Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-08 / 338. szám
1994. december 8., csütörtök Honismeret uj Dunántúli napló 11 A RÉGI KLASSZIKUS KÁVÉHÁZAK UTOLSÓ REPREZENTÁNSA A Nádor ÉPÍTÉSZEK, KÖLTŐK, FESTŐMŰVÉSZEK Emléktáblák Pécs, elsősorban a pécsi vendéglátás másfél évszázados jelképének, a legendás „Nádor” szerencsecsillaga - úgy látszik - leáldozott. Fájdalom, már ötödik esztendeje elhagyta ,jószelleme”. Az egykori szálloda, vendéglő és kávéház csendesen haldokol. „A Nádor telke eredetileg a városé volt és két területet foglalt magába: az északit - új plébániaház, a délit - a régi plébániaiak - néven ismerték. Ezeket a területeket a főtér keleti oldalának rendezése során a város eladta.” 1844-ben Stopfer Márton bonyhádi lakos megvette a régi plébánia házitelkét. Egy évvel később Stopfer veje - Schönherr Eduárd kereskedő - pedig az új plébániaházat, telekkel együtt. Schönherr és Stopfer már 1845-ben elkezdték a mai Nádor elődjének, az „öreg Nádornak” az építését. Az előkelő vendégfogadó 1846-ra el is készült. Névadója József Nádor lett, aki éppen „ ... 1846-ban töltötte be nádorispánságának 50 évfordulóját.” A Nádor első bérlője Schönherr meghívására a fővárosból érkezett Hohe György személyében. (Pesten a „Korona” és a „Török Császár” kávéházakat vezette.) A szerződést 1846 július 23-án kötötték meg. A vendégház megnyitása azonban a szerződésben foglaltaktól eltérően nem történt meg 1846 szeptember 29-én. (Annak idején a bontási munkálatok nem kezdődhettek meg időben, mert a plébános nem költözött ki a házból.) Hohe a n.é. közönség tudtára adta, „ .. .hogy addig is amíg a fogadó teljesen el nem készül, 1846. október 17-én legalább a kávéházat megnyitja .. Egy hét múlva pedig már a 30 szobából álló fogadó is a közönség szolgálatára állt! „Schönherr egykorú emlékezése szerint a fogadót pompával, zene mellett nyitották meg”. Volt akkor zsúfoltságig telt kávéház, melyben a mindennemű italokat alig győzték az élvezőknek nyújtani, az ebédlő teremben annyi volt a népesség, hogy az ételekből kifogyva a vendéglős még sajtot sem tudott éhező vendégeinek már adni”. Nem sokkal a megnyitó után Liszt Ferenc érkezett a városba. A Nádor úgy megtelt vendégekkel, hogy a fogadósnak saját hajlékából is ki kellett költözni... Elégedetlen lévén a bérlőkkel a Nádor ügyeit végül maga Schönherr vette kézbe 1854. június 10-én. Ám nagyra törő terveiben megakadályozta korai halála. Egyetlen fiú örököse, kire az apa számottevő vagyont hagyott, maga intézte a Nádor ügyeit. Korabeli tudósításokból azonban az derül ki, hogy Schönherr Mihály „ ... sohase törte magát, hogy az utasokat magához csalogassa ...” Az imponáló külsejű dús szakállú úri ember mindvégig „... megmaradt konzervatív szállodásnak. Ha volt vendége, örült neki, ha üresek voltak szobái, akkor se búsult”. Vele együtt öregedett szállodája is, régi fé- nye-hímeve lassacskán megkopott. A századvég már az öreg Nádor hattyúdala .. . A XX. század első esztendejében bekövetkezett a döntő fordulat, mely megpecsételte az „öreg Nádor” sorsát. Schönher Mihály 1901. október 6-án, 61 éves korában - baleset következtében - meghalt. A vagyon második feleségére és Erzsébet lányára szállt, kinek épp a Nádorjutott ... „Ezzel az örökséggel új korszak kezdődik a szálloda történetében. Perczel Béla a tulajdonos férje 1902. február 12-én hatósági engedélyt kért, hogy Pécsett az eddigi Nádor szálló házitelkén a Schlauch Imre építész tervei szerint új szállodát építhessen.” Az engedélyt márciusban meg is kapta. Elismeréssel adózunk Perczel Bélának, mert neki köszönheti a város, hogy arról a főtérről azt a vén kaszárnyát eltávolítja, s helyére egy előkelő szállodát építtet. . .” - írta a korabeli sajtó. A bontási munkát februárban kezdték meg, októberben pedig már készen volt „működési engedélyt kapott” az új Nádor Szálló! A pécsi vendéglátás ezen - vidéki viszonylatban akkor egyedülálló - fellegvárának másik kiemelkedő személyisége Schaffer J. Béla volt, aki 1893-ban elköltözött Pécsről, mondván: visszatér, mihelyt megfelelő szállodát bérelhet... Be is váltotta ígéretét. A Nádor bérlőjeként azt „ .. .oly pompával rendezte be, hogy most nincs ily szálloda magyar vidéki városban .. „Ami kényelmet manapság szállodától megkívánhatni, azt most a Nádor Szálloda bőven nyújtja...” 1902. november 20-án a „phoenix-madár” meg- ifjodva támadott föl hamvaiból. Ezzel kezdetét vette (folytatódott?) egy legenda ... 1918-ban Perczel Béla és neje eladták a szállodát Szigethy Ede pécsi vendéglősnek 650 000 koronáért. Ebben az időben voltak bérlők Hirschfeld Márkus és Görög Gyula, majd a Dunántúli Szálloda és Elelmiszerüzemi Rt. (Akkoriban egyesült a Pannónia szállodával!) 1934-ben pedig a Pécsi Pannónia Sörfőző Rt. tulajdonába került. 1953-ban a Nádor Szálló Vállalat vette birtoka, de a Nádor folytatta páratlanul sikeres pályafutását, pedig a pesti kávéházakat már rég fölszámolták. „Pécsett élt a kávéház” - írta Wallinger Endre kávéházi krónikájában. - Átélt korokat, korszakokat,létezett a nemrég letűnt rendszer különböző fázisában, létezett, létezhetett „vir- tigli” polgári fényében, mint a régi klasszikus kávéházak utolsó reprezentánsa. .. .vajon hogyan tudta átvészelni.. .(ez az elegáns, „mondén” hangulatú hely az elmúlt 45 év „Ha a múltat végképp eltöröljük” tendenciáit? ... Maradjon titok! - egy legenda szükséges tartozéka. Egy kávéház attól „valamirevaló”, hogy „lényében-egyéniségé- ben” van valami utánozhatatlan, megfejthetetlen titok, ami minden más „tucatkávéháztól” megkülönbözteti. Ungár Tamás írta „Kávéházi leltárá”-ban: „A kávéház némiképp hasonlít a hőstenorhoz, a középcsatárhoz, vagy a falu bolondjához. A felsoroltak egyikét sem csinálják, hanem azok egyszercsak megszületnek. Egy kávéház ugyanis az odajáróktól lesz olyan, amilyen”. Kik jártak a Nádorba? Sorolhatnánk neveket napestig ... Irodalom, közélet, „hétköznapi élet” stb. keveredett itt kékes füstfelhő ködében e sajátos, jellegzetes „kávéházias” - inte- lektuális - szférában. „Az már a Nádor sorsának keserű történeti fintora, - idézzük ismét Wallinger Endrét - hogy amit a diktatúrák legsötétebb korszakaiban is meghagytak - bekövetkezett a rendszer- váltás első léptei tájékán: 1989 őszén bezárták”. [A pécsi Nádor Szálló - és legendás kávéháza - októberben múlt 92 esztendős .. .] (Ez úton is megköszönöm Dr. Bezerédy Győző történésznek a forrásmunkához nyújtott segítségét.) Kovács Lajos A város történelmi eseményei, neves közigazgatási vagy tudó személyiségei mellett híres építészek, műemlék- védelmi szakemberek, illetve nevezetes festőművészek és költők emlékét is megörökítette a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület várostörténeti szakosztálya. Forbát Alfréd: A nemzetközi hírűvé vált, 1897-1972 között élt építész emlékét a 14. Országos Műemlékvédelmi Konferencia keretében örökítettük meg. Az avatóbeszédet a Kaposvári u. 17. sz. ház falán elhelyezett emléktáblánál a volt pályatárs, Fischer József mondta. Szőnyi Ottó: A műemléki konferencia keretében, egy napon a Forbát Alfréd emléktábla avatásával, 1987. augusztus 30-án került sor a Műemlékvédelmi Felügyelőség helyi kirendeltsége Szent István tér 15. sz. épületében az avatásra. Az avatóbeszédet Mendele Ferenc, az OMF igazgatója mondotta. Mindkét emléktábla létrehozását az Építőművész Szövetség Területi Csoportja és az OMF támogatta, a megvalósításban Erdélyi Zoltán, a Pécsiterv igazgatója, fiatal tervezőkollektívája és Sonkoly Károly műemlékvédelmi szakember vett részt. Szőnyi Ottó 1876-tól 1935-ig élt. Gosztonyi Gyula: Az emigrációban meghalt, 1904 és 1962 közt élt hírneves műemlékvédő-feltáró szakemberre emlékeztünk 1987. október 26-án, a Szent István tér 14. sz. alatt lévő plébánia falán elhelyezett emléktáblával. Az ünnepségen megjelent Cserháti József megyéspüspök, az ügy lelkes támogatója, az avatóbeszédet dr. Levárdy Ferenc művészettörténész tartotta, a tervet Horváth András készítette. Forbáth Alfréd, Gosztonyi Gyula, Szőnyi Ottó és a pécsi műemlékvédelem volt a téma azon az emlékülésen, amelyet 1987. október 26-án rendeztünk a Baranya Megyei Levéltár Rét u. 9. sz. részlegének konferenciatermében. Bach- mann Zoltán, dr. Levárdy Ferenc, Mendöl Zsuzsanna és Sonkoly Károly tartott előadást. Gábor Jenő: A hires pécsi festőművész emlékére, halálának 100. évfordulóján, 1993. május 23-án, a Szent István tér 21. sz. volt lakóházának falán helyeztünk el emléktáblát. Az 1893-1968 között élt művészre jelen sorok írója emlékezett, előtte az ÚDN hasábjain dr. Romváry Ferenc művészettörténész emlékezett meg róla. Az emléktábla létrehozásában rajta kívül még tevékenyen résztvett Pincze- helyi Sándor galériavezető, Horváth András tervező és Kosári Aurél műkereskedő. A kivitelezést az Illa Gyula és fiai Kőfaragó Bt. végezte. A pécsi képzőművészet barátai gyűjtést rendeztek, a megvalósítást támogatta még a Képcsarnok Vállalat is. Virág Benedek: Az 1754 és 1830 közt élt költő, pálos szerzetesre emlékeztünk 1991. november 6-án, a Széchenyi Gimnázium falán elhelyezett emléktáblával. A megvalósítást Nagy Ernő tanár és Felcser László egyház- megyei főépítész segítette. A Mecsek Kórus énekelt az ava- tón, a tervet Nagy Eszter készítette el. Visy Zoltán: A rövid életű (1903-1938), mégis termékeny pályájú építész maradandó alkotásai Pécsett és Mohácson vannak. A volt lakóházánál, az Anna u. 20. sz. épületnél 1991. május 11-én tartottuk meg az avatási ünnepséget. A tervet Som- lyódi Sándor készítette, az avatóbeszédet dr. Kubinszky Mihály soproni egyetemi tanár tartotta. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület várostörténeti szakosztályának kezdeményezésére, a felsoroltak segítségével valósíthattuk meg terveinket. Szeretném még kiemelni a dr. Esztergár Lajos emlékének megörökítésénél Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatását. A kivitelezés az OMF helyi kirendeltsége, illetve Kassai József kőfarragó mester munkáját dicséri. Dr. Vargha Dezső Felülnyomatos pécs-baranyai bélyegek 1919 A Károlyi-kormány 1918. november 13-án Belgrádban egyezményt kötött az antant képviselőivel. Ennek alapján a történelmi magyar állam jelentős kiterjedései a győztes államok megszállási zónájává alakultak. A demarkációs vonalat - vagyis az ideiglenes határt - a következőkben húzták meg: Maros folyó vonala és a Mecsek vízválasztójának magasságába eső vármegyék - idegen, román, francia-gyarmati és szerb-horvát-szlovén királyi csapatok közvetlen ellenőrzése alá kerültek. A Horvát Állam, Fiume, majd azt követőleg 1918. november 25-én Vajdaság kimondta Magyarországtól való elszakadását, egyidejűleg csatlakozását a Szerb Királysághoz. A baranyai háromszöget, a Duna-Dráva és a Mecsek vízválasztója által behatárolt terület- sávot nem tudhatták ilyen megoldásokkal hatáskörükbe venni! A vármegye déli csonkjában a magyar közigazgatás és város- vezetés maradt törvényesen uralmon, és igyekeztek minden módon akadályozni a délszláv állam terjeszkedési törekvéseit. Külön városi kibocsátású pénzjegyeket, akkori megnevezéssel pénztárjegyeket vezettek be 1919. április 4-én. Ezek a saját kiadású bankjegyek 1921. augusztusáig forogtak a városban és a megyében. Rendeltetésüket jól betöltötték. Az önálló városi pénzkibocsátással egyidőben fogtak hozzá a felülnyomatos pécs-ba- ranyai bélyegek kiadásához. Á bélyegkibocsátást a nemzetközi megállapodások pontosan behatárolták. A berni „Union-Postale” kimondta: a magyar bélyegterületen egyedül a magyar posta budapesti vezér- igazatósága hivatalos kiadásában megjelent bélyegek ismerhetők el. A magyar állam nem ismer tartományi és helyi bélyegkiadásokat - Horvátország és Fiume területét kivéve - nem ad jogot a megszálló csapatoknak arra, hogy önálló bélyegeket hozzanak fogalomba. Tehát diplomáciailag, a nemzetközi jog szerint igen szigorúan behatárolt mozgástérben lehetett csak cselekedni! Pécsett a posta értékcikk árusítása lényegesen visszaesett. A lakosságot ugyanis ellátták az anyaországból származó, csem- pészutakon bekerült bélyegekkel. Veszély fenyegetett: rövidesen nem tudják a postai dolgozókat fizetni! A postás dolgozók, alkalmazottak kilátástalan helyzetében Solti Lajos, postafőtanácsos új értékjelzésű bélyegek kibocsátásában találta meg az ésszerű megoldást. A helyi posta raktáraiban megfelelő mennyiségű okmány állott készenlétben Az anyaország főhatóságától engedélyt kértek bélyegek felülnyomatos változatainak kivitelezésére. A hozzájárulás 1919. április 9-én jogszerűen lehetővé tette a „Dunántúli megszállás 1919” felülnyomatok elkészítését. Alaposan rendelkezett milyen címletű bélyegeken tüntethető fel ez a nyomat. A szerb-horvát-szlovén állam (SHS) képviselői nem látták szívesen a „megszállás” megszövegezést! így végülis Csola- katits ezredes városparancsnok jóváhagyásával „Baranya 1919” felülnyomást alkalmaztak. A magyar királyi posta által kiadott, forgalmazott bélyegpéldányokra rákerült ez a helyi politikai funkciókat hordozó megjelölés. A ma már gyűjteményekből, múzeumokból közismert művészien megformált bélyegokmányokon - például magyar korona, arató házaspár, országház stb. - jelent meg ilyen felülnyomat. Természetszerűleg a nyomdai munkálatok során különböző megoldások realizálódtak. Hibák is beszüremkedtek, például fordított nyomtatás, a felülnyomatok különböző irányba eltolódtak, egyéb ... A felülnyomással kibocsátott, félig-meddig önálló pécs-baranyai bélyegek 1921-ig, az SHS megszállás végéig maradtak használatban. Ma már a hazai és külhoni szenvedélyes gyűjtők kollekcióit színesítik megjelenésükkel. Zóka László » » > I
