Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-10 / 9. szám
1995. január 10., kedd Kistermelők uj Dunántúli napló 11 A hagymatermesztés tíz fő szabálya A vöröshagyma sikeres termesztésének több összetevője van, ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Mélyfekvésű, kötött, nyirkos, nitrogénben gazdag - frissen trágyázott - területen ne termesszünk vöröshagymát. 2. Ha kedvezőtlen, kevésbé alkalmas területen mégis kénytelenek vagyunk hagymát termelni, foszfor és káli műtrágyák, valamint mész adagolásával a kórokozók kártételét valamelyest ellensúlyozhatjuk. 3. Csak megbízhatóan fajtaazonos, kellően hőkezelt dug- hagymát vásároljunk. A bizonytalan eredetű és nem megfelelő méretű szaporító anyag a sikertelenség egyik forrása lehet. 4. Kiültetés előtt a szükséges talajfertőtlenítést feltétlenül végezzük el. Ma már a kiskert-tulajdonosok részére is nagyon jó hatású talajfertőtlenítő szerek kaphatók a növényvédő szert árusító boltokban. 5. A kártevők rajzását (hagymalégy, bagolypille stb.) figyeljük és ehhez igazítsuk a szükséges vegyszeres védekezést. Ha ezt a munkát szakszerűen végezzük el, úgy a hagymatermesztés sokkal gazdaságosabb lesz. (Kevesebb vegyszert kell felhasználni.) 6. A hagymaterületet állandóan gyommentesen kell tartani. 7. Csak kellően beérett, a leveleitől megtisztított termést takarítsunk be. 8. A betakarítás száraz időben és megfelelő - több napos - szikkasztás után történjék. 9. A tárolóhelyre csak gondos átválogatás után kerülhet a hagyma. A sérült, „gyanús” egyedeket el kell távolítani, mivel ezek egy későbbi fertőzés forrásai lehetnek. 10. Tárolás alatt többször válogassuk át a hagymát, a romlásnak indult egyedeket távolítsuk el. Ezzel megakadályozzuk az egészséges állomány esetleges fertőzését. Az a termelő, aki a fenti tanácsokat elfogadja és be is tartja, az nagyobb és minőségileg jobb termésre számíthat az idei évben. Dr. T. J. A VÖRÖSHAGYMA KÁRTEVŐI Védekezzünk a fonálféreg és az aknázó légy ellen Ha eredményesen védekezünk, egészséges terményeink bizonyára vevőre találnak Fotó: Tóth HÍREK • Gazdabolthálózat. Az áfé- szek gazdabolthálózat kialakítását tervezik, amelyben mező- gazdasági gépeket, felszereléseket, vetőmagvakat, kemikáliákat árusítanak. • Gyapjúexport. 1994-ben - nem hivatalos felmérés szerint - összesen 5790 tonna zsíros gyapjút vásároltak fel Magyar- országon, ennek körülbelül a 90 százalékát szinte feldolgozatlanul exportálták. Célszerű lenne az elsődleges gyapjúfeldolgozást fejleszteni, hogy a gyapjú nagyobb hányadát feldolgozóban lehessen kiszállítani. • Védjegyes termékek. Az első Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék védjegyeket öt cég hét terméke nyerte el. Ezek: az Arvit Hűtőipari Rt. gyorsfagyasztott zöldborsója, a szentesi Árpád Szövetkezet tölteni való paprikája, a győri Ringa Húsipari Rt. Pannonsonkája, a Sió Eckes Kft rostos őszibarack, kajszibarack és Vilmos-körte nektárja, valamint a Szegedi Paprika Rt. különleges fűszerpaprika őrleménye. Előző írásunkban a hagymalégy veszélyes kártevésével foglalkoztunk, most a további kártevőket vesszük sorba. A vöröshagyma fonálféreg jellemző tulajdonsága, hogy nem csak a vöröshagymát támadja meg, hanem a burgonyát, zellert, uborkát stb. is. (Polyfág kártevő). Kártétele következtében a növény fejlődésében visszamarad, a pikkelylevelek megvastagodnak, száruk megrövidül, torzul és törékennyé válik. A hagymafej megduzzad, húsa lágy, részben vagy teljesen széthasad. A kártételt gyakran kiséri bűzös rothadás. A kártevő szabadszemmel nem látható. A fajra jellemző, hogy talajban minden táplálék nélkül 12-18 hónapig is életben maradnak. A lárva pedig, ha az életfeltétele nem biztosított, úgynevezett „kitartó, nyugalmi” állapotba kerül és így akár évekig is életben marad. Ebből következtethetünk a kártétel nagyságára és a kártevő veszélyességére. A védekezés ellene, ameny- nyiben a szaporítás dughagy- máról történik, úgy a kiültetés előtt Vydate 10 G - régi meghatározás szerint feltételes forgalmú - szer 3 gr/m2 mennyiség felhasználásával talajfertőtlenítést végzünk, a már előbb leírt technológia szerint. Védekezés szempontjából ide sorolandó még a gyökératka is, amely ellen az elmondottak szerint kell védekezni. A hagyma aknázó légyről. Régebben az a tévhit volt uralkodó, hogy ez a kártevő nem számottevő, míg nem 1966-ban Makó környékén 100%-os fer- tőzöttséget is találtak egyes hagymatáblákban. A légy lárvái a vöröshagyma levelein hosz- szúkás aknákat készítenek. Sok lárva esetén ezek az aknák egybeolvadnak és az egész növény pusztulását okozzák. Két nem- zedékű kártevő. Az első nemzedék kártétele május, míg a másodiké augusztus. A védekezés ellene: decis 2,5 EC 0,05 %-os oldaltával, illetve töménységben. Az első nemzedék rajzása április utolsó de- kádjára várható, míg a másodiké augusztusban. A rajzás idejét figyelemmel kell kísérni. Nem súlyos, de azért megemlítendő még a vöröshagyma kártevői közül a fokhagyma pille, amely ha a fokhagymátbetaka- rították, átvándorol a vöröshagymára. Továbbá a kisnár- cisz légy, a hagymamoly, és a hagyma levélbolha, valamint a dohánytripsz. Ezek a kártevők számottevő kárt egyelőre nem okoznak. Dr. Tamcsu József Könyvespolc Napjainkban egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hoy útrakeljenek, és ellátogassanak a délkelet-angliai Kent grófság erdős-dombos vidékeire. Christopher Lloyd Virágoskert című könyvével mégis egy ilyen útra hív meg minket. Csodálatos fényképekkel vezeti végig olvasóit az év különböző időszakaiban saját birtokán, a 15. században épült vidéki kastélyt körülölelő hatalmas tájképi parkban. A hetvenhárom éves szerző élete nagy részét ebben a környezetben élte le, a kert és a kertészet szeretetében. Kertészeti tanulmányait felsőfokon végezte el, tudományos ismereteit és gyakorlati tapasztalatait jól kamatoztatta e csodálatos tájképi kert gondozásában és gyarapításában. Háza és kertje minden év áprilisától októberig nyitva áll a nagyközönségnek. Akik azonban a távolság miatt nem juthatnak el oda, azokhoz könyvén keresztül szeretné eljuttatni a shakespe- are-i idők hangulatát, persze mindezt kertész szemmel. (Kertészet és Szőlészet) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS - KORSZERŰEN A csonthéjasok termőrészei A csonthéjas gyümölcsfajoknál (meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva) nem fordul elő vegyesrügy, mindig külön-külön virág- és hajtórügyei vannak, az azonban létezik, hogy egy-egy rügyalapon virág- és hajtórügy is van. A hajtó- és virágrügyet is tartalmazó rügycsoportot nevezi a szakma vegyes-rügycsoport- nak. (Legjellemzőbb példája az őszibarack hármas ve- gyes-rügycsoportja, ahol két virágrügy között középen hajtórügy helyezkedik el.) 1. Bokrétás termőnyárs (1: ábra): néhány centimétert kitevő, rücskös felületű vessző az alapja, melynek csúcsán helyezkednek el a rügyek, melyek közül a középső vékony, kis karcsú hajtórügy, a többi körülötte mind virágrügy. A bokrétás termőnyárs 4-5 év után elöregszik, kevesebb és gyen- gébblesz rajta a virágrügy, ilyenkor szükséses a termő gallyazat ifjítása. 2. Termőnyárs: a rövid, 4-10 centiméteres vesszőcskéket, melyeknek oldalán virág és hajtórügyek, illetve rügycsoportok helyezkednek el, termőnyársaknak nevezzük. Azt a termőnyársat, amelyen csak virágrügy van generatív termőnyársnak mondjuk (2./a. ábra). Általában egy vagy két gyümölcsöt érlel meg, a termést- hozó év után elszárad mivel termőrügy híján nem tud továbbfejlődni. (A kajszira nagyon jellemző ez a nyárstípus). Ritkábban fordul elő a tövises termőnyárs (2./b. ábra) inkább a régi kajszi és szilva fajtákon lelhetők fel. Jellemzője, hogy a nyárs hegyes, szúrós tövisben végződik, oldalán hajtó- és virágrügy is van. 3. Teljes értékű termővessző (3. ábra) az a vessző, amely úgynevezett „ceruza-vastagságú”, kb. 40-50 cm hosszú és teljes hosszában egyenletesen vegyes rügycsoporttal berakodott, általában hármas vegyes rügycsoporttal. 4. Nem teljesértékű termővessző (4. ábra) az a vessző, amely erősségében és méretében az előzőnél gyengébb és nem hármas vegyes rügycsoportok vannak rajta. A teljes és a nem teljes értékű termővesszők az őszibarackra a legjellemzőbbek, de a kajszin és szilvafajtákon is megtalálhatók. 5. Cseresznye és meggy középhosszú termővesszője (5. ábra) különbözik a többi csonthéjas termővesszőjétől, oldalán általában virágrügyek vannak, de a vessző csúcsi rügye minden esetben hajtórügy. Ebből az következik, hogy ezek a termővesszők hamar felkapaszkodnak (mint ábránkon), ilyenkor ifjításukat el kell végezni. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó Megváltozott a növényvédő szerek forgalmazásának rendje 1989-ben az 5/1988. IV. 26. MÉM. sz. rendelet alapján megváltozott a növényvédő szerek vásárlásának és fel- használásának rendje. A szabadforgalmú és a kizárólagosan nagyüzemekben alkalmazható kategóriák közé új kategória - feltételes - forgalmú került. Ezt a kisgazdaságok növekedése miatt a 9/1993. (I. 30) FM. rendelet módosította, eltörölve a kizárólagosan nagyüzemekbe kifejezés helyett I. kategóriát jelölt meg, mely nem területhez, hanem felsőfokú növényvédelmi képesítéshez kötötte a szerek vásárlását, felhasználását. A II. forgalmi kategóriába tartozó készítmények vásárlása és felhasználása egy 80 órás tanfolyamhoz és sikeres vizsgához kötött. A sikeres vizsga letétele után - a tanfolyamot elvégzők - jogosítványt, ún. „zöld könyvet” kapnak, mellyel saját célra megvásárolhatják és felhasználhatják e kategóriába tartozó több mint 110 növényvédő szert. Az elmúlt 5 év alatt a hétezret is meghaladta a tanfolyamot végzettek száma. A résztvevők megismerkedhetnek az előadásokon a készítményeken kívül az új növényvédelmi technológiákkal, károsítókkal és védekezési lehetőségekkel. Ezek a tanfolyamok nem a növényvédő szer felhasználásának fokozását, hanem az okszerű növény- védelmet célozzák meg, az ún. integrált növényvédelmet. Az előadásoknál előtérbe helyeztük a konzultációs jelleget, mivel a helyi adottságokat - termesztett növények, éghajlat és talajviszonyok stb. - a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a növényvédelmi és termesztési technológiáknál. A résztvevők nagy többsége szerint az előadásokra, konzultációkra, az új növényvédő szerek és termesztéstechnológiák ismertetésére már korábban is volt igény. Sokan kérik, hogy évente egy-két alkalommal továbbképzés, vagy szaktanácsadási nap(ok) keretei között fel kellene frissíteni az anyagot, illetve ezeken az ösz- szejöveteleken megbeszélni az alkalmazott technológiák előnyeit, hátrányait. A tanfolyamokon szemlélet- váltást szeretnénk a hallgatóknál elérni. Felhíva a figyelmet, hogy az alkalmazott kemikáliák mérgek, ezek a környezetbe, növényekre kijuttatva, veszélyeztetik a közvetlen környezetüket, túldozirozva a növényeken különböző elváltozásokat idéznek elő, folyamatos - hetenkénti programszerű - permetezésekkel csökkenthetik a növények ellenálló képességét, ún. „nagyágyúk” indokolatlan használata egy erős fertőzésnél lehetetlenné teszi a járvány megakadályozását, mérséklését (pl. a szőlőlisztharmatnál egyes szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását). Megismerkednek továbbá a tanfolyamok és továbbképzések résztvevői a növényvédő szerek tárolásával, egészségügyi vonatkozásaival, valamint a kijuttatástechnológiákkal is. Az 1989-90-ben szerzett feltételes forgalmú igazolványok érvényessége lejárt. Ennek meghosszabbítására 20 órás tanfolyamot indítunk a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson január 18-án (szerda) 10 órai kezdettel, (megközelíthető a 26-os autóbusszal az Újmecsekaljai végállomsáról, vagy gépkocsival a 6-os főközlekedési úton Szentlőrinc felé a pellérdi elágazás után kb. 50 méterre jobbra). Ugyancsak a fenti időpontban várjuk azoknak a jelentkezését, akik növényvédelmi mérnök, illetve technikus továbbképzésen kívánnak részt- venni, illetve II. forgalmi kategóriájú tanfolyamra jelentkeznek. A klubnapon az alábbi növényvédőszer gyártó és forgalmazó cégek vesznek részt. CYANAMID (amerikai), ALKALOIDA (magyar), CHAMINOVA (dán), ZENECA (angol). A tanfolyamok a jelentkezők létszámától függően indulnak, közös megegyezéssel kiválasztott időpontokban. Czigány Csaba KISTERMELŐK rovatunkkal legközelebb január 24-én jelentkezünk i 1 l %