Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-15 / 14. szám
Férfi kézilabda NB I. (a számok tükrében) Január 6-tól folytatódott a pontvadászat a férfi kézilabda NB I-ben, ettől függetlenül érdeklődésre tarthat számot az az összeállítás, mely az őszi szezon 15 fordulóját vizsgálja - csupán statisztikai oldalról. A bajnokság első felében a listavezető FOTEX dobta a legtöbb gólt (419), majd a Pick-Szeged (389) és az Elektromos (382) következik. A sereghajtók sorrendje: Debrecen (291), Százhalombatta (288), Törökszentmiklós (272). A baranyaiak közül 318 dobott góllal a 10. a PMSC, míg a Komló (307 találattal) a 12. helyen áll. A kapott gólok alapján viszont csak a FOTEX (269) előzi meg a KBSK-t (288), az Elektromos a harmadik (294), a PMSC 351 kapott góljával a 11. helyen áll és sokat mond, hogy a sort ugyanaz a két gárda zárja, akik a legkevesebbet dobtak. Az őszi legeredményesebb játékosa az ózdi Krasznij volt 112 találattal, őt a PMSC-s Fekete és Béres (PEMÜ) követi 106-106 góllal. Az első húszban egyébként még baranyait találunk: 13. Kalocsay (KBSK) 72, 16. Németh (PMSC) 68, 20. Czakó (KBSK) 62 góllal. Érdekesség, hogy akcióból a PMSC-s Fekete volt a legeredményesebb (84), Krasz- nijt és a tatabányai Bodnárt (79-79) megelőzve. Utóbbi játékos teljesítménye viszont igazi kuriózum: csapata 335 góljából egymaga 80-at szerzett. A 7 méteresek értékesítése során Béres (PEMÜ) volt a legeredményesebb 38-szor keserítette meg a kapusok sorsát, míg 33-szor lőtt gólt 7-es- ből Krasznij és a nagykanizsai Kirchenbaum. Természetesen rögzítik a statisztikák a nézőszámot is - s itt is akad jónéhány érdekesség. A hazai mérkőzéseken a Pick-Szeged dicsekedhet a legmagasabb átlagnézőszámmal (1914), a Nyíregyháza (1462) és az Ózd (1057) előtt. A Tisza-partiak tartják a nézőcsúcsot is, méghozzá két mérkőzéssel: az Elektromos és a Győr elleni hazai találkozójukat is 2500-an látták. A hazai átlag-nézőszámot tekintve a Komló (862 nézővel) az 5„ a PMSC (800) a 7. helyen áll. A legtöbb néző (7800) a 10. forduló meccseit tekintette meg, a legkevesebben (4400) viszont egy fordulóval korábban voltak kíváncsiak a csapatokra. Ha már a negatív csúcsoknál tartunk: mindösz- sze 100 néző volt kíváncsi a Hort SE otthoni szereplésére a Komló, a Tatabánya és az Ózd ellen is. Érdekes (és elgondolkodtató) képet mutat a kiállítások ideje. A legkevesebb (66 percet) a százhalombattaiak töltötték a büntetőpadon, a további sorrend az élen: Pick-Szeged (70 perc), Tatabánya (84 perc), míg a sor végén a Komló és a Szolnok (134-134), a Debrecen (148) és a Százhalombatta áll (156 perccel). (A PMSC 112 perces idővel a 7-8. helyen osztozik a Nyíregyházával). A 15 őszi forduló során a Nemzeti Sport tudósítói a legtöbb alkalommal (10-szer) a debreceni Czirákit találták jó- nák a kapusok közül, a további sorrend pedig: Sevcov (Komló) 9, Fekete (Pick-Szeged) és Mészáros (Tungsram) 8-8, de előkelő helyen áll ezen listán Szente (PMSC) is 6 kiemeléssel. A mezőnyjátékos rangsorát a PMSC-s Fekete és az ózdi Krasznij vezeti, ők 12-szer szerepeltek a jók között, de alig marad el tőlük Kuzmicsov (Tungsram), Németh (Pécs) és Sándor (Pick-Szeged), akiket 11-szer láttak jónak a tudósítók. Visszatérve a gólokhoz, érdemes megemlíteni néhányat a gólcsúcsok közül. Az egy mérkőzésen esett gólokat tekintve az Ózd - PEMÜ találkozó a listavezető (34-30, azaz 64 gól esett). A negatív csúcsot (27 góllal) az Ózd - Komló meccs hozta (15-12-es végeredménnyel), e találkozó félidei eredménye is az, hiszen 30 perc alatt 10 gól esett (5-5). Az egy félidőben dobott legtöbb gól a Szeged-Tatabánya találkozóhoz fűződik (18-17, azaz 35 gól!) És még mindig a góloknál maradva: hiába dobott hazai pályán 28 gólt a Hort SE, mégis kikapott (28-33) a Pick-Szegedtől, a PEMÜ pedig idegenben lőtt 30 gólja ellenére nem tudott pontot szerezni Ózdon. Az ózdi gárda ugyanakkor azzal is büszkélkedhet, hogy 15 lőtt góllal is meccset tudott nyerni hazai pályán (a „szenvedő” fél a Komló volt. Végezetül essék szó még egyszer a büntetőkről. A legtöbb hetest (83) a Nyíregyháza dobta, de ők hibáztak is a legtöbbet (26-ot). A Komló 62 heteséből 46-ot értékesített. A leghiggadtabb 7-es dobók a PEMÜ-ben játszanak, 51 büntetőből csak 6-ot hibáztak el. Az egy mérkőzésen 7-esből elért legtöbb gól a komlói Czakó nevéhez fűződik (7-szer a Szolnok ellen), míg a Szolnok - Nyíregyháza, Százhalombatta - Szolnok és a Nyíregyháza - Százhalombatta találkozókon 6-6 büntetőt hagytak ki. Oszvald Péter Kanizsai remények A Nagykanizsai Tungsram NB I-es férfi kézilabda-csapata, az elmúlt bajnokság nyolcadik helyezettje Jéki Zoltánnal, a Pécsről visszakerült sikeredzővel készült fel az 1994/95. évi, most folytatódott bajnokságra. A korábbi kerettagok közül Kálóczy, a kitűnő kapus befejezte játékospályafutását, Ku- rusta az NB Il-es Letenye csapatához került. Új fiú Vártok, a kapus.- A szűkös keretnek magasra tette a lécet a vezetés, amely minimális célként a hatodik hely megszerzését jelölte meg. Ehhez alakítottuk ki az ösztönzési rendszer is - kezdte Pintér István szakágvezető. A lámpagyáriak nem okoztak csalódást ősszel, egy-két megingástól eltekintve jóval a várakozás fölött teljesítettek. A csapat az ötödik helyen végzett, miközben betegségek és sérülések bőven zavarták a szakmai munkát. A tervezettnél így is három bajnoki pontnál többet szereztek. Ez joggal ad okot a tavaszi bizakodáshoz. A szakvezető leggyakrabban a Mészáros (Vártok) - Rado- vics, Kuzmicsov, Krichenbaum, Rodek (Hungier). Becskei, Bje- lov csapatot szerepeltette, amelyre kemény tavasz vár.- Éelkerültünk az élcsoportba, ahol nagy harc várható. Elsősorban a győriekkel lesz versenyfutás a nemzetközi szereplést jelentő 4. helyért, ám valamennyi találkozónak nagy a tétje. Sorsolásunk kedvezőtlen, és kérdéses, hogy betegségek, sérülések mennyire tizedelik meg a csapatot. Abban viszont mindenképpen reménykedem, hogy az egyesületi- és szakosztályi elvárásnak megfelelünk - vélekedett Jéki Zoltán, az esélyeket latolgatva. Balogh Antal Jég már van, hóra azonban várni kell a Mecsekben Minden bizonnyal a pécsi városi műjégpálya méltán pályázhat Dél-Dunántúl leglátogatottabb téli sportlétesítménye címére. A régió egyetlen jégpályája ugyanis átlagban öt hónapon át üzemel és hétfő kivételével naponta fogadja a látogatókat kora reggeltől szinte az éjszakába nyúló órákig. Amint azt Kocsis István, a jégpálya igazgatója elmondta: a jégpálya hétköznaponként 9-12 és 13-17 óra között, péntektől azonban már 9-12, 13-16 és 17-20 óra között fogadja a korcsolyázni vágyókat. Mindez azonban csalóka, hiszen ezen időszakok alatt a nagyközönség hétköznap 200-250, hétvégeken azonban napi 1000-es létszámban veszi igénybe a jeget. A csalóka dolog ott van, hogy ebben nincsenek benne a különböző tanfolyamok, a mecsekaljai négy általános- és középiskola testnevelési óráin résztvevő korizók. Az október 20-től március 15-ig nyitvatartó pálya azonban nem csak a nagyközönségé. Lehetőséget biztosít arra is, hogy több versenysportág is megvesse lábát a csúszós talajon. Előbb a a Pécsi-tó bizonytalan jegéről a biztos műjégpályára lépett korongozók vették birtokukba a pályát. Jóllehet év- ről-évre jobb eredményeket értek el az OB II-ben, anyagi korlátok miatt kénytelenek voltak feladni versenylehetőségüket. Mindez azonban nem szegte kedvüket, hiszen a sportág szerelmesei hetente kétszer a késő esti órákban most is bérlik a pályát. Sikeresebb múltat vallhatnak magukénak a Mecsek LSE, valamint a Szivárvány SC rövidpályás gyorskorcsolyázói. A két klubban több mint félszázan edzenek és versenyeznek, illetve még hozzájuk tartozik a Szivárvány formációs csoportja. A rövidpályás verseny „felnövésével” Pécs már eddig is több korosztályos magyar bajnokot, válogatott versenyzőt adott a jégsportnak. Mindez ösztönző a korcsolyázást kedvelő fiatalok számára, és egyre többen élnek is a lehetőségeke- kel. Minthogy élnek a távolabb lakók is, hiszen rendszeresen látogatják a pályát a Bajáról és Kaposvárról különbuszokkal, személygépkocsikkal érkezőkHó hiányában sajnálatosan mindezt nem mondhatják el a Mecsekben lévő sípályák kezelői. Úgy tűnik, hogy az időjárás a bolondját járatja velük, hiszen évről évre rendbe hozzák a misinai versenysportolók „A”-, valamint a nagyközönségnek épített „B”-pályákat éppúgy nem „kapnak” havat, mint a komlói Sí- és Tenisz Club által üzemeltetett mánfai pálya szorgalmas rendezői. Éppen ezért kénytelenek a baranyai síbarátok arra, hogy csoportos utakat szervezzenek Ausztiába, Szlovéniába, Szlovákiába és Erdélybe. Hogy hódolhassanak havas szenvedélyeiknek. K. L. Újra lesz jégkarnevál a Balatonon? Csaknem egy évtizede annak, hogy utoljára jégkamevált rendeztek a Balaton déli partján, Siófokon. Akkoriban már hagyományosnak számított ez a fajta téli sportfesztivál, ahol nem egyszer több ezren csatoltak korcsolyát, vagy csak nézték a sokszínű programokat: válogatott hokisok, műkorcsolyázók bemutatóit, gyermekek különféle sportversenyeit a jégen, hokiküzdelmeket környékbeli amatőr együttesek között. A hagyományt néhány tél enyhe időjárása lassan elsorvasztotta, s a lelkes rendezők is úgy gondolták: nincs értelme a folytonos bizonytalanságnak. Hiszen a tó jege telente kiszámíthatatlan időpontokban és kiszámíthatatlan minőségben fagy be. A balatoni települések egyébként is különleges helyet foglalna kel a téli sportok terén. Az itt lakók egy része kizárólag a Balaton jegére számít, a természetes környezetre, befagyásra. Ezért nem is igen élnek a jégpályakészítés lehetőségével, holott az időnként hatékonyabbnak bizonyul, mint maga a tó. Csakhogy az időjárás szeszélyessége folytán nem egyszer fordult elő, hogy mire egy-egy iskolai sportudvaron éjszakánként fellocsolt jégpálya használható állapotba került volna, melegebb idő jött, s kárba veszett megannyi munka, így „kényelmesebb” várni a természet ténykedését. A hírek szerint az idei télen sem sok helyen terveznek jégpálya-építést. Siófokon például állítólag csak az autósmozinál próbálkoznak ilyennel. Az egykori kameválszervezők viszont újra szeretnének egy kis látványossággal is szolgálni. Új helyen, az újhelyi strandon, a középiskolai kollégium környékén akarnak rendezni egy jégkamevált. Kisebb szabásút, mint egy évtizeddel ezelőtt, de azért mégiscsak karnevált. Diákokkal, gyerekekkel, felnőttek. A szervezők rajtra készen várnak december óta, hogy amikor a tó jege alkalmassá vélik a fesztiválra, belevágjanak. A Balaton mostanra befagyott. Sajnos, erős szél kíséretében, így a jég túlzottan hullámos. Olyan céget keresnek, amely egy szivattyú segítségével friss vízzel áraszthatja el a területet, ahol aztán megrendezhetik a karnevált. Hogy mikor? Mihelyt alkalmas lesz rá a jég. Az is lehet, hogy már ezen, vagy a következő hétvégén, mindenesetre a szervezők tetre- készek. Gy. L. Ausztriában versenyeznek a somogyiak Túlzás lenne azt állítani, hogy Somogy a hófödte hegycsúcsairól és a nagy jégcsamo- kairól lenne híres, de azért a téli sportoknak így is szép számmal akadnak hívei a megyében. Az első helyre mindenképpen a sí kívánkozik, amely egyre nagyobb tömegeket vonz. E sportág szerelmeseit a Kaposvári Szabadidő Síegylet tömöríti, amely ilyentájt többször is megrendezi a téli sporteszközök vásárát, cseréjét. Kaposváron egyébként a Hangárdomb (lenne) a sísport szépszámú hódolóinak a fő hadszíntere. A bökkenő csak az, hogy nagyon ritkán van errefelé (sportolásra is alkalmas) hó, s amikor leesik, akkor derül ki, hogy ismét ellopták a sífelvonó sodronyát. Amire pedig másikat szereznek helyette - ne adj isten, véletlenül előkerül -, addigra éppen elolvad a maradék hó is ... Nem véletlen hát, hogy nagy visszhangra talált a Somogy Megyei Sportszövetségek kezdeményezése, miszerint Ausztriában, Bodentalban rendezzék meg Somogy megye síbajnokságát. Az elsőre tavaly került sor, s már akkor is szép számmal, 67-en álltak rajthoz. A mostanin viszont már 116 indulót regisztráltak a rendezők. A korcsolyázók is mindig megtalál(hat)ják a számításaikat. A megyeszékhelyen a legtöbben a Desedát választják, de sokan keresik fel a városi sportcsarnok mögött kialakított kis mesterséges tavat is. Itt sötétedéskor, villanyfény mellett is lehet korcsolyázni. De a megyében számos iskola is készít a hideg beálltával jégpályát az udvarán. A Balaton-partján pedig a magyar tenger - már persze, ha befagyott - kínál korlátlan lehetőségeket. Szó van róla, hogy megfelelő idő - és persze megfelelő támogató(k) esetén - ismét megrendeznék Siófokon az egykor nagy sikert aratott balatoni jégkamevált. A Balaton partján egyébként működik egy jégkorongcsapat is; a Balatonfenyvesi Küszök az amatőr bajnokságban lépnek pályára - pontosabban jégre - hétről hétre. A vetélytársaik előnyben vannak velük szemben, hiszen - pálya hiányában - kénytelenek mindig idegenben játszani. Ennek ellenére félévkor a Ferencvárosi Pingvinekkel együtt holtversenyben az élen álltak. A januári nyitány ugyan nem valami fényesen sikerült, hiszen egy ötöst kaptak a Székesfehérvári Hevülettől, de hát erre mondják: ennél csak jobb jöhet... A téli sportok közé Somogybán még egy sportágat (be)lehet sorolni, mégpedig az autósportot. Nem tévedés: tavaly a mindenre elszánt két ismert somogyi raliversenyző, Kiss László és Bedő Miklós elhatározta, hogy Kaposváron üldözéses autóversenyt rendeznek - jeges, havas pályán. A Textiles-sporttelepen rendezett viadal nagy sikert aratott, így aztán újabb követte. A népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ismert és népszerű autóversenyzők mellett amatőrök tucatjai is kipróbálták a tudásukat - több-kevesebb sikerrel. Szó van arról, hogyha az időjárás kegyes lesz és hidegre fordul, akkor ismét rendeznek ilyen látványos versenyeket Kaposváron. Fenyő Gábor Mostohák a téli sportok Zalában A megyeszékhelyen - Zalaegerszegen - három éve két helyen építettek szánkópályát. Valójában azonban még egyiket sem tudták birtokba venni a gyerekek. Az ok roppant prózai, mert egyetlen télen sem esett annyi hó, hogy szánkózni lehessen. A csácsbozsoki városrészben épített pálya pedig villany- világítással is rendelkezik. Az építmény a biztonságtechnikai feltételeknek is megfelel, mivel a pálya végére gumibakokat építettek a kivitelezők. A másik szánkópálya Zalaegerszeg alsóerdei részén található, ezzel a létesítménnyel már nagyobb a gond, mivel felújításra szorul. Erre viszont jelenleg nem tud áldozni a város költségvetése. Ha hó nincs, lehetne korcsolyázni, de erre is kevés a lehetőség a városban, mivel Zalaegerszegen alig található állóvíz. A Gébárti-tó az egyedüli, de mélysége miatt nem ajánlatos a jégre merészkedni, mert az elmúlt években már több tragédia történt itt. Az iskolák régebben gyakran felöntötték udvaraikat, de idén már nem teszik, a vízdíj rohamos emelkedése miatt. Minden téli időszakban felmerül, hogy jó lenne műjégpályát létesíteni a Hűtőház mellett, de a terv mindig megreked az elképzelés szintjén, így történt ez az idei télen is. Keszthelyen a Balaton kínál lehetőséget a fakutyázók és a korcsolyázók számára. A helyi önkormányzat a Keszthelyi Yacht Clubbal karöltve igyekszik a partmentén olyan területet lekeríteni, ahol biztonságosan lehet űzni a téli sportokat. A partmentén melegedő biztosítja az elgémberedett testrészek „felolvadását”. A szervezők természetesen biztosítják a felügyeletet is, de mindenki mellé nem tudnak őrt állítani. Ezért az esetleges bajba jutottak segítségére felállítottak egy elsősegélyt nyújtó csoportot is. A kijelölt parti szakaszon igyekeznek megoldani a világítást is. B. I. • Nagykanizsán a városközponttól alig 5 km-re lévő csónakázó tó belépésével, majd a Városi Síklub megalakulásával kedvezően változott a helyzet. Különösen a hétvégeken foglalt a csónakázó tó, a kilátótoronynál lévő szánkópálya és esetenként benépesül az Alsóerdő környéke is. Kém Sándorék rendeztek már jégkorong derbit a csónakázó tó jegén, a bátrabbak párosversenyt folytattak. Közel tíz éve néhány lelkes „havas” sportbarát megalakította a Városi Síklubot, amely összefogja téli sportos lehetőségeket, már amikor az időjárás is úgy akarja. Jelentős összefogással és táradalmi munkával a Kanizsától mintegy 10 km-re, az újudvari tv-torony mellett sí- és szánkópályát építtek, 5 éve üzemel a felvonó is.-Az egyedüli zalai „síparadicsom” egyre kedveltebb a sportbarátok körében, amely az elmúlt években 10-15 havas napot ért meg. Legjobb volt az 1993-as év, amikor az időjárási feltételek 21 napon át adtak lehetőséget a síbarátok számára - kezdte Jakab Zoltán, a síklub elnöke, majd így folytatta: - Természetesen minden az időjárástól, a lehetőségektől függ. Vannak visszatérő „vendégek”. A sípálya 50-150 főnek ideális feltételt jelent, ahol tartunk síoktatást, előképzésben részesülnek a külföldi iskolai sítúrákon résztvevők. Az elmúlt héten megtörtént a sípálya műszaki bejárása. A szakemberek engedélyezték az idényes működést. Most már csak az időre várnak a havas-barátok, akik egyrészt Morgánypuszta, másrészt a tv-torony felől közelíthetik meg a felvonóval felszerelt sípályát. B. A. 10 Új VDN 1995. JANUÁR 15., VASÁRNAP f 4 i
