Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-02 / 332. szám

1994. december 2., péntek Városaink aj Dunántúli napló 11 Kérdés-felelet: a választópolgárok telefonos fóruma a pécsi polgármesterjelöltekkel Dr. Molnár Zoltán Független Dr. Molnár Zoltán (53 éves) független jelöltként indul a pol­gármesteri címért. Pécsett szü­letett, itt nevelkedett és tanult, mindeddig itt is dolgozott pénz­ügyi, gazdasági ellenőrzési, ál­lamigazgatási területeken. Köz- gazdasági doktor. A 80-as évek második felében a pécsi városi tanács általános elnökhelyettese majd ő volt fél esztendeig a rendszerváltás előtti utolsó ta­nácselnök.-Milyen elgondolása van a fiatalok lakáshoz juttatásáról? - hangzott a fórum első kérdése egy lakásra váró családos fiatal­embertől. A válasz:- A lakásépítést egyrészt szerveznie kell az önkormány­zatnak, másrészt azonban részt is kell venni benne. Régebben az OTP engedményesen szer­vezte a lakásépítéseket, most a városnak kellene ezt megtennie, hogy a fiatalok lakáshoz jussa­nak. Szerintem a fiatalok létbiz­tonságának az egyik feltétele a lakáshoz jutás, ebben az eddigi­eknél lényegesen jobb lehetősé­geket kell biztosítani, főleg a lakásépítés szervezésével. Az a véleményem, hogy a korábbi lakásértékesítésekkel kellett volna olyan alapot létrehozni, amit elsősorban a lakásépítésbe visszaforgatva lehetett volna felhasználni. Egyébként pedig ha fellendülne a városunkban a lakásépítés, az sok mindent vonna maga után, ez pedig új munkahelyek létesülésével jár­hatna. Több kérdés hangzott el a panelépületek felújításával, a beázásokkal és más szigetelési problémákkal kapcsolatban.- Eljött az idő - hangzott a válasz -, amikor komolyan kell foglalkozni a panelépületek jö­vőjével. A gyakori beázások megszüntetése a legfőbb gond, de ez milliós költséggel jár egy-egy épületnél. Célravezető megoldásnak tartom a magaste­tőt, ami új arculatot ad az épü­letnek, végérvényesen meg­szünteti a beázás veszélyét, de új lakások létesítésére is kínál lehetőséget, a lakások eladása pedig a költségeket csökkenti. Szinte valamennyi telefonáló érintette valamilyen formában Pécs köztisztaságát. Egyikük például azt mondta:- Valamikor a közepesnél tisztább városnak mondhattuk Pécset, ma viszont egyértel­műen kimondják: koszos a vá­rosunk-Én is sajnálattal tapaszta­lom, hogy rettentően piszkos a városunk. Emlékszem, hogy az utolsó nagytakarítás az Europa Cantat megrendezése előtt volt. De ilyesmi nincs minden évben, ezért mintha el is felejtettük volna az egészet. Arra is emlék­szem, amikor negyedévente be­ültünk egy kisbuszba az összes illetékessel, bejártuk a várost, felkerestük azokat a helyeket, ahol az állapotok miatt sürgős intézkedésre volt szükség. És intézkedtünk is, az eredménnyel pedig hamarosan találkozhatott a lakosság. Meggyőződésem, hogy a város nem mondhat le arról, hogy a maga kezében tartsa a köztisztaságot. De a vá­ros köztisztasága kétoldalú do­log. Mert hiába vannak kint a szeméttartók, ha a közgondol­kodás nem igényli azokat. Szokták mondani, hogy nem az a tiszta város, ahol sokszor sö­pörnek, hanem ahol keveset szemetelnek. Nos, ha ilyen lesz a pécsi közgondolkodás, akkor tiszta lesz a városunk. Visszatérően jelentkeztek a parkolási gondok.- Szerepel a programomban, hogy főleg a Kertvárosban, ahol igen komoly gondot okoz a gépkocsik elhelyezése, a város szervezésében olyan földalatti parkolókat kellene építeni, ahol fölöttük megmaradna a zöldte­rület, azaz építés után kötele­zően vissza kellene állítani az eredeti természeti állapotot. Ezeket természetesen nem a vá­ros költségére képzelem el, a parkolóhelyeket előre el lehetne adni, ebből fedezhető az építés költsége. A tehergépkocsikat il­letően: ipari parkok keretében lehetne olyan elegendő számú tárolóhelyet kialakítani, ahol az árufuvarozók biztonságosan he­lyezhetnék el a járműveiket. Az utolsó kérdés a nagyár- pádi városrészből jött: sok a megoldatlan probléma, de a legfájóbb, hogy többszáz gyerek számára nincs semmilyen kö­zösségi hely, csak a lépcsőhá­zak, az alagsorok. Dr. Molnár Zoltán:- Ez a városrész befejezetle­nül maradt, magán viselve en­nek az állapotnak minden nega­tívumként és hiányként jelent­kező ismérvét. Ez ellen termé­szetesen tenni kell. Akár a laká­sépítés folytatása révén is, mert kizárólag ez hozhat megoldást mindenre. H. I. Dr. Somogyi Béla Társadalmi Egyesülések Szövetsége Negyvenkilenc éves, jogász. Húsz éve dolgozik a közigazga­tásban különböző munkakörök­ben. Régebben többek között a városi tanács lakásügyi osztá­lyának vezetője volt. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal Közokta­tási irodájának jogtanácsosa. Korábbi munkaköréből ere­dően szinte természetes, hogy a neki jutó kérdések jó része a la­káshelyzetre vonatkozott.- Vajon hogyan tűnt el közel ötezer lakásigénylő, amikor meg kellett újítani az igénylést?-Több oka is lehet annak, hogy a lakásigénylők száma mintegy 2100-ra csökkent. Nyilván voltak feledékenyek, lehetettek olyanok is, aki el­osztható szociális bérlakások ismert hiányában felesleges formaságnak tekintette az igény megújítását, s feltehető, hogy a korábbi magas szám eleve nem volt valós, illetőleg sok igény szűnhetett meg a lakás­privatizáció révén is. Vagyis: lehet, hogy a 2100-as szám most alatta marad a tényleges igényeknek, de ugyanakkora a valószínűsége szerintem annak is, hogy ez a szám felére, har­madára is csökkenhetne, ha a rászorultságot környezettanul­mányok alapján vizsgálnánk.- Kiegészíthetőnek látja-e a most belépett központi szociál­politikai lakástámogatást? Mi lehet azokkal, akik az ehhez szükséges önerővel sem rendel­keznek?- Az új szociálpolitikai tá­mogatás mai telek-, illetve laká­sárak mellett sokaknak indulás­ként sem elegendő. Ezért szük­séges lenne egy önkormányzati támogatási vagy kölcsönrend­szer kidolgozása és bevezetése. Annak a rétegnek, amelyik ilyen támogatásokkal sem képes saját erejét mozgósítani, olyan másik programot kell kidol­gozni, amely bevonja a lakás- gazdálkodásba a lakhatatlannak ítélt lakásokat. Ezeket a lakha­tóvá tétel feltételével lehetne bérbe adni a leginkább rászorul­taknak. Egy ilyen lakáskoncep­ciót legalább 4 év távlatra kel­lene kidolgozni.- Célszerű-e hitelt felvennie a városnak, vagy sem?-Nem szabad elzárkózni a hitelfelvételtől mint lehetőség­től. Azt kell mindig vizsgálni, hogy előnyösebb-e a kamatter­heket is vállalva előbb belekez­deni egy beruházásba, vagy anélkül, de később, amikor már jóval drágább lesz. Egyébként véleményem szerint a hitelfel­vételen inkább nagyléptékű be­ruházások esetén gondolkodha­tunk - ha egyáltalán ilyenek szóba jöhetnek - , mert az ön- kormányzat költségvetésének mozgótőkéjét az állampolgárok napi gazdasági gondjai megol­dásának segítésére kell fordí­tani. Egyebekben a város mű­ködőképessége pénzügyi hátte­rét kell megteremteni.-Elképzelhetőnek tartja-e új helyi adónemek bevezetését, vagy a régebbiek mértékének növelését?- A mostani önkormányzat örökölt ugyan adósságot a ta­nácstól, de kapott olyan vagyo­nállományt is, amelyet értéke­síthetett és javarészt értékesített is. Ez a lehetőség a következő ciklusban tehát már jóval sző­kébb lesz. Ezért - bár korai és megalapozatlan ezzel riogatni az állampolgárokat - , a helyi adókkal kapcsolatos felvetés esélye elvileg nem zárható ki. Hangsúlyozom: elvileg! — Az ön esetleges megválasz­tása esetén is mostoha gyerek­ként kezeli az önkormányzat a külvárosi részeket?-A történelmi belváros va­lóban a város kirakata, de a pol­gárok zöme - akikért az önkor­mányzat működik - ezen a szű­kén behatárolható területen kí­vül él. Persze a specialitásokat is figyelembe véve, de arra kell törekedni, hogy az önkormány­zaton múló minden fejlesztési kérdésben a külvárosi, peremte­rületi részek ne legyenek a kira­kat miatt háttérbe szorítva.- Kezdeményezi-e a testületi, hivatali működés reformját?- Feltétlenül. Az hivatalon belül a hatékonyság és a köz szolgálata érdekében át kell gondolni és tisztázni kell a ha­tásköröket és nemcsak az elne­vezéseket változtatgatni. A közgyűlésnek is érdemes lenne szinte minden leadható hatás­kört áttestálni a szakbizottsá­gokra, - s ezekben nagy szerep­hez juttatni a külső szakértőket - , vagy a hivatali apparátusra, amely kellő felkészültséggel rendelkezik. így a testületnek több ideje, energiája marad a nagyobb horderejű érdemi ügyekre, valamint a lakossággal való kapcsolattartásra. D. I. Aczél Attila Független Negyvenkét éves. Pécsett született. Korábban a pécsi 500-as számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben volt szak­oktató, majd a Nevelési Köz­pontban műszaki oktató. Tíz éve viszont már egyre sikere­sebb magánvállalkozó. Óhatatlan az első kérdés:- Miért vállalkozott vállalko­zóként polgármester-jelöltnek?- Amikor a parlament ki­mondta, hogy a városokban is közvetlenül választják meg a polgármestereket, a lehetőség szeget ütött a fejembe. Utána számoltam: 42 év alatt 30 nap­nál hosszabb időtartamra nem voltam távol szülővárosomtól. Ha ekkora az ösztönös kötődés bennem - gondoltam -, akkor meg kellene próbálkozni a megmérettetéssel, hogy vajon mit tudok tenni én a városo­mért, s amit ajánlok, azt hogyan fogadja. Közéleti múltam sincs, legfeljebb - s remélem - csak jövőm lehet.-Hogyan látja annak mód­ját, hogy a város működő tőkét szerezzen külföldről? A négy év alatt nem túlságosan sok olyan befektető jött ide, aki nem a készbe ült bele, hanem újat és egyben jelentős számú munka­helyet teremtett. Mire vezethető vissza ez a sikertelenség a tőke idecsábításában ?- Aki azt hiszi, hogy a tőkés pusztán azért jön ide- ha jön - mert szeret bennünket, az óriá­sit téved. A tőkés profitot, hasz­not akar, akármilyen kedvesen is tárgyal. Aki ezt nálunk nem tudja elfogadni és átültetni a gondolkodásmódjába, az nem igen fog velük üzletet csinálni. Ha nem olyan magas szinten tárgyalunk velük, vagy egyálta­lán nem tárgyalunk velük, ak­kor nem fognak számunkra al­kalmasabb időpontra várni, ha­nem tovább állnak egy várossal, amelyik netán tárt karokkal és megsüvegelve várja őket. Az önkormányzat vezetőinek igen is a legfőbb gondot arra kell fordítaniuk, hogy a város gaz­dasága érdekében üzletembe­rekkel tárgyaljanak, vagy lega­lább is fogadják őket.- Úgy tűnik, az önkormány­zat többféle kedvezményt is adott már a vállalkozóknak, de egyelőre eléggé kevés jövede­lemhez jut adóztatásukból. Mi erről a véleménye? A A vállalkozó már csak olyan: mindaddig csak feji a vá­rost - ha teheti -, amíg abban a helyzeteben van, hogy nem le­het biztos a tulajdonában. Ad­dig nem fektet be, vagy csak óvatosan. Napi megélhetését próbálja biztosítani, illetve arra gyűjt, hogy ha elveszti a bérelt üzletét, akkor ne maradjon „ke­nyér” nélkül. Ha a város biztosí­taná arról, hogy az üzlete hosz- szú távon az övé, ő bérelheti, akkor megkövetelhetne tőle egyet s mást. Nem feltétlenül adót - mert ennek a szónak rossz csengése van, s azt tartják róla, hogy csak jeltelenül eltű­nik a nagykalapban -, hanem hogy valami kézzel fogható kö­zérdekű cél szponzora legyen. Félreértés ne essék: én nem az állami adóztatás ellen beszélek, hanem a helyi adók egynéme­ly ikének értelmetlenségéről. -Milyen önkormányzati műkö­dést képzel el?- A hivatali apparátus tagjai­tól azt várnám el, hogy mindig a város ügyét képviseljék, de úgy, hogy a polgárai ügyeik intézése után megelégedetten távozza­nak a városházáról, mert olyan magas szintű és készséges szol­gáltatásban részesültek. Ehhez persze a közösség érdekei iránti alázat kell.- A politika mennyire szólhat bele a szakkérdésekbe?-Úgy vélem, hogy szakmai kérdésekben a pártpolitikai szempontok soha ne kerüljenek szaktudás fölébe, mert abból csak a törekvések kölcsönös el- gáncsolása következik, s abból meg a feladatok halogatása. Amire eddig számos példa volt. Ezzel egyébként pont a legjobb szürkeállomány közreműködé­sét veszti el a város.- Mit tenne az élsportért?- Én azt szeretném előmozdí­tani, hogy a Pécs nagy közösé­get vonzó és a városnak is - akár gazdasági hasznú reklámot jelentő - élsportja általában olyan eredményeket tudjon produkálni, amilyent most csak a PVSK kosaraslányai tudnak felmutatni. Ezért én jelenleg az élsport - mintegy befektetés jel­legű - totális támogatását tu­dom elképzelni. Amíg nálunk is felfedezik a sportban rejlő üzleti lehetőségeket, eddig erre a vá­rosnak kell példát mutatni. Ha úgy tetszik: az önkormányzat­nak kell a folyamat gerjesztőjé­nek lenni.' D. I. Védettebb lesz Pécs tüdeje A Mecsek Pécs tüdeje - mondták már régen is a környezetvédelmi szakemberek. Ez a hangzatos és szem­léletes kifejezés abból a felmérésből fakad, hogy Pécs városának növény­zete - mindenekelőtt korosabb fáinak lombozata - messze nem termel annyi oxigént, amennyire egy közel 180 ezer lakosú városnak szüksége lenne - a szerencsére csak elméletileg felvet­hető - önellátás esetén. Úgy is felfog­hatjuk tehát, hogy a Mecsek expor­tálja Pécsre az oxigént. Régi fényképfelvételek is igazolják azonban, hogy amíg az elmúlt évtize­dekben a város egyre növekedett, „zöld tüdeje” csak zsugorodott. így minden olyan szándékot és tettet, amely a Mecsek növényzetének, ter­mészeti értékeinek védelmét szol­gálja, a legelemibb önös érdekből kell örvendezve támogatni. Most éppen ígérkezik erre valami: a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság a Ke- let-Mecsek Tájvédelmi Körzetet nyu­gat felé szándékozik bővíteni. Már ré­gebb óta folyik a terv előkészítése, s jövőre biztosan fel is teijesztik a foko­zottabb és országos jelentőségű vé­dettség kimondására a javaslatot. Amennyiben a felterjesztést elfo­gadják, a bővülés olyan mértékű lesz, hogy elhagyhatóvá válik az égtáj-be­határolás. Az egyszerűen csak „Me­cseki Tájvédelmi Körzet” mintegy 25 ezer hektáros lesz. Újként csatlakozó részeit délről- délnyugatról a Jakab-hegy és kör­nyéke, nyugatról pedig a pesti vasút­vonal határolja majd egészen Abaliget térségéig. Ebbe a tájvédelmi körzetbe már be­leesik a pécsiek kedvelt üdülőköz­pontja, Orfű is. Ugyanakkor az a négy hektáros terület is, amelynek jövőre szándékozik helyi védelmet adni Pécs Önkormányzata: a Misina keleti lejtő­jén a Dömörkapu, illetve a vidámpark alatti karsztbokorerdő. Ez a mészkövön élő satnya moly- hos tölgyes ugyan nem termel sok oxigént, viszont növénytársulásai és növényritkaságai miatt országosan is szinte egyedi. A most leköszönő Pécsi Közgyűlés azonban csak a védettség megvalósí­tásához - magántulajdonú telkek megvásárlásához - szükséges pénz garanciáját adta meg, vagyis utódának nevében vállalt kötelezettséget arra, hogy az összesen 3,2 millió forintos összeg szerepel majd az önkormány­zat jövő évi költségvetésében. D. I. mm* my :.q MMn 1 Minden egyes fára szükség van ... Fotó: Tóth László ft 4 i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents