Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-12 / 11. szám
10 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. január 12., csütörtök A koalíció bukása az ellenzéknek sem kedvezne JOBBAN SZEREPELTÜNK Köszönjük a bizalmat! A Király utca védelmében A gyalogosok és az autósok egyenlőtlen küzdelmét ugylát- szik a Király utca sem ússza meg. A napokban megjelent cikk írója azon kesereg, hogy az utcában lakók és boltosok számára újból meg kellene nyitni a Király utcát, mert mint írja „Gettóban élünk, ha autóba ülünk el kell viselnünk a járókelők sértegető szavait”. A cikk végén megjegyzi, hogy az illetéktelen autósokat a rendőrség bírságolja meg. Én is a Király utcában lakom, autóm is van. Meggyőződésem, hogy a Király utcai lakók örültek a legjobban, amikor elkészült a hangulatos lámpákkal kivilágított, dísz- burkolatos sétáló utca. Ugyan melyik lakó vagy háztulajdonos nem örül a csendes, nem zajos utcának? Sokan mondták is: meddig marad ilyen szép és csendes? Hát nem sokáig. Esténként „valakik” rendre elhúzták az utca végét lezáró virágedényeket, ezzel szabaddá tették az autósforgalmat. Néhányan esténként visszahúztuk, de másnap reggelreújból eltávolították a négy embert is próbára tevő betonvirágtálakat. Többszöri kérésünkre végre a Városgondnokság betontuskók- kal tudta csak megakadályozni az erőszakos kétirányú gépkocsibehajtást. Néhány esetben szólni mertem a szabálytalankodó, órákig parkoló gépkocsivezetőknek, hogy tilos a behajtás. A kapott válasz szövegét nem bírja el a papír. Egy másik esetben két 20 tonnás TIR kamion félnapon keresztül parkolt az utcában. A megbénult- ekkor már kétirányúvá váló- autósforgalom dudálást és káromkodását eredményezve, hosszas várakozás után indulhatott meg. A cikk írója elfelejti a pár évvel ezelőtti állapotokat, amikor száguldó autósok sla- lomoztak az utcán sikongató gyalogosok között. Az ügyesebb taxisok és a szemfüles autósok kitűnő tranzitutnak használták a Király utcát, hiszen lerövidített úton lehetett eljutni a Rákóczi útról Széchenyi tér érintésével a Búza térig. Eléggé szomorú, hogy az utca „üzlethálózatához” lassan már nem illik a „sétáló utca” szócska. A fényes kirakatokat, üzleteket, exkluzív boltokat kiszorítják az amúgy is zajos, szagos, éjfélig nyitvatartó kocsmák, hamburgersütök, valamint teljes útszakaszt elfoglaló éttermek kerthelyiségei. Közben teljesen eltűnnek az utca rendjére vigyázó egyenruhás közterület-ellenőrök. Rendőrt még csak mutatóban sem lehet látni az utcában. Európa számos városában vannak sétáló utcák, védett terek és városnegyedek! Az ott lakóknak és kereskedőknek eszükbe sem jutna járművükkel megzavarni a mindenki számára védett utcák csendjét és nyugalmát. Pécsett több mint 170 ezer polgár él és több tízezer külföldi keresi fel a várost. Elsősorban az ő nyugalmukra, a belváros tisztaságára, megóvására, kellene törekednünk azzal, hogy a forgalommentes sétáló utca rendjét megőrizzük. Akiknek ez kényelmetlen, változtassanak rajta, menjenek oda lakni, ahol jármüveikkel kényük-kedvük szerint közlekedhetnek. Az a kereskedő pedig, aki nem tudja összeegyeztetni a jól menő belvárosi üzletét és az ezzel járó „kényelmetlenségeket”, változtassan rajta, cseréljen egy kertvárosi, avagy egy uránvárosi kereskedővel. A. F. Még bízunk a TGM-ben A kormány végre az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) elé terjesztette a Társadalmi Gazdasági Megállapodás (TGM) tervezetét. Ezzel kapcsolatban több nyilatkozat jelent meg a médiumokban, hogy a megállapodás létrejötte hamarosan bekövetkezik. Egyes - a kormányhoz közel álló - szakszervezeti konföderációk már az egyezmény időpontját is ismerik és ezt februárra tervezik. Miről is van szó? Ha létrejön a megállapodás - röviden fogalmazva -, akkor a szakszervezetek egyes törvényekben foglalt jogukról lemondanak átmenetileg és befolyásukkal segítik a kormányt célkitűzéseinek megvalósításában. A figyelmes szemlélő hamar észreveszi, hogy a kormány az ÉT-ben eddig nem siettette a TGM létrejöttét, ezt látszik bizonyítani az is, hogy most január elején fedte fel az elképzeléseit. Erre a Munkástanácsok azt mondja, hogy a kormánynak sem látszik fontosnak a TGM megkötése, mivel az 1995-ös költségvetés elsősorban a munkavállalók vállára rakta a terheket, vagyis erre az évre megszületett a jogi háttér a megszorító intézkedésekhez. Sajnos, sokan elfeledkeznek arról, hogy az államháztartás reformja még ezután következik. Ezért minden olyan szakszervezetnek, ahol a köztisztviselők és közalkalmazottak érdekvédelme is fontos tevékenység, oda kell figyelnie erre a témára. Ezért több konföderáció is abban érdekelt, hogy a tárgyalások tovább folyjanak, és ha nem is a TGM, de valami konszenzus alakuljon ki az ÉT-ben. A Munkástanácsok ezt úgy fogalmazza meg, hogy a munkaügyi jogszabályok felülvizsgálata és a szükséges módosítások ezen a téren hozhatnak valami javulást. Különös tekintettel arra, hogy tavaly olyan álláspont alakult ki az ÉT-ben, hogy 1995-ben vissza kell térni a közalkalmazottak alapbérét meghatározó Al-es (jelenleg: 8500 Ft) szorzókulcs felülvizsgálatához. Úgy gondoljuk, hogy időt kell hagyni a szocialista-liberális kormánynak arra, hogy bebizonyítsa a sokszor hangoztatott szociális érzékenységet. Erre nagyon jó alkalom a bérből és fizetésből élők közalkalmazottak, köztisztviselők helyzetének alakulása az év folyamán. Ezen kívül azt is figyelemmel kísérjük, hogy a rendszerváltoztatás nyerteseinek, illetve veszteseinek az érdekeit hogyan tudja képviselni. Mindezek tudatában és ismeretében várjuk a további érdembeni tárgyalások és egyeztetések mielőbbi folytatását. Perényi József Egészségügyi Munkavállalók Szakszervezete „A zöldek nem állnak sem a jobb, sem a bal oldalon, hanem elől” - mondja H. Grul, a német zöld mozgalom egyik jobboldali irányzatának vezetője. A magyar közönség számára sokkoló hatású volt a Duna-mozgalmak és a különböző zöld csoportok után a jobboldali Magyarországi Zöld Párt feltűnése. Az „ellopott forradalom” után hatalomra kerülő pártok pedig hamar leültették őket a természet- és környezetvédelem kispadjára. Anyagi támogatottság híján emberfeletti önfeláldozással végzett munkájuk a romantikus hős színében tüntette fel őket, a mozgalmak pedig maguk is elfogadták a „politikamentességet”. Csakhogy politikamentesség az ökológiai mozgalmakban sem lehetséges, mivel a tudományos elméletek épp a mozAz MDF több száz millió forintos adósságba keveredett az 1994-es országgyűlési választások idején, az év végén kénytelen volt fizetésképtelenséget jelenteni hitelezőinek. Szabó Iván azt állítja: reálisan senki sem számíthatott arra, hogy az országgyűlési választáson az MDF győzni fog.-Akkor miért fektettek oly sok pénzt és energiát a választási kampányba? - kérdeztük a frakcióvezető-ügyvezető alel- nököt. Nem játszhatunk vesztésre- Egy politikai erő soha nem játszhat a vesztésre, még akkor sem, ha a politikai helyzet nem neki kedvez. Ezzel mi is így voltunk. Lépést kellett tartanunk a többi párt választási kampányával. Arra számítottunk, hogy a választások után majd visszafizetjük a hiteleket. Fizetési gondjainkat a vereségünk mértéke okozta. A csekély állami támogatásból nem futja a törlesztésekre. Nemcsak engem, hanem a párt tagjai közül is többeket sokkolt ez a rossz eredmény. Szerencsére viszonylag hamar kihevertük ezt a traumát. Március végéig befejeződik valamennyi szervezetünkben az új vezetőségek megválasztása, és megkezdhetjük a lassú építkezést. Abban bízom, hogy a KDNP-vei és a Fidesszel kialakult szorosabb együttműködés már valamit mutat abból a magyar jövőképből, amelyik egy egységesebb konzervatív politikai fellépésre ad reményt. Gondolom 1998-ig kiérlelődik ez az együttműködés, és akkor a Sietve előrebocsátom, a cím mögött senki ne keressen építészeti bravúrt, holmi levegőben lógó, felhúzható-leereszthető csodaépítményt, amely egycsa- pásra megoldja majd a krónikus garázshiányt. Sajnos, nem ily világraszóló találmányról tudok beszámolni. Arról van szó, hogy míg a korábbi önkormányzati testület egyesületünk számos megoldható javaslata ellenére még az önerőből felépített garázsok elidegenítését is elutasította, a ciklus vége felé már azokat a garázsokat is áruba bocsátotta, amelyeknél az épület alatt lévő földterület tulajdonjoga tisztázatlan volt, mit sem törődve, hogy ezzel újabb bonyodalmakat rak az új garázstulajdonosok vállára! A korábban oly konokul emlegetett és a római jogalkotásból átvett álláspont, miszerint akié a terület, azé a fölötte álló építmény, egyszerre érvényét vesztette! Nem volt többé különbség önkormányzati és idegen telek között, csak garázsok voltak, galmakon keresztül társadalma- sodnak, majd átpolitizálódnak. Mi a megoldás? A zöldek ideológiai gyökereit képező eszmék az ipari társadalom kialakulásával jelentek meg: a felvilágosodás, a romantika, az utopizmus, az anarchizmus. A második világháború után, a hatvanas évek végén a bitnikek, a virággyermekek képviselik Nyugaton a fogyasztói társadalom elutasítását. A keleti típusú fogyasztói társadalom berendezkedése ezt a folyamatot elfojtja. Ma a világ különböző országaiban a társadalom fejlettsége, politikai gazdasági rendszere, az ezek által kialakított értékrendje határozza meg a zöld, az ökológiai mozgalmak fejlettségét. Alapjuk a keleti és nyugati mainál sokkal jobb eredményt tudunk majd felmutatni a választásokon. Hatékonyabb munkát vártam-Hogyan ítéli meg a kormánykoalíció első félévét?- Összeszedettebb és hatékonyabb munkát vártam az új kormánytól, hiszen a választások idején szakértelmet és határozottságot ígértek. Meglepett, hogy ennyire koncepció nélkül láttak munkához, hiszen a kormány a 72 százalékos parlamenti többségével azt csinálhatna, amit akar. De miután a legfontosabb ügyekben semmit nem tesz, arra lehet következtetni, hogy nem is tudja, mit akar lépni. A kormányváltás után leállt a privatizáció, amikor pedig ismét beindult, abból botrány lett. Tisztázatlan a gazdaságpolitikai irányvonal, mert e kérdésben óriási ellentétek vannak a koalíción belül is. A beígért társadalmi megegyezésből sincs semmi, máig megoldatlan maradt a média kérdés. A Parlament többnyire álproblémákkal foglalkozik. A lehetőségei mögött mérföldekkel maradt le a kormány. Ezt annál is kevésbé értem, mert tagjai nem kezdők, többen már előzőleg is szerezhettetek államigazgatási gyakorlatot.- Mit vár az 1995-ös esztendőtől?- Elemi érdekünk, hogy ez a kormányzat stabilizálja saját magát, hiszen nem volna kívánatos másfél-két évenként választásra kényszerülni. Őszintén szólva a koalíció egységét baljós jelek fenyegetik az utóbbi Garázsok a levegőben amelyeket gyorsan el kell adni. A tisztázatlan tulajdonjogú telken állókat jóval olcsóbban, hadd harapjon rá a gyanútlan polgár, akinek halvány fogalma sem volt, milyen csapdába sétált bele. Igaz, nem minden idegen telken álló garázst tudtak eladni. Ahol a terület kezelője ismert volt, pl. a Páfrány úti terület, ott a garázsbért vasalták be, s teszik még most is a telekkönyvi kivonat hitelessége ellenére. Hiába, kell a pénz! Nagyon kell, különben a Pécsi Közüzemi Rt., valamint a Város Vagyonkezelő Kft. vezetői elesnek a forgalom után járó jutalékból. A gyanútlan polgár pedig boldog és vásárló. Ki ennyiért, ki annyiért, attól függően milyen volt az Illetékes hangulata éppen aznap, vagy milyen volt kapcsolata az Illetékessel. Mert hogy műszakilag nem tettek kütípusú fogyasztói társadalmak csődje. Az emberiség egészen az ipari társadalom megjelenéséig zárt rendszerű gazdálkodást folytatott. Hulladék alig keletkezett, a természet erőforrásait az emberi igények kielégítése után nagyobb mértékben juttatták vissza a körforgásba, biztosítva az ökológiai rendszerek fennmaradását. Az elmúlt évtizedekben a gazdasági pályák mind nyitottabbá váltak. Generációk a természeti forrásokból annyit használtak fel, szemétté változtatva azokat, amennyit az előző összes generáció. Nyersanyag- forrásaink ezért kimerülőben, de még természetes életföltételeink - a levegő, a víz, a talaj - is elszennyeződtek. Mi a megoldás? A választ az ökológiai mozgalmak kívánják megadni. Két fő irányzat Két fő irányzatuk létezik a megoldás módja szerint: a konidőben, de remélem, hogy a hatalom kohéziója összetartja majd a két pártot. Nagy próbájuk lesz ez az év, remélem folytatják a reformokat, nem kanyarodnak vissza 1989-hez, vagy az azt megelőző állapotokhoz. Nincs egyszerű megoldás- Az imént azt mondta: elemi érdekünk, hogy a kormány stabilizálódjék. On, mint a legnagyobb ellenzéki párt frontembere, a kormánynak drukkol?- Ha nem is drukkolok, de reálpolitikus vagyok. Ez a kormány most azért került hatalomra, mert a társadalom tőle várja a megoldhatatlan megoldását: az életszínvonal emelkedését. Egy túl hamar kiprovokált választás esetén az elégedetlen társadalom valamelyik szélsőség hatalomra juttatásában kereshetné a választ. Az önkormányzati választások már jeleztek valami furcsát: a kis- gazda-MIÉP koalícióval megerősödött a kemény jobb oldal, ugyanakkor minden megyei ön- kormányzatba tisztességes számban beverekedte magát a Munkáspárt. Sokan elhiszik, hogy a bonyolult társadalmi-gazdasági feladatokra olyan pofon egyszerű a megoldás, mint ahogyan azt a szélsőséges demagógok állítják. Ott van Olaszország példája, ahol „Hajrá Olaszország” jelszóval fel lehetett rúgni egy több évtizedes struktúrát, de hét hónap után kiderült, hogy nincs mögötte semmi. Ettől szeretnénk megkímélni a magyar társadalmat. (koós) lönbséget garázs és garázs között, azt könnyű bizonyítani. A kérdés azonban kérdés maradt. Vagyis, a telek nélküli garázstulajdonos csak a garázst vette meg? És a telekkel mi lesz? Telekhasználati bért követel majd az új telektulajdonos a rendezés után, vagy méregdrága áron megvételre kínálja azt a néhány négyzetmétert? Arra gondolni sem merünk, ha netán az új telektulajdonos, mondjuk a társasház, szintén a római jogra hivatkozva jogot formál az épületre!? A kérdéseket nemcsak az újság hasábjain tesszük fel. Hivatalosan is megkeressük a Kft. vezetőit, nyilatkozzanak e témában. És az sem árt, ha az új önkormányzat tagjai, benne a régiek, akik megszavazták annak idején ezt az eléggé el nem ítélhető határozatot, szintén elgondolkodnak a felvetett kérdéseken. Zethner György elnök Magángépjármű- tulajdonosok Egyesülete zervatív-diktatorikus és a szoci- álliberális. A konzervatív-diktatorikus irányzat a fennálló társadalom keretein belül rendeletekkel, büntetésekkel, egyes „túlszaporodott” népeknél születésszabályozással stb. kívánja megoldani. Ide tartoznak a „fundamentalista” irányzatok, melyek a technológia és a társadalom kritikája után többségükben a múlthoz való visszatérést látják jónak. Ehhez az irányzathoz tartozik a fent említett H. Grul. A francia ökológiai mozgalmak teoretikusa A. Gorz. Búcsú a forradalomtól c. művében az ökológiai mozgalmak lehetőségeit vázolja. Szerinte az ökológiai válság a gazdasági, a szociális és a politikai válságba ágyazódik. Ézzel a felfogással megjelenik a teljes politikai ökológia. A megoldás az autonóm társadalom a termelés, a fogyasztás és a célkitűzések szintjén is. Ennek létrehozója a polgárság forradalma az állam Az 1992 végén alakult Köztársaság Párt részt vett az 1994. december 11 -én tartott helyhatósági választásokon. Pécsett elért eredménye cáfolja azt az előzetes jóslatot, amely szerint parlamenten kívüli pártnak esélye sincs a városi képviselőtestületbe való bejutásra. A kapott szavazatokat vizsgálva a Köztársaság Párt arányaiban jobban szerepelt, mint a májusi országgyűlési választások első fordulójában. Visszatérült tehát befektetett energiánk, a párt szervezéséért, programjának szélesebb körű megismertetéséért tett erőfeszítéellen. A teoretikusok mellett hatnak a gandhiánus elvek. A bázisdemokrácia, a tolerancia, ezzel a „kisebbségvédelem” megjelenése, a rotációs elv, a hatalom és az erőszak elvetése a szocialisztikus, liberális irányzatot képviselik. Szerintük az ipari társadalom gondjaira a technológia váltás, a fenntartható fejlődés a megoldás, a javak elosztásának megvalósítására, a minőségi fejlődésre apellálnak. Természetesen a gyakorlatban a különböző irányzatok keverednek. Duális társadalom Az ökológiai mozgalmak a helyi problémák talaján jelennek meg. A helyi politikai-gazdasági lehetőségek szabják meg fejlődésük módját. A zöld mozgalom társadalmi mozgalom, egyetlen országban sem egységes sem szervezeteiben, sem célkitűzéseiben. A fontos kérsünk. így a kompenzációs listáról kettő, a megyei listáról egy mandátumot kaptunk. Ezúton is köszönjük képviselőjelöltjeinkre adott szavazataikat, köszönjük a bizalmat! Megválasztott képviselőink legjobb tudásuk szerint fogják szolgálni az önök, ezen keresztül pedig a város és a megye érdekeit, a Köztársaság Párt megyei vezetése és tagjai pedig, őket is segítve, folytatják ennek a pragmatikus pártnak a szervezését, népszerűsítését. Megkezdjük a felkészülést 1998-ra. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete dés az, akcióegységre képesek-e, avagy a politikai irányzatok ezt meghiúsítják. Az ökológiai mozgalmak mellett más társadalmi mozgalmak is megjelentek: békemozgalom, szolgálat megtagadók mozgalma stb. Mindezeket együtt alternatív mozgalmaknak nevezzük, mert alternatívát jelentenek a hagyományos gazdasággal, politizálással szemben. A magam részéről azoknak a teoretikusoknak a nézetét osztom, akik a duális társadalmat, gazdaságot, politikát látják megvalósíthatónak. Azaz a köz- igazgatás és az autonómia a kis és a nagy termelőegységek, a pártok és a civil társadalom párhuzamos létét. És mindezt harmóniában egymással és a természettel. Ehhez persze a minőségi változásnak is be kell következnie. Kérdés: képes-e erre az emberiség? Bérces Viktória környezeti tanácsadó A zöldek elöl állnak? é 4 i 4 i
