Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-15 / 345. szám

1994. december 15., csütörtök Vállalkozások - Üzlet uj Dunántúli napló 11 Üzletközvetítés Argentínától Stuttgartig Amerikai kereskedelmi válla­lat kapcsolatot keres olyan ma­gyar cégekkel, amelyek az USA-ba exportálnák termékei­ket vagy amerikai árukat impor­tálnának. A cég képviselője de­cember elején Budapesten lesz, szívesen találkozna magyar cé­gek megbízottaival. 4112101 Brazil kereskedelmi vállat érdeklődik textil-áruk és ruhá­zati cikkek vásárlása iránt. Fő­ként a következő cikkekről van szó: pamut, selyem, viscosa, műszál, len-anyagok, továbbá ezekből készült ruházati cikkek, kötöttáru és fehérnemű. A cég­nek Ausztriában, Szlovéniában és az Egyesült Arab Emirátu­sokban is van kirendeltsége. 4112124 Magyar-amerikai mér­nöki-gazdasági cég vállalja ma­gyar cégek képviseletét New York és környékén, összekap­csolva piackutatással, üzletköz­vetítéssel, tanácsadássl, part­nerközvetítéssel, valamint ex­port-import igények felkutatá­sával. 4112146 Szófiai magánvállalkozó szállítási ajánlata: szárított gyógynövények: vágott geszte­nye - 1 S/kg, pitypang - 1 S/kg, valeriána gyökerek - 2 S/kg, hunyor gyökerek - 1 S/kg, ke­serűlapu levelek - 0,60 S/kg, (áruk FCO Szófia paritáson, be­leértve a csomagolást is). Élelmiszerek: 1 liter étolaj műanyag palackokban - 0.85 S/l, borsó fémdobozokban, ten­geri só polietilén zacskókban - 0.18 S/kg (árak CO bolgár határ paritáson, - orosz importból elektromos kétfázisú inerációs pumpák. 4111842 Olasz stílusú kerékpárokat gyártó san-marinoi cég fran­chise típusú termelési együtt­működést keres magyar vállala­tokkal. Bankgaranciával ren­delkező cégek jelentkezését kéri. 4111912 Spanyol cég különféle törzsű macskákat és kutyákat vásá­rolna, kb. 20-30 kölyköt (8-12 hetes korúakat), Spanyolor­szágban is érvényes törzs­könyvvel, egészségügyi bizo­nyítvánnyal és hibátlan vérvo­nallal. 4101812 Spanyol export-import válla­lat külföldön képvisel számos céget főként a következő áru­csoportokban: autóalkatrész, textil, ajándéktárgyak és játék; maga is gyárt kozmetikumokat. Magyar céget keres, akik mint ügynökök, vállalnák az általa ajánlott termékek értékesítését. Ugyanakkor vállalná magyar cégek képviseletét a spanyol és egyiptomi piacon. 4111913 Angliai bútorgyáraknak gyár­tási alkatrészeket szállító angol cég vállalná magyar termékek elhelyezését ügynöki minőség­ben. A keresett termékek: fo­gantyú, fiókcsúsztató, sarok­pánt, mágneses kilincs, bútor­görgők, fitting, csavar, tolózár, betét, magasság-szabályozó, támasztórúd, zár, lakat, mű­anyag alkatrészek stb. 4112104 Angol cég, amely fa-kezelő eljárások és termékek export­jára szakosodott, kapcsolatot keres hasonló profilú magyar vállalatokkal, valamint a fa-ke- zelést, fa-védelmet alkalmazó, vagy ebben érdekelt vállalatok­kal, intézményekkel. 4112123 Olasz cég EUR/DB rakodó­lapokat és bükkfából készült félkész termékeket, valamint tűzifát szállító magyar vállalatot keres. 4112153 Hegesztő- és forrasztó anya­gokat, valamint a fröccsönténél használható anyagokat forgal­mazó svájci cég képviselőt ke­res Magyarországon. 4112042 Ortopédiával foglalkozó gö­rög cég ortopédiai termékeket gyártó magyar vállalatokkal ke­res kapcsolatot. 4112044 Argentin cég akkumuátoros kisautók és egyéb járművek, to­vábbá mosógépek, gáztűzhe­lyek, kerozén-kályha és hűtő­gép magyarországi gyártóival keres kapcsolatot. 4112156 Kanadai vállalat vásárolna különböző élelmiszerterméke­ket, elektronikai cikkeket, ruhá­zati termékeket. Gyártó cégek­től vár árajánlatot. 4112157 Amerikai vásárolna Magyar- országról súlyemelésnél hasz­nálatos padokat. 4112158 Thaiföldi cég vásárolna transzformátor és kapcsolótábla gyártásához porcelán és polimer szigetelőt, relét, Volt-, Amper- és Watt-mérőt, elektromágneses jelzőberendezést, transzformá­tort és egyéb alkatrészeket. 4111927 Gyermekélelmezési termé­keket vásárolna orosz cég. 4101828 Élelmiszert, ruhát, textíliát, üdítőitalokat, bort vásárolna orosz cég. 4101829 Kazahsztáni befektetési ja­vaslatok: (ITD 49-es szám-ban részletezve) vegyipar, gépgyár­tás, üzemanyagenergia, kohá­szat, könnyűipar, agráripar, szállítás területén. 41118656 Ukrán cég, amely kötött áru, elsősorban sportruházat előállí­tásával foglalkozik, érdekelt közös gyártás beindításában, valamint vegyesvállalat létre­hozásában. 4111885 Német cég sürgősen keres olyan forgácsolóüzemet, ame­lyek részére nagy mennyiségű esztergált darabokat gyártaná­nak bérmunkában. 4112033 Stuttgart közelében találhat,ó játékok gyártásával foglalkozó cég olyan (kisebb vagy közepes méretű) beszállító cégeket ke­res, amelyek kizárólag számára, az általa közölt adatok alapján fából, fémből, textíliából és ke­rámiából készült termékeket gyártanának. Csak abszolút megbízható és teljesítőképes cégekkel történő, hosszú távú üzleti kapcsolatok kiépítésében érdekelt. 4112034 Ajtók és ablakok értékesíté­sével foglalkozó angol cég gyártót keres speciális szer­számra, amellyel pl. meg lehet mérni az ablakkeretben lévő üvegtábla vastagságát. A szer­szám minimális belső mérete 150 mm, a minimális nyíláske­ret szintén 150 mm. Szerszám- gyártók jelentkezését várják. 4112018 Ónból készült játékokat gyár­tókkal szeretné a kapcsolatot felvenni bolgár cég. 4112019 Plovdivi cég keres: rudakat, csöveket, abroncsokat vil­lany-aggregátorhoz és magasfe­szültségű berendezésekhez. 4112039 Az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ad H-7621 Pécs, Bem u. 24. Pf.: 109 Telefon: (72) 413-040 Fax: (72) 411-917 Telex: 412-529 Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Energiaár-emelés - tárgyalás a kompenzációról Iposz nyilatkozat Az Ipartestületek Országos Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy az 1995-ben bevezetendő jogszabályok hátrányosan meg­különböztetik a személyi jöve­delemadót fizető egyéni vállal­kozókat. A szervezet országos elnöksége értékelte az 1995. évi gazdálkodási feltételek várható alakulását, s állásfoglalásáról szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyet eljuttatott az MTI-hez. Az Iposz nyilatkozatában meg­fogalmazza: a Parlament által elfogadott szigorító intézkedé­sek nem segítik az államháztar­tás bel- és külföldi egyensúlyá­nak javulását. Különösen sé­relmesnek tartja a szervezet azokat a rendelkezéseket, ame­lyek szétválasztják a társasági adót fizető vállalkozók és a személyi jövedelemadót fizető vállalkozók jogait és lehetősé­geit. Az utóbbiaknak ugyanis csak az adóval és tb-járulékkal ter­helt jövedelmükből lesz módjuk beruházásra, tartalékolásra, míg a társaságok nem osztalék jel­legű felhalmozási célú jöve­delmének adótétele 18 száza­lékra mérséklődik. Nem plenáris tárgyalást, csak szakértői egyeztetést tartott szerdán a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Ta­nácsa (KIÉT) az energiaár-eme­lés intézményi kompenzációjá­ról. A megbeszélésen az ön- kormányzati és a munkavállalói oldal egyaránt keveselte az in­tézményi körnek terv szerint juttatandó 3 milliárd forintos kompenzációs összeget. A szo­ciális partnerek felvetették: a költségvetésnek bizonyára az áfa-többleten kívül más bevéte­lei is adódnak az áremelésből, s ebből növelni lehetne az intéz­ményi kompenzációt. A mun­kavállalói oldal intervenciós ke­ret felállítását javasolta a telje­sen lehetetlen helyzetbe kerülő intézmények megsegítése érde­kében. Az intervenciós keret forrá­saként egyebek között az ener­giaiparnak juttatandó - ismere­teik szerint - 80 milliárd forin­tot jelölték meg. Szóba került, hogy munkavállalói számítások szerint csupán az egészségügyi és szociális intézményeknél több mint 3 milliárd forintra lenne szükség a kompenzáció­hoz. Az önkormányzatok ne­hezményezték, hogy a kompen­zációhoz előirányzott 9 milliárd forint 3, illetve 6 milliárd fo­rintra való elosztása előtt a kormányzat nem tartott előzetes egyeztetést. Az önkormányza­tok választ vártak arra, hogy a 3 milliárd forinton felül milyen terhet jelent az energiaár-eme­lés az egész intézményi körben, illetve a kormányzat szerint ezeket a terheket kik vállalják. A kormányzat számításai szerint nem teljes körben, de az alapvető ellátásnál 70-80 száza­lékban elegendő az energiaár­emelés ellentételezésére a 3 mil­liárd forint. A kormányzati oldal rámuta­tott: nincs lehetőség az összes­ségében 9 milliárd forintnál na­gyobb kompenzációra, s feltéte­lezte, hogy a KIÉT sem kívánja a lakossági 6 milliárd forint ter­hére növelni az intézményi el­lentételezést. ÁTVEHETŐ-E A NÉMETEK PRECÍZSÉGE, SZERVEZETTSÉGE Hogyan tovább, megyei kamarák? Ki mit vár a most megalakult gazdasági önkormányzatoktól? Az Augsburgi Sváb Kézmű­ves Kamara szemináriumot tar­tott nemrégiben Pécsett az Ipa­rosházban „A magyar megyei kézműves kamarák felépítése és szervezete” címmel. Hans Wiirf kereskedelmi vállalkozási ta­nácsadó, az alsó-bajorországi Oberpfalz Kézműves Kamara magyar referense, a Tolna me­gyei kapcsolatok felelőse, va­lamint az augsburgi Sváb Kéz­műves Kamara képviselői, Si­egfried Kalkbrenner ügyvezető és Peter Lusser tanácsadó előa­dásaikban többek között ismer­tették az iparosszervezet felépí­tését, a kézműves kamarák fel­adatait. Kitértek az iparjog és az ipa­rosjog kérdéseire, valamint a kézművesség, ipar és kereske­delem kapcsolatrendszerére. Szó volt az iparosüzemek re­gisztrációjáról, a pénzügyi le­bonyolításról, a kamarai munka számítógépes támogatásáról, a szakmai képzésről és a duális oktatási rendszerről. A rendez­vényre a Pécsi Ipartestület és a Baranya Megyei Kézműves Kamara meghívta több megye kamarájának képviselőit is.- Nagyon komoly eredmény, hogy megalakult Baranyában a kamara - mondja Siegfried Kalkbrenner. - A német kéz­műves kamarához hasonló a felépítése, a szakmai egyesüle­tekre és a területi kézműves szervezetekre épül. Erre alapo­zódnak a kapcsolatok is, és ha a struktúra azonos, akkor a prob­lémák is. Nagyon jó volt látni, hogy a szeminárium résztvevői és a kamara elnöksége nagy­részt az ipartestület tagja. Külö­nösen az jelent örömet, hogy közülük többen hallgatói voltak az Augsburgban megtartott tan­folyamoknak.- Mi elsősorban segítséget kívánunk nyújtani a magyar kamarák felépítéséhez - veszi át a szót Peter Lusser. - Az együttműködéseknek egyenlő és minél több szinten kell meg­valósulniuk. A már megindult folyamatoknak cserekapcsola­tot kell eredményeznie. Néhány speciális esetet kiragadva mu­tatjuk be, hogy Németország­ban hogyan működik a kamara. Itt most azt az utat keresik a nemrég megalakult kamarák, amin majd később járhatnak. Véleményem szerint még na­gyon sok változás várható a gazdasági életben, amelyek a kamarai törvény alapján való­sulnak meg.- Mindenki jól jár vele az ipartestületek és a kamara is - állítja Hans Würf -, hiszen az IPOSZ nagyon sokat tett a ka­mara megalakulásáért. A regio­nális kapcsolatok jelenleg fejlet­tebbek, de várhatóan ez az Or­szágos Kézműves Kamara megalakulásával megváltozik. A cél, hogy ne csak egy megyé­vel, hanem többel is tartsák a kapcsolatot. Erre a szeminári­umra is több megyéből érkeztek a résztvevők, köztük Tolnából is, ahol feltűnően nagy a mun­kanélküliség, ami nem kedvez a gazdaság fellendülésének.- A megyei kézműves kama­rák felépítéséről, működéséről beszélünk az előadásainkban - folytatja Siegfried Kalkbrenner. - Többek között arról, milyen feladatuk és szerepük van a tisztségviselőknek, valamint a német és a magyar kamara kö­zötti különbségekről. Vélemé­nyem szerint nem szabad sem­mit másolni, meg kell ismemi, hogy mások hogyan csinálják és a helyi sajátosságoknak megfe­lelően kell a mindenhol meg­csinálni. Az egész magyar gaz­daságra jellemző, hogy nem volt áttekinthető, ez a kézműi­parra is igaz volt. Ezzel az új struktúrával az egyes cégeknek is jobban tudunk segíteni. Dr. Rácz Sándor, Győr-Sop- ron-Moson megyei Kézműves Kamara elnöke, akinek vélemé­nye szerint a törvény pontatlan­ságai miatt sok esetben vitát kellett arról folytatni, hogy a Kézműves Kamarához tartoz­zon-e a kőműves kft., vagy sem. Minden megyében a szakmai osztályokba való besorolások­nál is más-más megoldás szüle­tett. Van egy érvényes törvény, január elsejétől feladat is lesz, csak apparátus és hely nincs meg. Módos István, a Tolna me­gyei Kézműves Kamara elnöke szerint olyan kézműves kama­rára van szükség, ami az összes gazdasági kérdésben segítséget nyújt. „ , Láczné Acs Éva, a Hajdú-Bi- har Megyei Kamara ügyvezető­jének véleménye, hogy a kama­rai feladatköröknek csak egy ré­sze ismert, a közjogiak még vá­ratnak magukra. A kamaráknak a gazdaság meghatározó szerep­lőivé kell válniuk, de egyelőre a lehetőségeik igen korlátozottak, megfelelő feltételek nélkül nem lehetnek hatékonyak. Birinyi Zoltán, a Baranyai Kézműves Kamara elnöke na­gyon fontosnak tartja a regiszt­rációt. Baranyában a három kamara elnökei és titkárai közösen ültek tárgyaló asztalhoz és megálla­podtak abban, hogy a nem meg­felelő helyen regisztrált vállal­kozót átirányítják abba a kama­rába, ahol a legtöbb segítséget és képzési lehetőséget kaphatja a munkájáéhoz. Az infrastuk- túra kialakításában is szeretné­nek közösen lépni. Sz. K. A PHARE támogatásával, az ÁVÜ Baranya Megyei Ügyfélszolgálati Irodája és a GORDIUS CONSULTING RT. közösen, PRIVATIZÁCIÓS KONFERENCIÁT rendez 1994. december 21-én, 10 órától a MTESZ-székházban (Pécs, Búza tér 61b.) Program: Megnyitó: dr. Kocsis Péter (GORDIUS Rt. vezérigazgató) Tánczos Gábor (ÁVÜ Szervezési és Informatikai Igazgatóság, igazgató): Sikerek és kudarcok a privatizáció során Mark Jennings (BAT Pécsi Dohánygyár Kft., ügyvezető igazgató): Magyar sikerprivatizáció a külföldi befektető szemével dr. Keresztfalvi Andrásáé (Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság, csoportvezető bíró): Cégbírósági tapasztalatok az átalakulás és a privatizáció során Bengemo Péter (Reál Bank Rt., Pécsi Fiók, igazgatóhelyettes) Banki finanszírozás és a privatizáció Zsigmond Éva (ÁVÜ ügyfélszolgálati vezető) Az ÁVÜ privatizációt segítő kommunikációs csatornái Összegezés, zárszó dr. Kocsis Péter (GORDIUS Consulting Rt. vezérigazgató) A konferenciával kapcsolatban információ kérhető, illetve a részvételi szándékot jelezni kérjük: ÁVÜ Baranya Megyei Ügyfélszolgálati Iroda Tel.: 06-72-410-803, fax: 06-72-410-928 Kuti Mónikánál és GORDIUS Consulting Rt. Pécsi Iroda Tek/fax: 06-72-310-594, Csefkó Erzsébetnél A konferencián részvételi díj nincs, minden érdeklődőt szeretettel várunk! (7375) i i 4 X

Next

/
Thumbnails
Contents