Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-23 / 353. szám
1994. december 23., péntek Kultúra uj Dunántúli napló 11 Prófétai szerepet töltsön be az egyház Beszélgetés Bóka András lelkésszel, a Baranyai Református Egyházmegye esperesével A protestantizmus Kálvin János által kifejlesztett ága, amelyet különféle néven neveznek, az elmúlt több mint 450 év alatt keresztény világvallásá vált. A Magyarországon manapság reformátusként ismert vallás német közvetítéssel jutott el hozzánk. Milyen a magyarországi református egyház helyzete a 20. század végefelé, menynyire kötődnek az emberek a hitélethez, milyen a reformátusok kapcsolata a többi egyházzal? Ezekről a kérdésekről beszélgettem újpetrei otthonában a Református Teológiai Akadémiát végzett, 58 éves, tíz gyermekes Bóka András lelkésszel, a Baranyai Református Egyházmegye esperesével.- Esperes úr! Az 1880-as debreceni zsinat az evangélium szerint megreformált egyházról szólt. Ezt ma is vállalják, s ha igen, akkor ez mit jelent? Visszaigazítani a Szentíráshoz- Természetesen ma is vállaljuk, csak mivel kissé hosszú volt ez az elnevezés, ezért használjuk a református jelzőt, amely tulajdonképpen rövidítés. Azt jelenti, s az a lényege, hogy az egyháznak a tanítását és a gyakorlatát minden tekintetben a Szentíráshoz kell visszaigazítani, s az egyház intézmény- rendszerét is a lehetőség szerint úgy kell felépíteni, ahogy az a Bibliában van leírva. Az egyház külső életében, a tagok egyéni életvitelében a Szentírás legyen az egyetlen mérték. Ezt akkor lehet döbbenetesen megtapasztalni, ha az ember egy külföldi, reformált egyház gótikus kated- rálisába belépve észreveszi, hogy abból a templomból minden díszt eltávolítottak, nincs a megszokott helyén az oltár, nincsenek szobrok, szentképek, csak fehérre festett falak, szószék, egy úrasztala és padok.- Hány követője van a református vallásnak a világon, s Magyarországon ?- Ez a szám olyan 50 millióra tehető: a legtöbben Svájcban, Hollandiában, Németország több tartományában, Skóciában, Romániában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Koreában élnek. Magyarországon pontos egyházi statisztika 1947 óta nem készült, de tavaly a mi egyházunk elvégzett egy felmérést a megkereszteltek és az eltemetettek számának figyelembevételével. E szerint 1,6-1,8 millió református él nálunk, az ország lakosságának mintegy húsz százaléka.- Baranyában sok a református, főleg a megye déli részén és az Ormánságban. Milyen az emberek hitélete? Baranya volt a kiindulópontja- Talán kevesen tudják, hogy a magyarországi protestantizmusnak és reformációnak Baranya volt a kiindulópontja. Az első magyar reformátor Sztáray Mihály Dráva menti hitet és bizalmat ébresztő munkája százhúsz református gyülekezetét eredményezett. Ami a mai hitéletet illeti: a nagy válságon túl van a baranyai református egyház. E válság a múlt század közepén, az egykézés miatt kezdődött, azaz hogy elsősorban református területeken csak egy gyereket vállaltak a családok. Ennek az lett a következménye, hogy a gyülekezetek lélekszáma rohamosan fogyott. (Példaként említem, hogy Magyarpeterd- nek az 1800-as esztendők közepén 450 református lakosa volt, ez a századforduló idejére 280-ra, 1934-ben 134-re, mára 28-ra apadt.) Az 1930-as években, majd később a Felvidékről sok református család költözött Baranyába, ennek köszönhetően több új református közösség alakult - például Újpetrén, Magyarbólyban, Dunaszek- csőn, Véménden. A református vallásúak egynegyede gyakorolja a vallását, de nagyon sokan öntudattal vallják, hogy ők reformátusok, s rész vesznek az egyház fenntartásában. Egyre több felnőtt jelentkezik, hogy meg szeretne keresztelkedni.-A hívő emberekért „vetélkednek” egymással az egyházak?-Nem! Az kétségtelen, minden egyházban akadnak olyan vaskalapos lelkipásztorok, akiknél előfordul az úgynevezett reverzális harc, vagy a lelkek halászata, de ez ma már egyáltalán nem jellemző. A különböző egyházak kapcsolata Baranyában különösen jó, s ez vonatkozik a katolikus és a protestáns egyházak közötti kapcsolatra. Talán nincs még egy olyan hely Magyarországon, mint Pécs, ahol több mint húsz éve működik ökomenikus papi imaközösség. Az, hogy egymással le tudnak ülni a különböző felekezethez tartozó lelki- pásztorok imádkozni, egymás életéről beszámolni - sokat segít a megértésben. Az pedig természetes, hogy ahol nincs, ott kölcsönösen átengedjük templomainkat a katolikusoknak, s ők az övékét nekünk.- A szocialistának nevezett időszakban a vallásokat háttérbe szorították. A református egyháznak mennyit ártott az a négy évtized? Isten üzenete a világ felé- Azt, hogy mennyit, csak most kezdjük igazából, érezni: az a nagyon markáns vallási közömbösség, ami az egész országban tapasztalható, nem kerülte el a református egyházat sem. Tulajdonképpen a húsz és, negyven év közöttiek között nagyon kevés az őszintén vallásos érzületű ember. Ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy külföldön, ahol nem volt ilyen ideológiai meggyőzés, állandó félelemkeltés, ott önként és vidáman lépnek ki az egyházból az emberek, mert a jólét viszi el a lelkeket a vallástól és a hittől. Azért nálunk a hitnek a vállalása azokban a nehéz években adott tartást. Nem volt meglepő, hogy amikor 1990-ben konzervatív kormányt választott az ország, akkor sokan jelentkeztek nálunk is volt katonatisztek, párttagok.- Abban az évben az egyházi hangok is felerősödtek.-Én nem nagyon szimpatizáltam azzal, hogy az egyházak rögtön igyekeztek vezető szerepet vindikálni maguknak, hiszen az egyháznak jellegzetesen más a feladata: nem a direkt politikában kell jelen lenni, hanem hogy prófétai szerepet töltsön be a társadalom életében a politikai rendszertől függetlenül. Az egyház az Isten üzenetét kell, hogy közvetítse a világ felé, ezt kell vállalnia.- A református egyháznak milyen a kapcsolata a vallásosság értékeit elismerő kormánynyal, az állammal?- Azt tapasztaljuk, hogy kormányfői, miniszteri nyilatkozatokban hitet tesznek amellett, hogy az egyházak fontos tevékenységet végeznek, s támogatásuk szükséges, ugyanakkor alsóbb szinteken azt érzékeltetik velünk, hogy az egyházak ideje lejárt. Például iskoláknál vannak ilyen harcok. A mi egyházunk egyelőre várakozó állásponton van, meglátjuk, hogy az ígéretekből és a megnyilatkozásokból mi lesz valóság.- A legalsóbb szinteken, a helyi önkormányzatokkal milyen a viszony?- Általában jó. Ezt bizonyítja, hogy a négy éves ciklus lezárásakor az egyházmegyei közgyűlésünk határozatát tolmácsoltuk több mint hatvan polgármesternek, amelyben megköszöntük a segítőkész támogatásukat. Baranyában 102 templomunk van, ezek több mint felét önkormányzati segítséggel tatarozták az elmúlt négy évben. Templomaink nemzeti értékek- Folytatódnak a templom, illetve parókia felújítások ?- Áz új, most megválasztott önkormányzatokon nagyon sok múlik, de az államtól is várunk segítséget, főleg a műemléki templomaink - egyebek közt a turonyi, piskói, patapoklosi - rekonstrukciójára. Hiszen ezek a templomok becses nemzeti értékeink. Roszprim Nándor Bóka András lelkész újpetrei otthonában Fotó: Müller AZ ÚTNAK MÉG NINCS VÉGE Megújul a Pintér-kert? Bennem gyakorta keltette a zavar érzetét a tettyei Pintér-kert. Országosan védett természeti érték, ám ha elhagyjuk a kert első felének arborétumát, hamarosan a karsztbokor-erdő- ben találjuk magunkat. Jóllehet, ez is érték a természetféltők szemében, ám ezek a cser- jék-bokrok tulajdonképpen „hódítók”: amennyiben fokozatosan előrenyomulva foglalnak el területeket a Pintér-kertből. Szil}’ Adrienn tájrendező, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság munkatársa enyhén megütközik a véleményemen. Részint nagyon is „helybeli” a Tettyén a karsztbo- kor-erdő, másrészt rajta a szakemberek szeme, egy bizonyos határnál lejjebb nem engedik térnyerését az értékes, egzotikus növényekkel szemben. A felemásságot éreztem abban is, hogy évről-évre elha- nyagoltabbaknak tűnt a kert, miközben egy 1981-ben kiadott - és azóta is az utolsó - ismertető szerint „A város talán legszebb része a Tettye.” Bizony, nem lehetett dicsekedni a Pintér-kert rendezettségével, pedig Pécs nevezetességei között is előkelő helyen szerepel. Mindezek az ellentmondások most oldódni látszanak: megkezdődött ez év őszén az arborétum rekonstrukciója. (A villáé és a melléképületé már korábban befejeződött.) Lassan 70 éve, hogy a jeles ízlésű pécsi banktisztviselő, Pintér János elkezdte itt a ritka fák, növények telepítését. Hét évig tartott, amíg a törzsállományt kialakította, a telepítést 1933-ig, halála évéig nem hagyta abba. Közel húsz éve elkezdtek egy helyreállítási munkát, az akkori felmérés szerint 30 fenyőfaj él itt, lombos fáknak, cserjéknek 180 faja - mindössze 2,4 hektáron. Az azóta eltelt években vagy elpusztult egy-két növény, vagy a jóakarat újabbakat - de nem mindig megfelelőt - telepített, ezért Szily Katalin most az egyik legfontosabb feladatnak az úgynevezett dendrológiai felmérést tartja: számba venni, felmérni a növényzetet, tervszerűen „végig menni rajtuk”: mi hol van, oda való-e, kell-e egyáltalában? Ez is pénz kérdése - természetesen a Pintér-kertben is ebből van a legkevesebb. A múlt évben kaptak a minisztériumtól 2,5 millió forintot az újabb rekonstrukció megkezdésére, de ebből a nadrágszíj-szemlélet eredményként félmilliót visszavontak. A maradék arra volt elegendő - szeptembertől november végéig tartott a munka - , hogy rendbe hozzák az utakat, a lépcsőket, az eredetihez nagyon hasonló padokat szerezzenek be, helyreállítsák az egyik medencét, kijavítsák a kerítést. A Természetvédelmi Igazgatóságon bíznak abban, hogy a jövő évre is kapnak a Pintér-kert felújításához támogatást. Az utaknak csak egy része készült el - mégpedig „ősi” módszerrel: oltatlan mészport kevertek finom kőzúzalékkal, a természetes nedvesség cementálja a burkolatot -, folytatásuk várat magára, nem jutott pénz a kert magasabb részén lévő medencére és természetesen ebből szeretnék fedezni az előbb már említett növénytani felmérést is. Mészáros A. Neil Simon: Furcsa pár. Oscar szerepében Andorai Péter (balról), Félix: Bubik István EGY SZÓRAKOZTATÓ ESTE A Furcsa pár a Nemzeti Színházban Két középkorú amerikai férfit összehoz a sors egy közös lakásban: a sorsot házasságnak vagy inkább asszonynak hívják. Oscar már régebben elvált, Felixtől most akar válni a felesége, és Oscar befogadja a lakásába az éppen kirúgott Felixet. ők ketten különben barátok, egy állandó kártyás társaság tagjai. A papírforma szerint az összeköl- tözés kitűnő megoldásnak ígérkezik. Elkeseredett pillanataikban éppen ilyenről álmodoznak a férfiak: együtt egy baráttal, aki megérti gyengéinket, elnézi rendetlenségünket, és nem féltékeny ki- sebb-nagyobb hódításainkra. Ami ezen kívül van a hétköznapi életben - tiszta ruha, bevásárlás, takarítás - az amú- gyis megy magától, az amú- gyis lényegtelen. Csakhogy a házasság megszokott viselkedési formulái oly mélyen beivódtak mindkettőjükbe, hogy házastársakként kezdenek viselkedni ebben a párosban: a legtipikusabb szereposztás szerint a nagyvonalú, rendetlen Oscar a férj, a pedáns, kicsinyes Felix a feleség szerepét veszi fel. A kapcsolat aztán annak rendje-módja szerint el is jut a drámai szakításig. A válásig. Neil Simon, az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb amerikai bulvárszerzője ezt a folyamatot írta meg világszer- szerte játszott Furcsa pár című, nem nagyon mély, de igen szellemes, szórakoztató komédiájában. Magyarországon 1968-ban mutatta be a Pesti Színház (Felix: Tomanek Nándor, Oscar: Bárdi György), s azóta számos társulat tűzte műsorára. Most éppen Darvas Iván és Garas Dezső játssza a budapesti Játékszínben. A pécsi előadás kettőse nem kevésbé kitűnő: Oscar: Andorai Péter, Felix: Bubik István. Bubiké a hálásabb szerep. Férfi létére házsártos asszonyként kell viselkednie. Az önsajnálat, a mártíromság, a mániává fokozódó rendszeretet, a hipochondria, az előbb megjátszott majd valódi féltékenység, a neurózissal határos túlérzékenység mint egy feleség tulajdonságai is hálás nyersanyag a színész számára, hát- még, ha mindezt férj-i változatban lehet előadni! Bubik él is a lehetőséggel: főz, most, takarít, szenved, követelőzik, zsarol, féltékenykedik - arcátlanul gondoskodó és elviselhetetlenül gyengéd. Andorai először nem érti az egészet, aztán nem hiszi el, hogy barátja képében egy feleség akar ismét uralkodni az életén, s ha nem vigyáz, elveszik a megszenvedett függetlenség. Hogy ismét be kell számolni, mikor hol járt, és nem lehet többé olyan lezser - olyan rendetlen - amilyen akar. Lassan érik meg benne a lázadás gondolata, hogy aztán annál nagyobb dühvei törjön ki. Balikó Tamás rendező igen pontosan kidolgozta az egyes szituációkat, arra törekedett, hogy mintegy egymás tükrében táruljanak fel e két nem túl bonyolult jellem jó és rossz tulajdonságai, s hogy ezek a tulajdonságok a helyzet abszurditásában megkapják azt a felhangot, amely a nevetés forrásává válik. Á két abszolút főszereplő játékához kellemes háttér a baráti társaság - Krum Ádám, Pilinczes József, Stenc- zer Béla, Németh János - és a Nagy Kaland ígérete: Németh Judit és Gellért Éva. Annakidején az első pesti bemutatóról szólván egy kritikus feljegyezte, hogy a poénok nagy részét nem lehetett érteni, mert „a nézőtéren nem szűnt a röhögés”. A pécsi előadásról is elmondhatjuk ezt - hosszú szériát jósolva a produkciónak. Az aligha vitás, hogy a történet nem csupán Amerikában érvényes. Talán az sem jut eszébe egy női nézőnek, hogy itt „a férfiak” váltak nevetségessé. Ha mégis, akkor nem árt tudni: színésznő felesége inspirálására Neil Simon megírta a Furcsa pár női változatát is. Érdekes, de a szövegen alig kellett változtatni ahhoz, hogy minden érvényes maradjon. G. T. 1 i I » 4
