Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-14 / 344. szám
1994. december i4., szerda Oktatás - Kultúra új Dunántúli napló 7 Folyamatosan bovül(hetne) a POTE Orvostörténeti Múzeuma Pápai Páríz Ferenctől Szentágothai Jánosig Értékes szobrok, festmények, korabeli dokumentumok a kiállításon Fotó: Läufer László A Fejér Lipót megyei matematikai verseny Ki beszél itt franciául? A Pécsi Művészetek Háza közismert a legkülönbözőbb művészeti ágak támogatásáról, a tehetségek felkarolásáról. Természetes, hogy befogadta, felkarolta az induló Alliance Francaise Kulturális Egyesületet, mellyel ma már közösen szervez hangversenyeket, kiállításokat, költői esteket, könyvbemutatókat. Az Alliance Francaise sokirányú tevékenységének köszönhető talán az is, hogy hosszú évek stagnálása Után ismét emelkedőben van a franciául tanulók száma, növekszik a nyelv iránti érdeklődés. Nagyné Pemecker Jolán az Alliance Francaise alel- nöke szerint a Vállalkozói Központ és a különböző iparvállalatok előrejelzései alapján várható, hogy a francia cégek Pécsett és környékén is megtelepszenek, s munkatársaikat a környékbeli lakosok közt keresik. Ám joggal várják el, hogy ezek a szakemberek valamilyen szinten már beszéljenek franciául. Pécs kulturális központ, egyetemi város. Ez is hatással van a nyelvtanfolyamok résztvevőinek növekvő arányára. Sokan a nyelvtudásuk szintentartása végett járnak ide, mások munkájuk során közvetlenül hasznosítani is tudják. Vannak „örök diákok”, művészek, orvosok, tanárok, akiket a francia kultúra szeretete csábít. Ezért is szerveztek a nyáron nyelvtanulással egybekötött utazást Franciaországba, a Cévennes hegységbe. A résztvevők a 10 napos út során délelőttönként franciaórákon vettek részt, délutánonként pedig St. Rome-de-Dolan környékének látnivalóival ismerkedtek. Az útitársak a közelmúltban találkozót szerveztek, melyen eldöntötték, 1995 nyarára is meghirdetik ezt az utat. A Művészetek Házában, az Alliance Franaise keretén belül gyermekcsoport működik 7-13 éveseknek. A foglalkozásokat Kőrösiné Vatai Éva, a Leőwey Klára Gimnázium tanára vezeti. „A francia olyan nyelv, amelynek tanulását a speciális kiejtés miatt kisgyermekkorban kell elkezdeni.” Nyári 10 napos sikondai táborozásukon 36 kisdiák vett részt a megye több iskolájából. Van tehát érdeklődés a francia nyelv iránt. Erről bárki meggyőződhet a gyerekek karácsonyi műsorán a Művészetek Házában. Sallai Éva Két éve és egy hónapja működik a Pécsi Orvostudományi Egyetem Orvostörténeti Múzeuma. A legszembetűnőbb változás az akkori és a mostani állapot között, hogy a nyitáskor még be lehetett férni a múzeumba, ma viszont már alig, szinte csak oldalazva közelíthetők meg a vitrinek, a tárlók. Mindennek az az alapvetően örömteli oka, hogy a múzeum a két év alatt népszerű lett, és sok család felajánlotta a múzeum számára a néhai pécsi orvosprofesszorok hagyatékát. Persze, ezek a szakmai és személyes emlékek csak úgy érnek valamit, ha ki lehet állítani őket, viszont rögtön ott tornyosul a nagy kérdőjel, hogy hol. Dr. Benke József, a múzeum vezetője abban reménykedik, hogy az egyetem vezetése is komolyan veszi a zsúfoltság megszüntetésének égető problémáját. Az anyagot cserélni nem lehet, hiszen nem kiállításról, hanem múzeumról van szó, aki egyszer oda bekerült, annak ott is van a helye, nem is beszélve arról, hogy az adományozó család is ezt várja el. Minden esetre további hagyatékok Pécsre kerülése várható, többek között a közelmúltban elhunyt Szentágothai Jánosé, aki saját bevallása szerint szakmai pályájának csúcsát 1944-63 között Pécsett érte el. Megkértem Benke Józsefet, mutasson be néhány fontos darabot a múzeum új szerzeményei közül.-Legutóbb egészen váratlanul a Gyerekklinika két volt vezetőjének családja fordult felénk bizalommal. Heim Pál - akiről egyébként korábban is volt anyagunk - egy leszármazottja adta ide Heim Pálné (Klug Jolán) eljegyzési gyűrűjét, amely méreggyűrű is egyben! Ezen kívül kaptunk korabeli újságkivágásokat, amik elsősorban Heim halálakor jelentek meg, idekerült a családi fényképalbum is, valamint kitüntetések, melyeket Heim professzor még Ferenc Józseftől és IV. Károlytól kapott. Kerpel-Fronius Ödön gyermekgyógyász professzor feleségéről készült szoborportré látható ugyanabban a sarokban; a hírek szerint a szobrász magát a professzort is megmintázta, azonban ez a szobor nincs meg. Szintén biztokunkba került még számos Kerpel-Fronius-levél és egyéb írás. Még megemlíteném az „Egyetemünk története érmeken” című tárlót, mely dr. Sülé Tamás gyűjteménye, és fontos, érdekes része a múzeumnak. Ha sikerülne az egy szinttel feljebb lévő ugyanekkora alap- területű részt megkapnunk (ahol jelenleg az úgynevezett irattár van), akkor ezek a lassan már átlósan álló tárlók kikerülhetnének a folyosóra, s mindjárt több hely lenne - mondja Benke József. Az utolsó kis helyiségben további érdekességek váratnak magukra.- Glatz Oszkár festményei lógnak itt körben a falon, a Pozsonyi Erzsébet Tudomány- egyetem alapítása körül bábáskodó urakat, hölgyeket örökítette meg a művész. Tavaly kerültek elő a régi szekrény háta mögül. Dr. Romváry Ferenc művészettörténész becslése szerint a festmények darabja fél- és egymillió forintot ér. Szerencsére, nem kerültek a kukába. Kérdőn a sarokban álló székre nézek ...-Egy 1880-as évekbeli fogorvosi szék. Egyelőre itt marad - feleli Benke József, és széttárja a kezét. M. K. November 21-én 33. alkalommal rendezték meg a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában és a Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskolában a középiskolások megyei matematikaversenyét 124 diák részvételével. A verseny a pécsi születésű Fejér Lipót nevét viseli, aki kora legjobb matematikusának számított. Az első vetélkedőt 1962-ben Póda Béla, szakfelügyelő szervezte meg, jelenleg a Nagy Lajos gimnázium matematikai munkaközössége látja el ezt a feladatot. A dolgozatok javításában a részvevő középiskolák egy-egy tanára működik közre, hogy így biztosítsák a pártatlanságot. A tét ugyanis nagy. A megyei verseny valamelyik gimnáziumi kategóriájának első három helyezettje a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika és számítástechnika tanári szakára valamint a programozó matematikus és közgazdasági programozó matematikus szakára felvételt nyer. Az idei versenyt a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet anyagilag támogatta. Január 12-én Baranya, Somogy és Tolna megyék legjobb hat harmadikos és hat negyedikes tanulója méri össze tudását a megyei versenyek folytatásaként. Az eredmények: A gimnazisták összesített csapatversenyén a speciális matematika osztályba járó tanulókat felvonultató Janus Pannonius Gimnázium lett az első. Amikor e könyv írásához fogott, nem gondolhatta Já- vorszky Béla, mennyire égetően sürgőssé válik néhány hónap elteltével, hogy minél szélesebb körben ismeretessé váljék beszámolója Skandinávia és Finnország kisebbségi politikájáról: a leírás azokról a jogrendekről, amelyek biztosítani kívánják a kisebbségek etnikai és kulturális fennmaradását. Fontos, hogy megismerjük a demokratikus hagyományaikról nevezetes országok mulasztásait is, hiszen a legutóbbi évtizedekig közöny és nemtörődömség övezte ezt a kérdést ott is, s lám, változtatni lehetett a rossz gyakorlaton. Mert nyilvánvaló, hogy mi ezt a tanulmánykötetet a környező országokban élő magyar kisebbségekre vonatkoztatva is olvassuk, az ösz- szehasonlítás igénye fordította Jávorszky érdeklődését annak idején erre a témára, de ma már talán többet jelenthet szívfájdító-irigylésreméltó Második a Nagy Lajos, harmadik a Leőwey Klára Gimnázium, negyedik a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium, ötödik a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium lett. Egyéni versenyben a III. évfolyamon a két első helyezett Borsos Marian a Janus és Zsubla Gábor a Leőwey Gimnáziumból. Második Lackó Gábor és Sey Gábor a Janusból és Varga Tamás a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumból. A IV. évfolyamon kiemelt első díjat kapott Schdffer Balázs, a Janus Pannonius Gimnázium tanulója. Az első díjat Salk Miklós, a Babits diákja érdemelte ki. Másodikként Kiss Ákos a Kisfaludyból, Németh István a Nagy Lajosból és Spangenberger Judit a komlói Nagy László Gimnáziumból végzett. A szakközépiskolások összesített csapatversenyét a Ziper- novszky Károly Ipari Szakközépiskola nyerte a Széchenyi István Gimnázium és Ipari, Hírközlési Szakközépiskola és a Kazinczy Ferenc Szakközépiskola előtt. Egyéniben a III. évfolyamon Kalmár István a Széchenyiből bizonyult a legjobbnak. Második helyen Sipeki Attila a Ziper- novszky tanulója végzett. A negyedikeseknél Hirdi László a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola tanulója szerezte meg az első helyet. Második Halász Tibor a Kazinczy Szakközépiskolából és Takács Nóra a Radnótiból lett. U. G. példánál az északi minta bemutatása; iránymutatásnak tekinthetjük, ajánlható és megkövetelhető elvek és törvények katalógusának. Ott északon nem született még ehhez hasonló könyv. Nem írta meg senki összefoglalóan az ottani kisebbségek történetét, helyzetük változását az idők folyamán. Jávorszky átfogó képet rajzolt a történelmi népmozgásokról Skandinávián belül, ennek keretében külön szól a zsidók és cigányok bevándorlásáról, s a kisebbségek sorsát nyelvük, kultúrájuk, tudatuk összefüggésében is megvilágítja. Tanulmányából kiderül: céltudatos törvényhozással, intézményes eszközökkel biztosítani lehet a kisebbségek fennmaradását - ez tehát reményt adhat a jövőre nézve de a kisebbségek sorsának kérdése minden államkeretben a legnehezebb kérdések egyike, megoldásához ennek a tudatában kell hozzáfogni. Észak-Európa kisebbségei Mit ígér a Nemzeti Alaptanterv? Nem jelszavakat, hanem követelményeket kívánnak adni A készülő Nemzeti Alaptanterv többször került már a politikai támadások kereszttüzébe. Az elmúlt négy év alatt kidolgozott tervezetekből eddig egyik sem lépett érvénybe. A politikusok úgy látták, nem az ő általuk fontosnak tartott értékek kerülnek a különböző elképzel- késekben megfogalmazásra, a pedagógusoknak pedig nem jelentettek sokkal többet ideológiai jelszógyűjteményeknél. Dr. Ballér Endre egyetemi tanár, a NAT előkészítő bizottságának tagja a Belvárosi Általános Iskolában arról tájékoztatta a pécsi pedagógusokat, hogy talán a következő tanévtől bevezetik a NAT-ot. A bevezetés folyamata eltarthat akár három évig is, és még több esztendő múlik el, ameddig az iskolák teljesen átállnak erre a szabályozásra. Az ideológiai megfogalmazásokat most igyekeztek minél inkább háttérbe szorítani az alkotók, de bizonyos értékek mellett kiállnak. így a demokratikus értékeket, a nemzeti öntudatot, az Európához való tartozás tudatát tartják fontosnak, illetve azt, hogy a gyerekek az emberiség közös problémáival is megismerkedjenek, azokat ma- gukéknak érezzék. A Nemzeti Alaptanterv arra adna lehetőséget, hogy a szigorú, központi irányítás szét- hulltával a különböző pedagógiai programokat végrehajtó iskolák munkája összehasonlítható, a gyerekek tudása mérhető legyen. Ezért megfogalmazza azokat a minimális követelményeket, azt a tananyagot, amit minden tanulónak egy adott életkorban ismernie kell. Azt viszont nem határozza meg, hogy az iskolák miként érik ezt a célt el, hiszen mindenhol eltérőek a helyi körülmények. Más és más felkészültségűek a gyerekek, és a különböző településeken lakó szülők sem ugyanazt várják el a pedagógusoktól. Dr. Ballér Endre elmondta, az iskoláknak kell kidolgozniuk majd a saját, helyi tanterveiket. Meg kell határozniuk, milyen tantárgyakat tanuljanak a gyerekek, az évfolyamok felosztását, az óraszámokat, a taneszközöket, az értékelési módokat. Rendelkezésükre állnak majd előre elkészített „helyi tantervek”. Ezeket a NAT előző tervezeteiben kerettanterveknek nevezték. Ezt a megoldást sok kritika érte, általuk továbbra is fennmaradna a központi irányítás és ellenőrzés. Most az benne az újítás, hogy nem lesz kötelező ezekből választani, hanem az iskolák saját maguk is kidolgozhatnak ilyeneket, vagy átírhatják a készen kapottakat. A szakemberek szerint az iskolák 70-80%-a mégis ezeket fogja egy az egyben átvenni. A NAT nem támogatja a magyar közoktatás több, mint negyven éves gyakorlatát. Olyan átalakulásra próbálja megbátorítani az iskolarendszert, ami nem az eddigi módon szakaszolja a tanulmányokat. Azaz nem a nyolcosztályos, alsó és felsőtagozatból álló általános iskolákat, és nem az ezek munkájára épülő középfokú iskolákat támogatja. Az új elképzelés szerint az alsó alapozó szakasz az első osztálytól a hatodik osztályig tartana. Ezt követné az alsó középfokú szakasz a hetediktől a tizedik osztályig, majd végül a felső középfokú szakasz következne a tizenegyedik és tizenkettedik osztályban. A NAT ezért a hatodik és a tizedik osztály végére iktatna be alapműveltségi vizsgát, ahol mérnék, elérték-e a gyerekek a követelményeket. Természetesen a negyedik és a nyolcadik osztály végére is előírják majd az elérendő célokat. Ezek szerint az érettségi vizsgákat nem szabályozza majd a NAT. Az alaptanterv nem tantárgyakban gondolkodik, hanem műveltségi területekben. A vizsgák sem egy-egy tantárgyra épülnek majd fel. Ennek az a célja, hogy a gyerekekben a különböző tudásterületekről kapott információk egységes képpé álljanak össze. Tíz ilyen műveltségi terület szerepel az elképzelésben. Anyanyelv, élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, természetismeret, Földünk és környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismertek, testnevelés. Az iskolák ezeket fogják a helyi tantervekben tantárgyakra lebontani. A tervek szerint az átlagos gyerekekkel és pedagógusokkal, átlagos feltételek között dolgozó iskolák a NAT követelményeit a tanítási idő 60%-ban fogják teljesíteni. A fennmaradó időt felhasználva tudnak majd a helyi igényekhez alkalmazkodni. U. G. Új értékpapír társaság alakul Új értékpapír társaságot alapít az osztrák Raiffeisen Zentralbank Ag., a Raiffeisen Investment Ag. és az Unicbank Rt. Az erről szóló megállapodás megkötéséről hétfőn tájékoztatták az részvényesek az MTI-t. A Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.-t 500 millió forint alaptőkével hozzák létre, a tervek szerint a cég januárban kezdi meg működését. A társaság teljes körű szolgáltatást fog nyújtani az értékpapírforgalmazás és a befektetési tanácsadás területén. A cég megalakulását követően kérni fogja felvételét a Budapesti Értéktőzsde tagjai közé.
