Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-03 / 333. szám

1994. december 3., szombat Kitüntetettek új Dunántúli napló 3 Pro Civitate - Pro Communitate A város polgárainak közösségéért - ha nem is teljesen szó szerint, de tartalmukat tekintve valahogy így lehet összefoglalni azt a két kitüntető címet, amelyet Pécs most leköszönt első önkormányzati testületé alapított tevé­kenysége kezdetén. Tegnap először fordult elő, hogy egy év­ben kétszer - tehát nemcsak a szeptember 1-jei városünne­pen - adták át Pécsett a közgyűlés által adományozott ezen kitüntetéseket. Az adományozás azzal is különleges, hogy korábban általában tudományos vagy kulturális életművet, kimagasló érdemű közösségszervező tevékenységet vagy a városnak is dicsőséget jelentő egyedi sikert honorált ezekkel az elismerésekkel a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányza­tának Közgyűlése. A mostani kitüntetettek javarészt más kört képviselnek: ők a város gazdasági életében töltenek be meghatározó funkciókat, főszereplői a gazdaság új tulajdo­nosi modellje kialakításának. A munkaerő piacképességét növelték, munkahelyek pótlásával, megmentésével segítet­tek a közösség mindennapos gondjain, illetve az infrastruk­túra fejlesztésének irányítóiként növelték Pécs gazdaságá­nak fejlődési esélyeit. S mindezen túl nem egy közülük a kul­túra, a sport, az egészségügy fontos területeinek, intézmé­nyeinek mecénása, szponzora. Tulajdonképpen a két kivétel is harmonikusan illik ebbe a körbe: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építő közvetítőjének , illetve az a betegellátás feltételrendszerének megteremtéséért sikeres szakmai és gazdasági szervező munkát folytató orvostudós szerepe. Egyedülálló kezdeményezés - világszínvonalú műszerek Dr. Dóczi Tamás Nemrég járt Pécsett a köztársa­sági elnök, hogy megcsodálja és hivatalosan átadja a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem új diagnosz­tikai központját. Elismerését fe­jezte ki, hogy nemcsak a világ legmodernebb képalkotó diag­nosztikai berendezéseihez jutott hozzá a város, hanem a megvaló­sításának módja is példaértékű és egyedülálló az országban. S aki­nek tulajdonképpen köszönhető, dr. Dóczi Tamás, a POTE Idegse­bészeti klinikájának igazgatója, aki kezdeményezője volt a fej­lesztés elindításának, s aki az ezért kifejtett munkájáért vehette át Pécs Város Önkormányzati Közgyűlésétől a Pro Communi- tate kitüntetést is. Dr. Dóczi Ta­más több éves svájci tanulmányu­tat követően pályázta meg a pécsi idegsebészeti tanszéket. El­mondta, hogy amikor Pécsre ér­kezett, meglepődve látta, hogy a Pécsi Orvostudományi Eegyetem mennyire hátrányos helyzetben van a műszerezettség terén. Ugyanakkor azt is hamar fel­mérte, hogy a hagyományos, mi­niszteriális finanszírozási rend­szerrel nehéz lesz belátható időn belül olyan korszerű diagnoszti­kához juttatni az egyetemet, ami ma már nélkülözhetetlen - külö­nösen az idegsebészetben - a biz­tonságos betegellátáshoz. Elhatározta, más úton próbál lépni. Több megoldást mérle­gelve végül 50 százalékban ma­gántőkéből, 50 százalékban az egyetem alapítványainak bevoná­sával valósult meg a diagnosztikai központ, ezzel közvetve bevétel­hez juttatva az egyetemet. (A vi­lágszínvonalú berendezéskről már több alkalommal részletesen írtunk.) Dr. Dóczi Tamás nem az az ember, aki a sikerektől eltelve nyugodtan képes ülni a babérain. Megpályázott és megnyert egy német műszerfejlesztési pályáza­tot. Eredményeként először kapta meg kelet-európai ország a világ egyik legkorszrűbb műszerét - ezzel az endoszkópos műtétek bevezetése vált lehetővé. Egy olyan számítógépes be­rendezést szerzett meg a klinika részére, amelynek segítségével a műtőből összeköttetést tudnak te­remteni a diagnosztikai központ­ban működő berendezésekkel, s az operációt végző orvos menet közben ellenőrizheti, jó irányban halad-e az agyfeltárással. Nagy­mértékben nő ezzel a műtétek bi- zonsága és sikeressége. S. Zs. Dr. Dóczi Tamás, a POTE Idegsebészeti Klinikájának igazga­tója volt az egyik kezdeményezője az új diagnosztikai központ létrehozásának, amelyet a közelmúltban Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Kovács Pál népjóléti miniszter avatott fel „Továbbra is szívemen viselem a város és a régió sorsát” Theodor Zens Pécs Megyei Jogú Város Képviselőtestülete a követke­zőkkel indokolta az egykori pé­csi német konzulnak a Pro Civi­tate kitüntetés odaítélését: „Theodor Zens úr, a Német Szövetségi Köztársaság pécsi konzulátusának megszervezé­sében, majd később konzulként jelentős munkát végzett. Pécsi tartózkodásának időtartama alatt a német és magyar - ezen belül a pécsi és Pécs város tér­ségét érintő - gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok kialakí­tását, a reális lehetőségek felku­tatását segítette. Folyamatos kapcsolatot épített ki városunk német nemzetiségű lakóival, a Lenau Egyesülettel. Jó kapcso­latteremtő képességével segí­tette a német nemzetiség oktatá­sának, közművelődésének megújulását.” Távozásával sem adta fel a magyarokkal való párbeszédet, hiszen elnöke lett a Bonni Né­met-Magyar Baráti Társaság­nak. Dinamikus, könnyen ba­rátkozó, kapcsolatokat kereső egyéniségével valódi barátokra tett szert. Pécsett és a megyé­ben, sokan őszintén sajnálják kényszerű távozását. Zens úr sokszor és szívesen adott interjút lapunk számára. Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a német külpolitikai dön­tés szerint megszűnik a pécsi főkonzulátus, azt nyilatkozta: „Tudom, hogy a főkonzulátus hiányzik ennek a térségnek. Úgy mentem el, hogy megpróbálom majd a hiányt valamiképpen pó­tolni, mert továbbra is szívemen viselem Pécs és a régió sorsát. ” Ezért a Német-Magyar Tár­saság működését fontosnak taija ebből a szempontból is.- Németországban eléggé elmosódott Magyarország-kép él az emberek fejében, azokat kivéve, akik jártak már itt. Fon­tos tehát, hogy a mi közvetíté­sünkkel a valódi Magyarorszá­got és ezzel együtt az országban rejlő lehetőségeket ismertessük meg az otthoniakkal. Úgy gondoltuk, hogy Németország­ban szimpóziumokat, különböző megbeszéléseket tartunk ennek érdekében. Elsősorban a gaz­dasági területen próbálunk meg valamit tenni. Ezeken a rendez­vényeken például a magyaror­szági beruházások gazdasági keretfeltételei kerülnek megbe­szélésre. Úgy gondoljuk, hogy a német beruházók igényeit, ér­deklődését fel tudjuk mérni, s ehhez igazítva, már konkrét té­mában magyarországi utakat szervezni. Ahogyan reális Ma- gyarország-képet akarunk köz­vetíteni a németeknek, ugyan­úgy reális Németország-képet a magyaroknak. Nemcsak, amióta konzul let­tem Magyarországon, hanem korábban is figyelemmel kísér­tem az ország sorsát. Hatalmas politikai változások történtek, azt viszont mindannyian tudjuk, hogy sokkal nehezebb a gazda­sági változásokat keresztül vinni. A nehézség abban rejlik, hogy a központi irányítású terv- gazdálkodás helyett most piaci szisztémára kell áttérni és ezt olyan időszakban kell megtenni, amikor a rubelelszámolású rendszer teljességgel összeom­lott, és az új piacokat nagyon kemény, profi konkurencia- harccal lehet megszerezni. S ha most az új szövetségi tarto­mányban, a volt NDK területén szerzett tapasztalataimat né­zem, ahol nagyon jelentős ösz- szegű invesztációval segítették a térságet, akkor a magyaror­szági körülményeket nem látom annyira negatívnak, mint ami­lyennek az itteni emberek közül sokan látják. Szeretnénk Magyarország­nak segítséget nyújtani ahhoz, hogy bele tudjon nőni az Euró­pai Közösség, az európai piac kötelékébe. S. Zs. Élete első kitüntetésében Pécsett részesült az angol igazgató Mark Jennings Mark Jennings, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. angol ügyve­zető igazgatója 47 évesen Pé­csett kapta élete első kitünteté­sét: a város közgyűlése által adományozott Pro Civitate el­ismerést. Az indoklás szerint a gyár első számú vezetőjeként sokat tett azért, hogy a dolgo­zóknak biztos munkahelyük le­gyen, hogy a munkafeltételek javuljanak, s elévülhetetlen ér­demeket szerzett többek között a pécsi Nemzetközi Angol Centrum és a Diagnosztikai Központ létrehozásának pénz­ügyi támogatásában. Beszélge­tésünk kezdetén az igazgató szerényen megjegyzi, ez a ki­tüntetés legalább annyira a cégé, mint az övé, hiszen a BAT támogatási rendszere nélkül aligha valósulhattak volna meg a pécsi szponzorálások is. Mark Jennings a manchesteri egyetemen megszerzett dip­loma után 23 évvel ezelőtt ke­rült az angol-amerikai érdekelt­ségű társasághoz. Hosszú ideig szülőhazájában dolgozott, majd berlini és brüsszeli munka után került Pécsre, miután a BAT tu­lajdonába került a Pécsi Do­hánygyár. Megjegyzi, ezt az ügyletet nem csupán a cég, de az Állami Vagyonügynökség is a legsikeresebb privatizációk közé sorolja. Mennyire sikerült felzárkóznia a magas követel­ményekhez a pécsi vállalatnak? Az igazgató szerint a dohány­gyár ugyan olyan magas szín­vonalon dolgozik, mint a BAT bármelyik gyára világon, s a termelékenységet és minőséget összehasonlítva is állja a ver­senyt; a londoni központ elége­dett a pécsi gyár tevékenységé­vel. A dolgozók létszáma meg­közelíti a hatszáz főt, ezzel a dohánygyár a megye egyik leg­nagyobb foglalkoztatója. Mint a magyar vállalkozás első em­bere, mindenért ő felel. Milyen vezetőnek tartja magát? Határo­zottan válaszol: szigorúnak, de nagyon humánusnak. Jennings úr őszintén büszke arra, hogy a BAT Pécsi Do­hánygyár Kft. nagyon sokat ké­pes segíteni a városnak és Bara­nya megyének: elárulta, hogy tavaly nem kevesebb mint 75 millió forintot költöttek önzet­len támogatásra. Hozzátette, némi „önzés” azért volt a do­logban, ugyanis például az an­gol központot azért is hozták létre, hogy az angolul beszélők­nek otthont teremtsenek, s ter­Theodor Zens a kulturális életben is segítette a megyénkben élő németség helyzetét. A nemzetiségi falvak, így Újpetre is és a pé­csi Lenau-ház is több alkalommal kapott könyvadományokat jesszék az angol, az amerikai kultúrát, segítsék a nyelvtanu­lást, a továbbképzést. A vállalat támogatási rendszere jelenleg is nagyon tág keretek között mo­zog - éppen úgy szponzorálják a Pécsi Nemzeti Színházat, mint a Baranya Megyei Balesetme­gelőzési Bizottságot -, s ezen a jövőben sem kívánnak változ­tatni. Az igazgató hogyan érzi ma­gát Pécsett? Mint elmondta, na­gyon megkedvelte a várost, „kellemes a klímája, jó a fek­vése”, sok barátra tett szert, így nagyon sajnálja, hogy valószí­nűleg jövőre - a cég érdekei azt kívánják - Budapestre kell köl­töznie. Megemlítette, bár a csa­ládja Angliában él, most kará­csonykor felesége és két gyer­meke is Pécsre érkezik, s az ün­nepeket itt töltik. Mivel tölti szabadidéjét a csúcsmenedzser? Van két magyar vizslája, s ami­kor hazatér az egész napi mun­kából, valamint hétvégén, na­gyokat sétálnak a Mecseken, gyakran feljárnak a tévétorony­hoz. Mert ott igazán jó a levegő. Mark Jennings nem tudott ott lenni a kitüntetése ünnepélyes átadásán - amit nagyon sajnált -, ugyanis a világ valamennyi BAT vezetője a napokban tar­totta értekezletét Londonban. R. N. A dohánygyár és Mark Jennings segítsége nélkül a Mária utcai Angol Központ sem működhetne sikeresen Fotók: Läufer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents