Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-03 / 2. szám

6 új Dunántúli napló Társadalom 1995. január 3., kedd BIRODALOM SZÜLETETT KÖZÉP-EURÓPÁBAN (2.) Az időt álló Thonet Michael Thonet 175 évvel ezelőtt, 1819-ben alapította aszta­los műhelyét. Termékei később széles körben elterjedtek, és sok milliós tételben gyártották. Életútjának felidézése fontos azért is, mert tevékenységének súlypontja - melynek eredménye az emberiség közös kultúrkincsévé vált - Közép-Kelet-Európába esett. NE BÁNTSD A MAGYART! Érdekek, értékek 1853 nyarán egy tágasabb üzemhelyiségbe költözött, ahol 42 munkást foglalkoztattak, és üzembe helyeztek egy négy lóe­rős gőzgépet. Ugyancsak ebben az évben Thonet a céget öt fiára ruházta át. Az alkotóereje teljé­ben lévő 57 éves mester azon­ban továbbra is kezében tartotta az irányítást. 1854-ben részt vettek a müncheni német ipari, 1855-ben a párizsi világkiállítá­son. Amíg Thonet az 1851-es londoni világkiállításon kizáró­lag luxus bútorokat állított ki, ezen a két kiállításon arra töre­kedett, hogy középszintű, a kö­zönség számára elérhetőbb haj­lított bútorformákat mutasson be. A bútor története során a konzum kategória első ízben kapott ilyen világszíntű elisme­rést, Münchenben bronz, Pá­rizsban ezüstérem kitüntetéssel. A siker azonban leginkább az áruk piaci mozgásán volt le­mérhető. Azok a termékek, amelyek eddig csak Ausztriá­ban voltak ismertek, Párizsban is keresetté váltak, és elindul­hattak az első export szállítmá­nyok Dél-Amerikába is. 1856-ban Thonet és családjá­nak tagjai megkapták az osztrák állampolgárságot, és megújítot­ták szabadalmát. A bécsi műhely csakhamar szűkösnek bizonyult. Az új üzemet célszerűnek látszott olyan helyre telepíteni, ahol az ipartelepítésnek megvoltak a feltételei nyersanyag és vasúti szállítás oldaláról. 1856-ban ke­rült sor a morvaországi Korit- schanban egy fióküzem létesíté­sére. A tömeggyártás hatékony­sága érdekében egy sor segéd­gépet, eszközt állított üzembe. Enyv helyett csavarkötést hasz­nált, így szétszerelten a több­szörösét tudta szállítani. Az olcsó tömegáru bevezeté­sére való törekvés legsikeresebb példája a 14-es szék, amelynek gyártását 1859-ben kezdték el. A tartós fogyasztási cikkek kö­zött azóta is páratlan ennek a 135 éve gyártott széknek a piaci sikere. 1903-ig több mint 45 millió darabot állítottak elő be­lőle. Számtalan változata ké­szült és készül, gyártják ma is eredeti kivitelben is. Szállításá­nak racionalizálására példamu­tató megoldást alkalmaztak, egy 110x75x95 cm-es ládában 36 széket tudtak szállítani szétsze­relt állapotban. Thonet sikeres és ismert bú­torai közé tartoznak a hintaszé­kek, amelyek közül az 1-es számút 1860-ban készítette el. Ezt megelőzően az angol és A Du Pont Corporation le­ányvállalataként működő Co­noco amerikai cég vizsgálja annak lehetőségét, hogy érde­keltséget szerezzen a magyar kőolajfinomító iparban, ha az időszerűvé és alkalmassá vá­lik. A társaság houstoni köz­pontjában az MTI érdeklődé­sére elmondták, hogy a meg­beszélések egyelőre még csak puhatolózó, előkészítő jelle­gűek. Jelezték, hogy az érdeklő­dés valóra váltása mindenek- fölött a privatizáció függvé­nye, és konkrét üzletkötésre csak a magánosítási folyamat­tal párhuzamosan - vagy an­nak lezárultával - kerülhet sor. A cég már korábban beru­házott Magyarországon: ki­lenc benzinkutat üzemeltet az országban az európai földré­szen meghonosodott „Jet” márkanév alatt. amerikai hintaszékeknek ún. szántalpa volt. Thonet egyetlen körkeresztmetszetű rúdból haj­lította a talpat és a háttámlát, ci- komyázott merevítőket alkal­mazva. Ez a bútor, nádfonatú üléssel és háttámlával elegán­sabb volt, mint elődei. Kedvelt- ségére jellemző, volt olyan esz­tendő, amikor Thonet osztrák és magyar gyáraiban az előállított mennyiség elérte a százezer da­rabot. Napjainkban is változat­lan kivitelben gyártott bútortí­pus. 1859-ben az ugyancsak mor­vaországi Bystritzben kezdi meg működését Thonet újabb hajlítottbútor-gyára. 1865-ben megvásárolta a felsőmagyaror­szági Bars vármegyében lévő nagyugróczi uradalmat. Számyvasút kiépítésével Tor- noczon keresztül összeköttetést teremtett Béccsel és Budapest­tel. Kezdetben úgy tervezte, hogy a morvaországi gyárak félkészáruval való ellátása in­nen megoldható lesz. Mivel a késztermék iránti kereslet nőtt, Nagyugróczon is hamarosan át­tértek a késztermék gyártására, és az alapanyag előállító bázis Galíciába tolódott. A nagyug­róczi gyár 21 000 négyszögöl területén hat gyár­épület és tizenöt lakás volt, s közelében a kastély. A központi gyár közelében fiókműhelyek alakultak a Bars megyei Osz- lányban, Felfalun és Kisugró­A rubin-diplomát néhány hete vette át az Eötvös Loránd Tudományegyetemen; a brassói pályaőr hatodik gyermekét ugyanis kereken hét évtizede avatták doktorrá. Későn, 29. életévében lett „doktor úr”; az I. világháború az ő életébe is bele­szólt. A most 99. évében járó dr. Szász Mihály kolozsvári gimna­zistaként jelentkezett katoná­nak, s 36 hónapot töltött a fron­ton. Pilóta volt.- Az egyik földerítő repülé­sen láttam, hogy egy dandámyi olasz katona tábori misén vesz részt. Akkor, ott a levegőben kezdtem tűnődni arról; miért van háború, ha ők is, mi is a bé­kéért imádkozunk? A háború után végigjárta a szamárlétrát: fogalmazóként, bíróként, utóbb bírósági tanács­elnökként tevékenykedett - egészen 82 éves koráig. A sike­res pálya igazi sikerének, talán czon, a Nyitra megyei Privi- gyén és Zsámbokréton, a Tren- csén megyei Bánon, fűrész­üzem működött Zay-Ugróczon. A nagyugróczi gyár piaca Ma­gyarországon kívül Ausztria, Németország, Franciaország, Egyiptom és India. 1868-ban újabb Thonet-gyárak épültek Morvaországban. A nemzetközi kiállításokon folytatódott a sikersorozat: 1862 London, 1865 Köln, 1869 Hamburg, Amszterdam, Altona, 1870- ben Cassel-ben nemzet­közi és világkiállításokon ezüst- és arányérmek. A zseniális feltaláló 1871- ben hunyt el Bécsben. Thonet találmánya a bútortör­ténet fejlődésében korszakal­kotó volt, de kitűnő gyakorlati érzéke révén munkaszervezés­ben is megelőzte a futószalagot bevezető amerikai Henry For- dot. A múlt század kilencvenes éveiben a félszáz hajlított bú­torgyár fele az Osztrák-Magyar Monarchia területén üzemelt, s ennek fele Magyarországon. A századforduló után alapított bu­dapesti és debreceni gyárak kö­zül a debreceni „Hajduthonet Hajlítottbútor és Kereskedelmi Rt.” néven ma is készíti a hajlí­tott bútorokat. A Thonet bútor szorosan kö­tődik a színház történetéhez is. 1888-ban a bécsi Deutsches Volksteather historizáló kör­nyezetében a lehajtható színházi fotelok - Thonet bútorok - tör­ténelmi jelentőségű bútoroknak hatottak. A magyarországi színházak közül Thonet búto­rokkal rendezték be a Vígszín­házát, a Király Színházat, a deb­receni, kecskeméti, lugosi, ma­az ifjúkori repülős élmény hatá­sára is, azt tartotta, ha az ellen- ségeskedőket, az egymással pe- relőket össze tudta békíteni. Igyekezete gyakran eredmény­nyel járt: bontóperek szálait bo­gozva sok házassági konfliktust simított el.- Szomorú és elgondolkoz­tató tény, hogy a válásokat te­kintve hazánk a világ élvonalá­ban jár. Azt hiszem, ennek több oka is van. Az egyik, hogy a mai fiatalok túl könnyű vállal­kozásnak, nem pedig felelős, életre szóló elhatározásnak fog­ják föl a házasságot. Sokan úgy ugranak bele, hogy vagy sike­rül, vagy nem; ha nem, elvá­lunk.- Sok-sok válásban közreját­szik a türelmetlenség, az emberi hibákat fölnagyító indulat - pe­dig a házassági szövetség egyik részese sem lehet hiba nélküli. A családok fölbomlásának okai közé sorolom a vallásos, erköl­kói, nagyváradi, oraviczai, orosházi, szabadkai, székesfe­hérvári, temesvári, újvidéki vá­rosi színházakat. S Thonet tör­ténet nem íródik az első sorozat­termékkel berendezett pesti .Angol Királyné” Szálloda em­lítése nélkül. Bécs, Brünn, Berlin, Ham­burg, Amsterdam, Párizs és London mellett Budapesten volt az egyik legjelentősebb keres­kedőház. Nagyugróczhoz kötődik Thonet emberi természetét és magatartását leginkább kifejező történetét is. Gyakran letagad- tatta magát, akkor is, amikor neves látogatói érkeztek. Csak az üzem közelében lévő gyö­nyörű gótikus kastélyban ren­dezett fogadáson derült ki, hogy a gyárlátogatáskor mint munka­köpenyes irányítóval azzal az emberrel találkoztak, akinek a becsületrend, a Ferenc József rend tiszti keresztje, a koroná­val ellátott aranykereszt érdem­érem ékesítette a mellét. Németh Alajos esi nevelés hiányát és a harmo­nikus családi élet értékcsökke­nését. A szellemileg és fizikailag ma is fiatalos veterán jogász mélységesen házasság-párti.- Régóta temetik, mégis szi­lárd, nélkülözhetetlen alapja a társadalomnak, ezért meg is marad. Az élettársi kapcsolat? Hm, idősebb férfi és nő kapcso­latában elfogadható persze, hi­szen esetükben mindkét félnek esetleg már megvan a saját ott­hona, nyugdíja, amit nem akar föladni. De én - sok-sok tapasz­talat alapján - állítom: két fiatal között az igazi kapocs a házas­sági kötelék. A hosszú, aktív életnek sze­rinte egyszerű a receptje:- Mindig az élet szépségeire kell figyelni. Én ezt tettem. És sokat kertészkedtem, utaztam feleségemmel. De nem gépko­csin, mert autóm sohasem volt Boros Erika A z újságolvasót a hírek, események érdeklik, az újdonság erejével lehet fi­gyelmét megragadni. Szíve­sen fogad különleges ismere­teket, viszont nehezen viseli el helyettük az elvont fejtege­téseket, különösen akkor, ha azok túlzottan terjedelmesek. Mindezek ismeretében is az együtt-gondolkodás kaland­jára szeretném csábítani azo­kat, akik hajlandóak ennek a kérdéskörnek csupán néhány percnyi figyelmet szentelni. Közhelyszerű, de cáfolha­tatlan megállapításból indul­junk ki: a természet élő te­remtményeinek magatartását a külső feltételekhez történő alkalmazkodás kényszere ha­tározza meg. Ez a megkerül­hetetlen szükségszerűség ala­kítja ki azoknak a szabályok­nak az első körét, amelyeknek hatása alól az élővilág egyet­len megjelenési formája sem vonhatja ki magát. A kényszerpályákon együtthaladó élőlényeknek egymáshoz fűződő viszonyai alakítják ki a szabályok kö­vetkező köreit, amelyek az életjelenségek mind gazda­gabb megjelenési formáihoz igazodóan egyre bonyolultabb rendszereket alkotnak. Min­den élő egyedben megnyilvá­nuló, az élettől elválaszthatat­lan jelenség az ön- és fajfenn­tartásra irányuló törekvés. Ez a kettős érdek már önmagában ellentmondásos, mert ugyan­úgy célja a meglévő állapot fenntartása, mint a folyamatos megújulás is. Megjelennek eközben újabb szempontok: érdekütközések és az érdekek rangsorolható volta. A gondolkodás és ebből következően a célratörő cse­lekvés képességével megál­dott emberi társadalom, mint az élővilág része, fejlődése során szerzett tapasztalatai birtokában képessé vált olyan feltételek kialakítására, ame­lyek az alapvető érdekek nyomán jelentkező szükségle­tek kielégítését lehetővé te­szik az emberiség többsége számára. A lehetőségeinek, képessé­geinek felismerése révén ter­melővé vált ember már - jól vagy rosszul - gazdálkodik környezete, a természet által nyújtott javakkal. Miközben előállítja a mind magasabb- rendű igényeinek kielégíté­sére szolgáló termékeit: érté­keket hoz létre a természettől elvett, de saját alkotókészsé­gével alakított anyagból. Az értékek arra is alkalmasak, hogy a közvetlen szükségle­tek kielégítésén túl kincseket halmozzon fel az ember. Az érdekek sokszínűségé­vel hasonlatos módon az érté­kek is változatos, széleskörű megjelenési formában tárul­nak elénk. Védelmük, meg­óvásuk szükségszerűségéből fakadóan az érdekek újabb válfaja lép színre, hiszen ezek teszik gazdagabbá, tartalma­sabbá életünket, ezek adnak lehetőséget az átörökítésre és csak ez a védettség teszi ér­telmessé a törekvést, hogy gyarapítsuk kincseinket. Megkésett, annyival is sür­getőbb felelősséget felvető felismerés: a természet vé­Ha kell, akár az Európa Ta­nácshoz fordulunk - nyilatkozta a Smena című szlovák ifjúsági napilapban Ildikó Fúziková- Klauszová, a magyarországi szlovák nyelvű vallásos folyói­rat, a „Cesta, Pravda, Zivot” szerkesztője. A két éve, kétezer példányban megjelenő, ökume­nikus vallási lap komoly anyagi gondokkal küzd, s jóllehet fon­tos szerepet tölt be, a kormány nem válaszol az anyagi támoga­tást szorgalmazó kéréseikre. delme az emberiség egyetem- leges kötelessége, - hiszen amilyen mértékben örököltük azt korábbi nemzedékektől, ugyanannyira terhel bennün­ket elszámolási kötelezettsé­günk az utánunk következők­kel szemben. Egyszerű, köz­vetlenül levonható következ­tetés: az érdekek rangsorában is mindinkább előtérbe kell kerüljön a természet meg­óvása mindazokkal az érté­kekkel egyetemben, amelye­ket az emberi tudás felhalmo­zott. Hosszan sorolhatnánk a hanyagság és szándékos kár­tevés vétkeit, amelyek nyitott szemmel lépten-nyomon ta­pasztalhatók. De tudjuk-e vajon, s ha igen, kellő hatékonysággal lé­pünk-e fel ellenne, hogy a tár­gyiasult értékeken túlmenően szellemi értékeink milyen mértékben károsodnak? A kö­zömbösség, a feledés veszélye mellett alantas támadások, gúny céltáblájává válik apá­ink hite, érzelmi és eszmevi­lága. Az az értékrombolás, amely ezen a területen máig sem szűnt meg, a magyarság felszámolásának szándékát sejteti. Töredék-hazánk sorsá­ról van szó: megmaradhat-e magyarnak? Ebben a kérdésben enged­ménynek nincs helye. A ma­gyarság vállalása nincs ellen­tétben európai voltunkkal és másoknak más nemzetek iránti elkötelezettségével, me­lyet tiszteletre méltónak tekin­tünk, - viszont nem enged­hető meg, hogy nemzeti jel­képeinket büntetlenül gyaláz- zák. A felségsértés valaha az el­követhető legnagyobb bűn- cselekménynek számított, amikor az uralkodó egysze- mélyben testesítette meg né­pét. Ma a népfelség elve azo­nos értékű megítélést követel. Ha nincs jogszabály, amely ennek megsértését büntető következményekkel sújthatná, úgy alkotni kell ilyet. Szükség van erre még akkor is, ha a legcsekélyebb erkölcsi érzék­kel, ízléssel rendelkező ember számára is világos, hogy mit enged meg és mit tilt a társa­dalmi együttélés alapköve­telménye, az egymás iránti tü- relmesség. V alljuk: jó törvényre és an­nak tisztességes, erköl­csös végrehajtására van szük­ség annak érdekében, hogy a hazánkban élő nemzeti ki­sebbségek, népcsoportok elé­gedettek legyenek és ne csu­pán szülőföldjüknek, hanem hazájuknak érezzék Magyar- országot. Az őket megillető, rájuk nézve kedvező megkü­lönböztetést elvitatni a ma­gyarság számára sem jelen­tene előnyt, sőt a magyarság érdekei ellen vét, aki jogaikat korlátozni kívánja. Mind­ezekkel nem ellentétes, ha­nem egymást erősítő köve­telmény a magyar hagyomá­nyok tisztelete. Időnként úgy tűnik: ez is egy hazai kisebb­ség be nem teljesülő óhaja, mintha az anyanyelvi közös­ség laza kapcsolatán túl a ma­gyarságtudat már szekértábo­rokra osztaná ezt a nemzetet. Kovácsy Zoltán A csúcsidőszakok fogyasz­tási igényeinek kiegyensúlyo­zottabb kielégítéséhez járul hozzá az az 55 millió dolláros hitelkeret, amelyről pénteken ír­tak alá szerződést Budapesten a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. vezetői az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). Az összegből a kimerült zsanai földgázmező térségében épülő korszerű, föld alatti gáztározó kialakítását és üzembe helyezé­sét finanszírozzák. Jet kutak A legöregebb jogász Thonet kereskedőház, Budapest, Váczi u. 18. Panasz Hitel 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents