Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-12 / 11. szám

8 új Dunántúli napló Korunk 1995. január 12., csütörtök FELTALÁLTÁK A MEGAGOLYÓT * Átlyukasztja a páncélmellényt is AZ IGÉNYEK ÉS AZ ELVÁRÁSOK NAPRÓL NAPRA SÜRGETŐBBEK Idén 50 éves az ENSZ Egy amerikai lőszergyártó vállalatnak sikerült előállítania a „szuperlőszert”, amely áthatol a golyóálló mellényen is, és a testbe jutva azonnali halált okoz. Az alabamai cég két vál­tozatban akaija piacra dobni a gyilkos találmányt, annak elle­nére, hogy sokan tiltakoznak forgalmazása ellen. Az Újvilág törvényei értelmében csak a fém alapanyagú lőszerek árusí­tása ütközik korlátokba. Már­pedig a Rhino-Ammo nevű megagolyót műanyagból állít­ják elő. Amikor becsapódik, te­niszlabda nagyságú lyukat ejt, több ezer borotvaéles szilánkra aprózódik, s szétroncsolja a tü­dőt, szívet valamint más élet­OLTÁS SPRAY VÉL Kettős védelem Nemsokára kimegy a divat­ból a „szűri”: erről tudósít a „Nature” című amerikai folyói­rat. Tudósok ugyanis sikeres kí­sérleteket folytattak olyan ege­rekkel, amelyek az injekciót spray segítségével kapták meg. Egereket oltottak be Lyme-kór ellen, s az anyag az orr nyálka­hártyáján át szívódott fel. Az egerek az oltás után 18 hónapig immunisak maradtak a beteg­séggel szemben. Az új módszert a jövőben to­vább kívánják fejleszteni szá­mos betegség, a tüdőgyulladás, a hólyaghurut, az élelmiszer­mérgezések, valamint a nemibe­tegségek és az AIDS ellen. Ki­derült, hogy az eljárás az ege­reknél kettős védelmet eredmé­nyezett. Védekező mechaniz­musokat indított el egyfelől a vérkeringésben, másfelől a száj, az orr és a zsigerek nyálkahár­tyájának sejtjeiben. Most emlős állatokkal is kísérleteznek, hogy bizonyítsák az oltási eljárás al­kalmazhatóságát az embereknél is. fontosságú szervet. A másik lö­vedék, a Black Rhino a golyó­álló mellényt is átüti. Az emberi testben hasonló pusztítást vé­gez, mint a Rhino-Ammo. A kézifegyverek ellenőrzé­sével foglalkozó amerikai ál­lami hatóság aggodalommal fi­gyeli az alabamai vállalat tevé­kenységét. Annál is inkább, mert nincs garancia rá, hogy a lőszer nem kerül illetéktelen kezekbe. 1993-ban például egy ámok- futó hat ingázót ölt meg New York környékén a vonaton. A tettes a cég Black Talon nevű lőszerét használta, amely hiva­talosan csak a rendőrök fegyve­rébe kerülhetne. Füstmentes cigaretta Füst- és szagmentes cigaretta piacra dobására készül a Japan Tobacco Corporation. A válla­lat szóvivője nem árulta el, mi­kor lehet megvásárolni a külön­leges terméket, csak annyit kö­zölt, hogy egy éven belül képe­sek elérni a fogyasztható minő­séget. Az AFP visszatekintése szerint több világcég próbálko­zott már azzal, hogy csökkentse a nemdohányzók jogos „füstöl­gését”. A szintén japán Seiko társaság öt évvel ezelőtt mutatta be hasonló termékét, de annak íze nem nyerte el a fogyasztók - azaz a dohányzók - tetszését. Az amerikai R.J. Reynolds To­bacco társaság tavaly november végén jelentette be, hogy csak­nem füst- és hamumentes ciga­retta gyártására készül, amely­ben a dohány - épp úgy, mint a japán termékben - nem ég, in­kább csak parázslik. Ugyanez a vállalat hat évvel ezelőtt „Pre­mier” névvel megpróbálkozott már egy nem füstölgő cigaretta bevezetésével, de a fogyasztók annak különleges íze és szaga miatt nem fogadták be. A békefenntartás kellemet­lenségei 1992 óta rontják az ENSZ imázsát, s nyugati dip­lomaták szerint kevéssé való­színű, hogy a világszervezetnek 1995-ben, alapításának 50. év­fordulójára sikerül kiköszörül­nie a csorbát. Ráadásul nem ki­zárt, hogy az ENSZ iránt ellen­séges érzelmeket tápláló repub­likánusok többségre kerülése az amerikai kongresszusban meg­nehezíti Butrosz Gáli, a 72 éves főtitkár dolgát, aki valószínűleg egy újabb ötéves mandátumra is pályázni fog, amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé te­szi. Kudarcra ítélt akciók Az általa vezetett szervezet hitele - sikeres mozambiki és dél-afrikai közbenjárása elle­nére - 1992 óta válságban van, főként az Egyesült Államokban, miután más konfliktusokat nem sikerült felszámolnia, mint pél­dául a volt Jugoszlávia terüle­tén, ahol mintegy 40 000 kéksi­sakos asszisztált tehetetlenül a boszniai drámához. Bírálat érte a világszervezetet Szomáliában is, ahol ugyan si­került megfékeznie az éhínsé­get, de ahonnan most kivonulni készül, anélkül, hogy akár mi­nimális biztonságot teremtett volna.- 1995 történelmi alkalom arra, hogy meghallgassuk a bí­rálatokat, beszéljünk róluk, s elemezzük a sikereket és a ku­darcokat, és ily módon lássuk, hogyan lehet az ENSZ hatéko­nyabb a következő fél évszá­zadban - jelentette ki Gillian Sorensen, Butrosz Gáli tanács­adója, akit a szervezet megala­pításának 50. évfordulójával kapcsolatos teendőkkel megbíz­tak. Sorensen asszony számára ez az ENSZ legfontosabb kihívása­inak egyike, „s az igények és az elvárások napról napra sürge­tőbbek”. Senki sem találta még meg a csodás megoldást a béke- fenntartás korlátáira, s nem vár­hatók nagy átalakulások 1995-ben sem - vélekedett a Biztonsági Tanács egy állandó tagjának képviselője. Szerinte az ENSZ-nek a megelőző dip­lomáciára, reagálóképessége javítására és a válságmegoldó módszerek tökéletesítésére, azaz elsősorban a humanitárius és diplomáciai területre kellene korlátoznia erőfeszítéseit. Szó sem lehet arról, hogy a szerve­zet ismét költséges és esetlege­sen kudarcra ítélt katonai akci­ókba bocsátkozzék. A gyakran eltérő érdekeket képviselő 185 tagországot tö­mörítő ENSZ a nemzetközi szintű lágy konszenzus szimbó­luma, benne olyan nagyhatal­makkal, amelyek nem hajlan­dók fegyvereiket felajánlani, ha létfontosságú érdekeik nem fo­rognak kockán. Ugyanezek a nagyhatalmak képviseltetik magukat a Biztonsági Tanács­ban, amely megszabja a nem­zetközi akciók mandátumának határidejét. A kéksisakosok csupán végrehajtók.-Az ENSZ arra van ítélve, hogy reagáljon, de kezdemé­nyezéseket nem tud tenni - ma­gyarázza egy európai diplo­mata. Bosznia példáját említve rámutat: olyan problémáról van szó, amely meghaladja az ENSZ képességeit, mivel a leg­fontosabb szereplők - az Egye­sült Államok, Oroszország és az Európai Unió - nem tudtak megegyezni, hogy kikénysze- ríthessenek valamilyen rende­zést. Még mindig jó üzlet Novemberben, az amerikai kongresszusi választások más­napján, Robert Dole, a szenátus republikánus csoportjának ve­zetője az ENSZ szemére vetette boszniai bénultságát és ismétel­ten a boszniai muzulmánok el­leni fegyverszállítási tilalom feloldását követelte. Dole, aki dühösen ellenez mindenfajta többoldalúságot, ami egyenlő lenne azzal, hogy Butrosz Gáli kezében „hagyják Amerika vezetését”, bejelen­tette, hogy a kongresszus rövi­desen felülvizsgálja az Egyesült Államok ENSZ-hozzájárulását. Butrosz Gáli válaszul kijelen­tette: úgy látszik, az amerikaiak már nem akarják a „világ csendőrének” szerepét játszani, s ebben az esetben viszont ér­dekükben áll egy erős ENSZ.- A minőség és az ár közötti összefüggést tekintve az ENSZ még mindig jó üzlet Washing­tonnak - állítja Sorensen asz- szony, aki maga is amerikai ál­lampolgár. Az Egyesült Államok fizeti a legmagasabb ENSZ-hozzájáru- lást (a rendes költségvetés 25 százalékát). Egyben ő a legna­gyobb adósa is a világszerve­zetnek. Tartozása decemberben becslések szerint elérte a 666 millió dollárt. Az Egyesült Ál­lamok volt az 1945-ben San Fransciscóban megalapított vi­lágszervezet legfőbb kezdemé­nyezője. Az évforduló jegyében Idén, az ENSZ megalapításá­nak 50. évfordulója alkalmából a következő nagyobb esemé- nyekmegrendezésérekerülsor. Március 2-4. (Bécs): konferen­cia a jövő század béketeremté­sének és békefenntartásának ki­hívásairól. Március 6-12. (Koppen­hága): társadalmi fejlődési csúcsértekezlet. Március 15-19. (Horvátor­szág): ifjúsági világkonferencia. Április 17.-május 12. (New York): az atomsorompó-szerző- dés felülvizsgálata. Április 19. (Buenos Aires): Nemzetközi konferencia a bé­kefenntartásról. Május 9-14. (San Francisco): A San Francisco-i balettszínház nemzetközi táncfesztivált szer­vez. Május 18-20. (Athén): Konfe­rencia „Az Egyesült Nemzetek: béke, biztonság és fejlődés” címmel. Június 12. (Nottingham): A Royal Philharmonic Orchestra világturnéjának nyitánya. Június 26. (San Francisco): Az ENSZ Alapokmánya aláírá­sának évfordulója alkalmából tartott emlékünnepély, amelyen többek között jelen lesz Bili Clinton amerikai elnök és But­rosz Gáli ENSZ-főtitkár is. Július 2. (Hirosima): koncert „Világbéke Hirosimában ’95” címmel. Július 2-7. (Melbourne): nemzetközi konferencia az ENSZ-ről. Július 5. (Genf): Solti György békekoncertje. Augusztus 16. (Újdelhi): Szeminárium „Az ENSZ a XXI. században” címmel. Szeptember 4-15. (Peking): 4. világkonferencia a nőkről. Október 16. (Róma): Az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete (FAO) meg­alapításának 50. évfordulója. Október 22-24. (New York): Az ENSZ-közgyűlés emlék­ülése, amelyen részt vesznek a 185 tagország állam- és kor­mányfői. (Az ENSZ 1945. ok­tóber 24-én kezdte meg hivata­los működését.) Október 24. (Bécs): A Bécsi Filharmonikus Zenekar ENSZ-koncertje. November 5. (New York): New York-i maraton az ENSZ 50. évfordulója jegyében. A nemzeti bizottságok szá­mos további évfordulós ese­ményt terveznek a tagországok legtöbbjében. Clinton és Butrosz Gáli Esőisten hozott a sokarcú Mexikóba í. Megvallom, csupa izgalom­mal indultam útnak, hiszen elő­ször repültem át az Atlanti Óce­ánt. Tizennégy órás légi utazás után érkeztem a világ legna­gyobb metropolisába, Mexikó­városba. A közlekedés szokatlansága kissé elbátortalanítja az embert. A klíma hirtelen érezteti hatá­sát. A 2200-3000 méter feletti magasságban ritkább a levegő és kevesebb az oxigén. A na­gyobb séta fáradtságot vált ki. Az akklimatizálódáshoz 1-2 hét szükséges. Esős évszak lévén, mely má­justól októberig tart, percek alatt beborul. Az eső minden­napos. Amilyen hirtelen jön, olyan gyorsan vége is a hatal­mas záporoknak. Ez a trópusi klíma jellemzője. A 80-100 km átmérőjű Me­xikóvárosban viszonylag kevés a toronyház, azok is jobbára irodaépületek, bankok. Az 1985 évi földrengés óta acélvázzal, üveghomlokzattal építik a ma­gas házakat, de vasbetonváz erősíti még a földszintes, külvá­rosi házacskákat is. A háztengerben 22 millió ember él. Ciudad de México, a Distrito Federal (szövetségi te­rület) nevet viselő főváros több évtizede kijelölt közigazgatási határát régen túlnőtte. Szinte észrevétlenül haladunk át rajta. Ezen belül 18 millió a lakosság, míg a szorosan hozzá kapcso­lódó, egybe épült városkörnyé­ken 4-5 millióan laknak, de ez utóbbi már az Estado Mexico (állam) része. A mexikói olim­pia idején alig 5 millió lakossal számoltak. Az akkori külváro­sokat körbenőtte a metropolis. Még a gazdagok villanegyede is átnyúlik a határon. Á széles, 3-4 pályás, 8-10 sá­vos utakon araszolnak az autók. Mexikóvárosban 3 millió autó van, amihez 1-1,5 millió vidéki ki-bejövetelét számítják. Tíz-húsz kilométer hosszú gyorsforgalmi utak hálózzák be a várost. A legjelentősebbek: a külső Periferico, az Insurgentes és a 150 méter széles Paseo de la Reforma. A Paseo de la Re- formo mentén szállodák, ban­kok, irodaházak, üzletek soka­sága. Ezt keresztezi a centrum­ban az Insurgentes, amely elve­zet az autonómiát élvező egye­temi városba (Ciudad Universi- tario), ahol 400 ezren tanulnak. Az azték motívumokkal díszí­tett, mozaikhomlokzatú könyv­tár akár szimbóluma is lehetne Mexikónak. Közelében áll az azték stadionként ismert Esta- dio Olimpico. A Paseo de la Reforma tenge­lyében áll a Függetlenségi Em­lékmű, népszerűén csak El An­gel a Cristobal Colon (Kolum­busz neve), Simon Bolivar latin­amerikai szabadsághős, Cuauh­temoc az utolsó azték uralkodó és mások szobrai. A széles Re­forma az 5 km hosszú Chapul- tepec parkhoz vezet, ahol Habs­burg Miksa (Mexikó császára volt) kastélya, az állatkert és több múzeum található. Vasár­naponként az egész parkot elle­pik a mexikói családok, mintha népünnepély vagy gyermeknap lenne. Ilyenkor lehetetlen a környéken parkolni. A Polanco negyedben Tlaloc esőisten szobra fogadja a láto­gatókat a világ egyik legna­gyobb múzeuma előtt. A Museo Nációnál de Antropologia y História termeiben fegyveres őrök jelenlétében csodálhatjuk meg az azték, maya, olmék, tol- ték, zapoték, chichimék, mixték és más prehispán kultúrák em­lékeit, köztük a 3,6 méteres az­ték naptárkövet. Mexikó csak egy van - mondják a nemzetükre büszke mexikóiak, akik 80 %-a 16 féle népkeveredésű mesztic. A né­pesség alig 10 %-át teszik ki az eredeti indiók, a ma is élő maya népcsoport és a 24 más etni­kum. Rasszizmus, nemzetiségi megkülönböztetés nincs. Senki nem mutat a másikra, hogy az milyen. Mindenki mexikói a spanyolok bejövetele óta. A prehispán és a coloniál idők tör­ténelmét és kultúráját tiszteli a mexikói nép. Rozvány Gy. < 4

Next

/
Thumbnails
Contents