Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-13 / 343. szám
6 üj Dunántúli napló Riport 1994. december 13., kedd Roland Az osztálytársak, az iskola közössége gyorsan befogadta Rolandot Fotó: Läufer László-Ilyen nincs - szögezem le magamban. Hihetetlen a történet, amit egy feldúlt házaspár ad elő: hetedikes fiuk beállított a gyámügyre, és azt kérte, vegyék őt állami gondozásba. Három órával később az almamel- léki kollégiumba vitték. Erről, mint befejezett tényről kaptak értesítést a szülők ... utólag. A kétszintes, kifogástalanul berendezett ház, az apa becsületes kézszorítása, a magukra erőltetett higgadtság alatti keserűség azt a benyomást kelti, hogy itt hiba történt. Jogilag mindenképpen. És emberileg ...? A küzdő apa Saját szemszögéből világítja meg az eseményeket, de önkritikusan fogalmaz:- Sofőr vagyok Pécsett. Esténként elég későn érek haza. Feleségem három műszakban dolgozik. A kicsi nem napközis. Szeptembertől, mióta a bátyja Barcson tanul az Erdészeti Szakközépiskolában, a kisebbik egyedül volt otthon többnyire. Ez kétségtelen. Dehát kérdem én, hány gyerek él ilyen körülmények között? Sok. Az is igaz, hogy másként kezeltük a na- gyobbikat, akinek jó a bizonyítványa, mint Rolandot, aki állandóan a bukás szélén áll. Nyilván szigorúbban fogtuk, hogy legalább egy szakmát legyen képes kitanulni. Nem tagadom, megesett, hogy fenéken billentettem, vagy lekevertem neki egy pofont, ha úgy adódott. Melyik családban nem fordul elő ilyesmi? Rögtön a gyámügyre szaladni emiatt... Mellesleg fogalmam sincs, honnan vette, hogy ilyen hivatal létezik egyáltalán?! Szeretném, ha megírná az esetünket, nehogy más is így járjon. Beletapostak a családi életünkbe. Kivették a kezünkből a srácot. Lovat adtak alá. Mert mondjuk, most bizonyos feltételek mellett visszaadják, de mi lesz, ha egyszer görbén találok ránézni? Fut megint a gyámügyhöz, és ők védelmükbe veszik?! Az anya szótlan. Hallgatása mögött izzik az indulat. Ki is tör, mihelyt megérintem a kérdéssel: mi a véleménye?- Megtudnám ölni őket - sziszegi könnyes szemmel. Úgy találom, érdemes körüljárni az ügyet, meghallgatni, hogyan látja a többi szereplő? A gyámügyi előadó Gáspár Györgyné arca elborul:- Mai napig nem vagyok meggyőződve róla, helyes volt-e a lépésem, és nem tudom biztosan, mit kellett volna tennem. Ilyen eset még nem fordult elő a húszéves pályafutásom alatt. Reggel idetelefonált egy pedagógus ismerősöm lánya. Lehet, hogy megkeres majd a szomszédjukban lakó fiú. Bajban van, segítsek neki, ha tudok. Ennyi. Aznap a segélyosztás miatt azt sem tudtam, hol áll a fejem. Rengeteg a rászoruló és kiverik a balhét, ha a pénzt nem kapják meg időben. Roland a lehető legrosszabbkor érkezett, délben, egyenesen az iskolából. Csodálkoztam is, mit keres itt egy ilyen gondozott, jól öltözött gyerek. Faggattam, de csak annyit sikerült kiszedni belőle, hogy őt nem szívelik otthon, már aznap este sem akar hazamenni, inkább megszökik, ha nem vesszük őt azonnal állami gondozásba. Arra persze egy percig se gondoltam. Visz- szafordíthatatlan folyamat. Nem vontam be és nem függesztettem fel a szülői felügyelet gyakorlásának jogát sem, de azt láttam, hogy csinálnom kell valamit, mert a gyerek elszánt. Hívtam egy pszichológust, hátha ő többre megy vele. A pszichológus Tóth József még nem egészen fejezte be lélektani tanulmányait. Komoly, jó szándékú fiatalember. Másodállásban a Családsegítő Szolgálatnál dolgozik. Elismeri:- Lehet, hogy a gyámügyi döntés jórészt az én véleményem alapján született. Az biztos, hogy a gyerek krízishelyzetben volt. Létező valami a szorongás, a félelem akkor is, ha felnőtt szemmel nézve alaptalannak tűnik. Nem tudom, mi az igazság. Nem ismerem a családot. Ennek a fiúnak a viselkedése mindenesetre jelzés értékű. Valami zavar van, amit meg kell szűntetni, méghozzá gyakorlott szakember közreműködésével, a szülőkkel együtt. Kiderült, hogy megkülönböztetett a bánásmód a testvérek között, és otthon elégedetlenek a kisebbikkel. Hogy mi volt az utolsó csepp a pohárban? Talán az, hogy Roland segített a szomszédoknak a fa behordásában. Hazahívták vacsorázni és utána már nem engedték vissza, hogy a munkáját befejezze. A szomszédnéni amolyan mentsvár a gyerek életében. Meghallgatta, vigasztalta. Ha tőle eltiltják, akkor már élni sem érdemes. Kilépési fantáziái voltak. Házat épít az erdőben és vasgyűjtéssel tartja fenn magát. Egy kiskamasszal az ő lelkiállapotában minden megeshet.-Miből látszott a „krízis- helyzet”?- Reszketett mint a nyárfalevél és szinte érthetetlenül dadogott. A döbbent iskola- Nem tűnt fel, hogy Roland beszédhibás?- De igen. Három évvel ezelőtt végeztünk egy szűrést, hogy melyik diák szorul logopédiai kezelésre. Roland is köztük volt. Az első foglalkozás után azonban azzal küldték vissza, hogy az ő dadogása nem logopédiai, hanem pszichés, eredetű. Erről a szülő értesült - mondja Kolics Pál igazgató. Kudarcként könyveljük el, hogy bajban volt egy gyerek, és az erre utaló jelek csak akkor kerültek felszínre, amikor a bomba robbant.- Hogyan jellemzi tanítványát az osztályfőnök?-Gyenge adottságú. A minimális követelményeknek is alig képes eleget tenni. Tavaly év végén javítóvizsgára bukott. Különtanárt fogadtak mellé a szülei, így ment át nagynehe- zen. Egyébként kiéhezett a sze- retetre. Csupa közlésvágy. Szinte minden szünetben megkeresett, hogy elmeséljen valami apróságot. A mentsvár a szomszédnéni Kiss Józsefné ugyancsak a Tinódi Iskola alsó tagozatában tanít:- Mióta gyesen van otthon a lányom, sokat beszélgetett a Rolanddal. Neki mondta el a gyerek, hogy szökni készül. Megijedtünk, mi lesz ebből, ha tényleg kiáll a 6-os útra stoppolni és valami kalamajkába keveredik. Ezért tanácsoltuk neki, hogy menjen be inkább a gyámügyre.-Az fel sem merült, hogy erről legelőször a szülőkkel kellene beszélni?- Gondoltunk, de az az igazság, nem voltunk biztosak benne, jót teszünk-e a gyerekkel. Véleményem szerint keményen bántak vele. Meg aztán nem akartuk kitenni magunkat egy esetleges durva elutasításnak.- Haragban vannak?- Nem. Dehogy. Nincsen köztünk rossz viszony. Mondhatnám semmilyen . .. még köszönő viszony is alig.- A szülők szerint az utcájukban főként értelmiségiek laknak. Ők, a munkáscsalád, kilógnak a sorból. Nincsenek befogadva.- Én azt hiszem, inkább ők a zárkózottak, a hozzáférhetetlenek. Abban viszont hibásnak érzem magam, miért nem szóltam előbb itt az iskolában. Együttes erővel talán elkerülhettük volna a tragédiát. Ámbár nem hittük komolyan, hogy ez a szelíd, félénk gyerek tényleg be mer menni a gyámügyre. Hogy Roland szelíd és félénk, ez nem egyezik az elképzelésemmel. Talpraesett kisfiúnak tartom, aki nem szeret tanulni és egy ügyes húzással kivonta magát a szigorú szülői fennhatóság alól. Félénk és dadog? Ez meglep. Egyre jobban érdekel. Milyen is valójában a főszereplő? Vagány kis kópé, aki képes ennyi felnőttet az orránál fogva vezetni, vagy a dadogás, a menekülés valóban figyelemreméltó lelki bántódást jelez. A kollégium Almamelléken a környékbeli falvakból gyűlt össze a hétközi diákotthon tizennyolc lakója. A délutáni tanulás után éppen erdei sétához öltöznek át a hálóteremben. Fesztelenek, játékosak. Eszükben sincs, hogy ledermedjenek, amikor az igazgatóval, Szubotics Miklóssal belépünk. Próbálom kitalálni, melyik az én emberem a fiúk közül! Ez a hamiskás szemű? Az a virgonc? Vagy ez a kis komoly? Esetleg az a kedves bámész ... Bármelyikre inkább tippelnék, mint arra az értelmes arcú, ártatlan szemű kisfiúra, akiről kizárt dolog feltételezni, hogy bajkeverő. Vállára teszem a kezem, miközben átballagunk az irodába. Nem húzódik el, sőt - törlesz- kedés nélkül ugyan -, de csökkenti a távolságot kettőnk között. Tapogatózó megjegyzéssel kezdem a beszélgetést:- Hallom, milyen hőstettet hajtottál végre?! Kutatva néz fel, nem tréfálok-e, de nem fűz hozzá semmit. Nem vádol, nem panaszkodik, ahogy várom. Gyerünk di- rektben:- Miért csináltad?- Erről nem szeretnék beszélni - állja a pillantásomat. Nem megátalkodott, csak komolyan eltökélten. Visszavonulok. Befuccsoltam. Jöhet az ér- tetlen felnőttek szokványos kérdése:- Mi leszel, ha nagy leszel?- Apukám azt mondta, legyek ács, mert jó szakma és lehet vele keresni.- Ezt az apukád mondta. De te .. .- Én is az akarok lenni - vág közbe sietősen - szeretek faragni.-Van egy barkácskészleted. Elhoztad ide is. Ugye? - veti közbe bátorítóan az igazgató. Roland arcán felfénylik az első mosoly.- Ajándékba kaptad? - csúsztatnám családi területre a témát.- A saját pénzemből vettem. Otthon mindig kaptam pénzt, ha kértem. Nem költöttem el az egészet, félreraktam és kerestem is hozzá vasgyűjtéssel, papírgyűjtéssel.-Jártad a házakat és mindenhova becsöngettél?- Dehogy. Csak ahol ismerősök laknak. A mi utcánkban mindenki ismerős - mosolyodik el másodszor a gondterhelt arcocskája.- Szoktál segíteni otthon?-Ami rám volt bízva, azt megcsináltam. A testvérem mindig azt akarta, hogy dolgozzak helyette is. Ami őrá van bízva, azt csinálja meg ő. Nem igaz? - szemében kis ellenséges fény villan. A sértett igazságérzet. Hogy reggelenként ő ment a boltba, megetette a csirkéket és vizet adott a kutyának, azt nem nehezményezi. Egyre ol- dottabban mesél, szalonnasütésről a társaival, meg, hogy hol látott őzet, mert az őzek nappal is kijönnek, ha nem tudnám. A kezdeti feszültség dadogása elsimul, kibontakozik az igazgató jó indulatú tekintetének melegében. Cinkosan összenevetnek, amikor megkérdezem, vannak-e már barátai a kollégiumban is.- Vannak.- Jó neked itt?-Jó.- Voltál már otthon azóta ...?- Voltam. Most otthon is jobb. Végkifejlet-Nincs más dolga a szülőknek, mint péntek estétől hétfő reggelig szeretni, dédelgetni a gyereket - foglalja össze négy- szemközt az igazgató, miért jelenhet Roland esetében megoldást a kollégium. Saját tapasztalatból beszél. Tízévesen Ibafán kezdte a diákotthoni életet, ami Pécsett a gimnáziumban és a főiskolán folytatódott, összesen tizenkét évig.- Állandó a felügyelet, szakértő segítséget kap, ha elakad a tanulásban. Különválasztódik a szeretet, meg a fegyelmezési kényszer, amit a szülői felelősségtudat ró az apára és az anyára egy rosszul tanuló srác esetében. Az ilyesmi könnyen okozhat félreértést, különösen, ha nem az igyekezet hiányzik, hanem esetleg a képesség. Elképzelhető, hogy Roland például dis- lexiás. Hiába értelmes, megjegyez mindent, amit hall, de abból, amit olvas csak nagyon keveset képes felfogni. Ha ez beigazolódik, mindjárt más a helyzet. Különleges bánásmódot igényel. Utána nézünk. Az igazgató, aki kollégiumi nevelő is egyben, megnyugtató egyéniség. Roland szemmel láthatóan biztonságban érzi magát mellette. A kislétszámú osztályokban jut idő egyéni foglalkozásra is. Elevenek az itteni gyerekek, de viselkedésükben nyoma sincs a nagy iskolák folyosóin tapasztalható szertelen vadságnak. Lassan elcsitulnak az indulatok. A lélektan útvesztőiben járatlan szülők javát akarják gyereküknek. Némi felvilágosítás elég hozzá, hogy megértsék; pedagógiai szempontból jobban szolgálja Roland érdekeit, ha Almamelléken marad. Kollégi-, umban, mint a bátyja. Az ő szemében most ez az egyelőség egyik jele. Tépelődöm: nem lehetett volna ugyanezt másként? Kevésbé fájdalmasan? Talán ha három évvel ezelőtt komolyabban veszik azt a dadogást, ha az osztályfőnök nemcsak meghallgat, hanem kérdez is, ha az önkormányzatnál nem szorít éppen a munkaidő vége, ha szomszédnéni jobban bízik a szülőkben . . . merthát mindenki nevelt. De ki figyelt oda? És vajon mindig ilyen jól végződik-e? Rezes Zsuzsa Meghívó egy rendkívüli utazásra Évadnyitó premier a MALEV-nél! 1995. január 9-től március 15-ig tart a MALÉV kedvezményes akciója. Bizonyos feltételekkel Ön szenzációs áron vásárolhat ebben az időszakban repülőjegyeket 29 városba. Például Prága mindössze 15 ezer, Zürich 20 ezer, Amszterdam 25 ezer forintért lesz elérhető. Karácsonyi ajándék a MALÉV-től! 1994. december 1. és 20. között az akcióhoz repülőjegy-utalványok vehetők, tovább csökkentve az engedményes árat 3000 Ft-tal. Az utalvány karácsonyi ajándéknak is kitűnő, amellyel önmagát vagy szeretteit meglepheti. Részletes tájékoztató anyagot kap, ha felkeres bennünket. I Személyesen: Várják Önt a MALÉV jegyirodák és az utazási irodák. ■ Telefonon: MALÉV telefonos értékesítés: 267-4333. I Hangpostán: 266-6044 (Mondja be a jeligét: „MALÉV PREMIER”, és adja meg nevét, pontos címét!) ■ Telefaxon: 117-1971 (Hivatkozzon a MALÉV PREMIER ajánlatra, és írja meg nevét, pontos címét!) I Levélben: Amennyiben kitölti az alábbi kupont, és postázza a megadott címre. Igen, érdekel a MALÉV premier. Kérem, küldjenek részletes tájékoztatót! Név:_________________________________________________________________________________________________ Cím: Kérjük, nyomtatott nagy betűkkel töltse ki a kupont, és küldje a következő címre: MALÉV Rt. Budapest, 3. Pf.: 225. yUMUS^Hunga rian Airlines^ A i
