Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-05 / 335. szám

1994. december 5., hétfő A mai nap új Dunántúlt napló 3 ALAPTUDNIVALÓK MINDENKINEK December 11: önkormányzati választások Technikai előkészületek, érdekességekkel December tizenegyedike után valamennyi magyar te­lepülésén, így Baranya több, mint 300 településén is újon­nan választott önkormányzat és polgármester kezdi meg működését, erről tartottunk telefonos fórumot szerkesztő­ségünkben csütörtök délután. Talán az egyik telefonáló érdeklődése jellemezte leg­jobban azt a készülődést, amely a december tizenegye- diki önkormányzati választá­sok iránt megnyilvánul. A magát megnevezni nem kí­vánó hölgy azt kérdezte, le- het-e falugyűlést tartani ezek­ben a hideg, ám a választá­sokhoz közeli napokban. Per­sze, válaszolták az illetékesek. Igenám, replikázott a hölgy, de most jelentette be a volt polgármester, hogy ravatalo­zót épít a községben, holott neki, mint jelöltnek is ponto­san ilyen ötlete támadt. Nagyobb részvétel, nagyobb eredmény Mivel telefonálóink közül többen is arról tettek tanúbi­zonyságot, hogy nincsenek pon­tosan tisztában a december 11 -én rendezendő választások alaptudnivalóival, ezért röviden elmondjuk, mire számíthat, aki vasárnap 6 és 19 óra között ellá­togat a körzetében esedékes szavazóhelyiségbe. A választás egy fordulós, te­hát akármennyién mennek el, érvényesen választhatnak ma­guknak polgármestert, helyi önkormányzatot, és az esetek zömében a megyei közgyűlésbe küldött személyt, személyeket is. Ezért is fontos, hogy minél többen menjünk el szavazni va­sárnap. Mindenekelőtt legyen nálunk személyi igazolvány, és ha egy mód van rá, a korábban postá­zott választási értesítést se fe­lejtsük otthon. A laikust meglepetések érhe­tik, hiszen a helyszínen több szavazólapot is talál. A szavazó­lapok csak annyiban hasonlíta­nak egymásra, hogy mindene­gyikre ráírták azt, hogy ponto­san miként kell kitölteni őket. Hogy töltsük ki a szavazólapokat? Mindenütt lesz egy szavazó­lap, amelyen állandó lakhelyé­nek polgármesterét választhatja meg az embert. Ezen a több (ritka esetben egyetlen) név kö­zül egyet és csakis egyet kell megjelölni a karikában, a meg­szokott x vagy + jelzéssel. A második szavazólapon - kisebb településeken - a helyi önkormányzati tagra, 10 ezernél nagyobb településeken pedig az adott választókörzet képviselő­jére lehet szavazni. Annyi sze­mély mellé lehet a megfelelő je­let alkalmazni, ahány az adott településen részt vehet az ön- kormányzati testület munkájá­ban. Egy harmadik szavazólapon - Pécset kivéve (hiszen megyei jogú város) - a megyei közgyű­lésbe ajelölt (ajánlott) szerveze­tek, pártok képviselőire adhat­nak voksot. Felhívjuk a figyel­met arra, hogy akárhány sze­mély is szerepel egy-egy karika alatt, valamennyi esetben csak egyetlen, a leginkább szimpati­kus helyen kell jelölni. (Itt je­gyezzük meg, hogy a megyei közgyűlés elnökét a szavazatok alapján összeállt testület tagjai választják meg, maguk közül.) A megye választási helyeinek többségében lehet egy negyedik szavazólap is. Itt a nemzeti­ségi-etnikai önkormányzat tag­jaira adhatók le voksok. Ha tá­mogatja ennek a testületnek a megalakítását, a szavazólapon megjelölt módon válasszon. Kár tagadni, hogy a telefonos fórum résztvevői fogadásokat kötöttek arra, hogy hányán mennek el közülünk, választó- polgárok közül a vasárnapi ön- kormányzati választásokra. A „ legmerészebb tipp ” hatvan százalék volt, ez valamivel ma­gasabb, mint a közvéleményku­tatók jóslata. Megjegyezzük, hogy a vá­lasztás egyébként valamennyi egységben akkor is érvényes, ha egy választörzetben vagy akár egy faluban egyetlen ember megy el szavazni, és ezzel váltja meg az elkövetkezendő négy évre a helyi önkormányzati tes­tület létjogosultságát. Jöhetnek majd a listások is A városokban - itt nem rész­letezett, és igen bonyolult mó­don - úgynevezett kompenze- ciós listáról is bekerülhetnek emberek a képviselő-testületbe. (Ha például valamelyik jelölt az adott körzetből nem jut be, a rá­adott szavazatok nem vesznek el, hanem összesítés után lehe­tővé válik, hogy egy másik számítási módszer alapján tagja lehessen a helyi önkormányzati testületnek, ha „előkelő helyen” szerepel a listán.) A községekben (mint arról lapunkban is beszámoltunk) né­hány helyen igen sokan pályáz­tak a polgármesteri posztra. A megye városaiban, így Pécsett is, négy-öt-hat ember vállalta, hogy azonnali szavazás ered­ményeként esetleg a település polgármestere legyen. Nagyon fontos apróságok Szombaton (dec. 10.) 8 és 16 óra között valamennyi települé­sen valamennyi választási bi­zottság ügyeletet tart. A szavazólapok eljuttatásá­nak módjáról valamennyi hely­szín, valamennyi település idő­ben értesítést kap. Az egy-egy településen mozgásképtelen, szavazásra jogosult polgárokat úgyneve­zett mozgóumákkal keresik fel, abban az esetben, ha ezt a sza­vazatszámláló bizottságtól - akár a szavazás napján - kérik. Baranyában összességében 604 szavazatszámló bizottságot állítanak fel, a 730 féle szava­zócédula nyomdai előkészítése befejeződött, ezekre a lapokra összesen hatezerháromszázhu- szonhét név kerül. A telefonos fórumon részt vett dr. Hetesy György, a terü­leti választási bizottság elnöke, dr. Petrétei József a területi vá­lasztási bizottság titkára és dr. Győrpál Elemér, megyei fő­jegyző, a területi választási iroda vezetője. Utóbbi el­mondta, hogy kérés esetén az egyének, a pártok és szerveze­tek tagokat delegálhatnak vala­mennyi választási- és szavazat- számláló bizottságba. Mód van arra is, hogy az a szavazásra jogosult polgár, aki több mint három hónapja nem állandóan bejelentett lakhelyén él, a jelenlegi területen szavaz­zon, ha ezt a szándékát decem­ber 10-én 16 óráig , az állandó lakhelyén lévő hivatalos helyi­ségben bejelenti. Reméljük, minél több em­ber részt vesz a vasárnapi ön- kormányzati választásokon. Az, hogy ki kire szavaz, szíve joga. Az viszont, hogy el- megy-e azért is fontos, mert utána megjegyezheti: „lám, én erre szavaztam, milyen jó lett. Vagy lám, én erre gondol­tam, és rosszul választottam.” Adjuk meg magunknak ezt az esélyt! Bozsik László A BÓLYI SZÓJA-VERTIKUM HÚSZ ÉVE Humán célra 120 termék Ízelítő a gazdag választékban, mutatós csomagolásban kínált szójatermékekből Fotó: Läufer L. A hazai szója ma már az egészséges táplálkozás nélkü­lözhetetlen anyaga, humán célra, azaz emberi fogyasztásra 120 különféle szójakészít- ményből válogathatunk. De tud­juk-e, hogy az iregszemcsei nö­vénynemesítő dr. Kurnik Ernő akadémikus és az egykori Szentlőrinci ÁG szójaszolgála- tának vezetője, Mohácsi Károly bábáskodott a hazai szójahono- sítás és -nemesítés bölcsőjénél? Talán arra sem igen emlék­szünk, hogy az 1973-as fe­hérje-embargó adta a döntő lö­kést az ügynek: az FM akkori döntésével a Bólyi ÁG lett a szója hazai rendszergazdája. Schneider Béla, a Boly Rt. pécsi üzeme (Danicpuszta) igazgatója mondja:-A szója-vertikum a fajták felkutatását, a fajtafenntartást, a vetőmagszaporítást, a termelési technológiát, a szójabab takar­mányként és humán célra tör­ténő felhasználási technológiá­ját egyaránt jelenti. Az étkezési célú felhasználást a Becsej-i Soja-Protein gyárral együttmű­ködve kezdtük, s ma már a har­madik generációs termékek is egyre népszerűbbek. Nem is oly rég, amikor még dotálta az állam a szója-verti- kumot, termesztésben 65 ezer hektár volt a csúcs. Azóta meg­szűnt az állami támogatás, az ál­latállomány is vészesen megfo­gyatkozott, a termőterület 10 ezer hektárra csökkent, így ét­kezési célra csak importtal lehet fedezni az évi 1600-1700 ton­nás szükségletet. Humán célra már az első termékcsalád, a Soja-Vita (tex­túráit granulátum és kocka, zsír­talanított szójaliszt, különleges­ségként a mungobabból készült csíra és az ötféle csírasaláta) is gyorsan meghódította az egész­séges étekre vágyókat. Két éve vezették be a piacon a 11 szójaalapú textúráit termé­ket és félkész termékeket is ma­gában foglaló Bona-Vita csalá­dot a prágai Prago-Soja céggel történt együttműködés kereté­ben. Az idén a Boly Rt. saját fej­lesztésében kidolgozott szója, illetve növényi fehérjebázison alapuló Pro-Vita családja már a harmadik generáció. A Pro-Vita ötféle (fasírt, hamburger, töltött paprika, töltött káposzta, pásté­tom) új félkész terméke percek alatt elkészíthető, igen ízletes, egészséges és versenyképes a hústermékek árával. A szója a felvágottaktól a kü­lönféle konzerveken át jelen van mindennapjaink ételeiben. A bólyiak tovább fejlesztenek, rövidesen 5-8 újdonsággal is ki­rukkolnak. Nem nehéz megjó­solni: a húsárak emelkedésével a fehétjedús szójatermékek még keresettebbé válnak, s nem csak húspótlóként. B. M. L. FOLYTATÓDIK A KISVÁROSI „IDILL” Hunyadi főtörzs is volt katona ... Ma már Usztics Mátyási (Hunyadi főtörzset), Kozák Andrást (Barna László ezre­dest), Piros Ildikói és Sztárek Andreát senkinek nem kell be­mutatni, hiszen nagyon jó isme­rőseink egy a valóságban nem létező kisvárosból, ahol mindig történik valami, hiszen Kö- zép-Kelet-Európában vagyunk, azaz a földi lét sűrűjében . . . Azon ritka pillanatok egyikét kihasználva, amikor Usztics Mátyás öt egész percet tud szen­telni az őt üldöző, mindenre el­szánt újságíró számára, azon nyomban a kulisszák mögött zajló titkokról faggattam a készséges tv-sztárt. A nem igazán sudárságáról közismert színész, aki ezidáig 114 filmben szerepelt idehaza és külföldön, olyan átéléssel be­szélt a filmkészítés varázsáról, hogy szinte Hollywoodban éreztem magam rögtönzött elő­adása közben. Kis túlzással, szikrázott körülötte a levegő, mintha kiképzést irányított volna kedvenc „olajbogyói­nak”, akik a sorozatban igen gyakran tettek rossz fát a tűzre. Usztics lapunknak elmondta, hogy számára az Angyalbőrben című film azért volt kedvesebb a mostaninál, mivel azt nyolc-tíz forgatókönyvíró gyúrta össze komplett egésszé, és ő is aktívan résztvehetett az érdemi munkában. Ezzel szem­ben a Kisváros első húsz epi­zódját az idő rövidsége miatt egy könyvíróra bízhatták csak, ami sajnos meg is látszik a mi­nőségen, a film végső produk­tumán ... A kritikus hangnem­nél maradva I. Usztics „Hu­nyadi” Mátyás megjegyezte, hogy sajnos a mai napig sem el­döntött a filmsorozat valódi mű­faja. Valahol a Kisváros lóg a levegőben, és nem tudni, hogy vígjátékot, drámát vagy filmjá­tékot láthatnak a televízióné­zők. Ugyanakkor a sok reklám sem emeli a produkció nívóját, de a támogatók, akik nélkül nem jöhetne létre egyetlen epi­zód sem, megkövetelik a pén­zükért járó „részesedést” egy-egy jelenetből. Néha azon­ban, amikor már Usztics hóna alól is reklámtáblákat mutogat­nak, bizony borsózik a háta az egésztől. Azon kérdésemre, mi­szerint volt-e katona és ha igen, akkor milyen szerepet játszott a hadseregnél, igen frappáns, ka­tonás választ kaptam:- Igen, természetesen én is voltam katona. 1971 február 12-étől 73 február 19-éig vol­tam angyalbőrben. Azt nem mondhatom, hogy jól éreztem magam, de összesen két év állt rendelkezésemre. Ez idő alatt kellett szoknom a dolgot több-kevesebb sikerrel. Nagyon hosszú volt ez az idő, és úgy ér­zem teljesen felesleges. A mos­tani egy év bőven elég ahhoz, hogy rendet tanítsanak a fiata­lok számára, és megejtsék a „szovjet típusú” kiképzést. Sze­repemet az akkori tisztekből, tiszthelyettesekből formázom meg, és ehhez hozzáadom saját személyiségemet, színészi mi­voltomat. Usztics mellesleg kedveli a kisvárosi életet, hiszen önmaga is a főváros peremén él család­jával, mindössze 800 méterre a Budapest táblától. A műhelytit­kok közül még elárulta, hogy további 20 epizód kerül folya­matosan felvételre a már meg­szokott helyszíneken. így Bara­nyában Harkányban és Sziget­váron forgatnak számos hely­béli statisztával, akiket Uszti- csékkal karöltve kéthetente csü­törtökönként ismét láthatunk a képernyőn, az MTV I-es csa­tornáján. És ez itt a Kisvárosban megszokottaktól eltérően, nem a reklám helyen, csupán a híré. Koller Zoltán Számítógép-betegségek Fizikai és idegi károsodást is okozhat a számítógép. Kiderült, hogy nemcsak óriási segítség a hétköznapokban, de veszélyt is jelenthet használójára. A tüne­teket „operátor-betegségnek” nevezik. Fejfájás, a szem romlása, hát­fájdalmak. Ezek azok a leggya­koribb jelek, melyeket az ész­lelhet magán, aki naponta több órát tölt el a számítógép mellett. Valamikor, amikor megjelent az életünkben a televízió, pon­tosan elmondták nekünk, mi­lyen távolságra kell ülni tőle, milyen szögben nézzük, hogyan kerüljük ki a káros hatásait. A számítógépekkel kapcsolatban megfeledkezünk erről az ész­szerű óvatosságról. A technikai eszközök különféle sugárzásai ártalmasak lehetnek. Felmérések jelzik, hogy a kompjúterrel dolgozók leg­többje rossz közérzetről pa­naszkodik. A ventillátor és más forgó részek állandó zaja az idegrendszerre van rossz hatás­sal. Nagyon gyakori a szem és a nyálkahártyák kiszáradása. Elő­fordul az évenkénti fél dioptriás látásromlás is. A képernyő vib­rálása nem szűrhető ki még spe­ciális szemüvegekkel sem. Az orvoshoz forduló tüneteit azon­ban gyakran nem kötik össze a munkájával. Orvos beszélgető- társam elmondta:-A legnagyobb terhelés a szemet érinti. Szűrőt, előtétet kell használni. Segíthet, ha a képernyőt az ablakra merőlege­sen helyezzük el, hogy legalább a tükröződést csökkentsük. Szemünk legalább 70 centire legyen a géptől, s az ernyő le­gyen alacsonyabban a szemma­gasságnál. A merev testtartás okozta izom-és izületi fájdalma­kat lehet csökkenteni, ha olyan székünk és asztalunk van, me­lyeknél a térd és a könyök 90 fokos szögben hajlik meg. A lézernyomtatók termelte ózon ellen ionizáló készülékkel, vagy gyakori szellőztetéssel vé­dekezhetünk. Megoldatlan azonban, mit lehet tenni a bil­lentyűzettel, mely szintén sugá­roz, s ez ráadásul éppen a has­nyálmirigyet érinti.-A fizikai behatások ellen még csak-csak felléphetünk va­lahogy. A számítástechnika lé­lektani hatásával szemben azonban nehéz küzdeni. Az egy­síkú, s a közvetlen emberi érint­kezést visszaszorító munka pszi­chikai veszélyforrás. Legalább azt tegyük meg, hogy időnként tartsunk szünetet, és pihenésül beszélgessünk! Hodnik I. Gy. A legnagyobb megterhelés a szemet éri, ezért legalább 70 cen­tire kell a képernyőtől helyet foglalni Fotó: Läufer László I % i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents