Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-03 / 303. szám

1994. november 3., csütörtök Vállalkozások - Üzlet új Dunántúli napló 11 Üzletközvetítés Török textil- és ruhaipari cég kötöttárut ajánl. A választék ki­terjed a baby-, gyermek-, női- és férfi ruházatra, fonalak fel­dolgozására. 4101753 Cseh cég fogyasztási cikkek Magyarországon történő érté­kesítéséhez partnereket keres. 4101754 Húsfeldolgozásra szakoso­dott belga cég joint venture lé­tesítéséhez partnert keres Ma­gyarországon. 4101755 Német beruházó, áruházak építéséhez vagy átépítéséhez keres Budapesten vagy egyéb magyar nagyvárosokban ked­vező fekvésű ingatlant. Hely­színrajz szükséges. 4101756 Irodai, szaniter és raktározási célra használatos containerek bérbeadásával, eladásával fog­lalkozó cég az említett termé­kek magyar gyártóival keres kapcsolatot. 4101757 Menyasszonyi ruhák gyártóit keresi német cég. 4101758 Német cég különféle gépek adás-vételével foglalkozik. (CNC-esztergagépek, furatkö­szörűgépek, marógépek, fűré­szek, prések) 4101759 Svájci vállalat az alábbi ter­mékeket kínálja: nyers gyapot, gyapot mag, kesudió, kókusz­dió, kakaó és kávébab, mészkő, napraforgó- és szezám olaj, hul­ladék papír. 4101760 Argentin cég szőrméket ajánl. 4101761 Olasz kerékpárgyártó cég magyarországi ügynököt, im­portőrt keres. 4101762 Holland vállalat, amely jeans ruházatra szakosodott, további ipari felhasználásra jeans anya­gokat szállít, magyarországi képviselőt és disztribútort ke­res. 4101763 Svájci cég személygépkocsi után kapcsolható büfékocsikra keres szállítót. 4101764 Angol export-import ügy­nökség kapcsolatot keres az alábbi termékek szállítóival: minőségi törölközők, sportci­pők, elektronikus cikkek. 4101765 (Üzleti lehetőségek 46/K) Görög cégek az alábbi ter­mékek iránt érdeklődnek: pa­lackozáshoz gépsor, tejipari feldolgozó gépek, papíripari termékek, napraforgóolaj, mélyhűtött csirke, burgonya, hagyma, dinnye, répa, zeller, borsó, farostlemez, parketta, po­liészter szál, fából készült hordó, kristályüveg, porcelán, ajándék tárgyak, előregyártott faházak, hang-hő-vízszigetelési rendszerek és anyagok, kerámi­atéglák és burkolok, valamint nemzetközi szállításban érde­kelt, IÁT A minősítéssel rendel­kező cégekkel vennék fel a kap­csolatot. 4101766 Holland cég kínál exkluzív tetőfedő anyagot horganyzott acéllemezből. Az anyag igen könnyű (7,4 kg/m2), könnyen hajlítható, vágható, gyorsan építhető, rozsdamentes, szín­tartó, tűz- és villámbizotos jég­eső- és orkánálló! (Tárgyalni magyarul is lehet.) Prospektus, összeszerelési utasítás kama­ránkban megtekinthető. 4101781 Román autójavító vállalat va­lamennyi Romániában gyártott gép- és teherkocsihoz (DACIA, ARO, OLTCIT, ROMAN DIE­SEL), hidraulikus és pneumati­kus fékberendezéseket gyárt. Exportjoggal rendelkező ma­gyar cégek jelentkezését várja. 4101767 Svájci cég keres alsóbb árka­tegóriába tartozó quarzhomok- ból és PVC-ből készült padló­burkoló termékeihez forgalma­zókat és/vagy felhasználókat. 4101769 Az IKS Schuh Service GmbH nagyon jó fekvésű 80 m2-120 m2 alapterületű, exklu­zív üzlethelyiséget keres, vásár­lás és bérlés egyaránt szóba jö­het. 410771 Német cég olyan magyar vál­lalatokat keres, amelyek ha­gyományos technikával (nme SMD) nyomtatott áramköri la­pok beültetését vállalnák. Az anyagot a német cég szállítja (kb. havi 300 db-os sorozat- nagyság). 410772 Német cég keres olyan forgá­csolóüzemeket, amelyek nagy- mennyiségű bérmunkát tudná­nak vállalni esztergagépen. 4101772 Stuttgarti cég keres játékok előállításával foglalkozó céget vagy beszállítót. (Megrendelés: az általa közölt adatok alapján fából, fémből, textilből és ke­rámiából). 4101773 Kefe, ecset, festőhenger és lábtörlő gyártásával foglalkozó német cég külszolgálati munka­társat keres Magyarország terü­letére, aki vagy alkalmazotti vi­szonyban vagy szabadfoglalko­zásúként végezné tevékenysé­gét. Feladatát képezné egyrészt vásárlói kapcsolatok kiépítése, másrészt szállítók elkutatása. 4101774 Az adatátvitel-technika terü­letén tevékenykedő, ismert né­met gyártó és szállító cég olyan forgalmazó partnereket keres, akik elsősorban ipari üzemekkel és szolgáltató vállalatokkal már jól kiépített kapcsolatokkal ren­delkeznek. A kínált Woerltronic dataphon modemek, akusztikus kapcsolók és tartozékok német gyártmányú, márkás termékek. Fő vevőkörét az ipari és keres­kedelmi vállalatok alkotják, de szóba jöhetnek privát felhaszná­lók is. 4101775 Osztrák cég kínál eladásra pékséget, vállalkozók részére malmokat, továbbá üzletközve­títést is vállal. 4101776 Zágrábi cég vásárolna 90 cm-es gyermek faszánkóból 180 db-ot, 110 cm-es faszánkó­ból 420 db-ot. Kéri közölni: Zágrábig a FCO árat vám nél­kül, a fizetés módját, az áru el­szállításának határidejét. 4101836 Az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ad H-7621 Pécs, Bem u. 24. Pf.: 109 Telefon: (72) 413-040 Fax: (72) 411-917 Tx: 412-529 Dél-dunántúli ttigfanéJt* Gazdasági Kamara A megyében 31 ezer vállalkozásnak kell döntenie Mit jelent a kötelező kamarai tagság? A várható tagdíj, a nyilvántartás menete Baranyában az új jogosítvá­nyokkal rendelkező kamarák megalakulásával mintegy 31 ezer vállalkozásnak kell eldön­tenie, hogy melyik szervezethez tartozik. Az eddig vizsgált adatbázisok alapján egészen pontos képet lehet már felállí­tani. A Baranya megyei Keres­kedelmi és Iparkamara 23 ezer (7 ezer cég, a többi egyéni vál­lalkozó), a Kézműves Kamara 7 ezer, az Agrárkamara pedig ezer taggal számolhat. A számok várhatóan csök­kennek, mert sok az olyan egyéni vállakozó, aki lényegé­ben már befejezte tevékenysé­gét (így a különböző ügynökök, akiknek nincs évente 5-10 ezer forintnál nagyobb forgalmuk), s visszaadják vállalkozási igazol­ványukat. Persze, hogy ki hova tartozik, azt könnyű eldönteni hiszen a törvény szerint az a fő tevékenység, amelyből a legna­gyobb árbevétel származik. Ha ez időközben változik, akkor mód van átjelentkezni másik kamarába. A kamarai törvény értelmé­ben április 6-ától minden újon­nan alakult cég a cégbejegyzés­sel egyidejűleg köteles az ille­tékes gazdaságnál is bejelent­kezni, és magát regisztráltatni. Egyéni vállalkozók esetében pedig a jegyzők akkor írják alá a vállalkozás bejelentési ívet, ha az adószám mellett a kamarai regisztráció is megtörtént. Akik április 6. előtt alapítottak vál­lalkozást, azoknak saját érde­kük, hogy mielőbb felkeressék a kamarákat a nyilvántartásba vétel miatt. Ezért egyszeri díjat kell fizetni, egyéni vállalkozó­nak 1000, a társasági formában működőknek (kft., bt., stb.) 5000, az Rt.-nek, vállalatoknak 10 000 forintot. Ily módon készül el az első hazai cégregiszter, olyan ada­tokkal is, melyek változásait azonnal jelenteni kell. Aki nem kerül be a jegyzékbe, nem tudja igazolni kamarai tagságát, s fe­kete gazdálkodónak minősül. Büntető illetékek kiszabásától bírósági eljárásig terjedhet ilyen ügyeknél a felelősségrevonás. A kamarai vezetőségek tehát gyakorlatilag tavasz óta jóhi- szeműek, s egyelőre még nincs határideje a számonkérésnek. A tagdíjat a Nemzeti Kamara küldöttgyűlése decemberben határozza meg. Pillanatnyilag pénzügyminisztériumi szinten vitatott, hogy bevezetésére 1995, vagy 1996. január elsejé­vel kerüljön sor. Az viszont biz­tos, hogy visszamenőleges ha­tállyal senkitől sem kémek pénzt. A tagdíjak egyébként a köz­ponti adókötelezettségek 5 szá­zalékáig az adóból leírhatók, igaz ezen a pénzügyi tárca vál­toztatni akar. A tagdíjak mértékét ugyan­csak törvény szabályozza. A számítás módja és a maximális érték az iparűzési adóval azo­nos. A tervek közt azonban ke­vesebbel számolnak, az egyéni vállalkozóknál például bizo­nyos forgalomhatárok alapján határozzák meg az összeget - az egyik változat: 1 milliós forga­lom után évi ezer forint a tagdíj. A pénz nagyobb része a helyi kamaráknál marad, a nemzeti küldöttgyűlésen a vidéki dele­gáltak döntenek arról is, mek­kora hányadot adnak át a nem­zeti kamarának az összegből. Mindenestre érdemes elgon­dolkozni a tagdíjakat, a regiszt­rációt illetően azon, hogy a gazdasági önkormányzat létre­jöttének a kötelező tagság csu­pán egy szükségszerű eleme, hiszen éppen az a cél, hogy a gazdaság érdekeit sokkal job­ban képviseljék a társadalom­ban. M. B. E Baranyában az országban elsőként Megalakultak a gazdasági önkormányzatok Baranyában az országban el­sőként megalakult a Kézműves, az Agrár, a Kereskedelmi és Iparkamara. A közjogi felada­tokat ellátó kamarák a miniszté­riumoktól és az önkormányza­toktól vesznek át feladatokat. A vállalkozók közvetlenül bele­szólhatnak egyes döntésekbe, kezükbe vehetik saját sorsukat, ugyanis az elnökség a megyé­ben élő vállalkozókból áll. Ez­zel a gazdaság létrehozta a saját, alulról építkező önkormányzati rendszerét. Birinyi Zoltán- A nehézségek ellenére még október 31. előtt megalakítottuk a Kézműves Kamarát Baranyá­ban - mondja Borsós István, a kamara titkára. - Jelenleg csak Pécsett van irodánk, de a ké­sőbbiekben a többi városokban is nyitunk. A Baranya Megyei Kézmű­ves Kamara elnöke, Birinyi Zol­tán elmondta, elsőként az önálló feladatokat és jogköröket tisz­tázták az alelnökökkel: Cser­kút hy László a műszaki fejlesz­tés és innováció, Hirth Ferenc a külső kapcsolatok, Orbán Lajos a szakképzés felelőse lesz, a tit­kár Borsós István pedig közjogi feladatokat lát el. A küldöttgyű­lésen megválasztott etikai bi­zottság elsődleges feladata a kontárok, az engedély nélkül dolgozók felszámolása, akik, mivel nem értenek a szakmá­jukhoz, adót, tb-t sem fizetnek, ezzel tisztességtelen verseny­helyzetet teremtenek.-Nagyon sok tennivalónk - mondja Birinyi Zoltán. - Míg Németországban 125 szakmá­ban kötelező a mestervizsga, nálunk egy áldemokratikus ha­tározat miatt a 14 szakma he­lyett csak a gépjárműjavításhoz kapcsolódó tevékenységekhez kell mestervizsga. A német pél­dát kellene követni, ahol na­gyon szigorúak az előírások, amennyiben panasz érkezik a vállalkozó ellen, először fi­gyelmeztetik, később, ha újabb problémák merülnek fel a mun­kájával szemben elveszik az iparengedélyét. A kamarai tag­nak nálunk is rendszeresen to­vább kellene képeznie magát, hogy magas színvonalú minő­ségi munkát végezzen. Nagyon fontosnak tartjuk hogy egyes ipari zónák kialakításakor lehe­tőségünk legyen beleszólni, hogy kik kerüljenek oda, és sze­retnénk elérni, hogy a bankok ezeknek a vállalkozóknak ked­vezőbb feltételekkel adjanak hi­telt. Az új technológiák megje­lenéséről azonnal tájékoztatni kívánjuk a kamarai tagokat elő­adások, bemutatók keretében, valamint ezeket az információ­kat továbbítjuk az érdekképvi­seleti szervezetekhez, ipartestü­letekhez. A bel- és külföldi munkalehetőségek felkutatásá­ban is szerepet kell vállalnunk. Segítünk a pályázatok elkészí- ' tésében. Sokan nem tartották demokratikusnak a kötelező tagságot, de az sem lenne de­mokratikus, ha mindenki meg­kapná ezeket a szolgáltatásokat akár fizet, akár nem, és mindent az önként tagdíjat fizetők pén­zéből kellene finanszírozni. A kamarai tagság szinte minden­hol kötelező.- Semmit nem bízunk a vé­letlenre - veszi át a szót Borsós István. - Elméleti és gazdasági szakemberekkel megterveztet­jük a kamara működését, ezt követően építjük fel a szerveze­tünket. A kézműves kamara jó kap­csolatot kíván kialakítani a tár­sadalmi szervezetekkel, rá sze­remé épülni a gazdaságra, va­lamint feladata lesz többek kö­zött a mesterek, azok alkalma­zottainak és tanulóinak maga színtű képzése is. Huszti Zoltán A Baranya Megyei Területi Agrárkamara ügyvezető alel- nöke Huszti Zoltán lett.- A legnagyobb gondot a tagkör regisztrálása jelentette - mondja. Ebben nagyon sokat segítettek a települések jegyzői és a megyei főjegyző. Baranya 302 községéből 121-ben dolgo­zik mezőgazdasági vállalkozó, összesen 1195 magángazdálko­dót jelentettek be. Harminchá­rom körzetre csoportosították a falvakat, ebből 27-ben megala­kultak a mezőgazdasági bizott­ságok, amelyek a későbbiekben a kamara részei, a falugazdász rendszer utódai lesznek. A sző­lőtermesztők besorolása gondot jelentett, ugyanis, a szőlőter­mesztés agrár-, a feldolgozás kézműves, míg az eladás keres­kedelmi tevékenység. A kamara jogi kereteit tartalommal kell megtöltenünk. Első lépcsőben a minisztériumoktól, aztán az FM-Hivataloktól is veszünk át feladatokat, többek között a szaktanácsadást és a pályázatok elbírálását. Mindennek legké­sőbb 1995. március végéig meg kell történnie. A megalakult három kamara a továbbiakban is szorosan együttműködik, fő feladatuknak a vállalkozások gazdasági kör­nyezetének megteremtését te­kintik. Az önkormányzatoktól egészen a törvények előkészíté­séig lehetőségük van beleszólni a folyamatokba. Sz. K. A BARANYA MEGYEI KÉZMŰVES KAMARA KÖZLEMÉNYE A Magyar Köztársaság 1994. évi XVI. törvénye alapján a Baranya Megyei Kézműves Kamara 1994. október 27-én megtartotta alakuló küldöttgyűlését és ezzel egyidőben megkezdte szervezetépítési és regisztrációs feladatát. A küldöttgyűlés döntése alapján a Baranya Megyei Kézműves Kamara Elnöke: Birinyi Zoltán Pécs Alelnökei: Titkár: Cserkúthy László Pécs Borsós István Pécs Hirth Ferenc Pécs Orbán Lajos Vajszló az Ellenőrző Bizottság tagjai: Telegdi Attila elnök Pécs Elnökségi tagok: Jónás Ferenc Szentlőrinc Bayer József Pécs Szekeres Sándor Szigetvár Hesz János Pécs Horváth Tibor Bogád az Etikai Bizottság tagjai: Jambrik Béla Szigetvár Kanizsai István elnök Pécs Leikauf Tibor Pécs Dómján Józsefné Komló Máy Péter Bóly Gulácsi János Pécs Molnár Pál Pécs Pucher István Kozármisleny Németh Jenő Szigetvár Simon Béláné Pécs Rácz Rudolf Pécs Szabó László Pécs Végh István Siklós Wéber Ádám Mohács A Baranya Megyei Kézműves Kamara címe: Iparosház, 7623 Pécs, Rákóczi út 24-26. Telefon: 72/427-833, 327-800 Fax: 72/333-690 l i i K i

Next

/
Thumbnails
Contents