Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-01 / 301. szám

1994. november 1., kedd Közélet üj Dunántúlt napló 9 Magyar nyelven A román iskolahálózatban az óvodától a középiskolák végzős osztályáig az 1994-95-ös tanév­ben 211317 magyar nemzeti­ségű diák folytatja tanulmányait magyar-, 60 433 pedig román tannyelvű iskolákban - közölte kedden a Rompres hírügynök­ség az oktatási minisztérium ki­sebbségi igazgatóságának ada­tai alapján. Magyar nyelven a diákok 4,9 százaléka tanul, a magyar iskolai népesség a teljes diáklétszám 6,3 százalékát teszi ki. (Az 1992 évi népszámlálás hivatalos adatai szerint a ma­gyarság aránya 7,1 százalék Romániában). Roncsház 120 négyzetméteren A 120 négyzetméteres „roncsház” szerkezete autóka­rosszériákból és régi hídszerke­zetekből préselt acélcsövekből áll, a műanyag tetőfedő leme­zek pedig hajdani számító­gép-tokokból készültek. A szigeteléshez újságpapír­ból préselt lemezeket használ­tak, a falakat pozdorja-lemezből állították elő. A vízvezeték csö­vei ugyan valódiak, de használ­tak. Kísérleti épületről van szó, amellyel bizonyítani kívánják, hogy a házépítés újrafelhasznált anyagok alkalmazásával sem gond - viszont sokkal olcsóbb. Az Amerikai Házépítők Szö­vetségének mérnökei szerint a nyersanyagok fogyásával mind fontosabb, hogy hulladékokat, újrafelhasznált anyagokat al­kalmazzanak az építészetben is. A Maryland állambeli Bo- wie-ben, Washington közelében álló lakóház egyébként hagyo­mányos stílusban épült és ráné­zésre semmi nem mutatja, hogy milyen anyagokból készült. Egymillió börtönlakó A szövetségi igazságügyi minisztérium jelentése szerint az amerikai börtönlakók száma átlépte a bűvös egymilliót: a szövetségi és állami fegyintéze­tekben őrzött elítéltek száma júniusban 1012 851 volt, két­szer annyi, mint 1985-ben. A rács mögé került bűnözők száma az év első hat hónapjá­ban negyvenezerrel növekedett, megerősítve az 1980 óta foly- matosan tapasztalt irányzatot. A szakértők elsősorban annak tud­ják be a fegyencek számának szüntelen gyarapodását, hogy egyrészt mind több személyt ítélnek el kábítószer-kereskede­lemért és -fogyasztásért, más­részt emelkedik a bűnözési hul­lám a városközpontokban, har­madrészt pedig egyre szigorúbb büntető törvények születnek. A jövő ára: 24 milliárd forint A csatornázatlanság csapdájában Három csoportban Emelkednek az illetékek Alapadat: Baranya megyében a lakások 50 százaléka van be­kapcsolva a csatornahálózatba, a városokban az emberek 78 százaléka él ilyen otthonban, a községekben csupán 8 száza­léka. Ez a jövőt tekintve: vész­helyzet. Fogalmazhatjuk kicsit finomabban is: az egyik legsür­getőbb feladat, hogy az ivóvíz­inek teljeskörű csatornázása a jelenlegi társadalmi és gazda­sági helyzetben csak hosszabb távlatban - belátható időn túl - lehetséges.” Ez a helyzet tette egyébként szükségessé, hogy a településeket kategorizálják: meghatározzák a csatornázandó települések körét, illetve a csa­tornázás arányát. Baranya megyékben 174 településen kell gondoskodni csator­názottságról és a szennyvíztisztításról Fotó: Müller Andrea ellátás robbanás-szerű javulását nagyon gyorsan kövesse a csa­tornázás. A jelenlegi helyzetben azon­ban irreális lenne valamennyi település teljeskörű csatornázá­sát előirányozni. Lehetőségek vannak - de vagy nem élnek ezekkel az önkormányzatok, vagy olyan szempontok készte­tik őket megfontolásra, amelyek jelenleg másodrendűnek tűn­nek, s csak a jövőben derül majd ki, hogy „már régen lépni kellett volna!” Talán jól érzé­kelteti ezt az is, hogy még a nyár közepén a Megyei Köz­gyűlés pályázati felhívást foga­dott el szennyvíztelep építésé­nek támogatására. Ezt a felhí­vást minden olyan település megkapta, amelyik nem rendel­kezik szennyvízteleppel. Mégis: mindössze 10 pályázat érkezett a megadott határidőre. Némileg menti ezt a magatar­tás az a mondat, amely „Bara­nya megye településeinek szennyvízelvezetési koncepci­ója” című tanulmányban olvas­ható: „... az ország települése­Az említett koncepció tíz ilyen település-csoportot sorol fel. Például az elsőbe a 2000 fő­nél alacsonyabb népességű, szennyezésre érzékeny környe­zetben lévő községek soroltat­tak - ám itt csak legfeljebb 50 százalékos csatornázottság a cél, míg a tizedik kategóriába Baranyában csak Pécs tartozik, ahol viszont a cél a 90 száza­léknál magasabb lakossági ellá­tottság. (Most 83 százalék.) Ezen túl más szempontokat is felállít a koncepció. A sorrend­ben a legelső: a megkezdett szennyvízelvezetési, -tisztítási beruházások folytatása, befeje­zése. Ugyancsak prioritása van a sérülékeny vízbázisok kör­nyezetében lévő településeken a munka megkezdésének. Igényli a koncepció a csak nagyobb táv­latokban csatornázható telepü­lésekre is a szakszerű szennyví­zelhelyezést, kérdés azonban, hogy a gyakorlatban hogyan és mikor lehet ezeknek az elvek­nek, elvárásoknak megfelelni. Téljünk azonban vissza a te­lepülés-csoportokhoz, illetve a csatornázottság kategóriáihoz. Az utóbbiból négy van, az A: 80 százalék felett van a bekötött- ség, a B: 50-80 százalék között, a C: 10-50 között, a D: 10 szá­zalék alatt. Ez utóbbi esetben a település gyakorlatilag nem lesz csatornázva, a szennyvízelhe­lyezésre az úgynevezett köz­műpótlás szolgál. Baranyában az első településcsoportba 129 községet sorolnak, az ellátott­ság itt C-fokozatú, a második csoportba 151 település tarto­zik, a koncepció szerint D csa­tornázási kategóriába esnek, B-kategóriás 17 van, A-kategó- riás pedig csak Pécs. (A felsoro­lásban nem érintettünk minden települést.) A szakemberek megállapí­tása: Baranyában 174 települé­sen kell megfelelő csatornázott­ságról gondoskodni és a szennyvíztisztítást a terület ér­zékenységétől függő technoló­giával megoldani. így a jelen­legi 50 százalékról a megyében a kívánatos 65-66 százalékra emelhető a csatornázási arány. Ami azt jelenti, hogy 270 000 lakos részesülne az ellátásában. Ilyen mértékű tervezett előre­lépés természetesen az erők koncentrálását igényli. Ennek egyik legszerencsésebb - és ta­lán kikerülhetetlen - módja a kistérségi megoldások. A kon­cepció Baranyában 30 kistér­ségi rendszer kialakíthatóságá­val számol, összesen 80 telepü­lést érintően. Előzetes becslések szerint a tervezett fejlesztések költség- igénye 24 milliárd forint. A koncepció szerint ezt az össze­get „az önkormányzati és egyéb helyi forrásokon kívül, központi támogatással (címzett és céltá­mogatás, Vízügyi Alap, Kör­nyezetvédelmi Alap), hitelekből és egyéb ma is ismert, vagy a jövőben megjelenő forrásból lehet biztosítani.” A szemlélet feltétlenül opti­mizmust sugall. Távolról sem ilyen optimisták azok a szak­emberek, akik tudják, hogy mi­lyen katasztrofális a helyzete a megyében a szennyvízelveze­tésnek, -gyűjtésnek és -tisztí­tásnak. Akik tisztában vannak azzal, hogy mennyi pénz - és mennyire nehezen elérhető - a 24 milliárd forint, valamint az­zal is, hogy a jelenlegi áldatlan állapotnak - már bocsánat! - jó esetben nem mi isszuk meg a levét, de a következő generáció mindenképpen. Persze, csak akkor, ha még „a kívánatos szintet” sem éri el a megye tele­püléseinek csatornázottság. Vagy ha eléri: az a belátható időn túl lesz ... Mészáros Attila A Pénzügyminisztériumból származó információk szerint az öröklés jelenlegi illetékkul­csai csak 5 millió forintig hasz­nálhatók a jövő évtől. Termé­szetesen a javaslatot még jóvá kell hagynia a kormánynak és ezt követően a parlamentnek is. Az illetéktörvény három cso­portba sorolja az örökösöket. Az elsőbe a közeli hozzátarto­zók, a másodikba a távolabbi hozzátartozók, a harmadikba pedig az ezeken túli örökösök tartoznak. Jelenleg az első cso­port 10 százalék, a második 14 százalék, a harmadik pedig 20 százalék örökösödési illetéket fizet. A tervezet szerint ezek a kulcsok 5 millió forint hagyaté­kig lesznek alkalmazhatók a jövő évtől. Öt és tízmillió forint között minden kulcs 2 száza­lékkal megemelkedik. Tízmilió forint felett az első két cso­portba tartozó örökösök további 2 százalékkal magasabb, a har­madik csoportba tartozók pedig 3 százalékkal több illetéket fi- zetnak majd. Várhatóan válto­zatlan marad viszont a meg- öröklött lakás illetéke. Ez az első csoportba tartozóknál 2,5, a második csoportnál 4, a harma­diknál pedig 5 százalék. Nem marad érintetlen az ajándékozási illeték sem. Az előbbi három csoportnak meg­felelően, 1 százalékkal nő az il­leték mértéke 5 millió forintos összeghatárig. így a közvetlen hozzátartozók 11 százalék, a tá­volabbi hozzátartozók 15 száza­lék, mindenki más pedig 21 százalék ajándékozási illetéket kell hogy fizessen várhatóan a jövő évtől. Öt és tízmillió forint között az előbbi százalékok 3 százalékponttal emelkednek meg, 10 millió forint felett pe­dig újabb 3 százalékos emelke­dés következik. Az ajándéko­zásnál is változatlan marad vi­szont a lakás illetéke. Az első csoportba tartozók 5, a máso­dikba 8, a harmadikba pedig 10 százalékot fizetnek ajándéko­zási illetékként. Gyakorlatilag minden okirat illetékkötelessé válik a jövőben, így például a gépjármű forgalmi engedély kiadásáért 1000 forin­tot, a lakás használatbavételi engedélyért 1000 forintot, az ingatlan telekkönyvi bejegyzé­séért pedig 2000 forintot kell fi­zetni. Változni fog az útlevél il­letéke is. A 18 év alatti, illetve 70 év feletti állampolgárok 1000 forint, a két kor közöttiek pedig 3000 forint illetéket fog­nak fizetni az útlevélért. Ha valaki földet örököl vagy vásárol, akkor az egyébként járó illeték felét fizeti csak. Je­lenleg az értékpapír, valamint a takarékbetét öröklése és aján­dékozása illetékmentes. Január­tól illeték nélkül lehet hozzá­jutni az üzletrészhez is. Jelenleg az adásvétel során alkalmazott úgynevezett vissz­terhes vagyonátruházási illeték mértéke 8 százalék. A jövőben ez a kulcs 10 millió forintig tart, e fölött már 12 százalék illeték jár. N. G. KÖZÖS Út A magyar október emlékét különböző módon őrizzük. Mást jelent annak, aki részt vett a harcokban, akinek hozzátarto­zója vagy barátja halt meg, aki először találkozott a háborúval, aki megsebesült, bebörtönözték vagy menekülni volt kénytelen. Az emlékek lehetnek hősi tet­tek, rémült pillanatok, lelkese­dés és kétségbeesés, remény és félelem percei, órái, napjai. A forradalom lángja nem ért el a városszéli telepig, ahol felesé­gemmel laktunk és vártuk az el­sőt... Október 24 és november 4 között egy nyugodtabbnak lát­szó napon a városban kellett in­téznünk valamit és igyekeztünk, hogy még sötétedés előtt haza­térjünk. Autóbusz nem közle­kedett, gyalog vágtunk neki. Az út felénél járhattunk, mikor egy teherautó ért utol minket. Meg­álltak és kérés nélkül hívtak, hogy szálljunk fel. Soha ilyen közvetlen, emberséges magatar­tással, segíteniakarással nem ta­lálkoztam. Barátságos tekinte­tek, segítenek felkapaszkodni. Munkásruha, városi viselet, sza­lag nélkül kevés szóval is egy­séges. Tucatnyi ember és ma­gyar, akinek egy irányba van a céljuk és egy járművön akadt helyük. Soha, semmiféle gyűlé­sen, sem imát, esküt, sem jel­szavakat mormoló vagy har­sogó tömegben nem éreztem ennyire, hogy egyenlőek va­gyunk, egyet akarunk. Még kétszer megálltunk és másokat is felsegítettünk. Szű- kebb hely jutott, közelebb ke­rültünk egymáshoz az alig ne­gyedórás úton a Búza tértől Pécsbányatelepig. Ezt az emléket nem nyomják el harsányabb képek, sem a je­len, amikor jeggyel utazunk és zsúfolt buszainkat sorra előzik a csak egy-két személyt szállító magángépkocsik. K. T. A. Mit akarnak a baranyai vendéglősök? Félszáz baranyai szakember első ízben vitatja meg a szakma gondjait A pécsi, belvárosi Aranykacsa vendéglőben Héber Tamás alkalmazottai reprezentatív körülmé­nyek között fogadják az ide látogató vendégeket Fotó: Läufer László A hosszú ideig csak vendég­látóiparnak emlegetett tevé­kenység átalakuláson megy ke­resztül: a mamut vállalatok las­sacskán megszűnnek, s a „ven­déglátó egységek” helyett egyre-másra nyílnak a magántu­lajdonban lévő éttermek, ven­déglők, kiskocsmák, pizzériák, büfék. A szakemberek azt tart­ják, könnyebb egy vonzó étter­met létesíteni, mint utána mű­ködtetni, s a vendéglátásban dolgozók szemléletét megvál­toztatni. Hogy ezt a folyamatot gyor­sítsák, nagyszabású szakmai napra kerül sor novemberben: a Baranya megyei vendéglősök első találkozójára. A Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara vendéglátó tagozata, a Magyar Vendéglátók Ipartestü- lete Baranya Megyei Szervezete (MVI BMSZ) és a Magyar Sza­kács és Cukrász Szövetség Me­cseki Gasztronómiai Társasá­gának szervezésében a régió majd félszáz meghívott vendég­lőse vesz részt az eseményen. Háber Tamás, az MVI BMSZ elnöke, a pécsi Aranykacsa Vendéglő vezetője szerint a szakmai egység megteremtése a legfőbb feladat.- Az állami vállalatok priva­tizációja után sok üzlet jött létre, amelyek tulajdonosai, ve­zetői egymástól, s a szakmától elzártan külön-külön igyekez­nek sikert elérni. Ez természete­sen nem baj, de az már igen, hogy az elszigetelődés követ­kezményeként uniformizálódnak a vendéglők, a kínálat. A szak­mai fejlődés, valamint a saját érdekeink védelme is háttérbe szorul, azaz végsősoron a ven­dégek járnak rosszul.-Azt gondolom, a piac kel­lőképpen szelektál, s a rosszul működő vendéglők előbb-utóbb tönkremennek.-Ez biztos igaz, de az is, hogy nem lehet mindent a piac- gazdaságra, a versenyre bízni - mondta RippI Béla, a pécsi Ka­lamáris Vendéglő vezetője. - Meggyőződésem, hogy a szakmának és a vendégeknek is az az érdekük, hogy minél több színvonalas és változatos étte­rem, vendéglő, kiskocsma le­gyen a megyében. Éppen ezért a legszükségesebb teendőknek tartom az együttgondolkodás megteremtését: ennek eredmé­nye lehet például, hogy a ven­dég ne ugyanazt az ételsort ta­lálja meg a vendéglők zömének étlapjain. A mi szempontunkból pedig nem lenne rossz - s kellő koordinációval minden további nélkül megvalósítható -, ha bi­zonyos területeken, így az ellá­tásban, például a patyolatnál, közösen tudnánk lépni. Milyen ma vendéglősnek lenni? Abban mindketten egyetértettek, hogy a lassú pol­gárosodási folyamat, az, hogy viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak a rendszeres vendéglőbe járást, s ezzel együtt a különféle adók és a tár­sadalombiztosítási hozzájárulás mértéke nem kedvez a vendég­látásnak. Példaként hozták fel, hogy idegenforgalmi adó - ez az önkormányzaté lesz - címén tavaly a nettó árbevétel fél szá­zalékát, idén már egy százalékát kellett befizetni. A legnagyobb baj azonban, hogy ebből egyetlen fillért nem lámák viszont sem közvetlen, sem közvetett módon, azaz ezt a pénzt nem forgatják vissza az idegenforgalomba, illetve a vendéglátásba. A szakma színvonalát az sem emeli, hogy egyre többen „ér­keznek kívülről”.- Nagyon felhígult a vendég­látás, eddig ugyanis szinte semmilyen feltétel nem kellett ahhoz, hogy valaki éttermet nyisson. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akinek van szakmai végzettsége, az megfe­lelő szinten is dolgozik, de alapvető érdekünk, s a vendé­geké is, hogy bizonyos követel­ményeket felállítsanak, s ne csupán a pénz legyen a megha­tározó - mondta Háber Tamás. A baranyai vendéglősök első találkozója nyilván nem oldja meg a vendéglátást feszítő prob­lémákat, mint ahogy az sem várható el, hogy a résztvevők mindenben egyetértsenek. Az azonban egészen biztos, e szép mesterség művelői nem csupán „felülről” várnak segítséget. Szerveződnek a vendéglátásért, önmagukért, s nem utolsósor­ban a vendégekért. Roszprim Nándor y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents