Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-06 / 306. szám

Bródy János szerelmei „És aztán leülünk, felidézzük a régi emlékeket, ő meg egyszer csak azt mondja nekem...” Bródy Jánosról nem igen lehet újat mondani, s tán kérdés sincs, amit pályafu­tása során ne tettek volna fel neki. Bizonyára a rutin teszi, hogy ilyen jó beszélgetőpart­ner, vagy talán a személyisé­géből fakadó közvetlenség, mindenesetre a tinik még ma is azt mondják „Tinire”: ő egy angyali, töklaza.figura.- Az országban évtizedekig a nagy nőfalók egyikeként em­legették. Most, hogy Pécsett koncertezik, biztos lesznek olyan, ismerős hölgyek is a né­zőtéren, akiknek szívesen üzenne valamit.- Amióta házasember va­gyok - hunyorít Bródy s ez az állapot ugye, már tíz éves álla­pot, azóta kínosan ügyelek arra, hogy ilyesfajta pletykák ne terjedjenek rólam.-Talán nem is voltak pécsi szerelmei.- Pécsi szerelmek? Nahát, miket kérdez... Az egész vá­rosba szerelmes vagyok. A tré­fát félre téve, ha üzennék vala­kinek, akkor a nemrég megje­lent nagylemezem egyik dalá­val tenném. Ez a dal arról szól, hogy az utca másik oldalán vé­letlenül találkozom egy régi ismerőssel, aki három éve férj­hez ment már. Leülünk beszél­getni, megpróbáljuk felidézni a múltat - s aztán egyszer csak azt mondja nekem: „a boldog­ság csak egy átmeneti állapot, a remény és a csalódás között. ” Hát, ezt üzenem mindenkinek.- Kicsit keserédesre sikerül­het így ez a beszélgetés. Pedig Bródy Jánosnak nem lehet oka panaszkodni - most is egy francia stáb sürgölődik körülöt­tünk, filmet készítenek Önről.- Pontosabban a Berlini Fal leomlása utáni közép-európai helyzetről készítik a filmet, s ennek én is szereplője leszek. Az Antenne 2-nek forgatnak.-Talán a magyar tévében is látható lesz a végeredmény.-Nem tudom. Mindenesetre a hazai tévések általában arra szoktak várni, hogy én menjek el hozzájuk: hadd lehessek már egy kicsit a magyar televízió­ban. És én időnként el is me­gyek, kérincsélek, s aztán van, hogy bejön, van, hogy nem si­kerül. De mostanában már nem nagyon kérem őket semmire.-Pedig szerintem mostaná­ban elég gyakran szerepel.-Igen, most ők hívtak. De végül is, ha az embernek van egy új lemeze, megjelenik egy könyve, meg most van egy kot­táskönyvem is, amiben az el­múlt harminc év harminc dala szerepel... - igen, most már úgy néz ki, kialakul egy keres­kedelmi televíziózás. De igazán komoly még nincs.-Mostanában a koncertjein „Zwack” feliratú trikóban áll a mikrofon elé.- Időnként meg Zwack Péter hordja az én trikóimat. Ez an­nak köszönhető, hogy én a gaz­dasági életben őt tartom uni­kumnak, ő meg a művészeti életben engem . . . Pauska Zsolt A népszerű énekes, zenész, dalszöveg-író: Bródy János Hol élünk? Kulturális fesztivál keretében mutatja be művészeti értékeit, ad ízelítőt múltjának emlékei­ből, teremt bemutatkozási lehe­tőséget a helységből elszárma­zott művészeknek Dunaújváros. A településen szombaton kez­dődött meg „Hol élünk?” cím­mel az a kéthetes rendezvényso­rozat, amely során kiállításokat nyitnak, koncerteket tartanak, különféle bemutatókat rendez­nek. A programot - a város „szocialista” múltjára, s az 1950-es évek nagy falazóverse­nyeire emlékeztetve a dunaúj­városi művészek jelképes vá­rosfalépítő performance nyi­totta meg, majd Sváby Lajos festőművész legújabb alkotása­ival ismerkedhettek meg az Uitz-terem látogatói. A színházi előadások sorát a városból el­származott művészek gálamű­sora nyitotta meg, majd a tele­pülés fotósainak kiállítása kínált látnivalót. Érdekesség a város születésének, 1950-es évekbeli „hőskorszakának” emlékeit bemutató „Sztálinváros” című kiállítás, valamint az akkori idők játékbaba-divatját idéző „Sztálinbarbi” címmel megren­dezett bemutató. Új múzeummal, iskolával gyarapodik Paks városa Bővült a település kerékpárút-hálózata Tolna megye második legna­gyobb városában, Pakson az év második fele is komoly beruhá­zásokat hozott. Néhány héttel ezelőtt tovább bővült a város kerékpárút-háló­zata. A kelet-nyugati irányú, korábban átadott szakasz már eddig is meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett, most pedig már az uszoda irányában is kerékpárral közlekedhetnek a paksiak az újonnan elkészült két kilométeres aszfaltozott szaka­szon. A város szinte teljes lakossá­gát érinti az az ugyancsak fon­tos beruházás, amely miatt hó­napokon át föltúrták Paks szinte teljes centrumát. Rövidesen el­készül ugyanis az új, nagy ka­pacitású víztározó, amelynek köszönhetően vélhetően végleg megszűnik a várost nyaranta többször nehéz helyzetbe hozó vízhiány. A tolnai városban nemcsak inffastruktúrális célú, hanem oktatási és közművelődési pro­filú beruházások is folynak. Májusra várható, hogy elkészül Paks új nyolc tantermes isko­lája. Az 55 millió forintos beru­házásra azért szánta rá magát az önkormányzat, mert a belváros egyik iskoláját visszaadták az egyháznak, benne nyolc osztá­lyos katolikus általános iskola és gimnázium létesült. Ezen a hét végén került sor az új városi múzeum ünnepélyes átadására. Az önkormányzat 25 millió forintot fordított az in­tézmény kialakítására, benne a helyben föltárt római kori lele­tek kerülnek majd méltó körül­mények között az érdeklődő lá­togatók elé. K. E. Páratlan „kincseket” tartalmaz Mecseki József magángyűjteménye Müller Andrea felvétele Mamut zápfog egy siklósi magángyűj teményben A gyűjteményhez a feleség sem nyúl hozzá, s csak a kivá­lasztottak látogathatják. Me­cseki József siklósi pedagógus házának egyik emeleti szobájá­ban jól megfér egymás mellett a téli növény és a 150 millió éves Ammonites.-Nem rendszerezett gyűjte­ményem - mondja elöljáróban a biológia-földrajz szakos tanár. S még hozzáteszi: kincsei 80 százalékának köze van Siklós­hoz, a városhoz, ahol él. De kezdjük az Ammoniteseknél.- A csigák távoli rokonai vol­tak a lábasfejűek. Kb. ötven csi­szolt és ugyanannyi kibontott példányt őrzök belőlük. A csiszoltság a márványra vonatkozik, melyekben az Ammonitesek emlékei rejtez­nek. A tanár úr gyakran mutatja meg gyűjteménye egy-egy da­rabját diákjainak, miként azt tette a csontbreccsával is, mely egy ősszarvas csontját rejti. A polcokon őstulok, mamut záp- foga, az ősember pattintott kő­eszköze. Mellettük bronzkori koponyacsont, avarkori ham­vasztótál. Kalandozásunkat az időben a múlt századnál folytatjuk. A ta­nári mikroszkópok közelében lévő légnyomásmérőt a tanár úr szerint ma is használhatnánk. Aztán a kézműipar emlékei, melyek csodálatos gazdagság­ban tűnnek elő. Reiszberger An­tal siklósi fazekasmester 1887-ben alkotott céhremeke uralja a szoba beugróját. De 19. századi cégjelzéses téglák, régi szódásüvegek, kukoricamorzso- lók, cégjelzett szappanok, fúj­tató, szakajtóteknők ugyanúgy megtalálhatók itt. Honnan a gyűjtőszenvedély?- A siklósi gimnáziumban, első munkahelyemen 1965-ben kezembe került egy 1944-45-ből származó irat, mely a siklósi dobolási szöve­geket tartalmazta. Ekkor kezd­tem el kutatni a két év helyi tör­ténéseit. Attól kezdve már min­den régi tárgy érdekelt. A magánbirodalomról azt mondja Mecseki József, még nem nyitja meg a nyilvánosság előtt. Hisz az egyszer úgyis Sik­lósé lesz ... Szabó A. Rádió mellett... Az újságírók aztán igazán tudják, hogy bírálni, „kriti- zálni”, szidalmazni bárkit és bármit könnyebb, mint dicsérni, mint elismerő szavakkal, szép gondolatokkal illetni. Erre saj­nos - hogy napi példát mondjak - sok parlamenti képviselő még nem jött rá, mert talán nem is akar. Szellemeskedni, hozzáte­szem: olcsó szellemességgel lehet piszkálódni, kákán is csomót keresni, így még széles­körű hallgatóságból tapsot is ki­csikarni, vagy olvasói egyetér­tést megszerezni, de e módszer­nek ritkán van köze ahhoz a bi­zonyos vitakultúrához. Egy kedvenc szerkesztőm - ma már nyugdíjas - évek hosszú során többször is azt mondotta, hogy újunk szépen és szépeket az emberekről, mert az emberek általában jók, senki sem szüle­tik csibésznek, alávalónak, uramisten rablónak, diktátor­nak, hanem későbbi környezete teszi azzá, főként, ha hajlamos rá. Történelmünkben, de napja­inkban is példa van rá. Túl sok is. De hála az embernek, több közöttük a jó, a tiszta jellem, az emelkedett lélek. Csak észre kell venni őket. Az alábbi két történet két szereplője - csele­kedetével - közel sem hajtott végre országot rengető dolgot. Egyszerű, hétköznapi dologról van szó, talán említésre sem méltó, de azért elvadult vilá­gunkban mégis csak figyelmet felkeltő gondolatokra késztetik az újságírót. Asszony ismerő­söm meséli, hogy Balázs nevű tizennégy esztendős fiának rosszul áll a szénája a suliban. Erről úgy szerzett tudomást, hogy egy napon felhívta telefo­non Dalma néni. Ő nyugdíjas pedagógus, annak idején az al­sótagozatos Balázsnak volt a tanáménije. A Felsővámház ut­cai általános iskolában, Pécsett. Balázs - mint többi osztálytársa - néhány éve kikerült a keze alól, amikor átléptek a felsőta­mel újságolta, hogy a gyerek legutóbbi fizika órán már né­gyesre felelt és matekból három példából kettőt jól megoldott. Ugye - mondhatja most az olvasó - tényleg nem eget ost­romló tettről van szó. Hát nem, csak egy aggódó, tisztalelkű pedagógus örök hivatástudatá­Jóemberek. .. gozatba, de Dalma néni nem felejti hajdani „gyermekeit”, időnként belátogat az iskolába és pedagógustársaitól érdeklő­dik, hogyan tanulnak diákjai, így értesült arról, hogy Balázs fizikából és matekból összesze­det néhány rossz jegyet. „Pedig én tudom, hogy nagyon jó fejű fiú, csak hát...” Dalma néni azt is elintézte, hogy a fizika, il­letve matektanárok korrepetá­lásra invitálják Balázst, szerdai napokon. A mama most öröm­ről. Fejet sem kell hajtani. Csak elgondolkozni. A másik törté­net. Szinte banális. Egy barátom a kocsiját este az. Ifjúság úti parkolóban hagyta, meg kell hagyni jó helyen, én is ott la­kom. Másnap délelőtt átbu- szozza a várost a kocsiig, az ab­laktörlő alatt talál egy papírda­rabkát. Ezzel a szöveggel: „Mr. Cavinton! A kocsi kulcsát átve­heti. G. Tamás, Ifjúság út stb. Máskor ne hagyjuk a csomag­tartóban a kulcsot, mert elviszik a verdát...” Ennyi. A „verda” autós nyelven mindenféle autót jelent. A Cavinton pedig - ha jól tudom - olyan orvosság, amelyet többnyire korosabb fér­fiak részére ajánl az orvos, em­lékezet frissítés végett. Nem akarom elhallgatni, de a négy évvel ezelőtti választások előtt, amikor rádióban, tévében, la­pokban, orrvérzésig ment a pár­tok propagandája, a kisgazdák igy jelentkeztek be a műsor ele­jén: Bort, búzát, békességet. A nyavalyás és jó humorú ellen­zék módosított egy kicsit a jel­szón. Bort, búzát, Cavintont! Hagyjuk a politikát, még ha néha vicces is. Mert most más­ról szól a nóta. Arról, hogy egy ismeretlen férfiú megóvja a má­sik ismeretlen férfiú kocsiját. Ismerve a mai közállapotokat, ez nagy szó! Ezt az emberi, tiszta gesztust barátom soha nem felejti el. Uraim, Hölgyeim, köszön­jük! ~.o.» Nehéz az elsősök iskolai beilleszkedése Több, mint fél év kell ahhoz általában, hogy az általános isko­lák első osztályosai igazán beil­leszkedjenek az iskolai rendbe. A nagyobb fegyelmet, más ren­det követelő alsófokú oktatásba kerülő gyerekek nehezen szok­ják meg az új követelményeket, s komoly zavarok keletkezhetnek a kapcsolatteremtések alkalmá­val is. Ezeken a nehézségeken segít az a kezdeményezés, mellyel már évek óta nemcsak az iskola- kezdés előtt, de az első évben is folyamatosan nyomon követik a gyerekek fejlődését, kidolgozott programmal javítva ott, ahol kell. A pécsi Szivárvány Gyer­mekház ad helyet a havi két alka­lommal szombatonként rende­zett „Elsős leszek” klub foglal­kozásainak. A vezető, Scher- mann Zoltánná tanár elmondta:- Az óvodás évek alatt a gyermekek nem ismerhetik meg azokat a magatartásformákat, melyet majd az iskola megköve­tel. A tapasztalat az, hogy az át­állás nagy nehézségeket jelent. A gyermek iskolába kerülésével a szülők életmódja is megváltozik, de gyakran kiderül, hogy ők sin­csenek igazán fölkészülve az új helyzetre. A kis Búzás Dávidon, Takács Viktórián, Rausch Gergőn már most, nem sokkal az iskolakez­dés után is jól láthatók a kedvező jelek. Nyitottabbak, barátkozób- bak, jó képességű, élénk eszű gyerekek. Előfordul az is, hogy a program vezetői fölveszik az is­kolákkal a kapcsolatot a gyer­mek érdekében. Szomorú tapasztalat, hogy a nehezebben kezelhető, esetleg idegrendszeri háttér miatt túl élénk gyermeket az iskolák nem szívesen veszik be, sokszor egyik helyről a másikra küldöz­getve a szülőt, akinek végül nem marad más választása, mint az, hogy eltagadja a gyermek prob­lémáját, aztán meg reménykedik, hogy nem kerül a kisdiák hátrá­nyos helyzetbe.-Ma az iskolák több olyan gyereket kapnak, akik nehezeb­ben értik meg az anyagot, pedig a képességeik nem rosszabbak- mondta a tanárnő. Sokszor a ne­buló egyszerűen unatkozik, mert már ismeri az anyagot. S hogy a szülők is igyekeznek jobban megfelelni feladataiknak, arra példa, hogy tegnap délelőtt a Ház „Kicsik szombat délelőttje” című programjának nagy nyüzs­gésében két csoportnyi érdek­lődő édesanya és édesapa ismer­kedett a szülői hatékonyságot fejlesztő Gordon-módszerrel, míg mások a tanulást segítő spe­ciális tornát, az Észkerék-kap- csolót igyekeztek elsajátítani, hogy gyakorolhassák gyermeke­ikkel. Ok tudják: ma már egyre nehezebb lépést tartani a tudásért folyó küzdelemben. H. I. Gy. 4 Új VDN 1994. NOVEMBER 6., VASÁRNAP 4 \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents