Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-07 / 337. szám

1994. december 7., szerda Hazai körkép új Dunántúli napló 21 20%-OS ENERGIAMEGTAKARÍTÁS Korszerűsítik a panellakásokat GYÜMÖLCSLEVEK MÁSFÉL MILLIÁRDÉRT Tetra Pack technológia A csaknem egymillió telep­szerűen épült többszintes lakó­ház fűtési rendszerének, illetve hőszigetelésének korszerűsítési lehetőségeiről tanácskoztak Dunaújvárosban a félezernél több lakást fenntartó lakásszö­vetkezetek képviselői. A „Pa­nellakások korszerűsítése” című eszmecsere apropóját az adta, hogy országosan félmilli­ónál több házgyári lakásnál kel­lene sürgősen elvégezni a fűtési rendszerek felújítását, azt meg­előzően pedig az épületek jelen­leginél hatékonyabb szigetelé­sét. A tanácskozáson a korsze­rűsítés lehetséges megoldásai­val ismerkedhettek meg a la­kásszövetkezeti képviselők. Az eszmecserén bejelentették, hogy Dunaújvárosban - ahol több mint 22 ezer panellakás épült - a Lakásüzemeltetők Ér­dekvédelmi Szervezetének kez­deményezésére, a lakók anyagi hozzájárulásával, és várhatóan hitel igénybevételével - már jö­vőre megkezdik az elavult fű­tési rendszerek cseréjét. A teljes rendszer kilenc év alatt újulhat meg. Ezzel lehetővé válik a hő­felhasználás lakásonkénti mé­rése és a radiátorok egyedileg is elzárhatok. A becslések szerint a korszerűsítés 15-20 százalé­kos energiamegtakarítást je­lenthet a városnak. A jövő évben várhatóan dup­lájára növeli gyümölcslé-ter­melését az Óceán Trading Kft. annak a 140 millió forintos be­ruházásnak az eredményeként, amelyről a napokban határozott a cég vezetősége. A beruhá­zásra a Tetra Pack céggel kötöt­tek szerződést, eszerint 100 mil­lió forint értékű gyü­mölcslé-előállító technológiát vásárolt, 40 millió forintért pe­dig új üzemcsarnokot építenek. A beruházás várhatóan április­ban befejeződik. Az Óceán Trading Kft. 1990- ben alakult. Jelenleg a magyar­német vállalkozásnak 50 millió forintos a törzstőkéje, amelyből 70 százalékkal a magyar tulaj­donos, 30 százalékkal pedig a német fél részesedik. A kft. for­galma az idén eléri az 1 milliárd forintot, jövőre viszont - éppen a beruházás eredményeként - vár­hatóan meghaladja a 1,5 milliár- dot. Ebből az előállított áru ér­téke hozzávetőlegesen 1 milliárd forintot tesz ki, a fennmaradó hányadot a kereskedelmi tevé­kenység adja. A cég termékeit jórészt külföldön értékesítik, bel­földi forgalma 40 százalékos. A vállalkozás gyümölcsleveket, dzsemeket, ketchupöt, szörpö­ket, citromleveket gyárt, tervezik diabetikus készítmények előállí­tását is. Ro-la Sopron és Wels között Megindult a gördülő ország­úti közlekedés Sopron és az ausztriai Wels között. A ro-la szállítás lényege, hogy az áru­forgalmat a közútról a környe­zetkímélőbb vasútra terelik: szerelvényeken szállítják a ka­mionokat a célállomásra. Ennek feltételeit a Győr-Sopron-Eben- furti Vasút Rt. soproni terminál­ján teremtették meg. Osztrák ál­lami forrásból 66 millió schil- linget fordítottak arra a célra, hogy a soproni pályaudvar a kombinált fuvarozásra alkal­massá váljon. Noha a beruházás már néhány hónappal korábban befejeződött, a felmerült árviták és technikai problémák némileg késleltették a kombinált fuvaro­zás megkezdését. A vitás kérdé­seket azonban sikerült rendezni, a technikai akadályokat elhárí­tani, így most már menetrend szerint közlekednek a ro-la sze­relvények, viszik az áruval megrakott tehergépkocsikat. Sopron és a tőle mintegy 300 ki­lométerre fekvő Wels naponta indít és fogad kamionokat szál­lító szerelvényt. Centrum helyett A Atrium Székesfehérvárott A történelmi környezethez illő, reprezentatív áruházzal gazdagodott e napokban Szé­kesfehérvár belvárosa: az egykori Centrum Áruházból átalakított Átrium Áruházat Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitotta meg. A női és férfikonfekciót, cipőt, sportruházatot, illat­szert, játékot, valamint gyermekholmikat árusító üz­letház teljes felújítására, át­alakítására 70 millió forintot költött Pannoncentrum Kft., amelynek három éve az Al- bacomp Rt. a többségi tulaj­donosa. A műemléki városrészbe il­lően alakították ki az épület arculatát, korszerűsítették a gépészeti berendezéseket, s a pincerész árusítótérré alakí­tásával egy szinttel - mintegy százötven négyzetméterrel - növelték a korábbi alapterü­letet. A világ legnagyobb - 6000 adagos - gesztenyepüréjét készítette el december 5-én Óbudán Schwcickhardt György cukrászmester. A békásmegyeri közösségi házban rendezett mindenki Mikulásán bárki részese lehetett e Guinness-kísérletnek szánt püré-keverésnek, és ingyen kap­hatott belőle egy-egy adagot. A nem mindennapi mennyiségű gesztenyepüréhez 360 kiló masszát és 360 liter tejszínhabot használtak fel. Kiégett paksi fűtőelemek Üvegbe zárva földalatti tározókban A vonatkozó megállapodás alapján 50 tonna kiégett paksi fűtőelemet szállítottak az idén a Cseljabinszk melletti „Majak” feldolgozóüzembe. Ez derült ki a Szevodnya című moszkvai lapban megjelent tudósításból. A ,,Majak” kombinát szóvi­vője, Jevgenyij Rizskov kö­zölte, hogy az idén a tavalyi 124 tonnával szemben összesen 202 tonna tonna kiégett fűtőelemet dolgoz fel az üzem. A novovo- ronyezsi, Kola-félszigeti, belo- jarszki orosz erőművek mellett az ukrajnai Rovnóból, illetve Magyarországról, Finnország­ból, valamint Szlovéniából szál­lítottak kiégett fűtőelemeket az uráli üzembe. A Majak évente 400 tonna kiégett fűtőelem feldolgozására képes, de a helyi adminisztráci­óval kötött megállapodása alap­ján csak 250 tonnát dolgoz fel. Az üzem bevételeinek alapvető forrásául a külföldi erőművek­ből származó fűtőelemek szol­gálnak, mivel az orosz erőmű­vek kevéssé fizetőképesek. A paksi kiégett fűtőelemek oroszországi feldolgozásáról szóló magyar-orosz kormány­közi szerződés heves támadások kereszttüzébe került a tavasszal a törvényhozásban, mivel a duma ellentétesnek ítélte azt az orosz környezetvédelmi tör­vénnyel. A törvényhozás két hete, második olvasatban nem fogadta el a nukleáris hulladék kezeléséről szóló szövetségi törvényt. Különösen heves vitát váltott ki ugyanis a törvényter­vezetnek a nukleáris hulladék meghatározására vonatkozó ré­sze. A tervezet a további feldol­gozásra nem alkalmas sugárzó anyagot minősítette hulladék­nak. így a törvény ellenzői azzal érveltek, hog lehetővé válik ez­által a külföldi kiégett atome- rőművi fűtőelemek Oroszor­szágba szállítása. A feldolgozás során ugyanis kinyerik a fűtőe­lemekből az újrahasznosítható anyagokat, a maradék, erősen sugárzó anyagot pedig üvegbe zárva föld alatti tározókba he­lyezik. Hídavatás Nyolcvanéves terv valósult meg Orosházán a majdnem fél- milliárd forint fölhasználásával épült felüljáró átadásával. A 200 méter hosszú, a veszélyes és a közlekedést rendkívül lassító ed­digi vasúti-közúti kereszteződés­nél a sínpárok fölött átívelő hidat Gyurkovics Sándor közlekedési minisztériumi államtitkár adta át. Elmondta: a minisztérium az 1960-as évek eleje óta foglalkozik az orosházi felüljáró ügyével, az­óta a hetedik miniszter ígérte meg az építést, a nyolcadik rakta le az alapkövét, ő pedig a kilencedik nevében adja át a hidat. 1870-ben épült meg a Nagyvá­rad-fiumei vasútvonal Sze- ged-Békéscsaba közötti része, amely kettévágta Orosházát. A te­lepülés lakóinak azóta vágya a vá­rosrészek közötti közlekedés biz­tonságának megoldása. A beru­házásra pályázó nyolc cég verse­nyéből győztesen kikerülő Hídé­pítő Vállalat az 1993. júliusi alap­kőletétel után alig másfél év alatt készítette el a felüljárót. A nyolc nyílású vasbeton hídra 162 és 130 méter hosszú feljárón lehet fel­jutni. A Dél-Pest vízellátását biztosító Csepel szigeten épül a Fővárosi Vízművek ivóvízkezelő létesítménye, amely minden tekintetben kielégíti és meghaladja majd az Európai Gazdasági Közösség ivóvízre vonatkozó előírásait. Demszky Gábor főpolgármester az épülő ivóvízkezelőmű makettjénél. Zalai vasútvonalak Megtartani és fejleszteni Nem érzelmi ügy, hanem megyei és országos gazdasági érdek Észak-Zala jelenlegi vas­útvonalainak megtartása, sőt nemzetközi érintettségű tovább­fejlesztése. Ez a végkicsengése a megyei önkormányzati köz­gyűlés vasútfejlesztési koncep­ciójának. A megyei és a zalaegerszegi városi önkormányzati testület megrendelésére a MÁVTI Kft. tanulmányt készített, s ez konk­rét helyzetek elemzése, továbbá a távlati prognózis alapján erő­sítette az az észak-zalai vonalak létjogosultságát. Ennek kapcsán Bessenyei Ferenc, a KHVM vasúti főosztályvezetője hang­súlyozta: az ismert kormány- döntés értelmében kizárólag a MÁV Rt.-n belüli veszteségfor­rások feltárására, megszünteté­sére indult felülvizsgálat. A cél nem vasútvonalak mindenáron való felszámolása, hanem az: hogyan lehet ésszerűen - a MÁV költségvetési hiányát 10 milliárd forinttal mérsékelve - megőrizni a vonalak legtöbbjét. Csak az érintett önkormányza­tokkal történő egyeztetés, közös megoldáskeresés után születhet meg ez ügyben a kormányzat döntése.^ A MÁV képviselői szerint a döntésnek viszont összhangban kell lennie a jövő év elején par­lament elé terjesztendő közle­kedéspolitikai koncepcióval. Márpedig annak tervezete a közlekedésnek a régiók fejlődé­sében betöltött szerepét hangsú­lyozza. Mindezt figyelembe véve, a Zala megyei közgyűlés úgy foglalt állást, hogy az észak-zalai térség „örökölt” és többszörös hátrányainak meg­szüntetése érdekőben egy vonal sem nélkülözhető, sőt mind­egyik továbbfejlesztendő. így a Zalaegerszeg-Zalalövő vasút­nak a Bajánsenye-Hódos-Mura- szombat irányban történő to­vábbépítése és a Zalaeger- szeg-Rédics/-Lendva/ vasútvo­nal magánvállalkozású meg­hosszabbítása létérdek. Különös tekintettel a kistelepüléses kör­zetek gazdasági szerkezetére és az olcsóbb, környezetkímélő árú- és személyszállítás révén is fejleszthető magyar-szlovén együttműködésre. Á fejlesztés nyomán közvetlen vasúti kap­csolat létesülhetne Zalaeger­szeg és Budapest között, s rövi- debb vonatúttal lehetne elérni a szlovén fővárost és a tengerpar­tot is. A Lendváig bővítendő szakasszal kapcsolatos döntését - az észak-zalai koncepcióval együtt - nemcsak a szakminisz­tériumnak juttatja el a megyei önkormányzat, hanem a ma­gyar-szlovén vasúti kapcsolat tervezésével megbízott angol Gibb-céghez is. Erőmű 2000 program Kazincbarcikán A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság (MVM) elké­szítette a már meglévő erőmű­vek megújításának részletes programját. Ebben az elsők kö­zött szerepel a kazincbarcikai Borsodi Hőerőmű átalakítása. A terv szerint 1999-ig egy, a jelen­leginél gazdaságosabb, hatéko­nyabb, ugyanakkor környezet­kímélő, 150 megawattos telje­sítményű új erőművet hoznak létre helyette. A munka egyik fontos fázisa az Erőmű 2000 közösség-tájé­koztatási program megvalósí­tása. Ennek keretében nyitották meg Kazincbarcikán a BAR- CIKAinform tájékoztatási iro­dát, ahol többek között üzemlá­togatásokat szerveznek, illetve részletes információkat adnak a tervezett erőműről a térségben élő állampolgárok számára. A megnyitón - melyen jelen voltak az MVM Rt., a Tiszai Erőmű Rt., a Borsodi Energeti­kai Kft. vezető szakemberei, az országgyűlési és önkormányzati képviselők - elhangzott: az áramtermelésen kívül a város távhőellátását, a Borsodchem Rt., valamint a környező ipari üzemek gőzellátását is biztosító erőmű nem felel meg a köve­telményeknek. Berendezései elöregedtek, hatásfokuk rossz, a termelés gazdaságtalan, az ér­vényes környezetvédelmi előí­rások betartása pedig lehetetlen. A tervek szerint a szénportüze­lésű kazánokat leselejtezik, a kondenzációs turbinák helyett pedig egy 150 megawattos, úgynevezett cirkulációs fluidtü­zelésű kondenzációs egységet építenek. A legszigorúbb kör­nyezetvédelmi előírások figye­lembe vételével végrehajtott re­konstrukció jövő évi kezdéssel 4 év alatt, 1999-re fejeződik be. Az erőmű így továbbra is meg­élhetést biztosit a dolgozóknak, a bontás - építés ugyanakkor sok kazincbarcikainak és kör­nyékbelinek teremt munkaal­kalmat. Nyíregyházán december 3-án megnyílt a megye legnagyobb üzletközpontja, a 6700 négyzetmé­teres Univerzum l L i 1

Next

/
Thumbnails
Contents