Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-30 / 358. szám
6 üj Dunäntüli napló Magazin 1994. december 30., péntek FEJEDELMEK BORA Mióta koccintunk pezsgővel? Színes világ Aida az Olimpiai Csarnokban Karácsony első napjának estéjén, pontosan 123 évvel a kairói ősbemutató után, óriási sikerrel játszották 8000 ember előtt a zsúfolásig telt I müncheni Olimpiai Csarnokban Verdi remekművét, az Aidát. A dpa beszámolója ; szerint a világ eddigi legna- ' gyobb szabású operaelőadásán a zenekari árokkal együtt ; t ötemeletes, 1500 négyzetmé- ' ; teres színpadon ezernél több szereplő tette felejthetetlenné s a látványt. A színpadon emelkedő 16 méter magas szfinx előtt pap- j nők és papok, miniszterek, tisztviselők, katonák, táncos- i nők és hadifoglyok százai vonultak el színpompás menetben, amelyet - az elefántokkal, tevékkel, lovakkal, galambokkal és a félelmetes óriáskígyóval együtt - 720 reflektor árasztott el fényárral. A legújabb technikával alkalmazott fényhatás elevenítette meg a cselekmény kü- ~ lönböző színhelyeit: palotát, ‘ lakóházakat, a templomot, a ' Nílus partját és a zárójelenet ' sziklasíiját is. Az 1500 pom- I pás kosztűm és a többezemyi > j kellék - különösen a harco- 5 sok visszatérésekor - a fáraók ( letűnt monumentális világát elevenítette meg a deszkákon. Egyedül az akusztika jelentett némi problémát, amely a 135 mikrofon ellenére is ha- ; gyott kívánni valót maga után. A nagy tetszéssel fogadott előadást Giuseppe Raffa vezényelte. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség • az Aida szerepét alakító Ma- ria Chiara és az Amnerist . éneklő Grace Bumbry telje- • sítményét. Kristjan Johanns- ; son tenoija Radames szerepében fényes csillogásával tűnt ki. Zuhanás a Boszporusz-hídról Csodával határos módon életben maradt az a 17 éves török lány, aki öngyilkossági szándékkal a mélybe vetette magát vasárnap a 64 méter magas Boszporusz-hídról Isztambulban. A hétfői török napilapok szerint a lány életét a rajta levő dzseki mentette meg. A lány súlyos belső sérüléseket szenvedett, állapota egyelőre válságos. A dpa jelentése szerint zuhanás közben a szél felfújta a lány széldzsekijét, amely így ejtőernyőként csökkentette a zuhanás sebességét. A levegővel megtelt dzseki később mentőövként szolgált a vízben: fenntartotta a lányt a felszínen, akit egy halász mentett ki a hullámokból. Az italok királyát - fejedelmi, főúri lakomák elmaradhatatlan kiegészítőjét - bő 300 éve ismeri a világ. Talán még évtizedeket késett volna föltalálása, ha egy francia szerzetes, bizonyos Dom Pérignon kevésbé kedveli a pityókát. Ám az abbé nemcsak hódolt a borivás gall földön is elterjedt szenvedélyének, hanem maga is készítette a champagnei szőlőkből nyert finom nedűt. így esett meg vele, hogy egy alkalommal pincéjében egy pókhálós palack felbontás közben valósággal szétrobbant a kezében. Nagyobb baj nem esett, minthogy odaveszett az üveg és kifolyt az ital nagy része. De ami megmaradt! Hát az bizony szenzációs ízű lett az évek során, amint azt az abbé maga is nyomban megállapíthatta. Pérignon atya azonban nem volt oly mértékben rabja a bornak, hogy szenvedélye csorbította volna elméje élét. A pincében észlelt különös jelenségen is gondolkodóba esett: mivégre történik, hogy olykor szétrobbannak állás közben is a borospalackjai, míg más - sokkal öregebb - nedűt tartalmazó üvegeit nem éri kár? Talán éppen az idézett kóstoló nyomán jött rá a magyarázatra: csak azokban a palackokban fejlődik az üvegfalra mind nagyobb nyomást gyakorló szénsav, amelyekben a must édesebb volt a szokásosnál. És mert nemcsak a hívők lelkét, hanem saját szőlejét is gondosan művelte, a pincemunkákról nem is szólva, most már tudatosan zárt túlzottan édes bort néhány palackba. Számítását később az élet igazolta, - a cukorból szénsav fejlődött, amely a borban oldva pezsgést idézett elő a pohárban. így találta föl tehát az atya a Az év utolsó napján hagyományosan búcsúzunk az óévtől, és vidáman köszöntjük az újat. A babonák és szokások mindegyike a következő év szerencséjét kívánja elősegíteni. Az évkezdő hiedelmek sorában sok a táplálkozással kapcsolatos babona. Hazánkban disznót, (malacot) kell ilyenkor enni, mert az a házba túrja a szerencsét, tyúkot, csirkét azonban tilos, mert az elkaparja azt. El ne feledkezzünk arról a szokásról sem, hogy újévkor sok lencsét együnk, mert akkor a következő évben gazdagok leszünk. Ilyenkor is szokás a mágikus eredetű és erejű regölés, melyben felnőttek és gyerekek egyaránt jókívánságokkal járják a rokonságot, barátokat. Azt tartják: ha újesztendő reggelén pezsgőt, Champagne-ban. Azon a földön, amelyet ma is az igazi pezsgő hazájának neveznek, annyira, hogy bárhol a világon csak így rendelünk: egy cham- pagneit! Egészségünkre! Fotó: Tóth Vajon nyomban rájött-e a feltaláló arra is, hogy nemcsak finom alapbor és kellő mennyiségű cukor, hanem még valami kell a pezsgőkészítéshez: az a nemes élesztőgomba, amely ott él ma is számos francia borospince falán? Erről nem szól a fáma, de az tény, hogy az iparszerű pezsgőgyártáshoz - mindmáig - Dél-Franciaor- szágból, elsősorban Epemay környékéről szerzik be a fajélesztőket, s e törzsanyagot tenyésztik tovább, a sokszorozás céljával. Évszázadok teltek el Pérignon óta, s a pezsgőt világszerte egyfajta technológiával állították elő. A válogatottan finom, férfi vagy fiúgyerek kopogtat az ajtón, szerencsét hoz. Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben, Vegye el mind a nem jót, Ez új esztendőben. Mitől félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg Ez új esztendőben. A regöléssel rokon szokás a moldovai csángók hejgetése is. Ennek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. A résztvevők itt is legények, és a lányos házakat keresik fel. Rigmusaikban a búza történetét éneklik meg a magvetéstől a kenyér sütéséig. Adj ék Isten mindent az új esztendőben, Csak a búbánatból ne jussék ránk bőven! Adjék a jó Atya bő termést, egészséges bort szőlőcukorral édesítve, fajélesztővel „beoltva” zárták palackba. A különlegesen vastag falú pezsgősüvegeket fejjel lefelé, úgynevezett „rázópadokon” tárolták a pincében. Ugyanis a fejre állított palack nyakába lehúzódó üledéket időnként fel kellett keverni, s amikor már várhatóan széndioxiddá alakult a cukortartalom - ehhez 2-4 évre volt szükség -, akkor egy hirtelen mozdulattal kinyitották az előzőleg jéggel hűtött, s a nyakban így fagyottá vált anyagot tartalmazó palackot. A szennyeződéseket „kilőtte” a szénsav, s ami maradt, azt gyorsan - ellennyomásé szerkezeten - áttöl- tötték egy másik, netán aromát, további cukrot is - tartalmazó üvegbe. Ez lett a pezsgő végleges csomagolása, így megtisztítva, felcímkézve került az üveg a fogyasztók asztalára. Az előbb hézagosán vázolt klasszikus pezsgőgyártás módszere mellé a modem nagyipar újakat társított. Ha palackban történik ugyan az érlelés, de azután 30-120 hektoliteres tartályokban végzik el a többi gyártási műveletet, akkor fél-klasz- szikus pezsgő lesz az eredmény. Ha már a kezdetkor ilyen hatalmas, zárt tartályokban érik gyöngyöző nedűvé a cukrozott bor, akkor tankpezsgőt kapunk. Ennek minősége ugyan nem éri el a hagyományos technológiával készített klasszikus pezsgőét, de ezt csak az ínyencek és a gyakorlott pezsgőivók ismerik fel első kortyintásra. Bármelyik pezsgőtípussal koccintunk is szilveszterkor, igaz marad a tétel: fejedelmek ugyan már rendszerint nincsenek társaságunkban, egy-két pohár pezsgő azonban hozzásegít ahhoz, hogy fejedelmien érezzük magunkat. Schöffer Jenő aratást,/ nyakig érő sarját, hogy bosszantsa a kaszást! Adjék Isten télen sok fát a kályhába, Házi békességet a meleg szobába! Mindenféle gyógyítás újesztendőtől Szent György napig a leghatékonyabb. Az újév nem találhat vizet a házban, mert az szerencsétlenséget hoz. Új év napján nem szabad semmit kölcsönadni, mert akkor abban az évben mindig kiadás lesz. És végül egy rövid kis rigmus, ami mostanra is aktuális lehet: Itt az új év, új jót hozzon, Régi jónktól meg ne fosszon. Hogyha új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat. (neszmélyi) Ki mennyit iszik? A Die Welt című napilap az alkoholfogyasztás alapján rangsorolta az európai országokat. Eszerint a franciák néznek a leggyakrabban a pohár fenekére: az ő sör-, bor- és égetett szesz-fogyasztásuk éves szinten, száz százalékos alkoholra átszámítva 12 liter. A két másik dobogós helyezett Portugália (11,6) és Németország (10,9). Magyarország (végre csak?) a negyedik helyen áll (10,5), megelőzve többek között Svájcot (10,1), Spanyolországot (10,1) és Ausztriát (10,0). A tíz liter alatti kategóriába tartoznak a dánok, a belgák, a románok, a görögök, a csehek, a szlovákok, s még számos európai nemzet. A legújabb összeállításból az is kiderül: a közhiedelemmel szemben a skandináv országokban ma jóval kevesebbet isznak, mint korábban, nem utolsósorban azért, mert az alkoholra kivetett adók jóval magasabbak, mint bárhol másutt Európában. Éppen most, a svédországi népszavazásnál derült ki: vannak svédek, akik azért szavaztak az Európai Unió tagságra, mert abban bíznak, hogy az EU tagsággal együtt jár Skandináviában az alkoholra kivetett adók csökkentése is ... Pénteki népvándorlás Németországban minden pénteken százezrek ülnek vonatra, kocsira, ritkábban repülőgépre, hogy átlag kéthetenként hazavigyék keresetüket és találkozzanak otthon élő családjukkal. ... Berlin, péntek este 20.38 óra. A zsúfolt pályaudvarról lassan kigördül a lengyelországi Wroclav felé tartó szerelvény. A nemdohányzó szakaszban ápolt 37 éves asz- szony tart hazafelé férjéhez, 16 és 14 éves gyermekéhez, akik az állomásán várják. Nagy esemény: jön a mami, minden földi jóval megrakodva. Ne szépítsük: Anna asszony takarítónő Berlinben. Óránként 15 márkáért vasal, porszívózik, takarít. Összesen nyolc lakásban. Kitűnő munkát végez, szeretik. Mint mondják, nemcsak sokkal olcsóbb a helyi munkaerőnél, de sokkal intelligensebb is. Az illegálisan dolgozó Putzfrau ugyanis képzettségét tekintve pszichológus. Ráadásul anyanyelvi szinten beszél németül, mint Wroclavban, az egykori németlakta Breslauban annyi más lakos. Két éve pendlizik a két ország között. Férje otthon egy kisebb gyár igazga- tója(!), keresete német pénzben 400 márka havonta. Anna jövedelméből viszont minden hónapban félre tudnak tenni valamit, sőt, nemrég egy használt Audi 100-asra is futotta. Egyedül Berlinben húszezer kelet-európai ingázó él, „bőröndből” étkezik, napi tíz órát hajt, ahogyan a szociológusok nevezik, nomád munkaerőként az árnyékgazdaságban. Megtalálták a fríz Atlantiszt A német-holland határ mentén, az Északi-tengerre nyílik a Watt-tenger, ez a mocsaras vidék, amely valaha szárazföld volt. Központjában, a Földközi-tenger országaival is kereskedő fríz Rungholtban legalább 4 ezer ember élt. A sót és tőzeget exportáló rungholtiak magas gátakat építve nem tartottak komoly veszélytől, de 1362 január 16-án valósággal elsöpörte városukat a tengerár! Rungholt és az egész környék úgy elsüllyedt, akár a legendás Atlantisz. Azóta keresik Rungholtot a régészek: Hans Peter Duerr brémai néprajztudós kutatásai most végre tényleges eredménnyel jártak. Duerr és tanítványai az idén nyáron kutató- útra indultak a Watt-tengeren, s már az első próbaásás is meglepően sikeresnek bizonyult: megtalálták egy középkori parasztház maradványait. Ezt követően egy templom és a papiak romjaira bukkantak, majd rajnai korsókat, varsákat és más tárgyakat is találtak. A professzor leletei alapján 1995-ben megkezdődhetnek a fríz Atlantisz feltárásának tényleges munkálatai. Az atomkorszak Robinsonjai Tony Craig 44 éves és sikeres régiségkereskedő a ködös Albi- onban. Feleségével, Lyn asz- szonnyal együtt feladott egy hirdetést, amely szó szerint így hangzott: „Átlagos, teljesen normális házaspár vagyunk. Úgy döntöttünk, mindent magunk mögött hagyunk és veszünk egy szigetet, ahol megteremtenénk egy boldog kis közösséget. Jelentkezőket keresünk, akik hajlandók velünk maradéktalanul új életet kezdeni.”- Soha nem hittük volna - mondja Tony -, hogy ennyi levelet kapunk. Rengetegen döntöttek hozzánk hasonlóan. Ma már ötven családdal állunk rendszeres kapcsolatban. Úgy tűnik, a közép-amerikai Belize térségében már meglelték az alkalmas álomszigetet. Kiszámították, hogy családonként körülbelül 270 ezer dollárra lenne szükség arra, hogy az álomból valóság lehessen. Ebből a pénzből megteremthető a szigeten a minimális közmű- hálózat és infrastruktúra, minden famíliának jutna egy kellemes kis ház, a hozzátartozó kerttel és megművelhető földdarabbal. Maradna pénz egy szép kis hotel magépítésére és berendezésére is. Babonák, szokások, hiedelmek * Érdekes kérdésekre szórakoztató válaszok Hol állt a világ első sörfőzdéje? Az egyiptomi Hierakonpolis közelében építették fel mintegy 5400 évvel ezelőtt. Először félig erjedt gabonából, búzalisztből és datolyaléből főztek sört, amelyhez adalékként Ní- lus-vizet használtak. Már akkoriban exportálták a ma is népszerű nedűt: az egyiptomi sör Szíriában is keresett ital volt. 4/ Ki alapította a monte-carloi játékkaszinót? Egy francia tőzsdespekuláns, Francois Blanc 1834-ben rekordösszeget nyert a párizsi tőzsdén. Hamarosan szövetkezett ikertestvérével, Louis-szal, akivel a pénzügyi akciókhoz szükséges információt nem egészen becsületes úton szerezték: távirati kábeleket csapoltak meg. A két mákvirág végül Bad Homburgban, Németországban, telepedett le, ahol bankot nyitottak. Derekasan megszedték magukat. Hírük hamar elteijedt a világban. 1836-ban, amikor a tönk szélére jutott a monacói fejedelemség, Károly herceg Francois Blanc-ot arra kérte: nyisson ott is egy kaszinót. A pazar parkban felépített játékbirodalmat a boldog uralkodó a saját neve mintájára keresztelte el Monte-Carlonak. Ki volt az utolsó alkimista? 1783-ban vizsgálta utoljára a tudomány egy alkimistának azt az állítását, hogy ólomból aranyat állít elő. James Price nem tudta a Royal Society neves tagjai előtt igazát bebizonyítani s inkább megmérgezte magát. Vannak emberevő fák? Több 19. századi utazó, aki Közép-Amerikában járt, beszámol emberevő fákról, amelyek az óvatlan arra járókat hatalmas liánjaikkal körbefonják, megfojtják, majd a halott vérét kiszívják. Állítólag Madagaszkáron is nőttek hasonló óriási és életveszélyes fák. Tudósok szerint azonban ezek az epizódok mesekönyvekből valók. * Az állatok is háborúznak egymással? Feljegyezték, hogy 1970-ben Malajziában két hatalmas csapat, legalább 1000-1000 béka küzdött elkeseredetten egymás ellen. Az öldöklés kereken hat napig tartott, majd a következő évben folytatódott. Ekkor már 4000 béka küzdött a másik sereg ellen. A középkorban is tudunk hasonló állati csatákról: 1299-ben 3000 angol kutya esett egymás torkának, 1883- ban pedig Frankfurt mellett 400 varjú tépte a másik fél tolláit. Melyik atomtudós tévedett a legnagyobbat? Az új-zélandi születésű Ernest Rutherford, aki az atommagban lévő protonokat felfedezte s azt állította: „Az atomhasadás folyamán keletkező energia nagyon gyenge. Badarságot beszél, aki azt állítja, ezt át lehet alakítani más energiává”. * Melyik állat a legügyesebb kalóz? A fregattmadár, mert noha - „hála” kevéssé vízálló tollazatának - nagyon rosszul tűri a vizet és túlságosan hosszúra nyúlt szárnyai miatt a vízből is nehezen tud fölemelkedni, mégis megszerzi táplálékát. A levegőben támadja meg a halászó állatokat s arra kényszeríti őket, hogy ejtsék el zsákmányukat. Ezt a fregattmadár a levegőben játszi könnyedséggel elkapja. Kik voltak a világon az első ká rtyajátékosok ? A kínaiak, akik már ezer éve ügyesen forgatják és csapdos- sák a lapokat. Ä kártya eredetileg csak négy-négy férfi kedvelt időtöltése volt, akik minden beszéd és a sakknál megszokott komoly töprengés nélkül órákon keresztül foglalatoskodtak a különböző értékű lapokkal. Mikor volt az évnek 400 napja? Az apály és dagály folyamatos váltakozása megviseli a Földet: nap mint nap - igaz, hogy szinte jelentéktelen mértékben - de a glóbusz veszít mozgási energiájából s lassabban forog. Bár a Föld így száz évenként csak egy ezredmásod- percet veszít, a sok kicsi sokra megy. A matematikai számítások szerint a Föld 400 millió évvel ezelőtt még 400 napos volt, s ez rövidült le 365-re. Mióta vannak bankok? Az első bankokat 4000 évvel ezelőtt Egyiptomban nyitották meg a hiteligénylők és takarékoskodni akarók előtt. Akkoriban réz- és ezüstrudak voltak a fizetési eszközök. A készpénz nélküli forgalom a terhelésekre és jóváírásokra korlátozódott. Az ókori egyiptomi bankárok szépen meggazdagodtak a pénz- forgatásból: magas kamatokat szedtek. Ennek mértéke gyakran elérte a 20 százalékot. Mit neveztek a patkányok királyának? Az európai barna patkányfaj egy pompás példányát, amely a 18. század Ángliájából „híveivel” kiszorította az ott addig honos fekete bundájú állatokat. Az akkori csatomamunkások állítása szerint a barokk korban hatalmas patkányháború dúlt Anglia-szerte. Az egyik banda vezére egy világossárga patkány volt, amelyet csapata hívei minden finomsággal elláttak. A falkavezért hasonló nagyméretű állatok védték - állították szent meggyőződéssel azok a csatornatisztítók, akik ezek után még le mertek menni a föld alá.
