Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-29 / 357. szám
12 aj Dunantüii napló 1994. december 29., csütörtök Vállalkozások - Üzlet TALÁLMÁNYSORSOK A pécsi KOMA és társai Nemrég tartották meg a Várban a „GÉNIUS 96 Szellemi tulajdon Világfesztivál és Nemzetközi Kiállítás” c. rendezvényt, melyen feltalálók, s azok szervezeteinek vezetői is megjelentek, s pártállástól függetlenül állították: a szellem csúcsteljesítményei a legnagyobb figyelmet érdemlik. A valóságban azonban Magyarország még mindig nem a feltalálók paradicsoma. A pécsi Komanovics István első találmánya 1985-ben született. Egy „KOMA” nevű gőzkazán, és gőzkazán-hatásfok védelmi berendezés.”- Az első időkben magam készítettem, terjesztettem találmányomat, meg voltam elégedve. Aztán jöttek a változások, az áremelkedések, s ma már a fűtőanyag megvétele is problémát jelent. így berendezéseimet már egyáltalán nem veszik - summázta kesernyésen élményeit. A feltaláló szerint annál a 196 kazánnál, ahová találmányát beépítették, nem történt azóta sem sérülés. Ahol ez a védelem nincs meg, ott 5% a kazánsérülések aránya, a cégek mégis inkább vállalják, hogy a több millió forintos kazán hamarabb tönkremegy. Kedvezőtlen szabályozók Komanovics azt állítja, hogy a mai szabályozók teszik lehetetlenné a feltalálók optimális működését. Ezek persze a gazdasági helyzettel függenek ösz- sze, de kedvezőtlenek. A pénzügyi kormányzat például számos kedvezményt megszűntetett, köztük a 100 ezer forintig terjedő adómentességet, vagy a bírósági illetékmentességet szabadalmi per esetén. „Régen sokkal jobb volt a helyzet, mert a vállalatoknak volt pénzük, abban az időben 196 darabot el tudtam adni a biztonsági berendezéseimből, ma viszont egyszerűen nincs rá pénzük a gőzkazán tulajdonosoknak.” Komanovics legnagyobb szívfájdalma, hogy Magyarországon a kazánok idő előtt tönkremennek, s rossz hatásfokkal üzemelnek, mert az üzemeltetőknek nincs pénzük megvenni az általa gyártott biztonsági berendezést, holott annak ára egy fél év alatt megtérül. Gágyor János gépészmérnök 1965 óta 15-20 találmányon dolgozik, s 1980-tól kizárólag ezek fejlesztésével foglalkozik. Egyik találmánya - tízéves fejlesztési munka után született - egy motor, melynek teljesítménye 25%-kal nagyobb, súlya 50%-kal kisebb a világ jelenlegi legjobbjánál. Motor a rokkant kocsiba Az ennek felhasználásával épített elektromos rokkantkocsit jelenleg tízen használják az országban. Ugyanezzel a motorral Gágyor fűnyírót is épített, melynek csendessége, hatásfoka magasságrenddel meghaladja az ismert készülékekét. „A külföldi szabadalmi díjat egy idő után nem tudtam fizetni, ezért jelenleg csak Magyarországon van levédve” - panaszolja a mérnök. Esete azért érdekes, mert a következmények kísértetiesen hasonlóknak tűnnek a korábbi évtizedek nagy és sikertelen találmányi kalandozásaihoz, a Rubik kocka és más magyar értékek idegen kézbe kerüléséhez. „A külföldi jogvédelem megszűnése után számos nyugati országban, és Amerikában is felhasználják találmányomat, és jelentős összegeket keresnek vele,, - állítja Gágyor János, aki Magyarországon hosszú halogatások után sem kapott semmilyen anyagi segítséget, mégis sikernek érzi találmányát. Azt vallja, hogy olyasmit kell feltalálni, amit a világ bármely táján lehet hasznosítani, forgalmazni. ”A magyar cégek azért nem gyártják a találmányommal ellátott rokkantkocsit, mert nem látnak benne elég nagy üzletet, s nem eléggé fontos nekik, hogy segítsenek a rokkantakon. A mai napig sem mondtam le a rokkantkocsik gyártásáról, annyira nem, hogy megrendelésre házi körülmények között 2-3 hónap alatt bárkinek elkészítem azt százezer forint alatt. Kellő számú megrendelés esetén van cég, amely folyamatosan gyártaná a rokkantkocsit. Ha a TB átvállalná a rokkantak áfáját, kilencvenezerért tudnám adni. Az amerikai ár négyszázezer forint, a nyugat-európai háromszázezer lenne, ha valaki ott akarná megvenni”. Nem tudja találmányát beadni Külföldi vásárokon Gágyor több díjat nyert már a motorja által hajtott termékekkel, de itthon nem látja a további utat. Szerinte a mai rossz pénzügyi helyzetben „sokkal nehezebb a feltalálók helyzete, mint régen. Ma cégek mindent a feltalálótól várnak, még a vevő előteremtését is. „Több új találmányom is van, de nem tudom beadni őket, mert már alig tudom fizetni a meglévők fenntartási díjait is”. Hoffmann József Hamburger-szösszenetek a reklámról Az alábbiakat a Magyar Reklámszövetség szakmai kiadványából, a Reklámgazdaságból tallóztuk. Érdemes eltűnődni a szerző, Hamburger Béla elmés megjegyzésein Időzítés Ha egy rágógumi reklámjában elhangzik egy oly mondat, amely szerint „az élet arra való, hogy a jó dolgokat megízleld”, akkor, ugye, minden rendben van. Még akkor is, ha egy, az élet értelmét kutató filozófiai értekezésében ugyanezt a mondatot némileg furcsálkodva olvasnánk. Minden rendben tehát. Legalábbis, ami a mondatot magát illeti. A szöveg időzítésével azonban mintha valami baj lenne. Az idézett mondat ugyanis egy reklámfilmben hangzik el, amelynél - állítólag - a kép és a szöveg összhangja is fontos. Mi van tehát a képen, amikor megtudjuk, hogy életünk célja a rágógumi ízlelgetés? A szereplő szájába veszi. No nem a hirdetett rágógumit, hanem - a csomagolópapírt! Azután fogainak erőteljes mozdulatával feltépi azt. Hm. Ki gondolná, hogy a feltétlen megízlelendő, jó dolgok” közé tartozik a rágógumi papiba is. Úgy látszik, az élet arra való, hogy megtanuljuk. Ezt is. Clorox-tisztaságú üzenet Évekkel ezelőtt tátott szájjal hallgattam sikeres reklámfilmrendezőnk anekdota-értékű történetét arról, hogy egyszer, valamikor olyan fdmet kellet készítenie, amely látszólag volt csak reklám, valójában inkább arra szolgált, hogy távol tartsa a vásárlókat az egyébként is túlzsúfolt áruháztól. A történet azt volt hivatva illusztrálni, hogy a filmes eszközök mennyivel erőteljesebb hatást képesek kifejteni, mint egy pusztán verbális üzenet. A filmben ugyan elhangzott valami „hívjuk, várjuk” típusú szöveg, de a képek nagy tömeget mutattak, a kameraállás ezt a tömeget nyomasztóvá növelte, a vágások idegesítő tempója mellé pedig zaklatott zenei motívum társult. Összességében tehát a film látszólagos és valóságos üzenete éppen ellentétes volt egymással. A történetet hittem is, meg nem is. Időnként, ha eszembe jutott, felülvizsgáltam legfrissebb tapasztalataimat, de eddig nem találtam konkrét példáját az ilyen kétarcúságnak. Most viszont nem a történethez kellett példát vadásznom, hanem éppen fordítva: megnézvén egy új (és igen sokszor sugárzott) reklámfilmet, óhatatlanul idé- ződött fel bennem a réges régi beszélgetés. Miről is van szó? Egy új termék, a Clorox bevezetése érdekében készült reklámfilmről, amely - látszólag - teszi a dolgát: érvel a Clorox mellett. Az ágynemű fehér, a blúz vakít, a mama csodálkozik. Sőt, irigykedik. Sőt, elcseni a terméket. Úgy tűnhet tehát, hogy minden rendben van. Akinek fontos a fehérnél is fehérebb fehérnemű, az meg fogja fizetni a négyszeres árat. (A hagyományos Hypo tudniillik 20-25 Ft-ért kapható, míg a Clorox 90-100 Ft-ba kerül.) Igen ám, de ...! A-film nemcsak állít valamit, nemcsak illusztrálja állításait, hanem az okot is feltárja: a képen erre rendelt kezek elszűrik a hagyományos hypót, s mi, ámuló nézők megláthatjuk a szűrőben maradt üledéket. íme, a különbség! Nem tudom, a vásárlók tömegei hogyan reagáltak a filmre. Én midnenesetre kikészítettem a feleségemnek egy öreg teaszűrőt. Bunkóság: már megint Már többször is felszösszen- tem a reklámjainkban időnként - kipusztíthatatlan gyomként - újra és újra felbukkanó bunkóságok láttán. Legutóbb már odáig fajultam, hogy kérve kértem magunkat: ne egyre nagyobb bunkóságokkal igyekezzünk megragadni a közönség figyelmét. Néhány hónapig akár azt is hihettem volna, hogy kérésem meghallgatásra talált a szakma új Urainál. De ma már nem bízok ilyen intelmek és fohászok erejében. A ropit népszerűsítő reklámfilmet vélhetően mindenki ismeri: a két főszereplő - egy fiú és egy lány - moziban ül, ám egymástól legalább három -négy széknyire. Eleinte nincs nagyobb baj, a fiatalok csak szemeznek egymással. A leányka azonban egyszercsak elővesz egy zacskó ropit. S ez a (számomra legalábbis) jelentéktelen momentum a fiúra nagyobb hatással van, mintha a csaj kibújt volna a blúzából... Felugrik, nem néz se istent, se embert, átgázol a közöttük ülőkön, az egyiket beborítja a pattogatott kukoricával, a másiknak lerántja a parókáját, azt se mondja: pardon. Csak ráveti magát a nőstényre, és elkezdi harapni. A ropit. Emlékszem, kissrác koromban egyszer a játszótéren valami durvát mondtam, s egy nagyobb gyermek rám szólt: „így köszöntsd otthon anyádat!” Es én elszégyelltem magam. Kedves alkotók! Kívánom, hogy így udvaroljanak a lányotoknak! Szájhigiénia A fogpaszta biztosan jó üzlet. Nem véletlen, hogy még egy olyan kis piacon is, mint Magyarország, vérre menő küzdelmet folytat a Blend-a-med, a Colgatge, a Signal, az Aquafresh . .. A felsoroltak marketingkommunikációs stratégiája sok hasonlóságot mutat: demonstráció, orvosi (netán: laboratóriumi) környezet, grafikonok, animált fluoridok (amint éppen beépülnek, mármint a fogzománcba), butácska-mesterkélt párbeszédek a páciens és/vagy a szülők és/vagy az orvos között. .. E reklám áradatában kellemesen elütő színfolt volt az Aqua- fresch rajzfilmje, amelyben egy kedvesnek rajzolt család, egy kedves dalocskára, egy kedves versikét énekelt, kedvesen. A filmecske nagyjából ugyanazt közölte, mint a többi fogkrémreklám, de,... másként. A másságot - rajzfilm, dalocska - megőrizte az újabb változat is. Ám érdekes módon az alkotók éppen a film kedvességéből csíptek le egy jó adagot, és helyettesítették azt nem kevés agresszivitással. Tettenérhető ez a szándék a figurákon, a mozgáson, a zenén és a szövegen egyaránt. Az, hogy mindez nekem kevésbé tetszik, tudom: túl szubjektív. Nem is ezért szösszenek. Hanem azért, mert van a filmben egy olyan snitt, amely meggyőződésem szerint nagyon durva szakmai hiba. Gondolom, éppen a rámenősebb stílus jegyében született az a néhány filmkocka, amelyben a kamera „bekandikál” az egyik szereplő - ha jól emlékszem, az apa - szájába, ahol is egy komplett szemétdombot (!) talál. Kérdem ezek után, a multinacionális reklámmágusok iránti egyre mélységesebb tiszteletlenséggel: hol van az a reklámalany (nem népes célcsoport, csak egyetlenegy befogadó), aki hajlandó ezt az üzenetet magára venni, Körülbelül így: „Igen! Az én pofám bűzlik, mint a napon felejtett kuka! Ezt az undorító mocskot én is csak Aquafresh-sel tudom eltakarítani!” Kovács úr árnyékában Kovács úr Volkswagen-hir- detése méltán vívott ki óriási szakmai sikert, megérdemelten lett az év legjobb sajtóhirdetése, legjobb óriásplakátja, legjobb reklámfilmje. Mivel azonban „cikizni szösszenek, nem dicsérni”, az alábbiakban másról lesz szó. A szakmarengető sikerek után néhány hónappal megjelent ugyanis egy hirdetés. Biztosan látta mindenki: fekete alapon egy paralellogrammává torzított cigarettás doboz, alárajzolva két sematikus kerék, merthogy így autóra hasonlít (?). Fölött pedig a felirat: „Kovács úr megvette élete harmadik autóját.” Túl azon, hogy megítélésem szerint igen nagy pofátlanság ilyen módon „adaptálni” egy idegen termék idegen reklámügynökségének nagy sikerű, bevált ötletét, lennének még további kérdéseim is. Például: Milyen kapcsolat van az autó és a cigaretta között? Milyen kapcsolat van a VW és a hirdetett konkrét cigarettamárka között? Milyen asszociációk alapján merülhetett fel egyáltalán a gondolat, hogy Kovács úr - így - folytatható, folytatandó? S a legfontosabb: mit üzen ez a hirdetés? Hogy ez a cigi olyan drága, mint egy autó? Netán olyan tartós - akkor viszont elszívhatat- lan -, hogy 2-3 csomag kitart egy életen át? Ebben a hirdetésben csak a szlogen - „Semmi más.” - jó és igaz. Mert valóban: Jópofizás. Semmi más. Más kárából tanuljunk inkább ... Fotó: Tóth Bemutatjuk T anácsadás-előadássorozat magánház építkezőknek Rajnai László, a Kulcs Építőanyag Áruház tulajdonosa már korábbi gyakorlatából tudja, a magánház építkezők közül sokan azt sem tudják, hol kell elindulni, hogyan kell megszerezni az építési engedélyeket, milyen a tervezés útja. Éppen azért arra gondolt, a „fészekra- kókat” sok gondtól szabadítanák meg, ha valahol ismertetnék velük lehetőségeiket. Ezért szervezte meg azt az építészeti tanácsadó előadássorozatot, amelyet január 9-én 17 órától kezdenek KIOSZ (Iparos Ház) nagytermében. A hétfőként megtartandó rendezvény első napján az ingatlanforgalmazási tudnivalókat ismerteti dr. Schmidt József, a Fundus Ingatlanközvetítő Iroda vezetője, Dér László, az OTP lakossági hitel osztályvezetője pedig az építési, telekvásárlási hitellehetőségeket. Január 16-án Erb Jenő építész-tervező adja elő az épülettervezést, az építési engedélyezési eljárásokat, a típusterveket. 23-án a falazó építőanyagokról ad tájékoztatót Rajnai László. 30-án a nyílászárókról, a tetőfedő anyagokról, a hidegburkolókról, valamint az épületgépészeti anyagokról lesz szó Rajnai László és Simon Tamás (29. század Csőtechnika Bt.) és Németh Zoltán gáz- és fűtés- technikai szakember előadásában. Február 6-án a kőműves, burkoló, vízvezeték szerelő kivitelezési munkákat ismertetik. Az előadásokon a részvétel ingyenes, aki viszont mint az öt kurzuson részt vesz, a Kulcs Áruházban vásárolva 5 százalék árengedményt kap. Bővebb felvilágosítás a 06 30 468 162-es telefonon. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünk jelen oldalát elsősorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklám- lehetőség, és az általunk nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingvezetőnket, dr. Bálint Józsefet (telefonja: 415-000/160-as mellék), aki segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságíró és fotoriporter biztosításával is. A „Vállalkozás - Üzlet” oldalainkkal legközelebb január 12-ikén jelentkezünk Sikeres vállalkozást, jó üzleteket kívánnak az új esztendőben is rovatunk szerzői és szerkesztői: Békéssy Gábor - Kaszás Endre Lombosi Jenő - Mészáros B. Endre Miklósvári Zoltán - Mitzki Ervin B. Murányi László - Szalai Kornélia I l k L i
