Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-17 / 347. szám

Alpok-Adria: szélesedő út Interjú dr. Gyenesei Istvánnal, a munkaközösség leköszönt elnökével (4. oldal) Nőtt az építőipar teljesítménye Az építőipar teljesítménye idén várhatóan 16 százalékkal növekszik az elmúlt évhez ké­pest. A szektor további fejlődé­séhez nélkülözhetetlen, hogy a parlament a jövő évben minél előbb elfogadja a közbeszerzési törvényt. Ezt hangoztatta Kre- szán Albert, az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövetsé­gének elnöke, a Középületépítő Vállalat vezérigazgatója pénte­ken Budapesten, az ÉVOSZ év­záró ülésén az Atrium Hyatt Szállodában. V asút villamosítás a határig Befejeződött a Dombó­vár-Gyékényes vasútvonal So- mogyszob-Gyékényes közötti szakaszának villamosítása. Pén­teken a reggeli órákban a vona­lon a MÁV elindította az első AGRAM nemzetközi gyorsvo­natot. Az 1991-ben elkezdett, mintegy 2 milliárd forintos be­fektetésből megvalósuló 30 ki­lométer hosszú vasútvonal át­adásával lehetővé vált, hogy Budapest és a horvát határ kö­zött közlekedő vonatok moz­donycsere nélkül, végig villa­mos-vontatással közlekedjenek. A vasútvonal átadásával az uta­zás idejét is sikerül 15-20 perc­cel csökkenteni. Kistérségi tervek Zala magyében Kihirdették pénteken a zalai kistérségi fejlesztési tervek ré­szeként beadott foglalkoztatási pályázatok eredményét: össze­sen 17,3 millió forint talált gaz­dára. Az Őrség-Göcsej-Hetés Területfejlesztési Társulás egy kisrégiós vállalkozói központ, egy képzési feladatokat is ellátó mezőgazdasági mintafarm lét­rehozásához és településgazda­sági célokra kapott támogatást. A pacsai székhelyű Közép-zalai Társulás kiránduló tavainak fo­kozott hasznosítására, mező- gazdasági vállalkozói tanfo­lyam indítására és síküveg üzem létrehozására fordíthatja a pályázati pénzt. A kis-balatoni térség pályázói halmozottan szakmai képzésre, a falutúriz- mus feltételeinek javítására és a mezőgazdasági foglalkoztatás segítésére kívánják fordítani a nyert pénzt. Nem változnak a gyógyszerárak Nem drágulnak a gyógy­szerek az új gyógyszertámoga­tási rendszer február elsejére tervezett módosításáig - mondta pénteken egy konferen­cia sajtótájékoztatóján Hetényi László, az Országos Egészség- biztosítási Pénztár képviselője. Emlékeztetett arra, hogy a ma­gyar gyógyszergyárak január 1-jétől 22 százalékkal emelik a termelői árat, míg a külföldi gyógyszergyártók az elmúlt fo­rintleértékelések miatt 15 száza­lékkal drágábban kínálják az importkészítményeket. A ha­vonta keletkező 1 milliárd forin­tos hiányt a társadalombiztosí­tás átmenetileg magára vállalja. KÖZÉLETI NAPILAP m in Dunántúlt napló V. évfolyam, 347. szám 1994. december 17., szombat Ára: 19,50 Ft Vita a jövő évi költségvetésről Téli rendkívüli ülésszakát kezdte meg pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés-. Napi­renden nem szereplő, országos jelentőségű, rendkívüli és ha­laszthatatlan ügyben Torgyán József, az FKGP frakcióveze­tője kért szót. Aggodalmát fe­jezte ki az egyre elszaporodó sztrájkok és sztrájkfenyegeté­sek kapcsán, és felháborodását egyes magas pozíciót betöltő személyek „csillagászati jöve­delme” miatt. Szavaira a kor­mány nevében Lotz Károly köz­lekedési miniszter reagált, utalva egy közvéleménykuta­tásra, amely szerint a magyar lakosság nagy része nem támo­gatja a sztrájkokat. A levezető elnök bejelentette: Zwack Péter képviselő men­telmi jogának felfüggesztését indítványozta a Budai Központi Kerületi Bíróság, rágalmazás vétsége ügyében. Pénz kellene a további privatizációhoz A címben jelzett óhaj kissé meghökkentő, hiszen az embe­rek nap mint nap mit sem halla­nak: az állami költségvetés igencsak számít a privatizációs bevételekre, vagyis inkább pénzt vár a tulajdonlás átalakí­tásából, mintsem pénzt szeretne kiadni a megvalósításra. Teg­nap dr. Bérei Gyula, a Magyar Privatizációs Társaság főtitkára a gazdasági kamarában tartott előadásában meg is indokolta, szerinte az állami vagyon to­vábbi részeinek eladásához mi­ért is kellene pénz. Alapvetően megváltozott ugyanis az állami tulajdon szer­kezete, mostanra már jórészt csak a középvállalkozások és a nagyvállalatok azon részei ma­radtak állami tulajdonban, ame­lyek jórészt nem piacképesek. Ahhoz viszont, hogy eladha- tókká váljanak, fel kell javítani infrastruktúrájukat. Ehhez vi­szont a mai banki szolgáltatá­sok, legfőképpen a magas ka­matok miatt nem alkalmasak. A kormány a privatizáció felgyorsítását ígérte hivatalba lépésekor, azonban mindeddig ebből nem lett semmi, holott az állami tulajdonú vállalkozások jó részére ráférne a tulajdonos- váltás, bizonyára javulna gaz­daságosságuk. El kell kerülni éppen ezért az újraállamosítást, fontos lenne tehát a privatizá­ciós törvény mielőbbi módosí­tása. Erre azonban még márciu­sig várni kell, valószínűleg csak akkor tárgyalják majd a tulaj­donviszonyokat alapvetően meghatározó törvény tervezetét is. B. G. Pécs: többségben a koalíció? Sajtótájékoztatón jelentette be tegnap dr. Páva Zsolt, Pécs megválasztott polgármestere, hogy információi szerint az őt támogató négypárti koalíció (SZDSZ-MDF-FKgP-Fidesz) - néhány, a közgyűlésbe bejutott kispárttal illetve szervezettel megegyezve - többségbe került a közgyűlés keddi alakuló ülé­sét illetően. A polgármester azt is tudatta a sajtó képviselőivel, hogy ked­den Papp Bélát (SZDSZ) és dr. Révész Máriát (MDF) jelöli a két alpolgármesteri pozícióra. Lapunk kérdésére dr. Páva Zsolt megerősítette, hogy a kis- pártok nemcsak a koalícióval, de az MSZP-vel is tárgyaláso­kat folytattak, s elképzelhető, hogy van(nak) szervezet(ek), mely(ek) mind a két helyre el­ígérkeztek. Ennek megfelelően a polgármester azt sem tartja ki- zártnák, hogy csak a keddi, első szavazáskor derülnek ki végle­gesen az erőviszonyok Pécs közgyűlésének pártösszetételét illetően. Pauska Zs. Érdekvédelem és környezetvédelem Tegnap befejeződött Pécsett, a Hotel Pannóniában a Környe­zetvédelem ’95 kétnapos konfe­rencia, amelyen szó volt többek között az új környezetvédelmi törvény már a parlament előtt lévő javaslatáról, a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepcióról, a környezetvéde­lem felügyeleti, igazgatási és el­járási rendszeréről, a hulladék- kezelés regionális gondjairól. A rendezvény szervezői között volt - sokak meglepetésére - a MSZOSZ Baranya Megyei Képviselete.-Az egész világon érzéke­nyek a szakszervezetek a kör­nyezetvédelmi gondokra - vála­szolta lapunk kérdésére Med- vetzky Antal megyei elnök. - Ennek magyarázata: nem lehet közömbös az érdekvédelmi szervezeteknek, hogy milyen környezetben élnek, dolgoznak az emberek. Nekik ugyanis alapvető érdekük, hogy például teljes értékű munkaerőként mo­zogjanak a piacon, hogy ne kell­jen egészségi állapotuk meg­romlása miatt idő előtt nyug­díjba menniük.- Úgy gondolja, hogy a bér­ből és fizetésből élők komolyan veszik a szakszervezetek kör­nyezetvédelmet célzó újabb fel­adatkörét?- Magyarországon a környe­zetvédelem terén a szakszerve­zetek Európához képest alapos lépéshátrányban vannak, de ez a lemaradás behozható. A pécsi konferencia szolgál erre első példaként, mert még nem for­dult elő, hogy a környezetvé­delmet célzó szakmai megbe­szélés kezdeményezője a szak- szervezet legyen. Javaslatunkra az MSZOSZ programja is tar­talmaz környezetvédelmi fel­adatokat. Mészáros A. Balsay István (Fidesz) az ön- kormányzatoknál maradó sze­mélyi jövedelemadóról szólt. Hangsúlyozta: a jövőre terve­zett 35 százalékos önkormány­zati részesedés minden bizony­nyal kevés lesz az intézmények fenntartására. A Fidesz módo­sító indítványt nyújtott be a személyi jövedelemadó-rész növelésére, azonban nem kapta meg a bizottságok támogatását. Balsay István arra kérte a kor­mányzatot, hogy a Pénzügymi­nisztérium, a Belügyminiszté­rium és az Önkormányzatok (Folytatás a 2. oldalon) Cél az európai integráció Ahhoz, hogy a közép-euró­pai országok partnerek lehes­senek az európai integráció­ban, meg kell erősíteni a régió országai közötti együttműkö­dést is. E kooperáció azonban nem képezheti az unióhoz való csatlakozás alternatíváját - állapítja meg a CEFTA-or- szágok parlamenti képviselői­nek Budapesten tartott, s pén­teken befejeződött tanácsko­zásáról kiadott sajtóközle­mény. A csütörtökön kezdő­dött eszmecserén Lengyelor­szág, Szlovákia és Magyaror­szág, valamint megfigyelői minőségben Szlovénia euró­pai integrációs ügyekkel fog­lalkozó parlamenti képviselői vettek részt. „A parlamentek szerepe az Európai Unió-beli tagságra való felkészülésben” címmel rendezett konferencia főbb megállapításai közé tar­tozik, hogy az unióval való kapcsolatok alapját továbbra is az európai megállapodások képezik. Ezeket teljes mérték­ben végre kell hajtani, vagy továbbfejleszteni olyan for­mában, hogy azok a teljes jogú tagságra való felkészü­lést szolgálják. A mai versenyre készülve Vivaldi csellószonáta átiratát gyako­rolja Horváth Barbara Szegedről Fotó: Tóth HÉT FŐISKOLA HALLGATÓI INDULNAK \ i Országos fagottverseny Pécsett Ünnepélyes keretek között nyitotta meg tegnap délután Pé­csett, a Művészetek Háza Fülep Lajos termében dr. Szűcs Jó­zsef, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke a zeneművészeti főiskolások részére kiírt, két­fordulós II. Országos Weidin- ger Imre Fagottversenyt. Az első versenyre 1992-ben került sor Weidinger Imre születésé­nek 200. évfordulója tisztele­tére. A megnyitó ünnepség után a Szent István téren megkoszo­rúzták Weidinger Imre emlék­művét, majd este a Liszt Ferenc Hangversenyteremben gálamű­sort adtak az ország legjobb fa­gottművészei. A verseny elődöntőjét ma rendezik meg két korcsoportban (I.-III. évfolyam és IV.-V. évfo­lyam) a Művészetek Házában, míg a döntőre vasárnap délelőtt kerül sor ugyanott. Vasárnap 14 órakor tartják az eredményhir­detést, az ünnepélyes díjkiosz­tást és a győztesek hangverse­nyét. A versenyen rangos zsűri működik közre: Kovács Sándor zenetörténész, Lakatos György fagottművész, Sasvári Attila, a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának igazgatója, Tamás Sándor fagottművész és Walter Herman Sallagar, bécsi fagott­professzor. A zsűri kategóriánként három díjat ítél oda a versenyzőknek, de díjat ajánlott fel Sallagar pro­fesszor és Tamás Sándor fa­gottművész is. Az első helyezet­tek megkapják Trischler Ferenc szobrászművész Weidinger Imre-plakettjét. Cseri L. MSZP - még tárgyalnak A szocialisták bíznak abban, hogy a most folyó egyeztető tárgyalások eredményeként si­kerül olyan pozícióba kerül­niük, hogy jelentős lesz a sú­lyuk a pécsi közgyűlésben - de­rült ki az MSZP tegnapi, pécsi sajtótájékoztatóján. Habár jogi­lag még csak 16 mandátummal rendelkeznek, reményeik sze­rint egy héten belül eldől, hogy „meg lesz-e” a 17. A kisebb pár­tok, szerveződések támogatási ígéretét bírják, de koalícióra senkivel nem lépnek. Ami az alpolgármesteri posztokat illeti: dr. Kékes Ferenc személyében az egyikre van jelöltjük, de csak akkor, ha komoly feladatot kapna a város irányításában. Baranya közgyűlésében 11 mandátummal rendelkeznek, az SZDSZ-el szívesen szövetségre lépnének; tárgyalnak - csütörtö­kön a késő éjszakáig -, de egye­lőre nem született megállapodás. Nem úgy, mint a kisebb szerve­zetekkel, egyesületekkel, ame­lyekkel sikerült közös nevezőre jutni. Az, hogy kit szeretnének látni a megye közgyűlésének el­nöki posztján - nem derült ki. A fogadáson részt vett Andreas Günther (középen), az AS-M. Kft. kiadó-igazgatója is. Felvételünk jobb oldalán Molnár György, az AS-M. megyei irodavezetője, míg balról Lévai Jó­zsef, a Real Bank pécsi fiókvezetője látható Fotó: Tóth László Üzletfeleinkkel a Palatínusban Az Új Dunántúli Napló, va­lamint az Axel Springer Ma­gyarország Kft. Baranya Me­gyei Irodája pénteken 11 órakor fogadást rendezett jelenlegi és potenciális üzletfelei, partnerei számára a pécsi Palatínus Szál­lóban. Molnár György, az AS-M. Kft. megyei irodaveze­tője köszöntötte a vendégeket, majd Bálint József hirdetési ve­zető adott rövid tájékoztatást lapunk jövő évi üzleti, hirdetési terveiről. Mint elmondta, a hir­detések számának mennyiségi növekedése helyett a minőségi­leg magasabb színvonalú, haté­konyabb hirdetési formák elter­jesztésére kell törekedni. La­punk mind rugalmasabb kap­csolatot kíván kiépíteni partne­reivel ezen a téren, a gyorsasá­got fő szempontnak tekintve. (Andreas Güntherrel, az AS-M. kiadó-igazgatójával készült in­terjúnk a 2. oldalon olvasható.) »

Next

/
Thumbnails
Contents