Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-29 / 357. szám

12 aj Dunantüii napló 1994. december 29., csütörtök Vállalkozások - Üzlet TALÁLMÁNYSORSOK A pécsi KOMA és társai Nemrég tartották meg a Várban a „GÉNIUS 96 Szellemi tu­lajdon Világfesztivál és Nemzetközi Kiállítás” c. rendezvényt, melyen feltalálók, s azok szervezeteinek vezetői is megjelentek, s pártállástól függetlenül állították: a szellem csúcsteljesítmé­nyei a legnagyobb figyelmet érdemlik. A valóságban azonban Magyarország még mindig nem a feltalálók paradicsoma. A pécsi Komanovics István első találmánya 1985-ben szüle­tett. Egy „KOMA” nevű gőzka­zán, és gőzkazán-hatásfok vé­delmi berendezés.”- Az első időkben magam készítettem, terjesztettem ta­lálmányomat, meg voltam elé­gedve. Aztán jöttek a változá­sok, az áremelkedések, s ma már a fűtőanyag megvétele is problémát jelent. így berende­zéseimet már egyáltalán nem veszik - summázta kesernyésen élményeit. A feltaláló szerint annál a 196 kazánnál, ahová ta­lálmányát beépítették, nem tör­tént azóta sem sérülés. Ahol ez a védelem nincs meg, ott 5% a kazánsérülések aránya, a cégek mégis inkább vállalják, hogy a több millió forintos kazán ha­marabb tönkremegy. Kedvezőtlen szabályozók Komanovics azt állítja, hogy a mai szabályozók teszik lehe­tetlenné a feltalálók optimális működését. Ezek persze a gaz­dasági helyzettel függenek ösz- sze, de kedvezőtlenek. A pénz­ügyi kormányzat például szá­mos kedvezményt megszűnte­tett, köztük a 100 ezer forintig terjedő adómentességet, vagy a bírósági illetékmentességet szabadalmi per esetén. „Régen sokkal jobb volt a helyzet, mert a vállalatoknak volt pénzük, abban az időben 196 darabot el tudtam adni a biztonsági beren­dezéseimből, ma viszont egy­szerűen nincs rá pénzük a gőz­kazán tulajdonosoknak.” Ko­manovics legnagyobb szívfáj­dalma, hogy Magyarországon a kazánok idő előtt tönkremen­nek, s rossz hatásfokkal üze­melnek, mert az üzemeltetők­nek nincs pénzük megvenni az általa gyártott biztonsági beren­dezést, holott annak ára egy fél év alatt megtérül. Gágyor János gépészmérnök 1965 óta 15-20 találmányon dolgozik, s 1980-tól kizárólag ezek fejlesztésével foglalkozik. Egyik találmánya - tízéves fej­lesztési munka után született - egy motor, melynek teljesítmé­nye 25%-kal nagyobb, súlya 50%-kal kisebb a világ jelenlegi legjobbjánál. Motor a rokkant kocsiba Az ennek felhasználásával épített elektromos rokkantko­csit jelenleg tízen használják az országban. Ugyanezzel a motorral Gágyor fűnyírót is épített, melynek csendessége, hatásfoka magasságrenddel meghaladja az ismert készülé­kekét. „A külföldi szabadalmi díjat egy idő után nem tudtam fizetni, ezért jelenleg csak Ma­gyarországon van levédve” - panaszolja a mérnök. Esete azért érdekes, mert a következmények kísértetiesen hasonlóknak tűnnek a korábbi évtizedek nagy és sikertelen ta­lálmányi kalandozásaihoz, a Rubik kocka és más magyar ér­tékek idegen kézbe kerülésé­hez. „A külföldi jogvédelem megszűnése után számos nyu­gati országban, és Amerikában is felhasználják találmányo­mat, és jelentős összegeket ke­resnek vele,, - állítja Gágyor János, aki Magyarországon hosszú halogatások után sem kapott semmilyen anyagi segít­séget, mégis sikernek érzi ta­lálmányát. Azt vallja, hogy olyasmit kell feltalálni, amit a világ bármely táján lehet hasz­nosítani, forgalmazni. ”A magyar cégek azért nem gyártják a találmányommal el­látott rokkantkocsit, mert nem látnak benne elég nagy üzletet, s nem eléggé fontos nekik, hogy segítsenek a rokkanta­kon. A mai napig sem mond­tam le a rokkantkocsik gyártá­sáról, annyira nem, hogy meg­rendelésre házi körülmények között 2-3 hónap alatt bárkinek elkészítem azt százezer forint alatt. Kellő számú megrendelés esetén van cég, amely folyama­tosan gyártaná a rokkantkocsit. Ha a TB átvállalná a rokkantak áfáját, kilencvenezerért tud­nám adni. Az amerikai ár négyszázezer forint, a nyu­gat-európai háromszázezer lenne, ha valaki ott akarná megvenni”. Nem tudja találmányát beadni Külföldi vásárokon Gágyor több díjat nyert már a motorja által hajtott termékekkel, de itthon nem látja a további utat. Szerinte a mai rossz pénzügyi helyzetben „sokkal nehezebb a feltalálók helyzete, mint régen. Ma cégek mindent a feltaláló­tól várnak, még a vevő előte­remtését is. „Több új találmá­nyom is van, de nem tudom beadni őket, mert már alig tu­dom fizetni a meglévők fenn­tartási díjait is”. Hoffmann József Hamburger-szösszenetek a reklámról Az alábbiakat a Magyar Reklámszövetség szakmai ki­adványából, a Reklámgazda­ságból tallóztuk. Érdemes el­tűnődni a szerző, Hamburger Béla elmés megjegyzésein Időzítés Ha egy rágógumi reklámjá­ban elhangzik egy oly mondat, amely szerint „az élet arra való, hogy a jó dolgokat megízleld”, akkor, ugye, minden rendben van. Még akkor is, ha egy, az élet értelmét kutató filozófiai ér­tekezésében ugyanezt a monda­tot némileg furcsálkodva olvas­nánk. Minden rendben tehát. Lega­lábbis, ami a mondatot magát il­leti. A szöveg időzítésével azonban mintha valami baj lenne. Az idézett mondat ugyanis egy reklámfilmben hangzik el, amelynél - állítólag - a kép és a szöveg összhangja is fontos. Mi van tehát a képen, amikor megtudjuk, hogy éle­tünk célja a rágógumi ízlelge­tés? A szereplő szájába veszi. No nem a hirdetett rágógumit, hanem - a csomagolópapírt! Azután fogainak erőteljes moz­dulatával feltépi azt. Hm. Ki gondolná, hogy a fel­tétlen megízlelendő, jó dolgok” közé tartozik a rágógumi pa­piba is. Úgy látszik, az élet arra való, hogy megtanuljuk. Ezt is. Clorox-tisztaságú üzenet Évekkel ezelőtt tátott szájjal hallgattam sikeres reklámfilm­rendezőnk anekdota-értékű tör­ténetét arról, hogy egyszer, va­lamikor olyan fdmet kellet ké­szítenie, amely látszólag volt csak reklám, valójában inkább arra szolgált, hogy távol tartsa a vásárlókat az egyébként is túl­zsúfolt áruháztól. A történet azt volt hivatva il­lusztrálni, hogy a filmes eszkö­zök mennyivel erőteljesebb ha­tást képesek kifejteni, mint egy pusztán verbális üzenet. A filmben ugyan elhangzott va­lami „hívjuk, várjuk” típusú szöveg, de a képek nagy töme­get mutattak, a kameraállás ezt a tömeget nyomasztóvá növelte, a vágások idegesítő tempója mellé pedig zaklatott zenei mo­tívum társult. Összességében tehát a film látszólagos és való­ságos üzenete éppen ellentétes volt egymással. A történetet hittem is, meg nem is. Időnként, ha eszembe jutott, felülvizsgáltam legfris­sebb tapasztalataimat, de eddig nem találtam konkrét példáját az ilyen kétarcúságnak. Most viszont nem a történethez kel­lett példát vadásznom, hanem éppen fordítva: megnézvén egy új (és igen sokszor sugárzott) reklámfilmet, óhatatlanul idé- ződött fel bennem a réges régi beszélgetés. Miről is van szó? Egy új ter­mék, a Clorox bevezetése érde­kében készült reklámfilmről, amely - látszólag - teszi a dol­gát: érvel a Clorox mellett. Az ágynemű fehér, a blúz vakít, a mama csodálkozik. Sőt, irigy­kedik. Sőt, elcseni a terméket. Úgy tűnhet tehát, hogy minden rendben van. Akinek fontos a fehérnél is fehérebb fehérnemű, az meg fogja fizetni a négysze­res árat. (A hagyományos Hypo tudniillik 20-25 Ft-ért kapható, míg a Clorox 90-100 Ft-ba ke­rül.) Igen ám, de ...! A-film nem­csak állít valamit, nemcsak il­lusztrálja állításait, hanem az okot is feltárja: a képen erre rendelt kezek elszűrik a hagyo­mányos hypót, s mi, ámuló né­zők megláthatjuk a szűrőben maradt üledéket. íme, a különb­ség! Nem tudom, a vásárlók tö­megei hogyan reagáltak a filmre. Én midnenesetre kiké­szítettem a feleségemnek egy öreg teaszűrőt. Bunkóság: már megint Már többször is felszösszen- tem a reklámjainkban időnként - kipusztíthatatlan gyomként - újra és újra felbukkanó bunkó­ságok láttán. Legutóbb már odáig fajultam, hogy kérve kér­tem magunkat: ne egyre na­gyobb bunkóságokkal igyekez­zünk megragadni a közönség figyelmét. Néhány hónapig akár azt is hihettem volna, hogy kérésem meghallgatásra talált a szakma új Urainál. De ma már nem bí­zok ilyen intelmek és fohászok erejében. A ropit népszerűsítő reklám­filmet vélhetően mindenki is­meri: a két főszereplő - egy fiú és egy lány - moziban ül, ám egymástól legalább három -négy széknyire. Eleinte nincs nagyobb baj, a fiatalok csak szemeznek egymással. A le­ányka azonban egyszercsak elővesz egy zacskó ropit. S ez a (számomra legalábbis) jelenték­telen momentum a fiúra na­gyobb hatással van, mintha a csaj kibújt volna a blúzából... Felugrik, nem néz se istent, se embert, átgázol a közöttük ülő­kön, az egyiket beborítja a pat­togatott kukoricával, a másik­nak lerántja a parókáját, azt se mondja: pardon. Csak ráveti magát a nőstényre, és elkezdi harapni. A ropit. Emlékszem, kissrác korom­ban egyszer a játszótéren va­lami durvát mondtam, s egy na­gyobb gyermek rám szólt: „így köszöntsd otthon anyádat!” Es én elszégyelltem magam. Kedves alkotók! Kívánom, hogy így udvaroljanak a lányo­toknak! Szájhigiénia A fogpaszta biztosan jó üzlet. Nem véletlen, hogy még egy olyan kis piacon is, mint Ma­gyarország, vérre menő küz­delmet folytat a Blend-a-med, a Colgatge, a Signal, az Aquaf­resh . .. A felsoroltak marketing­kommunikációs stratégiája sok hasonlóságot mutat: demon­stráció, orvosi (netán: labora­tóriumi) környezet, grafiko­nok, animált fluoridok (amint éppen beépülnek, mármint a fogzománcba), butácska-mes­terkélt párbeszédek a páciens és/vagy a szülők és/vagy az or­vos között. .. E reklám áradatában kelle­mesen elütő színfolt volt az Aqua- fresch rajzfilmje, amelyben egy kedvesnek rajzolt család, egy kedves dalocskára, egy kedves versikét énekelt, kedvesen. A filmecske nagyjá­ból ugyanazt közölte, mint a többi fogkrémreklám, de,... másként. A másságot - rajzfilm, da­locska - megőrizte az újabb vál­tozat is. Ám érdekes módon az alkotók éppen a film kedvessé­géből csíptek le egy jó adagot, és helyettesítették azt nem ke­vés agresszivitással. Tettenérhető ez a szándék a figurákon, a mozgáson, a zenén és a szövegen egyaránt. Az, hogy mindez nekem kevésbé tetszik, tudom: túl szubjektív. Nem is ezért szösszenek. Ha­nem azért, mert van a filmben egy olyan snitt, amely meggyő­ződésem szerint nagyon durva szakmai hiba. Gondolom, éppen a rámenő­sebb stílus jegyében született az a néhány filmkocka, amelyben a kamera „bekandikál” az egyik szereplő - ha jól emlékszem, az apa - szájába, ahol is egy komp­lett szemétdombot (!) talál. Kérdem ezek után, a multi­nacionális reklámmágusok iránti egyre mélységesebb tisz­teletlenséggel: hol van az a rek­lámalany (nem népes célcso­port, csak egyetlenegy befo­gadó), aki hajlandó ezt az üze­netet magára venni, Körülbelül így: „Igen! Az én pofám bűzlik, mint a napon felejtett kuka! Ezt az undorító mocskot én is csak Aquafresh-sel tudom eltakarí­tani!” Kovács úr árnyékában Kovács úr Volkswagen-hir- detése méltán vívott ki óriási szakmai sikert, megérdemelten lett az év legjobb sajtóhirdetése, legjobb óriásplakátja, legjobb reklámfilmje. Mivel azonban „cikizni szösszenek, nem di­csérni”, az alábbiakban másról lesz szó. A szakmarengető sikerek után néhány hónappal megje­lent ugyanis egy hirdetés. Biz­tosan látta mindenki: fekete alapon egy paralellogrammává torzított cigarettás doboz, alá­rajzolva két sematikus kerék, merthogy így autóra hasonlít (?). Fölött pedig a felirat: „Ko­vács úr megvette élete harmadik autóját.” Túl azon, hogy megítélésem szerint igen nagy pofátlanság ilyen módon „adaptálni” egy idegen termék idegen reklá­mügynökségének nagy sikerű, bevált ötletét, lennének még to­vábbi kérdéseim is. Például: Milyen kapcsolat van az autó és a cigaretta között? Milyen kap­csolat van a VW és a hirdetett konkrét cigarettamárka között? Milyen asszociációk alapján merülhetett fel egyáltalán a gondolat, hogy Kovács úr - így - folytatható, folytatandó? S a legfontosabb: mit üzen ez a hir­detés? Hogy ez a cigi olyan drága, mint egy autó? Netán olyan tar­tós - akkor viszont elszívhatat- lan -, hogy 2-3 csomag kitart egy életen át? Ebben a hirdetésben csak a szlogen - „Semmi más.” - jó és igaz. Mert valóban: Jópofizás. Semmi más. Más kárából tanuljunk inkább ... Fotó: Tóth Bemutatjuk T anácsadás-előadássorozat magánház építkezőknek Rajnai László, a Kulcs Építő­anyag Áruház tulajdonosa már korábbi gyakorlatából tudja, a magánház építkezők közül so­kan azt sem tudják, hol kell el­indulni, hogyan kell megsze­rezni az építési engedélyeket, milyen a tervezés útja. Éppen azért arra gondolt, a „fészekra- kókat” sok gondtól szabadíta­nák meg, ha valahol ismertet­nék velük lehetőségeiket. Ezért szervezte meg azt az építészeti tanácsadó előadásso­rozatot, amelyet január 9-én 17 órától kezdenek KIOSZ (Iparos Ház) nagytermében. A hétfő­ként megtartandó rendezvény első napján az ingatlanforgal­mazási tudnivalókat ismerteti dr. Schmidt József, a Fundus Ingatlanközvetítő Iroda veze­tője, Dér László, az OTP lakos­sági hitel osztályvezetője pedig az építési, telekvásárlási hitel­lehetőségeket. Január 16-án Erb Jenő építész-tervező adja elő az épülettervezést, az építési enge­délyezési eljárásokat, a típus­terveket. 23-án a falazó építőanyagok­ról ad tájékoztatót Rajnai László. 30-án a nyílászárókról, a tetőfedő anyagokról, a hideg­burkolókról, valamint az épü­letgépészeti anyagokról lesz szó Rajnai László és Simon Tamás (29. század Csőtechnika Bt.) és Németh Zoltán gáz- és fűtés- technikai szakember előadásá­ban. Február 6-án a kőműves, burkoló, vízvezeték szerelő ki­vitelezési munkákat ismertetik. Az előadásokon a részvétel ingyenes, aki viszont mint az öt kurzuson részt vesz, a Kulcs Áruházban vásárolva 5 százalék árengedményt kap. Bővebb fel­világosítás a 06 30 468 162-es telefonon. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvas­sák. Ha Önt érdekli ez a reklám- lehetőség, és az általunk nyúj­tott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költségként elszá­molható. Amennyiben vállal­kozását a kéthetente megje­lenő „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünkben kívánja be­mutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvez­mény mellett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingvezetőnket, dr. Bálint Józsefet (telefonja: 415-000/160-as mellék), aki segít a hirdetés megszervezé­sében, megírásában, szükség szerint újságíró és fotoriporter biztosításával is. A „Vállalkozás - Üzlet” oldalainkkal legközelebb január 12-ikén jelentkezünk Sikeres vállalkozást, jó üzleteket kívánnak az új esztendőben is rovatunk szerzői és szerkesztői: Békéssy Gábor - Kaszás Endre Lombosi Jenő - Mészáros B. Endre Miklósvári Zoltán - Mitzki Ervin B. Murányi László - Szalai Kornélia I l k L i

Next

/
Thumbnails
Contents