Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-30 / 330. szám
10 új Dunántúli napló Választási fórum 1994. november 30., szerda ____ • ♦ F ontos Önnek faluja, városa, megyéje jövője? Az 1990. évi önkormányzati törvény - a települési érdekek elsődlegességét hirdetve - újtípusú megyét fogalmazott meg. A törvényben - a megye ön- kormányzati jellegének rögzítésével - benne volt az európai léptékű középszint esélye. A tanácsi „stílus” visszajövetelétől való félelem, az ellensúlyszereptől való kormányzati idegenkedés a megyét - elsősorban - intézményfenntartó funkcióra ítélte. Minden gond és probléma ellenére az önkormányzati megye megtalálta helyét és szerepét. Ezt nem a települési érdekek rovására, hanem azok mellett, esetenként azokkal együttműködve érte el. A ciklus második felére egyértelművé vált, hogy az önkormányzati megye feladatait és hatáskörét bővíteni, legitimációját erősíteni kell. Ennek lehetünk tanúi napjainkban. A közvetlen választással a megyei politika eddigieknél szélesebb felhatalmazottságu testületé jön létre. Ez az erős legitimáció új típusú feladatvállalást tesz szükségessé: A Megyei Közgyűlésnek az eddigieknél hatékonyabban kell a kormányt a térség gondjainak figyelemmel kisérésére késztetni. Ehhez egy átfogó válságkezelési program kell. A programkészítés koordinátora a Megyei Közgyűlés kell hogy legyen. Ahhoz, hogy Baranya megye sikeres és virágzó legyen, a kormánynál infrastrukturális fejlesztésekhez kell támogatást szerezni. 1. Alapvető érdekünk a megye nyitottságának erősítése, más térségekkel a szorosabb kapcsolat megteremtése:- ehhez javítani kell a Budapest és Pécs közötti autóközlekedés feltételeit, korszerűsíteni kell az úthálózatot;- A Duna és a déli országhatár által okozott „bezártságot”, a sziget elzártságát a mohácsi Duna-híd mielőbbi megépítésével kell oldani, ez új esélyt kínál a kelet-magyarországi és a határon túli gazdasági együttműködésben;- a térség nemzetközi, gazdasági kapcsolatai szükségessé teszik a pogányi repülőtér fokozatos bővítését, az országhatáron túlról érkező kisgépek fogadására való alkalmassá tételét. 2. A biztonságos és teljeskörű gázellátás érdekében szorgalmazni kell a II. fővonal mielőbbi megépítését. A fenti célok megvalósulása alapvető feltétele a gazdasági fellendülésnek, megújulásnak. Nem léphetünk át úgy a III. évezredbe, hogy nem oldjuk meg a felhamozódott kommunális, veszélyes- és kórházi hulladékok tárolását, illetve megsemmisítését.- Falvaink és városaink egyre nehezebben birkóznak meg a felhalmozódott kommunális hulladékkal. A megoldást a megye által támogatott kistérségi társulások keretében, egységes technológiai normák szerint kell keresni.- Alapvető érdekünk a veszélyes hulladék megsemmisítése, a garéi égető megépítése, ugyancsak fontos érdek a kórházi hulladékok ártalmatlanítására létesülő kökényi égető helyzetének rendezése. A fentiek megoldására komplex program kell, erre kényszerítenek bennünket meglévő gondjaink és a jövő generáció iránti felelősségünk. A megyei közgyűlésnek segítenie kell a kistérségek komplex fejlesztési céljait, a köztük egyre bővülő együttműködést. Ehhez az szükséges, hogy a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között - a célok és ezek eléréséhez szükséges eszközök meghatározásában - összhang alakuljon ki. Ahhoz, hogy Baranya sikeres legyen a megyei intézmények működtetésében, a feladatok szakszerűbb ellátására, a működés feltételeinek javítására, az egyszerre jelenlévő pazarlás és hiány felszámolására hatékonyabb intézkedéseket kell hozni. A Megyei Közgyűlés oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézményeiben folyamatosan vizsgálni kell az ellátott feladat mennyiségi és minőségi változásait, azok gazdasági összefüggéseit és szervezeti hatásait. Ahhoz, hogy kitűzött céljainkat eredményesen megvalósíthassuk:- erősíteni kell a megyei testület és a kormány közötti kapcsolatot. Gondjainkat a napi információ szintjén kell a kormányzati szerveknél tudatosítanunk;-javítani kell a megye és a megyei város Pécs képviselőtestületei közötti együttműködést;- városaink és falvaink gyarapodása és boldogulása nélkül nincs sikeres megye. Az ön- kormányzatok önállósága, csorbíthatatlansága mellett minden lehetőséget meg kell ragadni az egyenjogú partnerek közötti együttműködésre;- a megyei önkormányzat döntéseinek társadalmi elfogadottsága, szakmai megalapozottsága javítása végett a működő pártok mellett az előkészítő munkába a kamarákat (Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara, Agrárkamara) érdekvédelmi, érdekképviseleti szerveket, a megye gazdaságát meghatározó vállalatok és intézmények képviselőit mind szélesebb körben kell bevonni. Ahhoz, hogy programunk sikeres legyen, erős önkormányzatokra van szükség. Olyan önkormányzatokra, amelyek nem a hatalom helyi szervei, hanem a helyi hatalom szervei. Beok György Dr. Kurucsai Csaba a Független Kisgazdapárt és a Polgári Kör Baranyáért közös lista vezetői Önfenntartó fejlődést! Rendezvények Az önkormányzati választások küszöbén a megyei önkormányzat feladatai közül, a területfejlesztés részeként a válság- kezelésről néhány gondolat. Baranyában egyes térségek (jórészt kistelepülések) ellehetetlenülése az agrárium válságával szorosan összefügg. A jórészt politikai indíttatású „agrárátalakítás” okozta károk milliárdokban mérhetők megyénkben is. Ezt többszörösen meghaladja az ágazat fejlesztési igénye. Még mindig rendezetlenek a tulajdonviszonyok, a földnek nincs ára, a gépesítés színvonala a tíz évvel ezelőtti, az állatlétszám a felére csökkent. Másfél évtizednyit esett visz- sza a növény- és állategészségügy. A piaci koordináció nem működik, hiányzik a mezőgazdaságot finanszírozó bankrendszer. A vállalkozók többsége nincs felkészítve az új feladatokra, nem működik a korrekt szaktanácsadás, válságmenedzselés. A falufejlesztés viszont elképzelhetetlen a mezőgazdaság fejlesztése, organikus fejlődés nélkül. Az új helyzetben felerősödnek a hatékonysági szempontok. A természeti és infrastruktúrális feltételeken túl az emberi erőforrások állapota és a lakókörnyezet meghatározóvá válik. Közeledve az Európai Unióhoz a versenyképesség elengedhetetlen feltétele a magán- és a közösségi szféra együttműködése. Az önkormányzatoknak kell kidolgozni, egyeztetni, aktualizálni és jobb híján menedzselni is a fejlesztési programokat. Ezekhez a hazai és nemzetközi támogatási, pályázati, finanszírozási lehetőségeket is meg kell találni és el kell nyerni. Elkerülhetetlen a helyi erőforrások pontos számbavétele, a kitörési pontok meghatározása, az egyéni, családi és közösségi cselekvési irányok megfogalmazása, összehangolása. Önfenntartó és fenntartható fejlődésre van tehát szükség. Ebben a folyamatban megtalálja helyét a helyi, a területi (megyei) önkormányzat, ha az integráció mellett a kooperáció is egyre nagyobb szerephez jut. Dr. Tóth Sándor, MSZP-lista A Szocialista Párt városi szervezete és Meixner András, a 19. körzet képviselőjelöltje a Berek utcai iskolában november 29-én 18 órakor tartandó beszélgetésre hívja a város polgárait. Témák: Miért olyan magas a pécsi vízdíj, a közlekedési tarifa és a fűtési díj? Hová lett 300 millió Ft, avagy valóban hi- telmentes-e a város? Milyen lehet és milyen ma a közbiztonság? Miből fognak megélni a pécsiek? A KDNP, MIÉP, NDSZ, POFOSZ, ZA, TFKP, RSZ 2. sz. vk. képviselőjelöltje, Kitti János választási fórumot tart november 30-án a Hősök terei közösségi házban du. 6-kor. * Vegyen részt a Komlói Hírhozó telefonos fórumán! 30-án, szerdán 16.00-20.00 óra között a 482-196 és a 482-B42 telefonszámokon beszélhet a hely- hatósági választásokon induló szervezetek vezetőivel. Kérdéseket tehet fel a választásokról, a szervezetek programjairól, megismerheti a pártok, egyesületek egyéni jelöltjeit. Tájékozódjon, mielőtt szavaz! Szerdán hívja a fenti telefonszámokat! Legyen aktív részese a választásnak! * A meszesi József Attila Művelődési Központ kistermében december 1-én (csütörtökön) este 6 órakor a nemzeti Szövetség (KDNP, MIÉP, TKGP, ZA, NDSz, POFOSZ, RSZ, MŰK) Pécs-keleti ök. képviselő jelöltjei fórumra hívják ajánlóikat. * Dr. Kőhalmi Lászlóné, a 17. sz. vk. egyéni önkormányzati képviselő-jelöltje december 1-én 17 órától szeretettel várja kötetlen beszélgetésre a választópolgárokat a KDNP Pécs, Rákóczi út 50. sz. alatti iroda- helyiségében. Az 1. sz. vk.-ben Orsós Péter képviselőjelölt fórumot tart november 30-án 17 órakor. Helye: Pécs-Hird, Kenderfonó tanácstermében. Mindenkit szeretettel vár. A döntés az Önök kezében van Tisztelt Választópolgárok! A Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ) az elmúlt években nem vett részt a politikai közéletben, de a most induló, pártoktól független jelöltjeik olyan személyek, akik jól ismerik a várost és annak működéséért tett erőfeszítéseket, s ismerik a megválaszolatlan kérdéseket is, az elmaradt, vagy éppen nem kifejezetten a lakosság érdekeit szolgáló döntéseket. A TESZ-t támogató civil szervezetek és jelöltjeik pártsemlegessége nem jelent pár- tellenességet, de a szó klasszikus értelmében nem politizálni akarunk, hanem szolgálni a város lakosságát, annak a köz- igazgatási szakembernek a szellemében, aki egykor úgy fogalmazott, hogy „a közigazgatás ne uralkodjon, hanem szolgáljon”. Én magam is ennek szellemében dolgoztam és dolgozom ma is a közigazgatásban, közel 20 éve. Áttekintve az eddig megjelent választási programokat, láthatjuk, hogy ugyanazon országos és helyi gondok felismerését, megoldását tartalmazzák, mint a munkanélküliség, a kilátástalan lakáshelyzet, a szociális gondok, a környezetvédelem, a közoktatás és egészségügy problémái, a nyugdíjasok helyzete, vagy éppen a pályakezdő fiatalok lakás- és elhelyezkedési gondjai. Sajnos evvel még nem teljes a sor. Súlyos gondok ezek, melyek közül prioritást kell hogy kapjanak a legsúlyosabbak, amelyek megoldásában haladéktalanul lépni kell. Úgy kell felmérni a tényeket és a lehetőségeket, hogy ne kényszerüljünk tisztességtelen hitegetésekre, felelőtlen ígérgetésekre. Szerencsére nem minden pénz kérdése. Jó szervezéssel, körültekintő helyzetfeltárással hatékonyabbá és gyorsabbá lehet tenni mindennapi ügyeink egy részének megoldását. Az elmúlt években látnunk kellett, hogy az önkormányzat napirendjei túlzsúfoltak voltak, a tárgyalt ügyek sokasága sok esetben a képviselőktől az elvárhatóság határán túli helytállást követelt. Ennek kiküszöbölésére haladéktalanul felül kell vizsgálni azon hatásköröket, melyek az önkormányzati törvény szerint átruházhatók a bizottságokra, vagy végső soron az irodákra. A választásokon - a jelöltek ismeretében - minden párt, koalíció, civil szervezet a legjobb szakembereket állítja csatasorba, így bárkire essen is a választás a közgyűlésben szakemberből nem lesz hiány. Támaszkodni kell a Polgármesteri Hivatal tapasztalattal rendelkező munkatársaira, be kell vonni szakértőként a város polgárai közül azokat, akik egy-egy szakterületnek elismert művelői, és minden esetben párbeszédet kell folytatni a város polgáraival és az érdekvédelmi szervezeteikkel a lakosság szélesebb rétegét érintő kérdések megvitatásánál. A szociálpolitikában - ha kell társadalmi erők bevonásával - fel kell kutatni azon rászorulókat, akik a létminimum határán, vagy az alatt élnek, de emberi méltóságból, szégyenérzetből „nem kívánnak” élni a segély jobb létet biztosító lehetőségével. Ez ugyanazon összeg igazságosabb elosztását tenné lehetővé. A lakáshelyzet városunkban is megoldhatatlan, de a kilátástalan helyzet okozta feszültséget enyhíteni lehet, sőt kötelessége az önkormányzatnak. A szociálpolitikai kedvezmény helyébe lépő lakásépítési kedvezmény (kétgyermekes család esetén pl. 1,2 millió forint) lakásépítés vagy lakás- vásárlásnál még azon családoknál is csepp a tengerben, akik megfelelő anyagi háttérrel, szülői támogatással rendelkeznek. Önkormányzati szinten is segíteni kell, telkek kialakításával, támogatás vagy kölcsön folyósításával. Sajnos lesz - és félő, hogy szélesedni fog - a rászorulóknak egy olyan rétege is, akik még ily módon sem lesznek képesek megoldani lakásgondjukat. Róluk is a várost üzemeltető önkormányzatnak kell gondoskodni pl. részben önerős, részben önkormányzati beruházásban épülő tetőtérbeépítésekkel, a város különböző részein lévő komfort nélküli lakások felkutatásával és azoknak - felújítás ellenében történő - bérbeadásával. S most már valóban csak címszavakban. Támogatni és erősíteni kell a munkahelyteremtő vállalkozásokat, rendezni a közoktatás és egészségügy helyzetét és az ott dolgozó közalkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerését, jövőt kell biztosítani gyermekeinknek és biztos megélhetést nagyszüleinknek. Tisztelt Választópolgárok! A döntés az Önök kezében van. Személyemtől függetlenül kívánom, hogy Pécs város lakosságának olyan polgár- mestere és képviselőtestülete legyen, akik méltóak bizalmukra. Dr. Somogyi Béla polgármester-jelölt Társasalmi Egyesülések Szövetsége Kisgazda kárpótlási utóvédharcok - kompromisszummal Együtt - az emberért! Az FKgP ma is meggyőződéssel vallja, hogy a rendszer- váltást követően a piacgazdaság kialakulásának és általában a polgári értékrend gyors vissza- állásának leghatékonyabb momentuma lehetett volna a korlátozott, az 1947-es tulajdonviszonyokra épülő reprivatizáció. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az is hordozott volna magában nem kevés igazságtalanságot, de változatlanul hisszük, hogy a polgári demokratikus gondolkodás a jelenleginél torzulásmentesebben és gyorsabban alakulhatott volna ki. Nem így történt, sőt az 1990. évi önkormányzati választások messze nem a reprivatizációt, illetve ennek torzóját, a kárpótlást támogató pártok győzelmét hozta. A reprivatizáció illetve kárpótlás legkeményebb, de tiszta logikát képviselő liberális ellenfele úgy parlamenti mint önkormányzati szinten a fiatal demokraták voltak. A részleteket nem firtató kisgazda „vissza a rabolt holmit” szlogennel szemben álláspontjuk leegyszerűsítve a „senkinek semmit a bocsánatkérésen túl” elvben rögzült. Mi kisgazdák ezt nem kevés indulattal csak a „zsebkendő elv”-nek emlegettük. (Azaz a volt tulajdonosoknak csak egy zsebkendőt, hogy legyen mivel letörölni a könnyeiket). - Ma, lehiggadva az akkori indulatokon túl, már sok kisgazda - természetesen továbbra sem értve vele egyet - de megértve a fiatalság erejét, önbizalmát tükröző liberális álláspontot, melyet talán úgy lehetne tömöríteni: kárpótlást nem, de privatizációt igen, melynek keretein belül semmit a múltért, de minden vagyont, lehetőséget a jelen tehetséges rátermett embereinek. Ezt gondolták és mondták, mert megvalósítására legalább úgy nem volt lehetőségük, mint a kisgazdáknak a reprivatizációra. Ilyen légkörben és ellenzéki pozícióból kezdte meg a pécsi közgyűlésben a kisgazda frakció tevékenységét. A 6-os számú egyéni körzet képviseletén és a bizottsági munkán túl alapvető küldetésünknek éreztük a kárpótlás, a városi tulajdon magánosításával lehetőséget teremteni szélesedő polgári réteg kialakulására. A kárpótlással kapcsolatos közgyűlési viták a kárpótlási törvény megszületése után forrósodtak fel. Kiderült, hogy míg a törvény termőföld vonatkozásban, ha sajátos is, de jelentős reprivatizációs elemet tartalmaz, addig a polgári tulajdonukban kárt szenvedett elsősorban városi polgárságot szinte teljesen kisemmizi. A törvény önkormányzatoknak adta elvi és gyakorlati lehetőségein belül igyekeztünk a kárt szenvedett városi polgárság érdekeit sokszor éles, szenvedélyes vitákban képviselni. Alapvető kérdés volt: adhatnak-e a várost vezető pártok kedvezményeket a kommunizmus alatt kárt szenvedett polgároknak? A kezdeti összvárosi érdekekre hivatkozó kategorikus nem után, az eltérő nézetek lassan mindkét oldal részéről az embert, a polgárt helyezték előtérbe és kompromisszumok születtek elsősorban a kárpótlási jegyek felhasználhatósága terén. Korrigálva lett az a politikai kárpótoltakat kedvezőtlenül érintő rendelet, mely csak a vagyoni kárpótoltaknak tette lehetővé lakásuk megvásárlásánál a kárpótlási jegyek kamattal emelt értéken történő felhasználását. Az önkormányzati lakások vételénél a kárpótlási jegyeket a közvetlen rokonok is felhasználhatták. Az idő haladtával a kárpótlási viták elcsendesedtek, a hangsúly a városi vagyon privatizálására tevődött át. Ütközés a liberális pártokkal a nem lakás célú (üzlet - műhely) helyiségek értékesítésekor a privatizálandó vagyon nagyságrendje és a fizetés mikéntje vonatkozásában alakult ki. Mi a teljes vagyon polgári kézbe adását szerettük volna több éves törlesztési lehetőséggel. Kemény, gyakran a médiákat is igénybevevő viták után az álláspontok közeledése itt volt a leglátványosabb. El tudtuk fogadni a liberális pártok azon álláspontját, hogy az üzletek - műhelyek döntő többségének eladása mellett a legfrekventáltabb üzleteket a város bevételének növelése érdekében önkormányzati tulajdonban kell tartani. Külön sikernek érezzük, hogy a saját jogon kárpótoltak kárpótlási jegyüket bérleményük megvásárlásánál kamattal emelt szinten felhasználhatják. A kárpótlási viták lecsengtek. Privatizációs kérdésekben a hajdani MDF, FKgP, KDNP - SZDSZ, FIDÉSZ szembenállás elcsitult. A javasolt megoldások sok tekintetben megegyeznek vagy egymáshoz közelítenek. Lassan kölcsönösen rájöttünk és a változó politikai viszonyok is azt sugallták, hogy van, ami közös bennünk és tudunk, tudnunk kell együtt dolgozni a városért, Pécsért. Na, persze bőven van, amiben nem tudunk és a jövőben sem fogunk egyetérteni, hiszen nem voltunk és nem is leszünk egy párt. Galbáts András, Pécs ök. FKgP frakció vezetője, az SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKgP közös képviselőjelöltje < I * J
