Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-03 / 333. szám

1994. december 3., szombat A hét témái aj Dunantau napló 15 Szembesülés az ígéretekkel Költségvetési frontvonalak Az Érdekegyeztető Tanács­ban november 27-én létrejött megállapodással a kormány már a második költségvetési csatát nyerte meg. Az első győzelem az volt, amikor az ellenzék - meglepően rövid pengeváltás után - belement a házszabály módosításába, s így technikai­lag még az idén megszavazható az 1995-ös büdzsé. Ez azonban nem jelentette a kormány gaz­daságpolitikájával való egyetér­tést. A munkaadókkal és mun­kavállalókkal kötött megálla­podás sem hozza el a szociális békét. A költségvetés beterjesz­tése óta világosan kirajzolódó - bár gyakran egymást keresztező - politikai, gazdaságpolitikai és szociális frontvonalak hosszú „háborút” ígérnek. Szócsaták E frontvonalak közül a par­lamenti rádió- és tévéközvetíté­sek révén a kormánykoalíció és az ellenzék szembenállása kapta a legnagyobb figyelmet, bár aligha ez a legfontosabb. A je­lenlegi ellenzék pont annyira a parlamenti demokrácia rutinjá­nak megfelelően utasítja el a kormány költségvetési terveze­tét, mint ahogy szocialisták és liberálisok tették azt az elmúlt években. A vezérszónoklatok kedd délelőtti elhangzása után a pén­tekig meghosszabbított plenáris üléseken reggelente szinte csak addig teltek meg a padsorok, amíg Torgyán József elmondta immár rituális napirend előtti felszólalásait. Ezután ki-ki ment a dolgára - például a szimultán ülésező bizottságok valamelyi­kébe -, a költségvetéshez hoz­zászólók pedig tíz-húsz ember előtt bizonygatták, hogy meny­nyire dilettáns vagy/és hazug a kormány, illetve az ellenzék. Ezt is csak addig, amíg a tévé- közvetítés tartott, mert délután felgyorsultak a dolgok, és hoz­zászólók hiányában rendre a tervezettnél korábban fejeződ­tek be az ülések ... E parlamenti szócsatákban az ellenzéki felszólalók lényegé­ben két ponton támadták a kor­mánypártokat. Egyrészt azzal - és ez a tévépropaganda szem­pontjából a leghálásabb -, hogy szembesítették a költségvetés kemény megszorító intézkedé­seit a szocialisták választási ígé­reteivel. A fideszes Szájer Jó­zsef és az MDF-es Pusztai Er­zsébet hatalmas papírokról idé­zett Horn Gyulától, Csehák Ju­dittól nagy szociális érzékeny­ségre valló, a bérből és fize­tésből élők helyzetének ja­vítását ígérő ki­jelentéseket, mindazt amiről ma az MSZP azt mondja, legfel­jebb a négy év eredménye lehet majd. A támadások másik irányát Kádár Béla, az MDF költségve­tési vezérszó­noka képviselte a legtisztábban: a Békési-prog­ram tönkreteszi az országot, mert a 70-es évek vége óta többször is megkísérelt restrikciót al­kalmazva visz- szaveti az ép- penhogy meg­indult gazdasági fejlődést. A volt külgazdasági miniszter véle­ménye teljesen hiteles, Kádár Béla ezt a termelésösztönző, pi­acbővítő álláspontot képviselte az Antall- és a Boross-kor- mányban is - a választási kam­pánytól eltekintve egyedül. Ez az a pont egyébként, ahol élesen elválik egymástól a volt kor­mánypártok és a Fidesz érve­lése. A Fidesz ugyanis éppen- hogy a még szigorúbb szaná­lást, a következetesebb Bé­kési-programot kéri számon a mostani vitában. Szocialisták Nem annyira a parlamenti felszólalásokban, mint inkább „Nánási út környéki” gondolat- kísérletekben érhető tetten, hogy a Szocialista Párton belül is vannak, akik a szívük mélyén közelebb állnak - mert egy bal­oldali párthoz inkább méltónak tartják - a Kádár Béla-féle gaz­dasági filozófiához, mint a Bé­késiéhez. A képviselői felszóla­lásokból néha úgy tűnik, mintha az SZDSZ-es felszólalók - pél­dául a többször is szót kérő Bauer Tamás - nagyobb meg­győződéssel védenék és magya­ráznák a költségvetési javasla­tot, mint szocialista társaik. Ennél sokkal nyíltabb egy másik szocialista frontvonal, a szakszervezeti csoporté. Ami­kor tavasszal kiderült, hogy az MSZP képviselői listájának csúcsán ott vannak a szakszer­vezeti vezetők is, a szabadde­mokraták úgy vélték, hogy ez összekuszálja a frontokat, mert beviszi a szocialista parlamenti frakcióba a szociális konfliktu­sokat, illetve az érdekegyezte­tést. A költségvetési vita nagy részében úgy tűnt, a dolog konf­liktusoldala lesz a meghatározó: Nagy Sándor - úgy is mint az Érdekegyeztető Tanács munka- vállalói oldalának soros szóvi­vője - közölte, hogy a szak- szervezetek elfogadhatatlannak tartják a költségvetést. Később Szőllősiné minden ellenzéki szónoknál hevesebben osto­rozta a megszorító intézkedése­ket, az iskolák hamarosan be­következő működésképtelensé­gét bizonygatva. Amikor pedig felvetődött, hogy kötelezzék a frakciótagokat a költségvetés megszavazására, Szőllősiné ki­látásba helyezte kiválását a szo­cialista frakcióból. Néhányan akarva-akaratlanul még élezték is a konfliktust, Pető Iván sza­baddemokrata pártelnök pél­dául, aki azt mondta, nem kel­lene annyira félni a szakszerve­zetektől, azért fenyegetőznek, mert gyengék. Kompromisszum Az Érdekegyeztető Tanács a merev szembenállás jegyében ült össze. Időnként az egykori taxisblokád óráit idéző feszült­ség - időkérések és színfalak mögötti egyeztetések, rádiós és tévéhíradós „hadijelentések” - közepette vasárnap estére mégis megszületett a kompromisz- szum. Sikerült a szocialistáknak „házon belül” kezelni eddigi legfenyegetőbb társadalmi konfliktusukat. A konfliktuskezelés azonban nem feltétlenül megoldás. Né­hány hónap múlva kiderülhet például, hogy a közalkalmazotti bértarifa emelésére a Szolidari­tási Alapból átcsoportosított 6 milliárd forint hiányzik - tervek szerint növekvő létszámú - a munkanélküliek ellátásához. Az sem tisztázott, hogy a kórházak, az iskolák miből fedezik a meg­növekvő energiaszámlát. De az is igaz: aki időt nyer, életet nyer. Szőllősiné felmutathatja a 8500 forintos közalkalmazotti alapbértarifát, Nagy Sándor a gyermekek utáni 200 forintos adókedvezményt, a munkaadói képviseletek a 25 százalékról 23-ra csökkentett osztalékadót, Békési László pedig azt, hogy - legalábbis papíron - az alku nyomán se nő a költségvetés deficitje. Hajdú András Békési László pénzügyminiszter Meghívó egy rendkívüli utazásra Évadnyitó premier a MALÉV-nél! 1995. január 9-től március 15-ig tart a MALÉV kedvezményes akciója. Bizonyos feltételekkel Ön szenzációs áron vásárolhat ebben az időszakban repülőjegyeket 29 városba. Például Prága mindössze 15 ezer, Zürich 20 ezer, Amszterdam 25 ezer forintért lesz elérhető. Karácsonyi ajándék a MALÉV-től! 1994. december 1. és 20. között az akcióhoz repü­lőjegy-utalványok vehetők, tovább csökkentve az engedményes árat 3000 Ft-tal. Az utalvány kará­csonyi ajándéknak is kitűnő, amellyel önmagát vagy szeretteit meglepheti. Részletes tájékoztató anyagot kap, ha felkeres bennünket. I Személyesen: Várják Önt a MALÉV jegyirodák és az utazási irodák. ■ Telefonon: MALÉV telefonos értékesítés: 267-4333. I Hangpostán: 266-6044 (Mondja be a jeligét: „MALÉV PREMIER”, és adja meg nevét, pontos címét!) ■ Telefaxon: 117-1971 (Hivatkozzon a MALÉV PREMIER ajánlatra, és írja meg nevét, pontos címét!) ■ Levélben: Amennyiben kitölti az alábbi kupont, és postázza a megadott címre. Igen, érdekel a MALÉV premier. Kérem, küldjenek részletes tájékoztatót! Név:, Cím: Kérjük, nyomtatott nagy betűkkel töltse ki a kupont, és küldje a következő címre: MALÉV Rt. Budapest, 3. Pf.: 225. S\AA\JEAfHungarian Airlines^ Jövő vasárnap - önkormányzati választások Nem könnyű eligazodni Nem könnyű eligazodni az önkormányzati választásokkal kapcsolatos kérdésekben. Ér­demes megismerni néhány fo­galom pontos magyarázatát. Választópolgár. minden nagykorú magyar állampolgár. Kisebbségek tekintetében választópolgár a Magyaror­szágra bevándorolt nagykorú személy is. Nagykorú: aki betöltötte 18. életévét, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá vált. Tartózkodási hely: aki a vá­lasztás kitűzésének napjáig (okt. 6) ideiglenesen valamely tartózkodási helyre bejelentke­zett, az abban a körzetben is szavazhat, ha beszerzi az ál­landó lakóhelye szerinti pol­gármesteri hivatal igazolását. Névjegyzék: a település jegy­zője készítette el az ott lakó, vá­lasztásra jogosult személyekről. A jegyzéket az önkormányzat épületében kifüggesztették, bárki megtekinthette, s ha va­laki nem került fel rá, kifogással élhetett a jegyzőnél, elutasítása esetén a bíróságnál. Értesítés: ez az úgynevezett kopogtatócédula, amelyen sze­repel többek között a szavazó­helyiség címe is. Szavazókor: területi beosztá­sát a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy-egy körzetre 600- 1200 választópolgár jusson, de legalább minden községben le­gyen egy szavazókor. Választókerület: minden me­gyében kettőt alakítanak ki, az egyiket a 10 000, vagy ennél kevesebb lakosú, a másikat a 10 000-nél népesebb települé­sek számára. Szavazólapok: az egyik sza­vazólappal az önkormányzat képviselőjére, a másikkal a pol­gármesterre, a harmadikkal a megyei közgyűlés tagjaira lehet voksolni. Ahol kisebbségi ön- kormányzatot is választanak, ott egy negyedik lapon lehet annak tagjaira szavazni. Kislistás szavazás: a 10 000­nél kevesebb lakosú településen valamennyi képviselőségre pá­lyázó jelölt felkerül a kislistás szavazólapra és a választók ezen a szavazólapon annyi je­löltre szavazhatnak, ahány tagja lesz az önkormányzatnak. A ta­gok számát, a terület nagyságá­tól függően, törvény írja elő. Ezt a számot a szavazólapon is feltüntetik. Vegyes választási rendszer: a 10 000-nél népesebb települé­seken a választók a szavazó la­pon csak a körzet egyik jelölt­jére szavazhatnak, s a képvise­lőtestület tagjainak mintegy 60 százalékát választják meg egyéni jelöltként. A mandátu­mok 40 százalékát a kompenzá­ciós listáról bekerült jelöltek töltik be. Kompenzációs lista: azok a jelölő szervezetek állíthatják, amelyek az egyéni választóke­rületek egy negyedében állítot­tak egyéni jelöltet. A kompen­zációs listán azok a töredéksza­vazatok érvényesülnek, ame­lyekkel a választókerületben nem szereztek mandátumot. így nem vész el a leadott szavaza­tok nagy része. Kisebbségi választás: ha egy településen több kisebbség kez­deményezett választást, akkor valamennyi kisebbség, kisorsolt sorrendben, egy szavazólapra kerül, amelyen meg kell jelölni azt a kisebbséget, amelyre a polgár szavaz. Egy kisebbségen belül azonban annyi szavazat adható le, ahány képviselő vá­lasztható a kisebbségi önkor­mányzatba. Mozgó urna: idős, vagy mozgásában gátolt állampolgá­rok levélben, telefonon, vagy üzenet formájában kérhetik a polgármesteri hivataltól, hogy vigyék ki a lakóhelyükre a mozgó urnát. Csak az adott sza­vazó körzeten belüli lakos ve­heti igénybe, így a kórházi ápol­tak csak akkor kérhetik, ha a kórház a szavazókörzetük terü­letén van. K. T. Önkéntesség, függetlenség, szolidaritás Keresettek a nyugdíjpénztárak Ötmilliárdos vagyon 1995 végére? Az Önkéntes Kölcsönös Biz­tosító Pénztárakról szóló tör­vény egy esztendővel ezelőtt lépett hatályba. Azóta minden­kinek módja van úgynevezett önkéntes nyugdíj-, Vagy egész­ségbiztosító pénztárat alapítani, s így idős napjaira gondoskodni önmagáról.- Kinek, mit nyújtanak ezek a szervezetek? - kérdeztük Orbók Lórándot, az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárak Fel­ügyeletének elnökhelyettesét.- Az önkéntes biztosító pénz­tárak, mint ahogyan az elneve­zésük is utal rá, az önkéntesség, a függetlenség és a szolidaritás elve alapján működnek. Szol­gáltatásaik a társadalombiztosí­tási ellátásokon alapulnak, azo­kat kiegészítik. Lehet nyugdíj-, egészség-, valamint önsegé­lyező pénztárakat szervezni, tagjaikat akár területi, akár szakmai, ágazati vagy munka­helyi alapon verbuválhatják.- Milyen célt szolgálnak ezek a pénztárak ?-A nyugdíjpénztár az öreg­kori gondoskodás eszköze, ki­egészítő jellegéből adódóan a nyugdíjak értékmegőrzését il­letve kiegészítését és növelését szolgálja. Az egészségpénztár többek között a társadalombiz­tosítás által nem finanszírozott egészségvédő, betegség meg­előző szolgáltatásokat nyújt­hatja, de felvállalhatja akár a tartósan egészségkárosodottak és családtagjaik támogatását is. Az önsegélyező pénztár olyan szolidáris szervezet,amely segít a nem tervezhető nehéz élet­helyzetekben - betegállomány, munkanélküliség, házi beteg­ápolás esetén - fellépő anyagi nehézségek áthidalásában. Igénybe lehet venni a gyes, a gyed, a továbbtanulás, a katonai szolgálat idején felmerülő várat­lan kiadások fedezésére is.- Mi garantálja, hogy ezek a pénztárak valóban arra fordít­ják a gondjaikra bízott pénzt, mint amire azt a tagok eredeti­leg is szánták?- A pénztártagok a szolgálta­tások fedezetét az általuk befi­zetett tagdíjjal teremtik meg. A pénztár ezzel a pénzzel gazdál­kodik. A legfontosabb garancia a pénztárak önkormányzata, és azok a szigorú gazdálkodási előírások, amelyeket a törvény előír, illetve amelyek betartását a felügyeletünk rendszeresen el­lenőrzi. Az eddig megalakult félszáz pénztár 88 százaléka nyugdíjpénztárként alakult, és legtöbben területi elvek szerint toborozták tagjaikat.- Mekkora bevételre illetve vagyonra tudtak szert tenni az elmúlt egy esztendőben a pénz­tárak ? I- A tagdíjbevétel ez év októ­ber végéig mindössze 32 millió forint volt, de az okos befekte­tések nyomán a pénztárvagyon a háromnegyed év alatt több mint 80 millióra nőtt. Ha ilyen ütemben alakulnak az újabb és újabb pénztárak, akkor 1995-ben a tagdíjbevételek el­érhetik a 3 milliárd forintot, a vagyon pedig akár az 5 milliár- dot is. (r. papp) k ) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents