Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-07 / 337. szám

8 új Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1994. december 7., szerda A számítógéppel segített gyártás oktatása is leginkább pénzkérdése Fotó: Löffler Gábor Fúzió előtt, gondok közepette Nyílt nap a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Jean Sibelius 1865-1957 Cserkút­Zsebedomb A vasárnapi békemenet­ben résztvevők a dózerolt helyszínt látván, az ideigle­nesen felállított nyírfa ke­reszttel, felvetették az em­lékhely kialakítását egy ke­reszttel és felirati táblákkal. Az itt elhantoltak egy ré­sze az addig megszálló né­met áldozatok és az azután Pécset is megszálló szovjet katonák voltak. Magyar ele­settekről, ha volt, nem tu­dunk, mert azokat a lövé­szárkokból kimentették. Az elmúlt időkben végzett ex­humálás még nem tudta fel­tárni a teljes temetkezési he­lyet és ezért várjuk a még élő szemtanúkat, akik a fel­parcellázott helyen támpon­tot tudnának adni. A már megtalált hősö­ket,áldozatokat a Temetke­zési Vállalat újra temette a köztemető katonai parcellá­jába, de a még fellelhető elesetteket is szeretnénk végleges és megjelölt sírba helyszíni. A terület Pécs városé. A Hadtörténeti Múzeum, a Kolping, a Pécsi Egyház­megye és a Honvéd Ha­gyományőrző Egyesület kérte, hogy a helyszínen je­löljék ki az emlékhely he­lyét. Egy év múlva szeret­nénk (1995. nov. 29.) az em­lékhelyet felavatni, felszen­telni. Felcser László Honvéd Hagyományőrző Egyesület Felvételi nélkül a Leöwey-be 181 jelentkező vett részt szombaton a pécsi Leőwey Gimnáziumban rendezett német nyelvi versenyen. A helyezettek névsora: 1. Schlapp Anita Óbánya, 2. Reisz István Bonyhád, 3. Wer­ner Gábor Himesháza, Schwab Rita Hidas, Mózes Katalin Majs, 4. Wilhelm Annamária Mecseknádasd, Michelisz Petra Himesháza, 5. Merkl Beáta Pécsvárad, Brachmann Betti Babarc, 6. Ferencz Éva Nagy- mányok, 7. Berger Viktor Mór, Lőrinc Anita Nagymányok, 8. Jemerik Anita Komló, Müller Adél Nagymányok, Probszt Erik Bonyhád, Bock Valér Vil­lány, 9. Prasch Alexandra Vil­lány, Rogányi Dániel Boly, 10. Búzás Melinda Hőgyész, Zugfii Bernadett Szederkény, Kulcsár Zoltán Mohács. A helyezettek felvételi vizsga nélkül jöhetnek a Leőwey Gim­názium német nemzetiségi ta­gozatára. Husnai Gáborné ig. h. Épp nyílt napot tartanak a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán, mikor dr. Ats László fői­gazgatóhelyetteshez érkezem „aktuális kérdések” megvitatá­sára. Bár az ipar hanyatlása mi­att a műszaki pálya megítélése általában nem túl jó, mégis ren­geteg középiskolás fiatal érdek­lődik, mik a lehetőségek.- Mindennek ellenére, azt hi­szem, hamarosan egy új időszak köszönt be - mondja Áts László. - Ugyanis az 50-es években dömpingszerűen kép­zett mérnökök nagy része épp most megy nyugdíjba, s lezaj- lódhat a következő egy-két év­ben egy generációváltás, amely persze már szemléletváltással is járna.-Az oktatás, a képzés meny­nyivel halad az élet mögött le­maradva?-Azokon a szakterületeken, ahol kicsi a beruházás-igény és jó az iparral való kapcsolat, ott nincs gond. Behozhatatlannak tűnik a hátrány - főleg pénz­szűke miatt - a számítógéppel segített gyártás oktatása terén. Software-ekhez még csak-csak hozzá lehet jutni jutányosán, de a hardware piacot már képtelen­ség utolérni. Abban bízhatunk, hogy a cégek felismerik, mek­kora reklámértéke van a főisko­lára juttatott termékeiknek, hi­szen egész generációk azokon a gépeken tanulják meg szakmát.- Mivel próbálják vonzóvá tenni a itt-tanulást?-Először is maguknak kell rádöbbennünk, hogy az oktatás is piac. Már most is az, főleg, ha tandíjat fizetnek majd érte! Ez teljesen megváltoztatja majd a viszonyokat. Az oktató szolgál­tat, a hallgató fizet, minek fejé­ben elvárásai lesznek. Ezen túl olyan szakirányokat kell kiala­kítanunk, amilyeneket a mun­kaerő-piac igényel. Ilyesmire már történt is próbálkozás, pl. az informatika szakon belül az informatikai rendszerek üze­meltetője szakirány, ahol olyan embereket képeznek, akik háló­zatok, adatbázisok fenntartói, üzemeltetői, fejlesztői lesznek. Szóval a belső megújulásra, úgy vélem, hajlandóság, még idő is lenne, csak amíg egy szakkönyv vagy folyóirat be­szerzése is gondot okoz, addig nehézkes a lépéstartás.- Miképp fogja mindezt befo­lyásolni a Janus Pannonius Tu­dományegyetemmel tervezett fúziójuk?-A pénz ettől biztos nem lesz több, hiszen ehhez egy ok­tatásbarát kormány kellene, amely hajlandó egy kicsit a jö­vőbe invesztálni. Ám nagy elő­nye lehet a fúziónak a terüle­tenkénti értelmes munkameg­osztás. Jelenleg sok embernek kell nagyon sokmindennel fog­lalkoznia, ami luxus; a jövőben reményeim szerint jobban lehet majd specializálódni. Szeret­nénk megőrizni a kari függet­lenséget - ezt egyébként a JPTE garantálja -, és ezen belül az ok­tatási egységek függetlenségét, ami abból kell, hogy álljon, mi­szerint a megkeresett pénzzel szabadon gazdálkodnak. El­végre saját munkahelyünk meg­teremtése, az önfinanszírozás - bizonyos értelemben ez vár ránk, kívülről alig kapunk va­lamit.-Mindenki egyformán csak hasznát látja az egyesülésnek?- Igazság szerint itt is, ott is sokan félnek tőle. Mégis min­denki felismerte, hogy a kis egyetemeknek nincs jövője. A fúzió az intézményeknek bizo­nyára előnyös lesz, hiszen kö­zös oktatási, kutatási, piacra ju­tási programokat dolgozhatunk ki, közösen, nagyobb súllyal vehetünk részt pályázatokon. A mi vezetőségünknek egyértel­műen nem lesz előnyös a fúzió. Az oktatóknak - főleg a fiata­loknak - viszont jó lesz, hiszen szakmailag nagyobb fejlődési lehetőséget kapnak, s abban is reménykedhetnek, hogy idővel egyes szakok egyetemi szakká emelkedjenek. És szerintem a hallgató jár majd a legjobban, mert nagyobb lesz a mobilitása, mondjuk a TTK és Pollack Kar között, ráadásul a kredit-rend- szemek köszönhetően testre- szabott képzést válogathat össze magának, s lehet valakiből, mondjuk, épületgépész-angol szakfordító. M. K. Markos György, Nádas György, Bonc Géza, Farkas- házy Tivadar, Selmeczi Tibor, Nagy Bandó András, Maksa Zoltán, Bach Szilvia, Éles Ist­ván, Ihos József, Trunkó Bar­nabás, Sinkó Péter, Galla Mik­lós és a Holló Színház... Vala­mennyien a humorfesztiválok felfedezettjei, akik hamarosan egy színpadon lépnek fel abból az alkalomból, hogy 20 évvel ezelőtt rendezték meg a humo­risták első tehetségkutató fesz­tiválját. December 13-án este hét órá­tól a Budapesti Kongresszusi Központ épülete kemény próba­Finnország épületeinek, há­zainak ablakaiban talán még ki sem hunytak a függetlenséget december 6-án ünneplő lakos­ság gyertyafényei, mikor az or­szág Jean Sibeliusra emlékezik. Sibelius 1865. december 8-án született a nyugat-finnországi Hämeenlinna városban, falusi orvos gyermekeként. Kilenc éves korában kezdi a zenetanu­lást. Zongorázik, hegedül, ze­neelmélettel és a zeneszerzés alapjaival ismerkedik. Élső nagyszabású műveit 1890-1892 között komponálja, a Monda, Kullervo szimfóniát. E műveiben egy új nemzeti zene­művészet ragyog fel. 1897-ben állami ösztöndíjjal Berlinben és Bécsben tanul. Út­jainak magyar vonatkozása is van. Bécsben Goldmark Károly keszthelyi születésű zeneszerző óráit hallgatja. Sibeliust korának forgataga lendíti előre, zeneszerzői mun­kásságának rúgója az ősi finn eposz, a Kalevala. Ebben nagy­szerű keretet talál zenéje min­den lírikusán szemlélődő és he­roikus vonásának. 1895-ben fe­jezi be Négy legendáját, közöt­tük a rendkívül népszerű Tuone- lai hattyú költeményét. Egymást követve születnek meg újabb és újabb kamaraművei, dalai, kó­rusai, szimfonikus költeményei. Az emberi érzésnek, érzésvi­lágnak azon tájai, melyek Sibe­lius muzsikájában feltárulnak olyanok, mint a legzordabb északi természet, de a legszebb is. Muzsikájában a magas esz­meiség szól hozzánk, a szemé­lyes lelki nagyság, a küzdő lé­lek, mely végülis a Hetedik szimfónia olimposzi nyugalmát éri el. Sibelius a természet szerel­mese, az erdőben keres nyu­galmat, sziklák, madarak, forrá­sok és vizek között dolgozik. Figyeli, hogy a természetmiként ad új színt, új zenei impulzust, amit felhasznál alkotásaiban. Álmodozó volt, vidám és derűs tétel előtt áll; várhatóan több ezer ember nevetésétől remeg­nek majd a falak.-Számomra ez a decemberi este jóval több, mint egyszerű nosztalgia - mondja Marton Frigyes, a humorfesztiválok „szülőatyja”. - Érdekes lesz látni, ki hogyan fejlődött, kiből mi lett. Örülnék, ha végre együtt gondolkodhatnánk a jö­vőről. Egymás nélkül ugyanis nem megy.- Ki milyen repertoárral ké­szül erre az estére? Erről Nádas Gábor így vall:- Konzervatív humor éppúgy nem létezik, ahogy kormány­az egyik pillanatban, hogy a következő percben ellenkező végletbe csapjon át. Sógora Eero Jämefelt (1863-1937) a modem finn fes­tészet kiemelkedő mestere ta­nácsára Järvenpää-tol két kilo­méterre csodálatos környezet­ben családi otthont épít, melyet feleségéről Ainola nevez el. E legendás hírű, fenyők, nyírfali­getek, gránitsziklák és tavak szegélyezte otthonában élt és az itt írt művei tükrözik e táj szere- tetét. Muzsikáján végig remeg Su­omi földje, a hideg éghajlat, a végtelen vadon, a sok sziget, a kacagó tómilliárd, a mesélő er­dők, virágzó mezők, melyek nyári ragyogásban, éjjeli hold­fényben új hangulatot, új zenei kompozíciót sugallnak. A finn nép évszázadokon át harcban állt szomszédaival. E küzdelem tanította meg, hogy csak önmagára számíthat, így keménnyé, dacossá vált, szívé­ben zárkózott a szebb és jobb jövő fantasztikus hitével. Mindez benne van és tükröző­dik muzsikájában, mely fékez- hetetlen erővel tört diadalmas utat a finn nemzeti muzsikának. A haza szeretete, a hős múlt, a szülőföld színeinek és életének zenei festése. Ezért érezzük magunkénak is a történelem és természet faragta, gránit ke­ménységű, őszinte emberi érzé­sekből született és ezen érzése­ket közvetíteni képes nemzeti muzsikát. Sibelius legcsodálatosabb szimfonikus költeménye a Finn- landia szívet, lelket megmoz­gató dallamai. E dallamok a finn zene, a finn lélek legmé­lyebb és legragyogóbb tolmá­csolok Ainolai otthonában 1957. szeptember 20-án halt meg és ott is helyezték örök nyuga­lomra, otthona kertjében. Sütő László a Finn-Magyar Társaság tiszteletbeli tagja párti humor sem. A humor alap­tétele: adott egy ember, aki hü­lye és egy másik, aki hülyébb. Természetesen a hülyébbet fi­gurázzuk ki. Amíg a világ világ, mindig a hatalommal lehet a legjobban ékelődni, mert a ha­talom „balgaságait” mindany- nyian jól ismeijük. Nagy Bandó András:-Már nem szeretnénk egy­mással vetélkedni, de senki sem akar a másiktól lemaradni. A közönség lesz az igazi nyertes: ezen az estén mindannyian a legjobb oldalunkról szeretnénk bemutatkozni. N. Zs. 20 ÉVES A HUMORFESZTIVÁL Valamennyi nyertes egy színpadon Iskolák versenyben Új középfokú szak Szentlőrincen Az állattenyésztés oktatása az általános mezőgazdasági szak tantervében szerepel Baranyában nyolcezer közép­iskolai férőhely várja az általá­nos iskolát végzetteket. Az idén négyezerhétszáz gyerekért ver­sengtek a középiskolák, a prog­nózisok szerint hat év múlva csaknem ezerrel lesz kevesebb a nyolcadikat kijártak száma. A demográfiai hullámvölgy mel­lett egyes középfokú oktatási in­tézmények helyzetét a gazda­sági környezet megváltozása is is súlyosbítja. Ezek sorába tartozik az 1930-ban alapított szentlőrinci „Újhelyi Imre” Mezőgazdasági Szakközépiskola, amely az egyik szakán az utóbbi évtize­dekben jobbára a nagyüzemek­nek képezett állattenyésztő kö­zépvezetőket. A telepek jelen­tős része ma üresen áll, vagy vállalkozó bérli, az állatállo­mány a felére csökkent. Nem csoda, ha erre a speciális pá­lyára kevesebb a jelentkező, akik egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy az iskola elvégzése után munkához jut­nak. Ilyen esetben egyetlen mód kínálkozik a talpon maradásra: az oktatás szerkezetének kor­szerűsítése, a kínálat szélesí­tése. Ha lehet, minél kevesebb anyagi áldozattal. Persze, köny- nyű ezt leírnia a kívülállónak...-Megcsinálni sem nagy ör­döngösség - mondja Szabó Zol­tán tavaly kinevezett igazgató, aki szakmai programjával nyerte el az állást. - Önmagá­ban kevés, hogy mára belső át­szervezéssel, a bevétel növelé­sével sikerült pénzügyileg rendbe tenni az intézményt - folytatja. - Az iskola tizenöt osztályából most csaknem száz tanuló hiányzik. Ez azt is je­lenti, hogy automatikusan ele­sünk a rájuk jutó, még 1991-ben megállapított összegű, tanulón­kénti 66 ezer forint normatív támogatástól, ami a jelenlegi helyzet konzerválásával lehet, hogy az iskola megszűnését vonná maga után. Hozzáteszem, hogy a közeljövőben jó néhány középiskolának kell szembe­sülnie ezzel a problémával. Az egyetlen kitörési pont egy új, „eladható” szak beindítása lenne. A mezőgazdasági oktatás a jelenlegi két szakon a kor­szerű igényeknek megfelelően tovább folytatódik. Elképzelé­seink szerint - az Iskolaszék és a tantestület egyetértésével - a következő tanévtől az állatte­nyésztő-állategészségügyi technikusi szakot egy világ­banki támogatottságú közgaz­dasági szak váltaná fel. Előzetes felméréseink azt mutatják, hogy nagy az érdeklődés, amiben va­lamelyest az is szerepet játsz­hat, hogy kollégiumot is tudunk biztosítani. Az állattenyésztés oktatását természetesen nem adná fel az iskola, hiszen az szerepel az ál­talános mezőgazdasági szak tantervében. A világbanki kép­zés négy év után közgazdasági érettségivel zárul, amit a diák elért eredményei alapján szak­mai specializáció vagy egye­temi, főiskolai felvételi követ­het. Az oktatáshoz szükséges eszközöket, a tankönyveket, a tematikát az iskola készen meg­kapná, az átállás a tantestületen belül sem okozna gondot, mi­után többdiplomások oktatnak a szentlőrinci „Újhelyi”-ben. Az új szak beindítása mind­össze háromszázezer forintjába kerülne a megyei önkormány­zatnak. Balogh Z. A \ / t,

Next

/
Thumbnails
Contents