Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-19 / 349. szám

1994. december 19., hétfő Külföld aj Dunántúli napló 11 Tíz millió új állás az EU-ban Az Európai Unióban a gazda­sági növekedés átlagosan 3-3,5 százalékos lesz az évtized má­sodik felében és 10 millió új ál­lás jön létre - állítja az Európai Bizottság 1995-re szóló éves gazdasági jelentésében. A Reu­ter ismertetése alapján az új munkahelyek révén az EU-tag- államok átlagát tekintve 7 szá­zalékra lehet leszorítani a mun­kanélküliek arányát az évezred végére. A brit hírügynökség megjegyzi, hogy a múlt heti es­sem EU-csúcstalálkozón Hen­ning Christophersen - az Euró­pai Bizottság gazdasági ügyek­ben illetékese - konkrétabb adattal szolgált: 3,4 százalékos átlagnövekedést jövendölt az elkövetkező 5 évre. Minden marad a régiben Hongkong a kínai hatalomát­vétel után is megőrzi szabadki­kötői státusát, szabadkereske­delmi rendszerét és a nemzet­közi pénzügyi életben játszott kiemelkedő szerepét - biztosí­totta a brit koronagyarmaton be­fektető külföldi vállalkozókat Vu Ji kínai külkereskedelmi és külgazdasági miniszter. A Hongkongban működő külföldi kereskedelmi kamarák közös küldöttsége kedden este talál­kozott az odalátogató kínai mi­niszterasszonnyal, és felvetette előtte aggályait a két és fél év múlva esedékes hatalomváltást illetően. Vu biztosította a kül­földi cégeket, hogy nem éri kár üzletmenetüket a kínai hata­lomátvétellel. Egy First Lady Alberto Fujimori perui ál­lamfő felesége bejelentette, hogy megindítja a válópert. A 44 esztendős Susana Higuchi mostani nyilatkozatával meg­erősítette a válási szándékáról már egy hete keringő híreket. A japán származású házastársak viszonya nyilvánosan augusztus elején romlott meg, amikor a karizmatikus First Lady egy vá­lasztási törvény miatt saját félje ellen fordult. Ez kimondja, hogy az államfő közvetlen hoz­zátartozói nem indulhatnak az elnökválasztáson. Susana Higu­chi ezután korrupcióval vádolt meg több minisztert, és bírálta az általa rossznak ítélt szociál­politikát. Diák-erőszak A japán iskolákban olyany- nyira elharapózott a diákok egymás közötti erőszakosko­dása, a gyengébbek megfélemlí­tése, hogy a kormány illetékes szakminiszterei rendkívüli ülé­sen foglalkoztak a problémával. Egyetértettek abban, hogy sür­gősen konkrét cselekvési terve­ket kell kidolgozni a jelenség további terjedésének megféke­zésére, és tanácsadással kell se­gíteni az erőszakoskodások po­tenciális áldozatait. A rendkí­vüli ülés összehívásának egyik előzménye az volt, hogy a múlt hónap végén öngyilkos lett egy 13 éves diák, akit társai hosszú időn át folyamatosan zaklattak, és megfélemlítéssel pénzt csi­kartak ki tőle. Országszerte megdöbbenést váltott ki a tra­gédia. Pártadósság Az olasz Baloldal Demokrati­kus Pártja (PDS) kötelezettséget vállal a párt teljes adósságának rendezésére, beleértve azt is, amit még az egykori Olasz Kommu­nista Párttól örökölt. „Ez a fáj­dalmas döntés hatással lesz a párt létezési módjára is” - közölte Massimo D’Alema, a PDS főtit­kára a párt országos tanácskozá­sán. A PDS illetékesei a nyilvá­nosságnak szánt mondandójuk­ban „több száz milliárd lírás” adósságról beszéltek. Az olasz sajtó értesülései szerint ez az adósság 350 milliárd líra körül jár, melyből 300 milliárdot a párt lapja, a L’Unitá halmozott fel. Csecsen édesanyák veszik körül Ivan Babicsov orosz vezérőrnagyot Groznitól 50 kilométerre december 16-án egy úton és kérik ne, lövessen fiaikra Második kaukázusi háború? AZ AKCIÓ FEDŐNEVE: „Visszavonulás” Teljes gőzzel folyik a „Visz­Moszkva három év tétlenség után a nyáron látott hozzá ah­hoz, hogy eltávolítsa a hata­lomból Dzsohar Dudajevet, a vadászpilótából lett 50 éves csecsen elnököt, aki 1991-ben kiáltotta ki a terület senki által el nem ismert függetlenségét. Csecsenföld hivatalosan ma is az Oroszországi Föderáció ré­sze, ténylegesen azonban Groz­ny már régóta nem hallgat Moszkvára és a területi elven választott orosz parlamentben sincs képviselője. Az iszlám vallású köztársa­ságban semmilyen törvény nem érvényesül, sem az orosz, sem más; meglehetősen kaotikus ál­lapotok uralkodnak. Ugyanak­kor a Dudajev által meghirdetett és az orosz fenyegetés ellené­ben időről időre felmelegített függetlenségi eszme elég össze­tartó erőt jelentett eddig. Duda­jev, akit ellenfelei szerint a köz- társasági olajlelőhelyeket és fi­nomítókat ellenőrző csecsen klánok tartanak hatalmon, a bű­nözés és bűnözők fellgvárává tette a köztársaságot - mondják Moszkvában. Csecsenföldet az 1817 és 1864 között dúló kaukázusi há­ború során hódította meg a cári Oroszország Grúzia és Azer­bajdzsán leigázása után. A kau­kázusi háború első szakasza egybeesett az orosz-iráni, majd az orosz-török háborúval. A Kaukázus meghódítása elhúzó­dott, mivel a büszke kaukázusi népek függetlenségük védel­mében szent háborút, Gazavatot hirdettek meg. Ekkor tűnt fel a csecsének nemzeti hőse, a füg­getlenséget védelmező Samil imám. Hozzá hasonlítják a cse­csének most Dudajevet. Cse­csenföld végül 1859-ben orosz fennhatóság alá került. A sztálini közigazgatás 1934-ben egyesítette Csecsen­földet az Ingus Autonóm Terü­lettel, majd 1936-ban szovjet autonóm köztársasággá alakult a 19,3 ezer négyzetkilométeres terület. A második világháború idején a német csapatok elfog­lalták a vidék egy részét. Sztá­lin, a megszállókkal való együttműködéstől tartva, elren­delte a csecsének és az ingusok deportálását a hátországba. Tavaly ütött vissza, hogy Sztálin a háború után egy toll­vonással megváltoztatta a köz- igazgatási beosztást: a visszate­lepülő ingusok annak idején el­vesztett ősi földjeik egy részét fegyverrel próbáltak visszasze­rezni Eszak-Oszétiától. Emiatt mindmáig rendkívüli állapot van érvényben a térségben. Csecsenföldön Jelcin elnök 1991-ben szintén bevezette már a rendkívüli állapotot, miután a Csecsen Népi Kongresszus nevű szeparatista szervezet ve­zetőjeként 1991 őszén Dzsohar Dudajevet elnökké válaszották. Dudajev meghirdette Csecsen­föld függetlenségét. Jelcin a rendkívüli állapot bevezetése után azonban visz- szakozott, s Moszkva az elmúlt években lényegében tétlen szemlélője volt fejleményeknek - egészen idén augusztusig. Nyílt titok volt, hogy Moszkva a csecsen ellenzék ál­tal próbálta elérni Dudajev megdöntését. Kiderült azonban, hogy az ellenzéki Ideiglenes Tanács nem rendelkezik tö­megbefolyással. Az Ideiglenes Tanács és a Moszkvában meg­bukott Ruszlan Haszbulatov, a volt parlamenti elnök körül szerveződött erők több támadást is intéztek Groznij ellen, de ezek minden alkalommal fias­kóval végződtek. Legutóbb a moszkvai titkosszolgálat már orosz katonákat toborzott cse- csenföldi bevetésre, de két hete ez sem segített. Miután nyil­vánvalóvá vált, hogy az akció­hoz jócskán köze van Moszk­vának, egyre kevésbé takargatta az orosz vezetés szerepét, mondván: végül is orosz bel- ügyről van szó. A két héttel ez­előtti ostrom után Moszkva nyíltan lépett fel. Jelcin elnök a szemben álló csoportok lefegy­verzését követelte ultimátumá­ban, s bár a kezdet kezdetén még szó volt a tárgyalásos megoldásról, a két hete fog­ságba esett orosz katonák ki­szabadulása után mindinkább az erő alkalmazása került előtérbe, amelynek logikus végkifejlete volt a vasárnapi bevonulás. Ugyanakkor aligha kétséges: a katonai beavatkozás hosszú távon nem megoldás. Egy újabb kaukázusi háború ugyanis lángba borítaná az egész térsé­get és Moszkva könnyen egy második Afganisztánnal találná szemben magát. Ha sikerül is megdönteni Dudajev elnök ha­talmát, aki az orosz fenyegetés nyomán mindinkább az orosz hódítás ellen fellépő múlt szá­zadi csecsen nemzeti hőshöz, Samilhoz válik hasonlatossá a csecsének szemében, kérdéses a hogyan tovább. A rendkívül büszke nép aligha ismer el egy idegen hely­tartót. Ráadásul, a fegyverforga­táshoz kiválóan értő csecsének, akikben élénken él a vérbosszú hagyománya, partizánháborút kezdhetnek, Moszkva könnyen London gondjaival is szembe­sülhet: a brit-északír konflik­tushoz hasonló, elhúzódó vál­ságba torkollhat a második kau­kázusi háború. Ezért valószí­nűbbnek tűnik, hogy az erő al­kalmazására utaló fenyegetéssel próbálja meg Moszkva kikény­szeríteni Dudajev távozását, il­letve az erre vonatkozó tárgya­lásokat. Kóti Lóránt szavonulás” fedőnevű akció előkészítése a NATO dél-euró­pai főhadiszállásán. A magas rangú katonatisztek azt latolgat­ják immár a vezérkari térkép előtt Nápolyban, hogyan old­ható meg a legcélszerűbben a boszniai ENSZ-katonák kime­nekítése. Szükség esetén ugyanis 24 ezer kéksisakost kell biztonságba helyezni: franciák, britek, kanadaiak, hollandok, spanyolok, törökök, dánok, Pa­kisztánok, oroszok, malajziaiak, bangladesiek élete a tét. A hivatalosan titkosnak mi­nősített tervek szerint hatvan ezer katonát mozgósít a NATO az akció lebonyolításához, eb­ből harminc ezret közvetlenül Boszniában vetnek be. Az akció politikailag legkényesebb része, hogy George Joulwan vezénylő tábornok a németektől nyolc Tornado típusú harci bombázó közreműködését kérte. Ezek feladata lehet a szerb rakétaállá­sok és légvédelmi ütegek sem­legesítése. 1300 kilométeres óránkénti sebességgel repülnek az ellenséges radarok hatósu­gara alatt, és levegő-föld raké­tákkal védekeznek a támadók­kal szemben. Külön kérdés, mi lesz az Noha csak néhány napja ala­kult meg, jelzőkkel máris körü­laggatták Vladimir Meciar friss kabinetjét. Pártállás szerint: van, aki harmadik utasnak, van, aki populistának és konfrontációra hajlamosnak, s van, aki nemzet­mentőnek, a korábbi jogtalan par­lamenti cselszövéseken felüle- melkedőnek tartja a régi-új szlo­vák miniszterelnököt. Mi várható a Meciar-kabinet- től? Sokan elemzik programját, kijelentéseit. Igaz, a korábbi ígé­retek korántsem szolgálnak biztos fogódzóként a mostani előrejelzé­sekhez, hisz régi tanulság, hogy az ellenzékben és kampányidő­szakban elhangzottak jócskán módosulhatnak, mire kormánypo­litikává érnek. Ezt vélhetőleg Meciar sem hagyhatja figyelmen kívül, különösen, ha komolyan Lakótelep katonáknak Egy amerikai-ukrán ve­gyesvállalat 16 millió dollár­ért lakótelepet épít fel az uk­rajnai Hmelnyickijben azon ukrán katonatisztek számára, akik hajdan az Eszak-Ameri- kára irányított szovjet atom­rakéták egy része fölött gya­koroltak ellenőrzést - jelen­tette az AFP. Az építkezést az amerikai védelmi miniszté­rium finanszírozza, a volt szovjet nukleáris arzenál le­szereléséhez nyújtott segély keretében. ENSZ-erők fogságban lévő ka­tonáival. A szerbekkel együtt­működő bosnyákok Viszoko környékén 55 kanadai kéksisa­kost ejtettek túszul, Szarajevó­nál körülbelül 250 kanadait, franciát és ukránt vettek őri­zetbe, további 40 ENSZ-katonát pedig Bosznia különböző vidé­kén tartanak fogva. 27 nemzet képviseletében összesen több mint 38 ezer ENSZ-katona teljesít szolgála­tot a volt Jugoszlávia területén: közülük 14 ezren nem Boszniá­ban szolgálnak. Az ex-Jugoszláviában állo­másozó ENSZ-kontingensek országok szerinti megoszlása a következő: Argentína 863, Balti országok 32, Banglades 1220, Belgium 1073, Csehország 927, Dánia 1243, Egyesült Államok 843, Egyiptom 427, Finnország 477, Franciaország 4471, Hol­landia 1804, Jordánia 3371, Kanada 1993, Kenya 976, Len­gyelország 1114, Malajzia 1542, Nagy-Britannia 3376, Nepál 898, Norvégia 1253, Oroszország 1389, Pakisztán 3001, Svédország 1195, Spa­nyolország 1396, Szlovákia 580, Törökország 1461, Űj-Zé- land 250, Ukrajna 1107, Össze­sen: 38272. vesszük azokat a nyilatkozatait, hogy az Európához való „felzár­kózás” az integrációs szerveze­tekhez (NATO, Európai Unió) történő minél gyorsabb közeledés terén nem kell irányváltásra szá­mítani Szlovákia részéről. S ha a pesszimista jóslatok mégis igaznak bizonyulnak? Ha valóban ellentmondásosabb kor­szak kezdődik a szlovák bel- és külpolitikában? Ennek esélye nem zárható ki, legyen szó akár Budapest és Pozsony párbeszédé­ről (beleértve a bősi vitát, az alap- szerződés témáját, s a magyar ki­sebbség oktatási helyzetét). Nos, a hazai és külhoni figyelemre nyilván Meciar is felkészült. így remélhetőleg ő is abban lesz ér­dekelt, hogy ne a konfliktusforrá­sok, hanem a sikeresen megoldott ügyek számát gyarapítsa. Sz. G. Tetten értek egy bordélyház- ban egy kínai rendőrtisztet - a pénzbüntetés mellett állását és párttagságát is elvesztette - jelen­tette helyi sajtóértesülések alapján a Reuter. Vang Jü-jing, a Sanhszi tartományban lévő Pingcsun rendőrfőnöke és a helyi pártbi­zottság biztonsági főnöke volt. Augusztusban a tartományi fővá­rosba, Tajjüanba utazott, s a fá­rasztó nap éjszakáját egy bor­délyházban akarta tölteni, de raj­tavesztett. Egy razzia során őri­zetbe vették, és 3000 jüan (352 dollár) pénzbüntetésre ítélték. Merre tart Meciar? Tetten érték Tapie kiesett a játékból Egy hivatalnok kisérte el Bemard Tapie üzletember-politikust december 14-én a párizsi kereskedelmi bíróságról. Egy üstökösszerűen emel­kedő politikai pályafutásnak ve­tett véget - valószínűleg végle­gesen - a párizsi kereskedelmi bíróság, amikor december 14-én csődben lévőnek minősí­tette a francia baloldal „fene­gyerekét”, Bemard Tapie-t. Bár a politikus még hosszú ideig folytathatja utóvédharcait (idő­közben már be is jelentette, hogy megfellebbezi az ítéletet), jogi szakértők szerint nincs sok esélye arra, hogy megváltoz­tassa a döntés őt leginkább sújtó részét, azt, hogy a csődhelyzet kimondásával automatikusan megszűnnek választott tisztsé­gei (például képviselősége), s öt évre törlik a választható szemé­lyek listájáról is. Ezzel tehát - mint a Libération című napilap címoldalán közli - Tapie „kie­sett a játékból”. Az eset Franciaországban ha­talmas szenzációt keltett: a leg­nézettebb tévécsatorna 30 per­ces déli híradójának kétharmada például csak ezzel foglalkozott. A nagy érdeklődést részben Ta­pie politikai súlya magyarázza (a politikus vezette lista az idén a nyári európai parlamenti vá­lasztásokon 12 százalékot szer­zett, ami a baloldali erők máso­dik legjobb eredménye volt), részben pedig az esemény hihe­tetlensége. Tapie ellen ugyanis az utóbbi másfél évben számta­lan eljárás indult különböző gazdasági szabálytalanságok, így adóhátralék és vámcsalás miatt, de a politikusnak eddig mindig sikerült megúsznia pénzbüntetésekkel. Jellemző, hogy november végén (amikor Tapie súlyosan eladósodott cégeinek helyzetét vizsgálta a bíróság) már felve­tődött egyszer a csődhelyzet kimondása, de - nyilván a munkahelyek megmentése ér­dekében - akkor még hat hónap haladékot kapott a helyzet ren­dezésére. Ezúttal viszont a bírák két olyan - jóformán alkalma­zottak nélküli - cég helyzetét vették nagyító alá, amelyet a Tapie-házaspár saját vagyon­tárgyaik kezelésére hozott létre, pusztán adóokokból, s ahol szintén beigazolódott a tétel: a házaspár vagyona elmarad adósságaiktól. Tapie az ügy mögött a jobb­oldali pártok, illetve a kormány aknamunkáját látja, azt hangoz­tatva: egyszerűen ki akarják szorítani a politikai életből, mi­kor pedig esetében csak egy üz­letember és bankja közötti pénzügyi vitáról van szó. Csak­hogy ennek a vitának a több mint egymilliárd frank a tétje: Tapie és cégei ennyivel tartoz­nak a Crédit Lyonnais-nak, s ezért kétségtelenül az üzletem­ber-politikust terheli a felelős­ség. Mint a szenátus elnöke, a jobboldali kormánykoalícióhoz tartozó René Monory az ítélet után némi iróniával kijelentette: nehéz dolog mindig hitelekből élni. .. S. Tóth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents