Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-15 / 345. szám

1994. december 15., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Látszatszabadság és manipuláció Magyar melléklettel jelent meg a Die Presse Tizennyolc oldalas magyar melléklettel jelent meg a Die Presse című bécsi lap szerdai száma. A lap munkatársai egyebek között Pál László ipari és keres­kedelmi miniszterrel, Kuncze Gábor belügyminiszterrel, Bé­kési László pénzügyminiszter­rel, Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztossal, Tabajdi Csaba nemzetiségi kérdésekben illetékes államtitkárral készítet­tek interjúkat. Manfred Mautner Markhof, az egykori EXPO-kormánybiz- tos taglalja, mi lett volna, ha nem marad el a világkiállítás, több cikk foglalkozik a kulturá­lis és tudományos együttműkö­déssel, valamint az idegenforga­lommal. A Magyarország különszám egyúttal megragadja a nagyobb terjedelem lehetőségét, és az eddigieknél sokkal részleteseb­ben ismerteti az osztrák befekte­tők számára oly fontos jogi sza­bályokat, előírásokat, valamint a privatizáció soron következő lehetőségeit, és az új törvényt. A melléklet szerzői között van Melega Tibor, a bécsi ma­gyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, valamint budapesti osztrák kollégája, Josef Schwarz, olvasható alapos elemzés a magyar bankokról, pénzintézetekről, a tőzsde hely­zetéről, valamint a sokszínű kulturális életről. A fotókon kívül a mellékletet számos hirdetés tarkítja, és több táblázat foglal össze olyan ér­dekes adatokat, amelyek a Ma­gyarország iránt érdeklődő oszt­rák utazók és befektetők szá­mára fontosak lehetnek. Martai László filmrendező és operatőr, a Szép leányok című film alkotója Kovács András Bálint filmesztétával közösen új mozgókép-elméleti és pedagógiai programot indí­tott el az ELTE BTK esztétika tanszékén. Erről, s a mozgó­képolvasás tanításáról beszélt legutóbb Pécsett Hartai László a JPTE Irodalomelméleti Tan­szék hallgatóinak.- Miért tartja fontosnak a mozgóképolvasás tanítását?- Ma már nyilvánvaló, hogy az audiovizuális vagy mozgó­képi kultúra óriási intenzitással avatkozik az emberek életébe. A gyerekek is a tömegmédiu­mok kapcsán kerülnek kapcso­latba a világgal, s az ott látott stílusminták nagymértékben hatnak rájuk. A médiaismeret segítségével a néző átláthatna azokon a mechanizmusokon, melynek fő célja, hogy belőle fogyasztót csináljanak. Itt nemcsak a direkt reklámról van szó. A klip azért kedvenc té­mám, mert látszólag önálló al­kotás, de valódi és természetes eredendő okát tekintve nem más, mirtt eladandó termékek reklámja. A hírfogyasztás ugyanígy működik. A XX. sz. végi ember természetesnek tartja, hogy tájékozottsága ér­dekében lépést kell tartania a világ dolgaival. A híripar az eseményeket adja el megfelelő csomagolásban, mi a csomago­lást vesszük meg, ez nem teszi lehetővé, hogy a hír mély üze­netét is megérthessük.- Egy országot azonban mégsem lehet médiaismeretre tanítani. A Nemzeti Alaptan­terv tervezete is felveti a prob­lémát, de ez ügyben sem tanár, sem tananyag nem áll még rendelkezésre.- Véleményem szerint a kö­zeljövőben az irodalomóra ke­retén belül kell helyet biztosí­tani a médiaismert-mozgókép- kultúra oktatásnak. Ehhez nyújt segítséget az ELTE BTK esztétikai tanszékén ez év szep­temberétől elindított tanárát­képzésünk, s az ugyanitt febru­ártól induló, kétéves posztgra­duális képzés, melyre a már gyakorló irodalomtanárok kö­zül bárki jelentkezhetett. A program a nagy érdeklődés mi­att felvételihez kötött, s éven­ként újraindítjuk. Csak így ér­hető el, hogy a magyar közok­tatás teljes hálózatát mielőbb felkészítsük erre a kihívásra. Hiszen a jó film, a zene, a szín­ház, és az irodalom szövetsé­gesek. A tudományba belefe­ledkezett ember tévedése az az interpretáció, ahogy az iskola kezeli ezeket a területeket.- Hány éves kortól kéne mé­diaismeretet oktatni?-10-18 éves kor között lenne a leghatékonyabb. Hi­szen mára a probléma még bo­nyolultabbá vált. A video- és fantázia vagy szerepjátékok le­hetővé teszik, hogy a néző egy látszat-kommunikációba lépjen a sugárzóval. A játékos kap egy világot, aminek vannak já- tékszabályai, és ő a saját szere­pét bizonyos koordináták kö­zött meghatározhatja. Ez a lát­szatszabadság azonban mélyen meghatározott. Csak akkor ta­níthatók az elhárító-tenden- ciák, ha valaki elkezdi megér­teni, hogy őt manipulálják. Egy pozitív mérték mentén meg kell mutatni az audiovizuális kommunikáció természetét, ér­tékeit, nyelvezetét, s értel­mezni kell azokat a kulturális játékszabályokat, amelyek kö­rülöttünk vannak, amik valósá­gosan mozgatják az ezredvégi embert. Sallai Éva Nem kettő, hanem egy-egy Az Új Dunántúli Napló de­cember 13-i számában az ön- kormányzati választások ered­ményei között azt közli, hogy Mischinger István a német ki­sebbségi kompenzációs listán a Lenau Egyesület jelöltjeként került be a pécsi városi önkor­mányzatba. Ezzel szemben az igazság az, hogy M. I. a Ma­gyarországi Németek Pécsi Nemzetiségi Körének jelöltje­ként szerzett mandátumot. Vagyis: az Egyesületnek és a Körnek 1-1 mandátuma van. Matkovits Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécsi Nemzetiségi Körének elnöke Információnkat Kemer Lő- rinctől, a Lenau Egyesület elnö­kétől szereztük be. (A szerk.). Privatizációs konferencia Az AVÜ Baranya Megyei Ügyfélszolgálati Irodája és a Gordius Consulting Rt. privati­zációs konferenciát rendez december 21-én, Pécsett a MTESZ új székházában. A kon­ferencián előadások hangzanak el a a privatizáció során elért si­kerekről és kudarcokról, a cég­bírósági tapasztalatokról. A Roma Kulturális Hetek rendezvénysorozat keretében a „A világhoz közeli világ” címmel nyílt kiállítás Kovács József Hontalan költő bevezető szavaival a pécsi „Rácz Aladár” Közösségi Ház­ban. Boris Salamaha, Fenyvesi József, Kedves János, Kosztics László, Orsós Teréz, Ráczné Ka- lányos Gyöngyi, Trischler Ferenc és Vata Emil művei mellé ifj. Gáspár Kálmán cimbalommű­vész (felvételünkön) szolgáltatta az ihletett muzsikát Fotó: Tóth AZ ÁV RT. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Privatizálják a gázszolgáltatókat Az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatósága megtárgyalta, és eredménytelennek nyilvání­totta a Fémlabor Kft. értékesí­tésére kiírt privatizációs pályá­zatot - egészítette ki a va­gyonkezelő keddi tájékoztatá­sát szerdán az ÁV Rt. szokásos heti sajtótájékoztatóján Kocsis István, pénzügyi vezér- igazgtó-helyettes. A pályáza­tot azért ítélte eredménytelen­nek az igazgatóság, mert a tár­saság 99 százalékára, 154 mil­lió forint névértékű részvény- csomag megvásárlására igen alacsony ajánlat érkezett. Az ajánlott ár a saját tőke 50 szá­zalékának megfelelő összeg volt. Az ÁV Rt. hozzájárult a Dalmand Mezőgazdasági Rt. 900 millió forintos, hosszú le­járatú kedvezményes kamato­zású hitelfelvételéhez. A társa­ság 1994-97-re vonatkozó stratégiai terve lehetővé teszi, hogy a Dalmand az egyik leg­jelentősebb agrárszervezet le­gyen. Az ÁV Rt. elengedi a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Rt. 149 millió forint ér­tékű tartozását. Az ÁV Rt. a későbbiekben a társaság jegy­zett tőkén felüli vagyonának terhére tőkeemelést fog végre­hajtani. A vagyonkezelő reorgani­zációs támogatásként 388 mil­lió forintot átutal az Antenna Hungária számlájára. Ez az összeg megfelel a Magyar Te­levízió által ki nem fizetett tar­tozásnak. Az Antenna Hungá­ria idén megemelte a sugárzási díjat. Emiatt az Antenna Hun­gária és az MTV perben áll egymással, a bíróság a meg­emelt díjból 930 millió forintot ítélt meg az Antanna Hungária számára. A fennmaradó össze­get tárgyalásos úton rendezheti a két fél. Az igazgatóság haladékot adott az osztalékfizetésre az Antenna Hungáriának 1995. április 30-ig. A döntésre azért volt szükség, mert az Antenna Hungária az idén nem tud ele­get tenni 1993. évi nyeresége utáni, 250 millió forintos osz­talékfizetési kötelezettségé­nek. Az osztalék a költségve­tést illeti. Kocsis István beszámolt ar­ról, hogy az igazgatóság kiadta a közgyűlésekre szóló mandá­tumokat. Elmondta azt is, hogy személyi változásokat hajtot­tak végre a Húngarocamion- nál, több személyt kicseréltek az igazgatóságban és a fel­ügyelőbizottságban. Kisebb változások történtek a Matáv vezető testületéiben is. A Ma- hart közgyűlésére szerdán ke­rül sor, az ÁV Rt. új tagokat delegál az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba is. Az el­nök-vezérigazgatói funkciónál nem terveznek egyéb válto­zást. Kocsis István tájékoztatást adott az energetikai és tele­kommunikációs társaságok privatizációjának előkészítésé­ről. A kormány már kialakí­totta álláspontját az MVM Rt., a MÓL Rt., a Matáv Rt., az Antenna Hungária Rt. és az öt vidéki gázszolgáltató társaság privatizációjáról. A tervek sze­rint a gázszolgáltatók magán­kézbe adása már 1995-ben le­bonyolítható, a többi társaság­nál pedig elindítható a folya­mat. A privatizációnak foglal­koztatáspolitikai szempontból is nagy jelentősége van, hiszen a társaságok együttesen több mint 100 ezer dolgozót foglal­koztatnak. A koncepció szerint több­ségi állami tulajdonban marad a Magyar Villamos Művek Rt. olyan társasággá alakul, amelynek része a jelenlegi MVM központ, a Paksi Ato­merőmű és az Országos Vil­lamostávvezeték Rt. Az ÁV Rt. az MVM Rt.-nek OVIT és Paks-részvényeket ad az áramszolgáltatókért, amelyek jelenleg nincsenek többségi ÁV Rt. tulajdonban. Az akció­val 74,8 százalékig ÁV Rt. tu­lajdonba kerülnek az áram- szolgáltatók, így már többségi tulajdont lehet felkínálni a be­fektetőknek. Az elképzelések szerint az integrált erőmű-bá­nya társaságok az értékesítési szakaszban az MVM Rt. irá­nyítása alatt maradnak. Ez alól kivétel lesz a Mátrai Erőmű, amely átkerül az ÁV Rt. port­foliójába, és a Tiszai, valamint Budapesti Erőmű Rt. társasá­gokkal együtt fogják értékesí­teni. Az MVM Rt. tulajdona lesz a Dunamenti Erőmű Rt. is. A magyar állam 25 százalék plusz 1 szavazatra jogosító részvénycsomagot tartósan megtart a MÓL Rt. részvénye­iből, a részvények 30-35 szá­zalékát pedig stratégiai befek­tetőknek értékesíti. A stratégia szerint a hazai gázszolgáltatás fejlesztését az szolgálja a legjobban, ha érté­kesítik a gázszolgáltató társa­ságok részvényeit legalább 50 százalék plusz 1 szavazat mér­tékéig szakmai befektetők számára. Tartós állami tulaj­donban csak egy, speciális jo­gokat biztosító részvény ma­rad. Az Antenna Hungária Rt. privatizációja a tervek szerint 1995-ben megkezdődik. En­nek feltétele azonban, hogy a Parlament elfogadja a média- törvényt, feloldják a frekven­ciamoratóriumot. A társaságot 50 százalék plusz 1 szavazat erejéig adják magánkézbe. Az energetikai és telekommuni­kációs ágazat 1000 milliárd fo­rintot képvisel. Történelem mindenkinek Alternatív történelemkönyvek középiskolások számára: „Az Ókor és a Középkor története”; „A koraújkor és a polgári forra­dalmak kora (a 16. sz. elejétől 1848-ig)” ; „Az új- és a legújabb kor (1849-től napjainkig)”. írta és összeállította: dr. Horváth Csaba egyetemi adjunktus. A történelemtanárok legutóbbi kongresszusának egybehangzó véleménye: régi panasz, hogy a tankönyvek nem tanítanak meg a történelmi folyamatokban gondolkodásra, az összefüggések, törvényszerűségek megláttatá- sára, a lényegfelismerésre, és nem tudnak valódi „érettségi”, avagy felvételi tudásszintet nyújtani. Ezeket a hiányosságokat próbálja a három új tankönyv kiküszöbölni a történelmi eseményeknek sok­szor újszerű megvilágításával, a sajátos szerkezeti megoldásokkal. A három történelemkönyv kö­veti az egyetemes és magyar tör­ténelem fő sodrásait az ősidőktől napjainkig. A könyveket egyaránt alkalmazhatják a négy- és hatosz­tályos középiskolákban. A köte­tek a hagyományos gimnáziumi tankönyvekhez mérten látszólag szűkebben tárgyalják a történelmi eseményeket, ám éppen ellenkező eredményt mutatnak: a hagyomá­nyos könyvek tartalmi lényegét megtartva, a gimnáziumi anyago­kon túlmutató ismeretek átadá­sára törekszenek. E könyvek sajá­tossága egyrészt a könnyű tanul- hatóság (melyet egy kb. 100 főből álló kísérleti csoport eredmény- szintje igazolt), másrészt a törté­nelmi folyamatokban való gondolkodás elsajátítása, s ezeket segítik a lényegre törő elemzések, szintézisek, összevetések. A tanu­lás folyamatát megkönnyíti a sajá­tos tördelés, a szisztematizáló elemzésvázlat-struktúrák, a foga­lomtárak, az uralkodók névregisz­terei, a kronológiai táblázatok. Az újabb szakirodalom felhasználása a történelmi eseményeknek sok­szor újszerű megvilágítását és ér­telmezését eredményezi. Végeze­tül - ez a harmadik könyv erénye -, napjainkig kapunk ismertetést legújabb korunk eseményeiről, benne kidomborítva, nemcsak hazánk, hanem a méltatlanul hát­térbe szorított, perifériának szá­mító Közel-Kelet Európa is. A kötetek a Janus Pannonius Tudományegyetem Távoktatási Központjának és a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesületnek közös kiadásában jelentek meg. Legak­tuálisabb feladatuk: az érettségire és felvételire készülő tanulók munkájának megkönnyítése. A könyvek a könyvesboltokba jutás előtt megrendelhetők az Ér­telmiségi Klub címén: 7621. Pécs, Várady A. u. 7/2. A kiadó minden középiskolának ingyen ad egy példányt, a könyv átvehető az Értelmiségi Klubban. ‘THe^eudetalevel! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. január l-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft (3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) □ egy évre 4776 Ft (60 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím I Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére/ beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb december 23-áig. Az új előfizetők közül a szerencsés nyertes hétvégi tesztelésre gépkocsi-használatot nyerhet az OPEL GERGELY-től. A tesztelést követően véleményét elmondhatja, melyet a lap hasábjain közzé teszünk. Kisorsolásra kerül még 3 db 500 Ft-os vásárlási i utalvány. \ A nyertesek nevét a lapban közöljük. i i­k 1

Next

/
Thumbnails
Contents