombatta áll (156 perccel). (A PMSC 112 per­ces idővel a 7-8. helyen osz­tozik a Nyíregyházával). A 15 őszi forduló során a Nemzeti Sport tudósítói a leg­több alkalommal (10-szer) a debreceni Czirákit találták jó- nák a kapusok közül, a to­vábbi sorrend pedig: Sevcov (Komló) 9, Fekete (Pick-Sze­ged) és Mészáros (Tungsram) 8-8, de előkelő helyen áll ezen listán Szente (PMSC) is 6 ki­emeléssel. A mezőnyjátékos rangsorát a PMSC-s Fekete és az ózdi Krasznij vezeti, ők 12-szer szerepeltek a jók között, de alig marad el tőlük Kuzmicsov (Tungsram), Németh (Pécs) és Sándor (Pick-Szeged), akiket 11-szer láttak jónak a tudósí­tók. Visszatérve a gólokhoz, ér­demes megemlíteni néhányat a gólcsúcsok közül. Az egy mérkőzésen esett gólokat te­kintve az Ózd - PEMÜ talál­kozó a listavezető (34-30, azaz 64 gól esett). A negatív csúcsot (27 góllal) az Ózd - Komló meccs hozta (15-12-es végeredménnyel), e találkozó félidei eredménye is az, hi­szen 30 perc alatt 10 gól esett (5-5). Az egy félidőben dobott legtöbb gól a Szeged-Tatabá­nya találkozóhoz fűződik (18-17, azaz 35 gól!) És még mindig a góloknál maradva: hiába dobott hazai pályán 28 gólt a Hort SE, mégis kikapott (28-33) a Pick-Szegedtől, a PEMÜ pedig idegenben lőtt 30 gólja ellenére nem tudott pontot szerezni Ózdon. Az ózdi gárda ugyanakkor azzal is büszkélkedhet, hogy 15 lőtt góllal is meccset tudott nyerni hazai pályán (a „szenvedő” fél a Komló volt. Végezetül essék szó még egyszer a büntetőkről. A leg­több hetest (83) a Nyíregy­háza dobta, de ők hibáztak is a legtöbbet (26-ot). A Komló 62 heteséből 46-ot értékesí­tett. A leghiggadtabb 7-es do­bók a PEMÜ-ben játszanak, 51 büntetőből csak 6-ot hibáz­tak el. Az egy mérkőzésen 7-esből elért legtöbb gól a komlói Czakó nevéhez fűző­dik (7-szer a Szolnok ellen), míg a Szolnok - Nyíregyháza, Százhalombatta - Szolnok és a Nyíregyháza - Százhalom­batta találkozókon 6-6 bünte­tőt hagytak ki. Oszvald Péter Kanizsai remények A Nagykanizsai Tungsram NB I-es férfi kézilabda-csapata, az elmúlt bajnokság nyolcadik helyezettje Jéki Zoltánnal, a Pécsről visszakerült sikeredző­vel készült fel az 1994/95. évi, most folytatódott bajnokságra. A korábbi kerettagok közül Kálóczy, a kitűnő kapus befe­jezte játékospályafutását, Ku- rusta az NB Il-es Letenye csa­patához került. Új fiú Vártok, a kapus.- A szűkös keretnek magasra tette a lécet a vezetés, amely minimális célként a hatodik hely megszerzését jelölte meg. Ehhez alakítottuk ki az ösztön­zési rendszer is - kezdte Pintér István szakágvezető. A lámpagyáriak nem okoztak csalódást ősszel, egy-két meg­ingástól eltekintve jóval a vára­kozás fölött teljesítettek. A csa­pat az ötödik helyen végzett, miközben betegségek és sérülé­sek bőven zavarták a szakmai munkát. A tervezettnél így is három bajnoki pontnál többet szereztek. Ez joggal ad okot a tavaszi bizakodáshoz. A szakvezető leggyakrabban a Mészáros (Vártok) - Rado- vics, Kuzmicsov, Krichenbaum, Rodek (Hungier). Becskei, Bje- lov csapatot szerepeltette, amelyre kemény tavasz vár.- Éelkerültünk az élcso­portba, ahol nagy harc várható. Elsősorban a győriekkel lesz versenyfutás a nemzetközi sze­replést jelentő 4. helyért, ám va­lamennyi találkozónak nagy a tétje. Sorsolásunk kedvezőtlen, és kérdéses, hogy betegségek, sérülések mennyire tizedelik meg a csapatot. Abban viszont mindenképpen reménykedem, hogy az egyesületi- és szakosz­tályi elvárásnak megfelelünk - vélekedett Jéki Zoltán, az esé­lyeket latolgatva. Balogh Antal Jég már van, hóra azonban várni kell a Mecsekben Minden bizonnyal a pécsi vá­rosi műjégpálya méltán pályáz­hat Dél-Dunántúl leglátogatot­tabb téli sportlétesítménye cím­ére. A régió egyetlen jégpályája ugyanis átlagban öt hónapon át üzemel és hétfő kivételével na­ponta fogadja a látogatókat kora reggeltől szinte az éjszakába nyúló órákig. Amint azt Kocsis István, a jégpálya igazgatója elmondta: a jégpálya hétközna­ponként 9-12 és 13-17 óra kö­zött, péntektől azonban már 9-12, 13-16 és 17-20 óra között fogadja a korcsolyázni vágyó­kat. Mindez azonban csalóka, hiszen ezen időszakok alatt a nagyközönség hétköznap 200-250, hétvégeken azonban napi 1000-es létszámban veszi igénybe a jeget. A csalóka do­log ott van, hogy ebben nincse­nek benne a különböző tanfo­lyamok, a mecsekaljai négy ál­talános- és középiskola testne­velési óráin résztvevő korizók. Az október 20-től március 15-ig nyitvatartó pálya azonban nem csak a nagyközönségé. Le­hetőséget biztosít arra is, hogy több versenysportág is meg­vesse lábát a csúszós talajon. Előbb a a Pécsi-tó bizonytalan jegéről a biztos műjégpályára lépett korongozók vették birto­kukba a pályát. Jóllehet év- ről-évre jobb eredményeket ér­tek el az OB II-ben, anyagi kor­látok miatt kénytelenek voltak feladni versenylehetőségüket. Mindez azonban nem szegte kedvüket, hiszen a sportág sze­relmesei hetente kétszer a késő esti órákban most is bérlik a pá­lyát. Sikeresebb múltat vallhatnak magukénak a Mecsek LSE, va­lamint a Szivárvány SC rövid­pályás gyorskorcsolyázói. A két klubban több mint félszázan edzenek és versenyeznek, il­letve még hozzájuk tartozik a Szivárvány formációs cso­portja. A rövidpályás verseny „felnövésével” Pécs már eddig is több korosztályos magyar bajnokot, válogatott versenyzőt adott a jégsportnak. Mindez ösztönző a korcsolyázást ked­velő fiatalok számára, és egyre többen élnek is a lehetőségeke- kel. Minthogy élnek a távolabb lakók is, hiszen rendszeresen lá­togatják a pályát a Bajáról és Kaposvárról különbuszokkal, személygépkocsikkal érkezők­Hó hiányában sajnálatosan mindezt nem mondhatják el a Mecsekben lévő sípályák keze­lői. Úgy tűnik, hogy az időjárás a bolondját járatja velük, hiszen évről évre rendbe hozzák a mi­sinai versenysportolók „A”-, valamint a nagyközönségnek épített „B”-pályákat éppúgy nem „kapnak” havat, mint a komlói Sí- és Tenisz Club által üzemeltetett mánfai pálya szor­galmas rendezői. Éppen ezért kénytelenek a baranyai síbará­tok arra, hogy csoportos utakat szervezzenek Ausztiába, Szlo­véniába, Szlovákiába és Er­délybe. Hogy hódolhassanak havas szenvedélyeiknek. K. L. Újra lesz jégkarnevál a Balatonon? Csaknem egy évtizede annak, hogy utoljára jégkamevált ren­deztek a Balaton déli partján, Siófokon. Akkoriban már ha­gyományosnak számított ez a fajta téli sportfesztivál, ahol nem egyszer több ezren csatol­tak korcsolyát, vagy csak néz­ték a sokszínű programokat: vá­logatott hokisok, műkorcsolyá­zók bemutatóit, gyermekek kü­lönféle sportversenyeit a jégen, hokiküzdelmeket környékbeli amatőr együttesek között. A hagyományt néhány tél enyhe időjárása lassan elsor­vasztotta, s a lelkes rendezők is úgy gondolták: nincs értelme a folytonos bizonytalanságnak. Hiszen a tó jege telente kiszá­míthatatlan időpontokban és ki­számíthatatlan minőségben fagy be. A balatoni települések egyébként is különleges helyet foglalna kel a téli sportok terén. Az itt lakók egy része kizárólag a Balaton jegére számít, a ter­mészetes környezetre, befa­gyásra. Ezért nem is igen élnek a jégpályakészítés lehetőségé­vel, holott az időnként hatéko­nyabbnak bizonyul, mint maga a tó. Csakhogy az időjárás sze­szélyessége folytán nem egy­szer fordult elő, hogy mire egy-egy iskolai sportudvaron éjszakánként fellocsolt jégpálya használható állapotba került volna, melegebb idő jött, s kárba veszett megannyi munka, így „kényelmesebb” várni a természet ténykedését. A hírek szerint az idei télen sem sok helyen terveznek jég­pálya-építést. Siófokon például állítólag csak az autósmozinál próbálkoznak ilyennel. Az egy­kori kameválszervezők viszont újra szeretnének egy kis látvá­nyossággal is szolgálni. Új he­lyen, az újhelyi strandon, a kö­zépiskolai kollégium környékén akarnak rendezni egy jégkame­vált. Kisebb szabásút, mint egy évtizeddel ezelőtt, de azért még­iscsak karnevált. Diákokkal, gyerekekkel, felnőttek. A szer­vezők rajtra készen várnak de­cember óta, hogy amikor a tó jege alkalmassá vélik a feszti­válra, belevágjanak. A Balaton mostanra befa­gyott. Sajnos, erős szél kísére­tében, így a jég túlzottan hullá­mos. Olyan céget keresnek, amely egy szivattyú segítségé­vel friss vízzel áraszthatja el a területet, ahol aztán megren­dezhetik a karnevált. Hogy mi­kor? Mihelyt alkalmas lesz rá a jég. Az is lehet, hogy már ezen, vagy a következő hétvégén, mindenesetre a szervezők tetre- készek. Gy. L. Ausztriában versenyeznek a somogyiak Túlzás lenne azt állítani, hogy Somogy a hófödte hegy­csúcsairól és a nagy jégcsamo- kairól lenne híres, de azért a téli sportoknak így is szép számmal akadnak hívei a megyében. Az első helyre mindenképpen a sí kívánkozik, amely egyre nagyobb tömegeket vonz. E sportág szerelmeseit a Kapos­vári Szabadidő Síegylet tömö­ríti, amely ilyentájt többször is megrendezi a téli sporteszközök vásárát, cseréjét. Kaposváron egyébként a Hangárdomb (lenne) a sísport szépszámú hó­dolóinak a fő hadszíntere. A bökkenő csak az, hogy nagyon ritkán van errefelé (sportolásra is alkalmas) hó, s amikor leesik, akkor derül ki, hogy ismét el­lopták a sífelvonó sodronyát. Amire pedig másikat szereznek helyette - ne adj isten, véletle­nül előkerül -, addigra éppen elolvad a maradék hó is ... Nem véletlen hát, hogy nagy visszhangra talált a Somogy Megyei Sportszövetségek kez­deményezése, miszerint Auszt­riában, Bodentalban rendezzék meg Somogy megye síbajnok­ságát. Az elsőre tavaly került sor, s már akkor is szép szám­mal, 67-en álltak rajthoz. A mostanin viszont már 116 indu­lót regisztráltak a rendezők. A korcsolyázók is mindig megtalál(hat)ják a számításai­kat. A megyeszékhelyen a leg­többen a Desedát választják, de sokan keresik fel a városi sport­csarnok mögött kialakított kis mesterséges tavat is. Itt sötéte­déskor, villanyfény mellett is lehet korcsolyázni. De a me­gyében számos iskola is készít a hideg beálltával jégpályát az udvarán. A Balaton-partján pe­dig a magyar tenger - már per­sze, ha befagyott - kínál korlát­lan lehetőségeket. Szó van róla, hogy megfelelő idő - és persze megfelelő támogató(k) esetén - ismét megrendeznék Siófokon az egykor nagy sikert aratott ba­latoni jégkamevált. A Balaton partján egyébként működik egy jégkorongcsapat is; a Balatonfenyvesi Küszök az amatőr bajnokságban lépnek pá­lyára - pontosabban jégre - hét­ről hétre. A vetélytársaik előny­ben vannak velük szemben, hi­szen - pálya hiányában - kény­telenek mindig idegenben ját­szani. Ennek ellenére félévkor a Ferencvárosi Pingvinekkel együtt holtversenyben az élen álltak. A januári nyitány ugyan nem valami fényesen sikerült, hiszen egy ötöst kaptak a Szé­kesfehérvári Hevülettől, de hát erre mondják: ennél csak jobb jöhet... A téli sportok közé Somogy­bán még egy sportágat (be)lehet sorolni, mégpedig az autóspor­tot. Nem tévedés: tavaly a min­denre elszánt két ismert somo­gyi raliversenyző, Kiss László és Bedő Miklós elhatározta, hogy Kaposváron üldözéses au­tóversenyt rendeznek - jeges, havas pályán. A Textiles-sport­telepen rendezett viadal nagy sikert aratott, így aztán újabb követte. A népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy az ismert és népszerű au­tóversenyzők mellett amatőrök tucatjai is kipróbálták a tudásu­kat - több-kevesebb sikerrel. Szó van arról, hogyha az időjá­rás kegyes lesz és hidegre for­dul, akkor ismét rendeznek ilyen látványos versenyeket Kaposváron. Fenyő Gábor Mostohák a téli sportok Zalában A megyeszékhelyen - Zalae­gerszegen - három éve két he­lyen építettek szánkópályát. Va­lójában azonban még egyiket sem tudták birtokba venni a gyerekek. Az ok roppant prózai, mert egyetlen télen sem esett annyi hó, hogy szánkózni lehes­sen. A csácsbozsoki városrész­ben épített pálya pedig villany- világítással is rendelkezik. Az építmény a biztonságtechnikai feltételeknek is megfelel, mivel a pálya végére gumibakokat építettek a kivitelezők. A másik szánkópálya Zalaegerszeg alsó­erdei részén található, ezzel a lé­tesítménnyel már nagyobb a gond, mivel felújításra szorul. Erre viszont jelenleg nem tud áldozni a város költségvetése. Ha hó nincs, lehetne korcso­lyázni, de erre is kevés a lehető­ség a városban, mivel Zalaeger­szegen alig található állóvíz. A Gébárti-tó az egyedüli, de mélysége miatt nem ajánlatos a jégre merészkedni, mert az el­múlt években már több tragédia történt itt. Az iskolák régebben gyakran felöntötték udvaraikat, de idén már nem teszik, a vízdíj rohamos emelkedése miatt. Minden téli időszakban felme­rül, hogy jó lenne műjégpályát létesíteni a Hűtőház mellett, de a terv mindig megreked az el­képzelés szintjén, így történt ez az idei télen is. Keszthelyen a Balaton kínál lehetőséget a fakutyázók és a korcsolyázók számára. A helyi önkormányzat a Keszthelyi Yacht Clubbal karöltve igyek­szik a partmentén olyan terüle­tet lekeríteni, ahol biztonságo­san lehet űzni a téli sportokat. A partmentén melegedő biztosítja az elgémberedett testrészek „felolvadását”. A szervezők természetesen biztosítják a fel­ügyeletet is, de mindenki mellé nem tudnak őrt állítani. Ezért az esetleges bajba jutottak segítsé­gére felállítottak egy elsőse­gélyt nyújtó csoportot is. A kije­lölt parti szakaszon igyekeznek megoldani a világítást is. B. I. • Nagykanizsán a városköz­ponttól alig 5 km-re lévő csóna­kázó tó belépésével, majd a Vá­rosi Síklub megalakulásával kedvezően változott a helyzet. Különösen a hétvégeken foglalt a csónakázó tó, a kilátótorony­nál lévő szánkópálya és eseten­ként benépesül az Alsóerdő környéke is. Kém Sándorék rendeztek már jégkorong derbit a csónakázó tó jegén, a bátrab­bak párosversenyt folytattak. Közel tíz éve néhány lelkes „havas” sportbarát megalakí­totta a Városi Síklubot, amely összefogja téli sportos lehetősé­geket, már amikor az időjárás is úgy akarja. Jelentős összefogás­sal és táradalmi munkával a Kanizsától mintegy 10 km-re, az újudvari tv-torony mellett sí- és szánkópályát építtek, 5 éve üzemel a felvonó is.-Az egyedüli zalai „sípara­dicsom” egyre kedveltebb a sportbarátok körében, amely az elmúlt években 10-15 havas na­pot ért meg. Legjobb volt az 1993-as év, amikor az időjárási feltételek 21 napon át adtak le­hetőséget a síbarátok számára - kezdte Jakab Zoltán, a síklub elnöke, majd így folytatta: - Természetesen minden az időjá­rástól, a lehetőségektől függ. Vannak visszatérő „vendégek”. A sípálya 50-150 főnek ideális feltételt jelent, ahol tartunk sí­oktatást, előképzésben része­sülnek a külföldi iskolai sítúrá­kon résztvevők. Az elmúlt héten megtörtént a sípálya műszaki bejárása. A szakemberek engedélyezték az idényes működést. Most már csak az időre várnak a ha­vas-barátok, akik egyrészt Morgánypuszta, másrészt a tv-torony felől közelíthetik meg a felvonóval felszerelt sípályát. B. A. 10 Új VDN 1995. JANUÁR 15., VASÁRNAP f 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents