Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-11 / 341. szám

Ismét divat a kandalló! A nosztalgiahulláin, no meg az energia árak emelése miatt a különböző építőipari bemu­tatók sztárjai a csodálatos szí­nekben és mintákban pom­pázó, hatalmas kandallók. A romantikus lelkületű nézelődő maga elé képzel egy meghitt nappalit és benne a meleget árasztó cserépkályhát. A pa­nellakó elsiet egy ilyen bemu­tatótárgy mellett: sem tere, sem pénze nincs ilyen drága holmira. Fodróczy Tamás, a Zalake- rámia Rt. cserépkályha gyár­egység igazgatója nyomban leszögezi: nemcsak a divat, a hasznosság és az esztétikai szépség is közrejátszik kandal­lóik keresettségében. Nem győzik a megrendelőket kielé­gíteni. Az ország minden ré­szére viszik az építőanyag-ke­reskedők, de legnagyobb ve­vőik a burgenlandiak. Régen az esztergomi gyárral konku­ráltak, de ott ma nincs terme­lés. Az iparművészek egyedi gyártásai elenyészők. A Zala- kerámia évente 3200 darab kandallóhoz való csempét gyárt le. A téli hónapok náluk a csúcsidő. Jelenleg a már lekö­tött darabokat gyártják. A ha­táridő betartása nehéz, mert megváltoztak a gyártási kö­rülményeik: a zalaegerszegi belvárosban, a Mártírok útján lévő régi, elavult gyáregy­ségből kiköltöztek a Hock Já­nos utcába. Az új telephelyük több hektáros. Most épül az üzemcsarnok - közben folyik a termelés. Földgázzal és sza­kaszos üzemű kemencékkel dolgoznak. Filterrel szűrik a kéményeket, elkészült a szennyvíz ülepítő medence is. Az ólmos kerámia mázakat nem tudják teljesen kiküszö­bölni, de csökkentették a ben­nük lévő ólomtartalmat. A cserépkályha gyártás tra­dicionális: sok munkafázist kézzel végeznek. Sokan ven­nék a hordozható cserépkan­dallót - ennek a gyártása azonban megszűnt, mert a kályhaépítő részlegük ki­vált. Ádám E. Tiszta vizet öntöttek Barcson a poharakba Az országban egyedülálló módon, példaértékű regionális összefogással épült meg a bar­csi víztisztító telep, emelte ki a létesítmény hétvégi átadásakor dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium államtitkár-helyettese. A 37,5 millió forintos beruházás ugyanis Baranya, Somogy több vállalkozásának közreműködé­sével készült el. A siófoki központú Dunán­túli Regionális Vízmű éppen egy éve kötött koncessziós szerződést a barcsi önkormány­zattal a város vízhálózatának 10 éves üzemeltetésére, azzal a fel­tétellel, hogy Barcs lakosságát megszabadítják a barnás színű víztől. Az elmúlt években a so­mogyi településen az ivóvíz minősége gyakran az ihatóság, a felhasználhatóság határán állt, így érthetően a víztisztító telep létrehozása jelentette a legelső feladatot a Vízműnek. A kivite­lező, a barcsi Premil Kft. lett, a korszerű svéd mangán-, vas- és gáztalanítási technológiát pedig a pécsi székhelyű Vattenteknik Hungary Kft. biztosította. A víztisztító berendezés 6 külön­leges méretű tartályát Tabon gyártották, míg a létesítmény tervei ugyancsak a baranyai megyeszékhelyen készültek el. Alig fél év kellett csupán, s az együttműködés eredményeképp Barcson végre mindenki tiszta vizet önthet a poharába. Feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere a Új VDN-nek el­mondta, hogy kemény vita vár­ható a jövő évben az üzemeltető DRV és a tulajdonos önkor­mányzat között a vízdíjak eme­lését illetően, hiszen a jobb vízminőségnek komoly ára volt. Pálfi Imrétől, a DRV igaz­gató-helyettesétől ugyanakkor megtudtuk, Somogybán még több, mint 140 település tarto­zik a siófoki Vízműhöz, s min­den ötödik helyen hasonló gondokat kell megoldani. Nos, a nyugati technológiát biztosító pécsi társaságon nem múlik a dolog, hiszen ebben az évben 50 dél-dunántúli és észak-ma­gyarországi településen szerel­tek fel különböző méretű víz­tisztító berendezéseket. M. B. E. A víztisztító telep megnyitásának pillanatai - középen dr. Ha­jós Béla államtitkár-helyettes, jobbra Feigli Ferenc, Barcs pol­gármestere Fotó: Mészáros B. E. Könyv az arab kalifákról Pécsi szerző műve az iszlám első fél évezredéről Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Kossuth Könyviadó „A világtörténelem nagy alakjai” című sorozatában egy szá­munkra különleges világot be­mutató könyv a nagy arab kali­fákról. Szerzője pécsi, dr. Benke József történész, a POTE docense. Arra voltunk kíván­csiak, vajon egy magyar embert mi inspirált arra, hogy az arab világ történelmével foglalkoz­zon. __- Érdekelt mindig a cioniz­mus, annak is a Palesztinára orientált irányzatainak törté­nete. Ezt kutatva rájöttem, hogy az arabizmus hasonló irányzata­inak ismerete nélkül nem ért­hető meg. Ekkor kezdtem beha­tóbban foglalkozni az arab világ történetével. Ennek eredménye: Az arabok története című ko­rábban megjelent könyvem. Azt tapasztalom, hogy ha­zánkban még a történelem sza­kot végzett embereknek sincs fogalmuk a különböző arab ka- lifátusok történetéről. Az embe­rek nálunk alig ismerik az isz­lámot, vagy éppen félreismerik, és fogalmuk sincs, hogy az isz­lám legalább annyira civilizált kultúra, életmód, mint a vallás. S tulajdonképpen az arab világ­ban jelenleg zajló események sem érthetőek meg a múlt isme­rete nélkül. A most publikált Arab kali­fák című munkám 9 nagy arab uralkodóról szól, a 632. és 961. közötti időszakból. A világtör­ténelem egyik legnagyobb hódí­tója Omár, az ezeregyéjszaka legendás uralkodója: Hárun al-Rasíd szerepelnek közöttük. Az író-tudós könyveivel Érdekes például Mohamed ve- jének, Ali kalifának hatalmas testi erejéről szóló történet. A hiteles források szerint úgy védte meg a prófétát a rázúduló csapásoktól, hogy pajzsként felkapott egy olyan kaput, amit nyolc férfi sem tudott felemelni. Ugyanakkor ez a hatalmas erejű Ali volt a próféta szerződései­nek fogalmazója és leírója. Történetük ugyan rendkívül érdekes, én mégis a könyv be­vezetőjének két mondatára hív­nám fel az olvasók figyelmét. Fotó: Tóth László Az egyik magától Mohamed prófétától származik: „Közös­ségem nézeteltérése - kegye­lem.” Ezzel tulajdonképpen a másként gondolkodás elfogadá­sát hirdette. A másik: „Minden hatalommal felruházott ember, ha barátságból, vagy rokonság­ból nevez ki egy tisztségviselőt, megcsalja istent, a prófétáját és a muzulmánokat.” Ezt ugyan a 644-ben elhunyt Omár kalifa mondta, de ma sem ártana meg­szívlelni.-Magyar nyelven ebben a könyvben érzékeltetem először azt a sok ostobaságot, amit Vol­taire és Renan, Montesquieu és Buffon, Luther és Maupassant és sokan mások összehordtak az iszlámról és az arabokról. Ez a könyvem egy rövid kis kitérő volt, mert 1987 óta az arab or­szágok függetlenné válása utáni történetének feldolgozásával foglalkozom. Kutatásaim során olyan információkra bukkan­tam, amelyek engem is meglep­tek. Például eddig nem volt tu­domásom arról, ki finanszírozta az amerikai Marshall-tervet. Csak annyit mondanék, hogy ezzel van összefüggésben az az őrült bombázás, amit az USA 1991. január végén Kuvait és Szaud-Arábia védelmében el­követett. Ugyancsak meghökkentő volt számomra, hogy az 1973. utáni gazdasági világrendet drámaian befolyásoló olajár­emelés nem az akkor zajló arab-izraeli háború következ­ménye volt, hanem még 1972. júniusában, egy AOPEC érte­kezleten javasolt amerikai ma­nőver, a két rivális gazdasági nagyhatalom, az NSZK és Ja­pán gazdaságának tönkretéte­lére. A most készülő újabb köny­vemben - amelynek a címe: Az arab országok története - a je­lenlegi 22 arab ország függet­lenné válása, zömében második világháború utáni történetét dolgozom fel. Hiszen mindösz- sze két olyan arab ország van, amelyik az első világháború után nyerte el függetlenségét. S. Zs. Hengerzartörok kerültek zár alá Pécsett A magányos lakásbetörő csaknem hatvan otthonba hatolt be másfél hónap alatt Gyanús jeleket észlelt a ha­zaérkező tulajdonos pécsi, Ily- lyés Gyula utcai lakásában né­hány héttel ezelőtt. Bejárati aj­tajának nyitásakor furcsa dol­gokra lett figyelmes, majd leg­inkább akkor lepődött meg, amikor látta: szobájának ajtaja sem úgy van kiékelve, ahogy azt ő minden esetben hagyni szokta. Belépve aztán látta, hogy nem véletlenül, a szekrény mellett ugyanis egy idegen fia­talember húzta meg magát. A lakástulajdonos kirohant a lépcsőházba, hogy segítséget hívjon, ám a 22 éves H. Tamás gyorsabbnak bizonyult nála. A pécsi fiú villámgyorsan kifutott a lakásból és másodpercek alatt elhagyta a lépcsőházat. Másnap pedig már folytatta is betörésso­rozatát, „a pénznek nincs szaga” jelszóval elsősorban ro­pogós bankók után kutatva. H. Tamás október negyedi­kén egynapos szabadságra utazhatott haza a büntetésvég­rehajtó intézetből. A szabad élet varázsa azonban úgy elszédí­tette, hogy esze ágában sem volt a börtönbe visszatérni. Vagyon elleni bűncselekmények elköve­tése miatt szabtak ki rá bünte­tést, s ha már szabadlábra ke­rült, úgy gondolta: ismét pénzt csinál a hengerzárak nyitásában megmutatkozó tehetségéből. A betörések 99 százalékát a pécsi Kertvárosban, fényes nappal követte el. Általában felment a panelházak legfelső emeletére, és lefelé ballagva azoknak az ajtóknak a nyitásá­hoz látott neki, amelyek szem­mel láthatóan nem voltak túlbiz­tosítva. Bejutva aztán szakszerű kutatásba kezdett, és az esetek többségében nem is távozott üres kézzel. Zsákmánya általá­ban hat-nyolcezer forinttól 30 ezerig teijedt. A „sok kicsi sokra megy” el­vet valló bűnözőt november 21-én sikerült lefülelni. Szor­galmát bizonyítja, hogy kint lé­tének másfél hónapja alatt csaknem 60 betörést követett el, s az általa okozott kárérték többszázezer forintra tehető. A sértettek bejelentése alapján va­lószínű, hogy néhány lakásból ékszereket, műszaki cikkeket is eltulajdonított, de a kihallgatá­sokból úgy tűnik, ezekre nem igazán akar emlékezni. Lebukásának körülményeit azonban bizonyára könnyen fel tudja idézni. Akkor ugyanis ki­vételesen nem a Kertvárosban, hanem az Uránvárosban igye­kezett bejutni egy lakásba, ám a szomszéd megzavarta. Ismét menekülni próbált, de a lakók ezúttal ügyesebbek voltak, ugyanis megtalálták az egyik szint szemétledobója mellett megbúvó ifjú betörőt. Michielutti Rezső főtörz­szászlós, a Pécsi Rendőrkapi­tányság Központi Nyomozó Alosztályának munkatársa a fenti sikeres nyomozás mellett egy ugyancsak hengerzártörő módszerrel dolgozó több tagú betörőbanda bukásáról is be­számolhatott pénteken. Az ő számlájukon mintegy húsz la­kás kifosztása van. Lebukásukat követően a két főkolompost, S. Lászlót és L. Zsoltot letartóztat­ták. Balog Nándor 1994. DECEMBER 11., VASÁRNAP Védik a szerzők jogait Meghökkennek és felhábo­rodnak a különböző apró ven­déglátó egységek, panziók, diszkók, üzletek tulajdonosai, mikor megjelennek az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal embe­rei és jogdíj megfizetésére szó­lítják fel őket. Sokan méltányta­lannak érzik, hogy fizessenek tévéjük, rádiójuk, magnójuk, videójuk után, mert a betérő vendégeknek műsort, zenét szolgáltatnak. Hisz már fizettek - érvelnek sokan - mikor meg­vették az üzletet, a technikai be­rendezést, a műsoros kazettákat és a tv, kábel tv, rádió műsor- szórási díját is rendszeresen fi­zetik. Turnár Attila, az Artisjus pé­csi kirendeltségének vezetője fogja össze a baranyai és tolnai ügyfeleket ellenőrző munkatár­sakat. Mint mondja, a szerzői jog lényege, hogy a mű a szerző engedélye nélkül nem használ­ható fel, nem változtatható meg, arról az alkotó neve hozzájáru­lása nélkül nem mellőzhető. A felhasználás engedélyezéséért díjazás, jogdíj jár. Nyilvánvaló, hogy a szerzők nem képesek műveik minden egyes felhasz­nálását ellenőrizni, külön-külön előre engedélyezni. Ezért is hozták létre a Szerzői Jogvédő Hivatalt, mely a külföldi és ma­gyar zeneszerzők, szövegírók, valamint más - tudományos, művészeti, szoftverszerzők - jogait összevontan kezeli. A vendéglőkben, koncerte­ken, diszkókon, kábeltévéken sugárzott műveket gépzene ka­tegóriának nevezik, és ezt meg kell vásárolni a Szerzői Jogvédő Hivataltól. Hogy mennyibe ke­rül mindez? Függ a helytől - egy vidéki apró kocsma után sokkal kevesebbet számolnak fel, mint egy nagyváros luxus diszkójának. Az összeg naponta 15 forinttól 500 forintig terjed­het. Fizetni kell a strandoknak, szállodáknak, áruházaknak, di­vatbemutatóknak, aerobic fog­lalkozásoknak a központilag szolgáltatott zenéért. Sokan vitatják a jogosságát - inkább pereskednek. Jelenleg több mint négyszáz baranyai és tolnai nemfizető ügye vár bírói ítéletre. Ádám Erika Változatlan az útalap reálértéke Nem lesz kisebb jövőre az útalap reálértéke, a kormány, illetve a minisztérium mindent megtesz azért, hogy 1995-ben az üzemanyagok árának e célra elkülönített résszével, továbbá hitelek felvételével az ez évi­hez hasonló összeget, azaz mintegy 50-55 milliárd forin­tot költhessenek útak, autópá­lyák, felüljárók, kerékpárutak építésére és korszerűsítésére. Ennek érdekében tettek javas­latot arra, hogy az üzemanya­gok literenkénti árából az ed­digi 6 forint helyett jövőre en­nél többet, 9 forint 50 fillért különítsenek el az útalapba - közölte Kovács Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Főzzünk változatosan! Különleges töltelék. A ha­gyományosnál kicsit drágább, ezért kifejezetten ünnepi al­kalmakra való az alábbi tölte­lék. Három zsemlyét tejben áz­tatunk, majd kinyomkodjuk. Teszünk hozzá 2 kockára vá­gott főtt tojást, 2 nyers tojást, 20 deka darált, és 10 deka kockára vágott pácolt-füstölt pulykacombot vagy mellet. Elkeverjük 1 fej reszelt vörös­hagymával, 2 gerezd zúzott fokhagymával, 10 deka darált dióval. Fűszerezzük sóval, borssal és egy csokor apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Pulykát, csirkét, halat és ser­tésdagadót egyaránt tölthetünk ezzel a diós, pulykahúsos töl­telékkel. Hidegen és melegen egyaránt jó. Gyümölcskenyér. Fóliába csomagolva hetekig eláll, ezért már jóval az ünnepek előtt megsüthető a gyümölcske­nyér. Hozzávalók: 35 deka ré­tesliszt, 4 tojás, 20 deka mar­garin, 20 deka cukor, 1 kiska- nál sütőpor, 2 evőkanál rum, 5 deka mazsola, 5 deka dió, 10 deka bármilyen cukrozott gyümölcs, 10 deka zselécukor, fél citrom reszelt héja. Cukro­zott gyümölcs helyett szikkadt lekvárdarabkákat, birssajtot is használhatunk. A margarint a tojások sárgájával és a cukor­ral habosra kevetjük, hozzá adjuk a kemény habbá vert fe­hérjéket, beleszitáljuk a sütő­porral elkevert lisztet, a reszelt citromhéjat, a lisztbe forgatott darabokra tört diót, a mazsolát, cukrozott gyümölcsöt és zse­lécukrot. Margarinnal vagy vajjal alaposan kikent, liszte­zett őzgerinc formába öntjük a masszát. Forró sütőbe toljuk, de sütés közben a tüzet mérsé­keljük. Tűpróbáig sütjük. Csak hidegen szeleteljük. W. M. Új VDN 5 1 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents