Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-27 / 357. szám (355. szám)

1994. december 27., kedd A mai nap aj Dunántúli napló 5 A GYEREKEK GYŰJTIK A HAGYOMÁNYOKAT Mimimi királykisasszony Kéménden Változó borforgalmazási szabályok A borforgalmazás több szabálya változik január 1-jé- től. A három liternél kisebb kiszerelésben értékesített bort ezentúl csak a palackos borokra érvényes szabályok szerint lehet majd értékesí­teni. Ez azt jelenti, hogy a csomagolásnak ki kell elégí­tenie az úgynevezett palac- kállósági vizsgálat előírásait, s a címkén fel kell tüntetni az évjáratot, az alkoholtartal­mat, valamint a töltési adato­kat. Erről a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány tájé­koztatta az MTI-t. A változta­tás fő célja a hordós borok minőségének javítása. Ezért szigorítják a forgalmazás fel­tételeit. Hazánkban évente át­lagosan négy millió hektorli- ter bort állítank elő a pincé­szetek. A színpadon ugyan esetlenül mozognak a máriakéméndi is­kolások, egy-egy baki is bele­csúszik a több hete betanult, jó néhányszor elpróbált szövegbe, ám a talán százra becsülhető nézőközönséget ez mitsem za­varja, hiszen itt nem a művészi élmény a lényeges, az vonzotta a tegnapi előadásra a falubelie­ket, hogy a gyerek, a rokon is szerepel a darabban. Két évvel ezelőtt kezdte szervezni polgármesteri unszo­lásra egy gyesen lévő fiatalasz- szony, Fábiánná Mester Rita a helyi színjátszókört, tavaly ka­rácsonykor volt a bemutatkozá­suk, ami olyan jól sikerült, hogy ebben az évben már nem kellett nagyon rábeszélni az általános iskolásokat a színpadi szerep­lésre, jöttek maguktól is. Az a tíz-, tizenöt állandó színjátszós pedig szintén vonzerő, az előa­dás utáni hosszan tartó taps si­kerélményét pedig sohasem le­het elfelejteni. Nem világsikert jelentő darab, amit most előad­nak, mert ugye a Mimimi ki­rálykisasszony címmel bemuta­tott mesejáték nem egy hallha­tatlan alkotás, a produkciót azonban mindenféleképpen di­csérni kell. A polgármester, Rótt Ferenc nem is rejti véka alá azt a szán­dékát, miszerint a kultúrát ismét meg kell gyökereztetni a falu­ban, s ennek a leghatásosabb módszere az, ha az emberek maguk is kulturális cselekedetre vetemednek, de az se baj, ha legközelebbi hozzátartozó vesz részt ilyen, gazdaságilag köz­vetlenül haszontalan akcióban. Az ötszáz-egynéhány lelket számoló faluban erős a sváb ha­gyomány, s bár jelenleg csak a lakosságnak mintegy harmada tartozik ehhez a népcsoporthoz, mindez idáig nem volt vállal­kozó, aki a különleges szokáso­kat, több száz éves hagyomá­nyokat összegyűjtse. A polgár- mester azt sem titkolja, maga volt az ösztönzője az általános iskolában létrejött német szak­körnek is. Eme szándékában partnerre talált az idén általános iskolai német nyelvtanárként odakerülő Bodó Eszterben, aki a hagyományőrző szakkör veze­tését is elvállalta. Pár hónap alatt igyekeztek felkutatni a kéméndi sváb hagyományokat, összegyűjteni a tárgyi, valamint a szokásokban rögzült viselke­dés formákat. A szakkör tegnap először mu­tatkozott be a nagyközönség előtt, legfőképpen azokkal a gyűjtésből származó rigmusok­kal, versekkel, amelyek egyéb­ként, ha az idős emberek emlé­kezetében nem rögzülnének, sohasem kerültek volna nyilvá­nosság elé. B. G. Jelenet a Mimimi királykisasszonyból Fotó: Löffler Békés karácsony a Pécsváradi Szociális Központban Karácsonykor ünneplőbe öl­tözik a lélek, békesség költözik a szívekbe. Meggyújtották a gyertyákat, fenyő és gyertya il­lat árasztotta el a levegőt. Szen­teste meg jött a Jézuska is. A társalgóba békés, meleg félho­mály, az asztalon apró sütemé­nyek, a gazdagon díszített kará­csonyfán ragyogtak a színes, tarka díszek. A 30 lakó közül a karácsonyi ünnepekre 10-en maradtak a pécsváradi Szociális Központban. Volt, aki először, volt, aki már éveken át itt találta meg - gyermek és unoka nélkül- a békés nyugalmat és a szere- tetet. A szürke hétköznapoknál többet jelentett a szeretet ün­nepe, még ha kissé magányosan is, bár a megroppant álmok az ünnep vége felé ülik meg a lel­ket. A fátyolos szemekben de­rűs és szomorkás könnycsep­pekkel találkozhattam hétfőn délután. Három napon át a sü­temény és orvosság mellé jutott az ügyeletes nővér szeretetéből most is. Mától jönnek a hétköz­napok, lelkűk feltöltődött és tán vidámabban élik majd a min­dennapokat. Sántha László Ingyenkonyhak Budapesten Mintegy hatezer rászoruló ül­hetett karácsonykor asztalhoz a pesti Petőfi Csarnok melletti, az ünnepek idején működő ingyen­konyhában. A két sátorban szom­baton mintegy 1700 embernek osztottak meleg ételt, adtak gyü­mölcsöt és karácsonyi bejglit. A Főpolgármesteri Hivatal kezde­ményezésére létrejött december 24. és 26. közötti városligeti akció mellett a Damjanich utca 50. és a Homok utca 4. alatt lévő ingyen­konyhák is 800-800 adag élelem ajándékcsomaggal váiják az oda érkezőket - tájékoztatta Vörös Balázs, a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai főtanácsosa az MTI-t. Demszky Gábor főpol­gármester is elment a Petőfi Csar­nok melletti ingyenkonyhához, ahol virslis bablevesből, pozsonyi kifliből, almából és bejgliből állt a menü. Vigyázat: fenyőtűz lehetséges! Az ünnepek előtt nem vélet­lenül figyelmeztetnek a tűzol­tók: figyeljünk a fenyőfákra, a gyertyákra, a csillagszórókra! Egy idős asszony szombaton a szabolcsi Nagykállóban lelte halálát, miután elfelejtette kará­csonyfája égő gyertyáit este el­oltani ... Szenteste Pécsett két helyen okozott lakástüzet az adventi koszorú, aminek gyer­tyáit meggyújtották, ám a lán­got felügyelet nélkül hagyták. Mindkét lakásban értékes tár­gyak, tévé, videó, könyvek, szőnyeg vált a tűz martalékává. Szerencse, hogy nem történt nagyobb baj. Most, amikor véget ért a ka­rácsony, de még néhány napig állnak a karácsonyfák, s meg­gyújtjuk a gyertyákat, a csillag­szórókat, továbbra is vigyáz­zunk. Mert a veszély ott lesel­kedik a zöld tűlevelek között! Vigyázzunk egymásra! R. N. _____ 1». •* < fel 1 A szentmisén részt vettek egy csoportja Löffler Gábor felvétele Mise a Szovjetunióba elhurcolt németek emlékének Mayer Mihály megyéspüspök nagymisén emlékezett meg teg­nap a második világháború után Szovjetunióba elhurcolt néme­tekről Pécsett, a katolikus Bel­városi templomban. Dél-Ma- gyarországról több, mint hatvanezer német anyanyelvű embert hurcoltak el „malenkij robotra”, köztük fiatal lányokat, asszonyokat is. Egyharmaduk a lágerekben odaveszett. A német nyelven celebrált misén nagyon régi hagyományt elevenítettek fel. Fúvós zenekar kíséretével énekelték el a szent énekeket. Közreműködött a lip- pói gyermekfúvószenekar, a sombereki énekkar és a Lenau kórus. A püspöki mise előtt azoknak a falvaknak a képviselői gyúj­tottak gyertyát az oltár előtt, ahonnét embereket vittek el. Képviselőik nemcsak Baranya megyéből érkeztek, hanem Tol­nából és Somogyból is, olyan községekből, ahol a német nemzetiség élete nem szerve­zett. Többek között Mecsekná- dasdról, Somberekről, Erdős- mecskéről, Újpetréről, Almás- keresztúrról, Villányból és Vil- lánykövesdről, Véméndről, Nagybudmérról, Mecsekfalu- ról, Kátolyból, Szederkényből érkeztek. Mintegy nyolcvan község gyertyáját helyezték el. Kemer Lőrinc, a Lenau Egyesület elnöke lapunknak elmondta, a kollektív büntetés­nek ezt a formáját népirtásnak tartja, irányuljon az bármely népcsoport ellen is. A német ajkú hívők nagyon örülnek annak, hogy Mayer Mihály személyében olyan püs­pökük van, aki azonosul ki­sebbségi származásával, aki megtartotta német nevét, és nem magyarosította azt. Nem véletlen, hogy a misét ő celeb­rálta, hiszen a Tolna megyei Kisdorogról az ő édesanyját is elhurcolták. Vezérfonalnak te­kintik személyét abban, hogy a német kisebbség magára talál­jon, és megőrizze anyanyelvét. Az ünnepi megemlékezésen mintegy ezer ember vett részt. A megyéspüspök mellett a szer­tartáson részvett Kele Pál apát, Galambos Ferenc kanonok, és Arnold János esperes, villányi plébános. Az emlékmise végén az egy­begyűltek közösen, németül a „Csendes éj” című dalt énekel­ték el. U. G. Zavartalan forgalom Ferihegyen Az országos ügyeletek in­formációi szerint az ünnepek alatt mind a fővárosban, mind az országban rendezett volt a helyzet az utakon. Az Utinform hírei szerint minden út járható volt, sehol sem hátráltatta fenn­akadás a közúti forgalmat. Feri­hegy is zavaró mozzanatok nél­kül, rendben indította és fogadta a gépeket. Szoftvervédelem Magyarországon először in­tézkedett a Business Software Alliance (BSA), a szoftverek jogtisztaságát védő nemzetközi szervezet - erről a BSA hazai tagszervezete tájékoztatta az MTI-t. A szervezet szakértői egy győri számítógépkereske­dőtől történő vásárlást követően megállapították, hogy a keres­kedő által forgalmazott számí­tógép négy darab illegális szoftvermásolatot tartalmaz. A szakértői vélemény birtokában a BSA felszólította a kereskedőt a jogellenes szoftverforgalma­zás megszüntetésére. A győri székhelyű Z-Computer számí­tógépkereskedő cég vállalta, hogy rendezi a BSA jogi köve­teléseit, és lépéseket tesz a szoftverek legalizálására. A ke­reskedő cég hozzájárult, hogy kártérítést fizessen a BSA-nak. Felemás, zártkörű karácsony a rácsok mögött A pécsi rendőrségi fogdán csak a plusz beszélők és csomagok jelezték az ünnepet „Engem bűnmegelőzés cél­jából hoztak be a fogdára szep­tember 19-én. Szóval érti, hogy az ünnepek alatt ne követhessek el betöréseket” - mondta tréfál­kozva T. J„ a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság központi fogdájának egyik előzetes letar­tóztatásban lévő lakója. Hangu­latából ítélve úgy tűnt, őt nem igazán viselte meg, hogy rácsok mögött kellett töltenie a kará­csonyt. Ami a foga légkörét illeti: az ünnepnek szinte semmit jelét sem láthattuk hétfői látogatá­sunkkor. Karácsonyfa már csak tűzvédelmi okokból sem kerül­het a zárkákba, az őrök hivatali helyiségébe pedig vélhetően a rendőrség szűkös anyagi hely­zete miatt nem jutott fenyő. A fogvatartottak az ünnepekből ta­lán csak annyit érezhették meg, hogy többen kaptak lehetőséget beszélőre, és a csomagok átvé­telénél sem alkalmazták a meg­szokott szigort.- Huszonnegyedikén és hu­szonötödikén 15 fogvatartott kapott lehetőséget beszélőre. Fél óránként váltották egymást a látogatók az e célra kijelölt he­lyiségben - tájékoztatott Kiti- csics Csaba főtörzsőrmester, megbízott őrparancsnok. A ka­pitányság részéről ajándékként némi cigarettát kaptak a fogda lakói, az ugyanis nagy kincs ezen a helyen. (Nem látnak el mindenkit a rokonok a nikotin­éhséget enyhítő rudacskákkal.) Sokan úgy tartják, hogy az ünnepek napjai különösen igénybe veszik lelkileg a fogva- tartottakat. A gyengébb idegze- tűek könnyebben kiborulnak, ha ilyenkor hazagondolnak család­jukra, és rádöbbennek, hogy ők egy különös „zártkörű” kará­csony részesei. Most mégis va­lahogy nyugodtan teltek a na­pok a pécsi fogdán. Egyetlen ember sem falcolt (nem vágtak .eret kezükön), és jó ideje már arra sem volt példa, hogy valaki kifejezve elégedetlenségét tüzet okozott volna zárkájában. A tv. a rádió műsora sokuk számára feledteti is bezártságukat. Az írásunk elején idézett T. J. már jó néhányszor volt fogdák, börtönök lakója. Bár - mint mondotta - szívesen lenne is­mét élettársával (a tavalyi kará­csonyt ugyanis vele töltötte), megszokta már ezt a létet, és annak semmi értelmét nem látja, hogy dühöngéssel vezesse le esetleges indulatait. Zárkatársa, K. A. jóval fiata­labb nála. ő pillanatnyilag örül annak, hogy ilyen vígkedélyű cimborával lehet egy „cellá­ban”, de ugyanakkor kifejtette: soha többé nem szeretne fog­dába, börtönbe kerülni. Most csalással vádolják, ő lopásnak ítéli tettét, ám ha kikerül a sza­bad világba, a szakmájában be­csülettel kíván dolgozni. Üze­netként csak annyit fogalmazott meg a fiataloknak: jól gondol­ják meg, hogy a pénzszerzésnek milyen módját választják, mert „nem jó sínylődni a bezárt aj­tók, a lehangoló rácsok mö­gött ...” Balog Nándor Előzetes letartóztatásban lévőket kísérnek a fogdába A k i *

Next

/
Thumbnails
Contents