Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-10 / 340. szám

1994. december 10., szombat Kultúra új Dunántúli napló 15 „Nincs semmiféle lelki kényszer” Beszélgetés Balog Miklóssal, a Baptista Egyház Dunántúli Misszió-kerületének elnökével A baptizmus a viszonylag fiatal vallások közé tartozik, Ma­gyarországon csupán 1905 óta ismerik el hivatalosan. A protes­táns egyházak között a baptista a legkisebb: híveinek száma a világon megközelíti a 40 milliót, Magyarországon a 12 ezret. Az egykori üldöztetések okairól, e vallásfelekezet életéről, az ál­lammal, a többi egyházzal való kapcsolatról, erkölcsről beszél­gettem a 60 éves Balog Miklóssal, a Baptista Egyház Dunántúli Misszió-kerületének elnökével, a pécsi gyülekezet lelkipászto­rával, aki magyar-történelem szakos bölcsésztanári diplomával a zsebében 1961-ben végzett a Teológiai Szemináriumban, s az­óta szolgálja a híveket. 125 ÉVES AZ OFFI Nem minden hiteles, ami annak látszik- Lelkész úr. Ha meggondol­juk, hogy a protestantizmus egyik ágaként, a kálvini refor­máció ideológiájához nagyon közel álló baptista felekezetek Nyugat-Európában már három­száz évvel ezelőtt kialakultak, akkor meglehetősen későinek tűnik e vallás hazai elismerése. Mi volt ennek az oka?- Társadalmi és politikai okok is közrejátszottak, de fő­leg egyháziak. A már kialakult nagy reformátori egyházak rendkívüli módon őrködtek, hogy a szerintük idegen tanítás, a baptizmus ne terjedjen. Ré­vész Imre reformációról szóló könyvében írja, hogy „voltak évek, amikor kérdésnek lehetett tekinteni, hogy nem anabaptista értelemben reformálódik-e egész Közép-Európa ... Már csak ezért is természetes, hogy az anabaptisták nem csak a régi egyház, de a reformátori fő irá­nyok híveinél sem számíthattak kíméletre. Az anabaptisták ke­gyetlen üldözésében, fegyverrel való irtásában néha az új refor­mátori irányzatok még a ko­rábbi katolicizmuson is túltet­tek.” A történelmi gyökereink az anabaptistákhoz vezetnek, hi­szen az anabaptizmus tulajdon­képpen azt jelenti - újrakeresz- telők. A szó valós értelmében mi is újrakeresztelők vagyunk azokban az esetekben, ha más egyházakból jönnek át hozzánk, mert mi a csecsemő keresztsé- get nem ismerjük el. A baptista az újszövetségi Biblia eredeti görög nyelvén: bementett, azaz víz alá bemerítéssel megkeresz­telt egyént jelent.-A baptizmus igazából az Egyesült Államokban vált, ha lehet egyáltalán így fogalmazni, népszerű vallássá. Miért?- Nagy szabadságot biztosí­tottak a kivándorolt emberek­nek, így korlátlan lehetőség volt missziózásra, evangelizálásra, s egyre több hitvallót szereztek. Olyanokat, akik felnőtt fejjel szabadon, kényszer és üldözte­téstől való tartás nélkül fogad­hatták el a baptizmus tanításait.- Hallani olyan véleményt, hogy önöket bőséges támoga­tásban részesítik a tengeren túli gazdag lelkitársaik.- A bőséges jelzőt nyugodtan el lehet felejteni tudniillik bősé­gesen soha nem támogattak bennünket. Az igaz, hogy segít­séget kaptunk, főleg templomok építéséhez, de azt mondták a Fodor Gábor válaszlevele Kár volna még lemondani az Egyetemi Színpad sorsa körül kialakult konfliktus jogi és tar­talmi rendezéséről - tartal­mazza Fodor Gábor művelődési miniszter válaszlevele, amelyet Puskás Tamáshoz, a színpad volt igazgatójához írt. Az Egye­temi Színpad eddig olyan fontos műhelye volt Budapest művé­szeti életének, amelynek to­vábbi sorsa nem tekinthető szi­gorúan az egyetem belügyének. Fodor igazat ad Puskás Tamás­nak abban, hogy - a közalkal­mazottak jogállásáról szóló tör­vénynek megfelelően - pályáza­tot kellett volna kiírni az igazga­tói állásra. A miniszter állás­pontjáról Szabó Miklós rektort is tájékoztatta. Az Egyetemi Tanács december 12-én dönt ar­ról, visszaállítja-e az Egyetemi Színpad függetlenségét - tu­datta Puskás Tamás. nagyon keményen dolgozó amerikai testvéreink, hogy a tervezett objektum felépítésé­hez szükséges pénz nyolcvan százalékát mutassátok fel, s mi hozzáadjuk a húsz százalékot. Gazdasági kérdésekben azért ők Balog Miklós lelkipásztor nem voltak tájékozatlanok. A pécsi gyülekezet temploma is úgy épült fel tíz évvel ezelőtt, hogy a szükséges pénz javaré­szét a hívők teremtették elő, volt aki még hitelt, kölcsönt is felvett, s betette a közösbe, má­sok közösségi munkát vállaltak, így szakipari, illetve segéd­munkára nem kellett költeni.-Ez azt is bizonyítja, hogy szoros a baptisták közösségi ér­zése. Ez összefüggésben lehet az igen demokratikusnak tűnő mű­ködéssel?- S az a legszebb az egész­ben, hogy nincs semmiféle lelki kényszer: aki tud segíteni elfo­gadjuk, aki nem, attól nem kér­jük számon, hogy miért nem. A működésünket illetően valóban nagy a demokrácia, olyannyira, hogy például a lelkipásztorokat nem az úgynevezett püspöki rendszer nevezi ki, hanem a Sokat írt és sokat írtak róla: ő Lengyel László a közgazdász, a politológus, az író. Tagja volt a rendszerváltás előestéjén a pártból kizárt „Négyek Bandá­jának”. Volt tanácsadója és po­litikai ellenfele Antall József egykori miniszterelnöknek, aki végül egy veszprémi előadásán elhangzott kijelentéséért felje­lentette. Később Horn Gyula miniszterelnök tanácsadó testü­letének volt a tagja, ameddig ér­telmét látta. Evek óta a Pénz­ügykutató Részvénytársaság el­nöke. „Korunkba zárva” című groteszk arcképcsarnoka a na­pokban került a boltokba.-Hogyan lett a „négyek” egyike? Mi a véleménye a másik három kizárt társa politikai „karrierjéről” ?- A véletlen, no és a pártköz­pont döntésének köszönhetően kerültem a kizártak listájára. Ahogy tudom, 80 ember közül választották ki négyünket. Ez volt a végső üzenet, az akkori hatalom a mi példánkon akarta gyülekezet hívja. Akár tízet is felkérhetnek bemutatkozó szol­gálatra, s közülük válogatja ki a gyülekezeti közgyűlés titkos szavazással - nyolcvan százalék alatti akarat nyilvánítás alatt nem igen vállalják a lelkészek - a legmegfelelőbbet. A legfonto­sabb, hogy mind a két félnek, a gyülekezetnek és a lelkipász­tornak is szabad döntési joga van.- Lelkész úr, hogyan látja: a 20. század vége felé a baptista egyház megtalálta a helyét?-Azt kell, hogy mondjam, igen. Az 1905-ben megfogal­mazott és benyújtott úgyneve­zett ócsai hitvallásunkban meg­Löffler Gábor felvétele fogalmaztuk, hogy amit a Biblia mond az ősgyülekezet alakulá­sáról, szervezettségéről, azt mi a lehető legegyszerűbb módon igyekszünk leképezni, termé­szetesen figyelembe véve az azóta megváltozott történelmi, ' társadalmi helyzetet.- Milyen a kapcsolatuk az ál­lammal?- Mindig jó volt, minden ál­lamrendszerrel, még az úgyne­vezett szocializmus időszaká­ban is. Nekünk óriási szabadsá­got biztosított a gyülekezetek autonómiája, mert ehhez ra­gaszkodtunk. Az viszont tény, ahhoz, hogy a „végeken”, vidé­ken dolgozni lehessen, bizo­nyos fokig meg kellett alkudni az egyház vezetőinek, de ők is tudták, mi is tudtuk, hogy ez a kompromisszum biztosítja, hogy „lent” ne szóljanak bele még a lelkipásztor hívásba, vá­megmutatni, hogy még mindig van ereje. Olyan embereken akart példát statuálni, akik mö­gött sokan álltak. Bihari Mihály azidőtájt a reform-szocialisták­nak és a jogászoknak, Király Zoltán a vidéki értelmiségiek­nek és az újságíróknak, Bíró Zoltán a népi íróknak és az ak­kor alakuló, formálódó MDF- nek, jómagam a reform-köz­gazdászoknak voltam zászlóvi­vője. Különböző helyről indul­tunk, nem csoda, hogy ahányan voltunk, annyifelé mentünk. Ki­rály Zoltánt becsülöm, amiért a magyar pártvezérek közt egye­dülállóan levonta a választási kudarc konzekvenciáit, ugyan­akkor sajnálom,, hogy ez a vele­jéig politikus ember önkéntes il­legalitásba vonult. Bíró Zoltán következetessége ellenére is - vagy talán épp ezért - a politi­lasztásba sem. S tudja, akkor sem voltak kevesebben a temp­lomban, mert aki igazán meg akart térni, s abbahagyni bűnös, kicsapongó, iszákos, házasság­törő életét, az akkor is elhagy­hatta. Ezek a külső társadalmi keretek ezt a belső megszente- lődést, Istennek odaszánást nem akadályozták.- Már-már idillinek tűnnek az akkori esztendőkben átéltek.- Arról azért nincs szó, hi­szen az akkori uralkodó ideoló­gia egyik alaptétele volt az egy­házak fokozatos megszünteté­sére vonatkozó törekvés, de ép­pen ez erősítette meg az igazi hívőket hitükben. Azt pedig most nem szeretném részle­tezni, hogy lelkésszé válásom óta mi mindenen mentem ke­resztül óvónő feleségemmel, mert ma divat panaszkodni. Annyit azonban elmondok, hogy még a nyolcvanas évek­ben is rendszeresen jöttek hoz­zám a rendőrségtől, úgymond beszélgetni.- Milyen a viszonyuk a többi egyházzal?- Igyekeztünk jó kapcsolato­kat ápolni, s ez különösen az elmúlt rendszerben vált igen szorossá. Ugyanis kimondva, kimondatlanul azért az akkori hatalomnak valamennyi egyház az ellensége volt, s ez közelebb hozott egymáshoz bennünket. Az ökumenikus mozgalmak is elősegítették, hogy azt keres­sük, amiben közösek vagyunk. Különösen január harmadik he­tében, az imahéten, amikor egymás szószékein szolgálunk, s tudatosan úgy osztjuk be egymást, hogy protestáns temp­lomban katolikus igeszóló le­gyen, s fordítva. Jómagam is hirdettem igét a pécsi belvárosi templomban és a Bazilikában.-Hogyan látja a baptizmus jövőjét Magyarországon ? Szük­ségét látja-e valamilyen újítás­nak?- Semmi újítás nem kell ne­künk! Csak jobban visszatér­nünk és ragaszkodnunk az ere­deti apostoli gyakorlathoz: bát­ran, elkötelezetten bizonyságot tenni arról, hogy kicsoda ne­künk Jézus Krisztus, s mit munkált az életünkben.- Nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi válságban is élünk....- A világ, az ország erkölcsi válságát nagy tömegben nem lehet orvosolni. A válságban lé­vők problémáját csak szemé­lyenként lehet megoldani, s azok akik a Krisztushoz csatla­kozás alapján tették meg, só­ként és világosságként működ­nek környezetükben. Szinte lai­kus gyóntatópapjai munkatársa­iknak, s már abban is segítenek, hogy meghallgatják a másikat. S ez a vallási alap, a hit azért nagy erőt ad a tisztességes, be­csületes élethez. Roszprim Nándor kai élet perifériájára szorult, míg Bihari most az MSZP kép­viselőjeként bontogathatja újra „szárnyait”.- Önt az 1993-ban Vesz­prémben tartott előadásán el­hangzott egyetlen mondatáért Antall József beperelte. A Leg­felső Bíróság a napokban hozott döntése szerint ön nem bűnös. Elégedett az ítélettel?- A Legfelső Bíróság döntése a védekezésem azon pontján alapult, hogy senkit nem sértett a kijelentésem, csupán egy helyzetet minősítettem. A bíró­ság azt ismerte el, hogy nincs konkrét sértett. Ez azonban már csupán az én személyes meg- ítéltetésem szempontjából szá­mít. Folytathatnám a brüsszeli nemzetközi bíróságon, de nem lenne jó, ha Magyarországról az a kép élne a külföldiekben, A határok átjárhatóságával, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok bővülésével robbanássze­rűen megnőtt az igény a hiteles szakfordítások iránt. Ettől elvá­laszthatatlan a fordítások hitele­sítése, amelynek klasszikus te­rülete a családjog (házasságkö­tés, gyerekszületés, örökbefo­gadás), de a diplomák, munka- vállalási engedélyek honosítása is hiteles vagy hitelesített szak- fordítást igényel. A hitelesítés azt jelenti, hogy az állam garanciát vállal az irat pontos fordításáért. Ezt tehát csak olyan szervezet végezheti, amely állami jogosítvánnyal rendelkezik erre a tevékeny­ségre. Ezt a felelősségteljes fel­adatot látja el immár 125 éve az Országos Fordító és Fordításhi­telesítő Iroda, az OFFI. Ezt azért kell kiemelni, mert egyre több magánjordító és fordítói­roda hirdeti szolgáltatásai kö­zött „a hiteles fordítást és a for­dításhitelesítést”, holott erre nem jogosultak.- 1869-ben azzal a céllal hozták létre az irodát, hogy a sok nemzetiségű országban a német, a szlovák, a román és a szerb anyanyelvű lakosság számára is közérthetővé tegyék az újonnan született törvényeket és a mindennapi életben fontos rendeleteket - mondja Szappa­nos Géza, az iroda vezérigazga­tója. - Ma már az OFFI-nak Hetvennégy újabb rádió- és tévéfrekvenciára pályázhatnak kereskedelmi jellegű helyi stú­diók a kultuszminisztérium mi­nap megjelent kiírása szerint. Két AM-mikro csatorna is sze­repel az elnyerhető sugárzóhe­lyek között - mondotta Őri And­rás, az Antenna Hungária sajtó- szóvivője. A sokáig monopol­helyzetet élvező Műsorszóró és Hírközlési Vállalat engedélyt kapott, hogy 12-ről 20 csator­nára bővítse ezt a szolgáltatását. A kereskedelmi jellegű, helyi stúdiók létesítésére kiírt pályázat 149 nyertese 104 frekvencián működhet, értelemszerűen az engedélyeknek mintegy har­mada osztozni kényszerül az éteri útpályákon - Budapesten, vidéken egyaránt. Háromne­gyedrészt még ma is az Antenna Hungária a rádió- és televízióa­dók gazdája, az adók egynegye­dét azonban már bérbe adta. A szóvivő szerint egy 10 wattos URH rádióadó havi bérleti díja mintegy 15-20 ezer forint, egy 40 wattos tévéadóé pedig 60-65 ezer forint. Számos stúdió saját adóberendezést vásárolt, de te­hogy a Kádár-rendszer óta itt semmi nem változott.- Mint ahogyan ezt most megjelent könyvében meg is írta. Ha viszont így látja s látta, miért vállalta el Horn Gyula ta­nácsadó testületében a tagsá- got?..- Önmagában megtisztelő volt számomra a felkérés. De hamar szembesültem a valóság­gal, így odébbálltam. Nem tet­szett a stáb „ellenkormány” jel­lege, másodsorban kiderült, mennyire összeférhetetlen a gyakorlatban e tanácsadói tag­sággal egy állami tisztség betöl­tése, vagy egy nagy cég veze­tése. Utóbbira jó példa a Duna- holding vezetőjének esete. Ez a cég vásárolta fel a legtöbb kár­pótlási jegyet. Természetes te­hát, hogy az árfolyam emelésé­ben volt érdekelt. A harmadik ennél jóval szélesebb a tevé­kenysége. A jogi, igazgatási, közgazdasági, kulturális és mű­szaki szövegek fordítására egy­aránt vállalkozunk. Budapesten és szinte minden nagyváro­sunkban működik kirendeltsé­günk,/több száz alkalmazottal és ezernél is több külső munka­társsal.- Milyen nyelven dolgoznak?-A világ valamennyi nyel­vén vállalunk fordítást, tolmá­csolást.-Melyek manapság a „leg­keresettebbek"?- A német, az angol, a román és újabban a kínai. Az utóbbi kettő a menekültáradat és a be­vándorlók tömeges okirat hono­sítása miatt került előtérbe.- Kik a megbízóik?- Magánemberek, közületek, vállalkozások, sőt minisztériu­mok, kormányhivatalok is sze­repelnek a megbízók között, hi­szen Magyarországon a hágai egyezmény értelmében, a nem­zetközi jog szerint az OFFI az egyetlen hiteles fordítást garan­táló szervezet.- Mi kell egy hiteles fordítás­hoz? Jó nyelvtudás?-Nem elegendő a „puszta” nyelvtudás. Széleskörű tájéko­zottság, lelkiismeretesség, szi­gorú vizsgák sora, sőt magas fokú empátia és esküvel foga­dott titoktartás is szükséges. N. Zs. kintettel az AH-nak a műsorszó­rásban szerzett sok évtizedes ta­pasztalataira, a műszaki-szak­mai felügyelettel nagy állami céget bízott meg. Sokan nem értik, miért kell külön adótornyokat építeni, ami­kor ma már szinte minden me­gyében van egy "nagy tévéto­rony"? A válasz kézenfekvő: ezeket egy másik elképzelés sze­rint a regionális rádióknak és te­levízióknak szánták, csakhogy éppen a médiatörvény hiányában egyelőre megvalósíthatatlan az elgondolás. Nem fenyegeti-e bábeli hang­zavar az éterbe kilépő új adókat? A frekvenciákat a Hírközlési Fő- felügyelet mérnökei, technikusai pontos mérések alapján, a dom­borzati viszonyok figyelembevé­telével osztották szét, a 2-5 ki­lométer sugarú kört ellátó adók nem zavarják sem az országos, sem a külföldi, sem pedig a szomszédos műsorszórókat. Őri András szóvivő hangoztatta: a helyi adók teljesítményét is szi­gorúan szabályozták, ekként tisz­tességtelen versenytől, „túlhar- sogástól” sem kell félni. ok, már csak utólagos: miután eljöttünk, a miniszterelnök fel­oszlatta e testületet, s ezzel maga is megkérdőjelezte a ko­rábbi döntését. — Új könyvét kiknek írta és miről szól?- Elsősorban a hetvenes­nyolcvanas években felnőtt ér­telmiségieknek ajánlom. A „Korunkba zárva” üzenete az, hogy a „névtelen” átlagember­nek is van értelme folytatni azt, amit csinál. Arra törekedtem, hogy abszurd világunkat vala­milyen módon érthetővé és ez­által kezelhetővé tegyem olva­sóimnak. Sokat foglalkoztam e kötetben a Kádár-korszakkal, s tettem ezt azért, mert ennek nyomai, utóhajtásai még most is fellelhetőek bennünk, a társada­lom intézményrendszerében. Szinte genetikailag öröklődik az elmúlt 30 év szelleme. Ebből az állapotból kellene mihamarabb kilépnünk. Szalóky Eszter A megfáradta?) politológus Lengyel László a négyek bandájáról Nem fenyeget bábeli hangzavar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents