Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-11 / 341. szám
Ismét divat a kandalló! A nosztalgiahulláin, no meg az energia árak emelése miatt a különböző építőipari bemutatók sztárjai a csodálatos színekben és mintákban pompázó, hatalmas kandallók. A romantikus lelkületű nézelődő maga elé képzel egy meghitt nappalit és benne a meleget árasztó cserépkályhát. A panellakó elsiet egy ilyen bemutatótárgy mellett: sem tere, sem pénze nincs ilyen drága holmira. Fodróczy Tamás, a Zalake- rámia Rt. cserépkályha gyáregység igazgatója nyomban leszögezi: nemcsak a divat, a hasznosság és az esztétikai szépség is közrejátszik kandallóik keresettségében. Nem győzik a megrendelőket kielégíteni. Az ország minden részére viszik az építőanyag-kereskedők, de legnagyobb vevőik a burgenlandiak. Régen az esztergomi gyárral konkuráltak, de ott ma nincs termelés. Az iparművészek egyedi gyártásai elenyészők. A Zala- kerámia évente 3200 darab kandallóhoz való csempét gyárt le. A téli hónapok náluk a csúcsidő. Jelenleg a már lekötött darabokat gyártják. A határidő betartása nehéz, mert megváltoztak a gyártási körülményeik: a zalaegerszegi belvárosban, a Mártírok útján lévő régi, elavult gyáregységből kiköltöztek a Hock János utcába. Az új telephelyük több hektáros. Most épül az üzemcsarnok - közben folyik a termelés. Földgázzal és szakaszos üzemű kemencékkel dolgoznak. Filterrel szűrik a kéményeket, elkészült a szennyvíz ülepítő medence is. Az ólmos kerámia mázakat nem tudják teljesen kiküszöbölni, de csökkentették a bennük lévő ólomtartalmat. A cserépkályha gyártás tradicionális: sok munkafázist kézzel végeznek. Sokan vennék a hordozható cserépkandallót - ennek a gyártása azonban megszűnt, mert a kályhaépítő részlegük kivált. Ádám E. Tiszta vizet öntöttek Barcson a poharakba Az országban egyedülálló módon, példaértékű regionális összefogással épült meg a barcsi víztisztító telep, emelte ki a létesítmény hétvégi átadásakor dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkár-helyettese. A 37,5 millió forintos beruházás ugyanis Baranya, Somogy több vállalkozásának közreműködésével készült el. A siófoki központú Dunántúli Regionális Vízmű éppen egy éve kötött koncessziós szerződést a barcsi önkormányzattal a város vízhálózatának 10 éves üzemeltetésére, azzal a feltétellel, hogy Barcs lakosságát megszabadítják a barnás színű víztől. Az elmúlt években a somogyi településen az ivóvíz minősége gyakran az ihatóság, a felhasználhatóság határán állt, így érthetően a víztisztító telep létrehozása jelentette a legelső feladatot a Vízműnek. A kivitelező, a barcsi Premil Kft. lett, a korszerű svéd mangán-, vas- és gáztalanítási technológiát pedig a pécsi székhelyű Vattenteknik Hungary Kft. biztosította. A víztisztító berendezés 6 különleges méretű tartályát Tabon gyártották, míg a létesítmény tervei ugyancsak a baranyai megyeszékhelyen készültek el. Alig fél év kellett csupán, s az együttműködés eredményeképp Barcson végre mindenki tiszta vizet önthet a poharába. Feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere a Új VDN-nek elmondta, hogy kemény vita várható a jövő évben az üzemeltető DRV és a tulajdonos önkormányzat között a vízdíjak emelését illetően, hiszen a jobb vízminőségnek komoly ára volt. Pálfi Imrétől, a DRV igazgató-helyettesétől ugyanakkor megtudtuk, Somogybán még több, mint 140 település tartozik a siófoki Vízműhöz, s minden ötödik helyen hasonló gondokat kell megoldani. Nos, a nyugati technológiát biztosító pécsi társaságon nem múlik a dolog, hiszen ebben az évben 50 dél-dunántúli és észak-magyarországi településen szereltek fel különböző méretű víztisztító berendezéseket. M. B. E. A víztisztító telep megnyitásának pillanatai - középen dr. Hajós Béla államtitkár-helyettes, jobbra Feigli Ferenc, Barcs polgármestere Fotó: Mészáros B. E. Könyv az arab kalifákról Pécsi szerző műve az iszlám első fél évezredéről Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Kossuth Könyviadó „A világtörténelem nagy alakjai” című sorozatában egy számunkra különleges világot bemutató könyv a nagy arab kalifákról. Szerzője pécsi, dr. Benke József történész, a POTE docense. Arra voltunk kíváncsiak, vajon egy magyar embert mi inspirált arra, hogy az arab világ történelmével foglalkozzon. __- Érdekelt mindig a cionizmus, annak is a Palesztinára orientált irányzatainak története. Ezt kutatva rájöttem, hogy az arabizmus hasonló irányzatainak ismerete nélkül nem érthető meg. Ekkor kezdtem behatóbban foglalkozni az arab világ történetével. Ennek eredménye: Az arabok története című korábban megjelent könyvem. Azt tapasztalom, hogy hazánkban még a történelem szakot végzett embereknek sincs fogalmuk a különböző arab ka- lifátusok történetéről. Az emberek nálunk alig ismerik az iszlámot, vagy éppen félreismerik, és fogalmuk sincs, hogy az iszlám legalább annyira civilizált kultúra, életmód, mint a vallás. S tulajdonképpen az arab világban jelenleg zajló események sem érthetőek meg a múlt ismerete nélkül. A most publikált Arab kalifák című munkám 9 nagy arab uralkodóról szól, a 632. és 961. közötti időszakból. A világtörténelem egyik legnagyobb hódítója Omár, az ezeregyéjszaka legendás uralkodója: Hárun al-Rasíd szerepelnek közöttük. Az író-tudós könyveivel Érdekes például Mohamed ve- jének, Ali kalifának hatalmas testi erejéről szóló történet. A hiteles források szerint úgy védte meg a prófétát a rázúduló csapásoktól, hogy pajzsként felkapott egy olyan kaput, amit nyolc férfi sem tudott felemelni. Ugyanakkor ez a hatalmas erejű Ali volt a próféta szerződéseinek fogalmazója és leírója. Történetük ugyan rendkívül érdekes, én mégis a könyv bevezetőjének két mondatára hívnám fel az olvasók figyelmét. Fotó: Tóth László Az egyik magától Mohamed prófétától származik: „Közösségem nézeteltérése - kegyelem.” Ezzel tulajdonképpen a másként gondolkodás elfogadását hirdette. A másik: „Minden hatalommal felruházott ember, ha barátságból, vagy rokonságból nevez ki egy tisztségviselőt, megcsalja istent, a prófétáját és a muzulmánokat.” Ezt ugyan a 644-ben elhunyt Omár kalifa mondta, de ma sem ártana megszívlelni.-Magyar nyelven ebben a könyvben érzékeltetem először azt a sok ostobaságot, amit Voltaire és Renan, Montesquieu és Buffon, Luther és Maupassant és sokan mások összehordtak az iszlámról és az arabokról. Ez a könyvem egy rövid kis kitérő volt, mert 1987 óta az arab országok függetlenné válása utáni történetének feldolgozásával foglalkozom. Kutatásaim során olyan információkra bukkantam, amelyek engem is megleptek. Például eddig nem volt tudomásom arról, ki finanszírozta az amerikai Marshall-tervet. Csak annyit mondanék, hogy ezzel van összefüggésben az az őrült bombázás, amit az USA 1991. január végén Kuvait és Szaud-Arábia védelmében elkövetett. Ugyancsak meghökkentő volt számomra, hogy az 1973. utáni gazdasági világrendet drámaian befolyásoló olajáremelés nem az akkor zajló arab-izraeli háború következménye volt, hanem még 1972. júniusában, egy AOPEC értekezleten javasolt amerikai manőver, a két rivális gazdasági nagyhatalom, az NSZK és Japán gazdaságának tönkretételére. A most készülő újabb könyvemben - amelynek a címe: Az arab országok története - a jelenlegi 22 arab ország függetlenné válása, zömében második világháború utáni történetét dolgozom fel. Hiszen mindösz- sze két olyan arab ország van, amelyik az első világháború után nyerte el függetlenségét. S. Zs. Hengerzartörok kerültek zár alá Pécsett A magányos lakásbetörő csaknem hatvan otthonba hatolt be másfél hónap alatt Gyanús jeleket észlelt a hazaérkező tulajdonos pécsi, Ily- lyés Gyula utcai lakásában néhány héttel ezelőtt. Bejárati ajtajának nyitásakor furcsa dolgokra lett figyelmes, majd leginkább akkor lepődött meg, amikor látta: szobájának ajtaja sem úgy van kiékelve, ahogy azt ő minden esetben hagyni szokta. Belépve aztán látta, hogy nem véletlenül, a szekrény mellett ugyanis egy idegen fiatalember húzta meg magát. A lakástulajdonos kirohant a lépcsőházba, hogy segítséget hívjon, ám a 22 éves H. Tamás gyorsabbnak bizonyult nála. A pécsi fiú villámgyorsan kifutott a lakásból és másodpercek alatt elhagyta a lépcsőházat. Másnap pedig már folytatta is betöréssorozatát, „a pénznek nincs szaga” jelszóval elsősorban ropogós bankók után kutatva. H. Tamás október negyedikén egynapos szabadságra utazhatott haza a büntetésvégrehajtó intézetből. A szabad élet varázsa azonban úgy elszédítette, hogy esze ágában sem volt a börtönbe visszatérni. Vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt szabtak ki rá büntetést, s ha már szabadlábra került, úgy gondolta: ismét pénzt csinál a hengerzárak nyitásában megmutatkozó tehetségéből. A betörések 99 százalékát a pécsi Kertvárosban, fényes nappal követte el. Általában felment a panelházak legfelső emeletére, és lefelé ballagva azoknak az ajtóknak a nyitásához látott neki, amelyek szemmel láthatóan nem voltak túlbiztosítva. Bejutva aztán szakszerű kutatásba kezdett, és az esetek többségében nem is távozott üres kézzel. Zsákmánya általában hat-nyolcezer forinttól 30 ezerig teijedt. A „sok kicsi sokra megy” elvet valló bűnözőt november 21-én sikerült lefülelni. Szorgalmát bizonyítja, hogy kint létének másfél hónapja alatt csaknem 60 betörést követett el, s az általa okozott kárérték többszázezer forintra tehető. A sértettek bejelentése alapján valószínű, hogy néhány lakásból ékszereket, műszaki cikkeket is eltulajdonított, de a kihallgatásokból úgy tűnik, ezekre nem igazán akar emlékezni. Lebukásának körülményeit azonban bizonyára könnyen fel tudja idézni. Akkor ugyanis kivételesen nem a Kertvárosban, hanem az Uránvárosban igyekezett bejutni egy lakásba, ám a szomszéd megzavarta. Ismét menekülni próbált, de a lakók ezúttal ügyesebbek voltak, ugyanis megtalálták az egyik szint szemétledobója mellett megbúvó ifjú betörőt. Michielutti Rezső főtörzszászlós, a Pécsi Rendőrkapitányság Központi Nyomozó Alosztályának munkatársa a fenti sikeres nyomozás mellett egy ugyancsak hengerzártörő módszerrel dolgozó több tagú betörőbanda bukásáról is beszámolhatott pénteken. Az ő számlájukon mintegy húsz lakás kifosztása van. Lebukásukat követően a két főkolompost, S. Lászlót és L. Zsoltot letartóztatták. Balog Nándor 1994. DECEMBER 11., VASÁRNAP Védik a szerzők jogait Meghökkennek és felháborodnak a különböző apró vendéglátó egységek, panziók, diszkók, üzletek tulajdonosai, mikor megjelennek az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal emberei és jogdíj megfizetésére szólítják fel őket. Sokan méltánytalannak érzik, hogy fizessenek tévéjük, rádiójuk, magnójuk, videójuk után, mert a betérő vendégeknek műsort, zenét szolgáltatnak. Hisz már fizettek - érvelnek sokan - mikor megvették az üzletet, a technikai berendezést, a műsoros kazettákat és a tv, kábel tv, rádió műsor- szórási díját is rendszeresen fizetik. Turnár Attila, az Artisjus pécsi kirendeltségének vezetője fogja össze a baranyai és tolnai ügyfeleket ellenőrző munkatársakat. Mint mondja, a szerzői jog lényege, hogy a mű a szerző engedélye nélkül nem használható fel, nem változtatható meg, arról az alkotó neve hozzájárulása nélkül nem mellőzhető. A felhasználás engedélyezéséért díjazás, jogdíj jár. Nyilvánvaló, hogy a szerzők nem képesek műveik minden egyes felhasználását ellenőrizni, külön-külön előre engedélyezni. Ezért is hozták létre a Szerzői Jogvédő Hivatalt, mely a külföldi és magyar zeneszerzők, szövegírók, valamint más - tudományos, művészeti, szoftverszerzők - jogait összevontan kezeli. A vendéglőkben, koncerteken, diszkókon, kábeltévéken sugárzott műveket gépzene kategóriának nevezik, és ezt meg kell vásárolni a Szerzői Jogvédő Hivataltól. Hogy mennyibe kerül mindez? Függ a helytől - egy vidéki apró kocsma után sokkal kevesebbet számolnak fel, mint egy nagyváros luxus diszkójának. Az összeg naponta 15 forinttól 500 forintig terjedhet. Fizetni kell a strandoknak, szállodáknak, áruházaknak, divatbemutatóknak, aerobic foglalkozásoknak a központilag szolgáltatott zenéért. Sokan vitatják a jogosságát - inkább pereskednek. Jelenleg több mint négyszáz baranyai és tolnai nemfizető ügye vár bírói ítéletre. Ádám Erika Változatlan az útalap reálértéke Nem lesz kisebb jövőre az útalap reálértéke, a kormány, illetve a minisztérium mindent megtesz azért, hogy 1995-ben az üzemanyagok árának e célra elkülönített résszével, továbbá hitelek felvételével az ez évihez hasonló összeget, azaz mintegy 50-55 milliárd forintot költhessenek útak, autópályák, felüljárók, kerékpárutak építésére és korszerűsítésére. Ennek érdekében tettek javaslatot arra, hogy az üzemanyagok literenkénti árából az eddigi 6 forint helyett jövőre ennél többet, 9 forint 50 fillért különítsenek el az útalapba - közölte Kovács Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Főzzünk változatosan! Különleges töltelék. A hagyományosnál kicsit drágább, ezért kifejezetten ünnepi alkalmakra való az alábbi töltelék. Három zsemlyét tejben áztatunk, majd kinyomkodjuk. Teszünk hozzá 2 kockára vágott főtt tojást, 2 nyers tojást, 20 deka darált, és 10 deka kockára vágott pácolt-füstölt pulykacombot vagy mellet. Elkeverjük 1 fej reszelt vöröshagymával, 2 gerezd zúzott fokhagymával, 10 deka darált dióval. Fűszerezzük sóval, borssal és egy csokor apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Pulykát, csirkét, halat és sertésdagadót egyaránt tölthetünk ezzel a diós, pulykahúsos töltelékkel. Hidegen és melegen egyaránt jó. Gyümölcskenyér. Fóliába csomagolva hetekig eláll, ezért már jóval az ünnepek előtt megsüthető a gyümölcskenyér. Hozzávalók: 35 deka rétesliszt, 4 tojás, 20 deka margarin, 20 deka cukor, 1 kiska- nál sütőpor, 2 evőkanál rum, 5 deka mazsola, 5 deka dió, 10 deka bármilyen cukrozott gyümölcs, 10 deka zselécukor, fél citrom reszelt héja. Cukrozott gyümölcs helyett szikkadt lekvárdarabkákat, birssajtot is használhatunk. A margarint a tojások sárgájával és a cukorral habosra kevetjük, hozzá adjuk a kemény habbá vert fehérjéket, beleszitáljuk a sütőporral elkevert lisztet, a reszelt citromhéjat, a lisztbe forgatott darabokra tört diót, a mazsolát, cukrozott gyümölcsöt és zselécukrot. Margarinnal vagy vajjal alaposan kikent, lisztezett őzgerinc formába öntjük a masszát. Forró sütőbe toljuk, de sütés közben a tüzet mérsékeljük. Tűpróbáig sütjük. Csak hidegen szeleteljük. W. M. Új VDN 5 1 4 i
