Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-28 / 328. szám

1994. november 28., hétfő L Városaink üj Dunántúli napló 7 Vagyonátadások A Vár palotaszámy tulajdon­lása szerepelt többek között Pécs- várad most leköszönő képviselő- testületének legutóbbi ülésén. Le­hetőség van a műemlék városi kezelésbe vételére, amit a testület úgy tart elfogadhatónak, ha a mű­ködés költségei is a városhoz ke­rülnek. A kérdésről rövidesen megkezdődnek a tárgyalások. Az önkormányzat kulturális bizott­sága is kialakítja véleményét. Lehetséges, hogy a Pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Intézet, Szakközépiskola és Gimnázium 1995. január 1-től a Baranya Me­gyei Közgyűlés fenntartásába ke­rüljön, hiszen az iskola területi szerepet tölt be. Az ülésen foglal­koztak a Szent István Patika tu­lajdonlásával is, melynek jogait és kötelezettségeit a Vagyonátadó Bizottság az érdekelt önkormány­zatokhoz juttatja, míg az alapítói jogokat a városi önkormányzat­hoz. A jövő évi költségvetés csök­kenő állami hozzájárulással szá­mol, ennek ellenére a város in­tézményei biztonságosan működ- tethetőek jövőre is. A tervezett bevétel, 181.792.124 Ft egyezik a kiadásokkal. Kétmillió Ft a tarta­lék és 10.792.124 Ft az idei évből származó pénzmaradvány. A közalkalmazottak bértöbbletét az intézményeknek kell betervez­niük, ami 3 miihó forint plusz ki­adást jelent. A dologi kiadások emelkedése ugyancsak az intéz­ményeket terheli. Az SZIA 30-ról 35 százalékra emelkedett, ezt azonban felemészti a munkanél­küliek jövedelempótló támoga­tása. A Sportcsarnok építési költségei­ből 1995-re 49 millió forint üte­mezése szükséges. A felvett hitel megelőlegezi az állami támoga­tást, a saját bevételeket, és két év alatt törleszthető. Az egykori Zeneiskolában idő­sek számára alakítanak ki garzon­lakásokat, mely beruházásnál gyors megtérülés várható. A ko­rábban hozott helyi adórendeletet a testület nem kívánta megváltoz­tatni. Végül Kakas Sándor polgár- mester megköszönve a négyéves munkát, átnyújtotta a képviselők­nek és a köijegyzőnek a Csizma­dia László grafikusművész készí­tette díszokleveleket. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 A Baranya Megyei Közgyűlésben kívánnak tevékenykedni Pécsvárad térségéből négyen kívánnak bejutni a Baranya Megyei Közgyűlésbe a különböző pártok és egyesületek jelöltjeiként, hogy a 10 OOO-nél kisebb lélekszámú települések érdekeit képviseljék. Az alábbiakban nemcsak a Zengő-vidék, hanem az egész megye további fejlődésére vonatkozó elképzeléseiket ismertetik. Fotók: Läufer László 1948 szeptember 4-én szület­tem Mecsekalján, 1977 óta or­vosként dolgozom és élek Pécs­váradon. A Megyei Tanács tagja voltam 1986-1990-ben. Politikai pályám is innen indult, hiszen mint egyetlen „más” párt tagja 1988 óta folytattam „szélmalomharcot” az akkori megyei politikai hatalommal. A régi megyei osztogatásos rendszer főleg a városoknak és elsősorban a megyei jogú vá­rosnak, Pécsnek kedvezett. Ezért a régi Megyei Tanácsnak és irányítóinak súlyos hibája volt az egyenetlen területfej­lesztés. Ez ellen léptem fel, és főleg a térség vízellátásának ja­vítása érdekében tevékenyked­tem. Az 1990-es választásokon a Magyar Demokrata Fórum or­szággyűlési képviselője lettem, Pécsvárad szolgálatában a Parlament Szociális és Egész­ségügyi majd Önkormányzati Bizottságában dolgoztam. Most ismét orvosként tevékenyke­dem, és az MDF Baranya me­gyei alelnökeként politizálok. A rendszerváltás idején, 1990-ben is nyilvánvaló volt számomra, hogy a megye mint középszint nem szüntethető meg. Sajnos ezt sokan nem ér­tették meg, és a megyét elsor­vasztották, fontos térségkoordi­náló szerepét megszüntették. A decentralizált hivatalok létreho­zása, a Köztársasági Megbízotti Hivatal is tovább gyengítették a megye szerepét. Vallom, hogy a történelmileg kialakult földrajzi és regionális egységeket nem szabad meg­szüntetni és elsorvasztani. El­lenkezőleg: szerepüket erősíteni kell. Ez ma az egységesülő Eu­rópa egyik fontos üzenete is. A jövő Európájában a régiók, me­gyék kiemelt szerepet kapnak. Baranyának is erősítenie kell már megkezdett ilyen irányú kapcsolatrendszerét. Ez segíthet a térségfejlesztésben, idegen- forgalomban, kereskedelemben. A megye másik fontos szerepe a térségfejlesztő infrastrukturális beruházások koordinálása, segí­tése. Várhatóan már nem lesz a kormányzat „mostohagyer­meke”, és intézményrendszeré­nek megtartásával, sőt erősíté­sével el tudja látni azt a szere­pet, amely hagyományainknak, valamint a modem európai gondolatkörnek megfelel. A megyei gyűlés többpárti összetétele érdekes és bizonyo­san izgalmas politikai csatáro­zásokat sejtet. Remélhetőleg ez azonban nem ön- és pártcélú lesz, hiszen szűkebb hazánk, Baranya megye érdekeit kell, hogy szolgálja majd. Ezt szeretném szolgálni én is, ha a listáról bekerülök a köz­gyűlésbe. Az eddig szerzett képviselői és politikai tapaszta­latomat, az egészségügyi és szociális munkában szerzett jár­tasságomat szeretném Baranya megye és szűkebb pátriám, Pécsvárad érdekeinek szolgála­tába állítani. Dr. Biró Ferenc háziorvos az MDF Baranya megyei alelnöke, a megyei lista 2. számú jelöltje isiiéi Pécsváradon élő 44 éves or­vos vagyok, a POTE Női Klini­kájának belgyógyásza, laborve­zetője, egyetemi adjunktusa. A POTÉ-n végeztem, az egyetem Központi Klinikai Kémiai La­boratóriumában kezdtem dol­gozni. Szerencsémre, mert az Intézet kiváló iskola egy kezdő oktató-kutató számára. A szak­vizsga után az I. sz. Belklini­kára kértem áthelyezésemet: hi­ányzott a közvetlen gyógyító munka, és családi kötelmeim miatt nem tudtam vállalni a ku­tatói életformát. Belgyógyá­szatból is szakvizsgáztam. Férjem dr. Menczer Gábor, három szakvizsgás pécsváradi háziorvos, 1989 óta az MSZP Baranya megyei elnöke. Három gyermekünk van. Nagyon sze­retem a hivatásomat, de mindig is számtalan dolog érdekelt és foglalkoztatott. Tagja vagyok a Mensa HungarlQának. Hatékony gyógyításért Mindig érdekelt a politika, tagja voltam az MSZMP-nek majd megalakulása, 1989 óta MSZP-tag vagyok. Komolyabb funkcióm azon­ban sohasem volt, talán mert nem szeretem a hatalmat. Azt a demokráciában is szűk cso­portok gyakorolják, és bizony mindig nagy a kísértés, hogy visszaéljenek vele. Nálunk ráa­dásul még nem elég tagolt a po­litikai képviseleti rendszer sem, ezért is indul oly sok civil szer­vezet az önkormányzati válasz­tásokon. Most szívesen vállalnék mégis közéleti szerepet. Úgy gondolom, a nő, bárhol éljen is, 40 éves kora körül teljesedik ki igazán: már lelkiismeret-furda- lás nélkül túlléphet a hagyomá­nyos női szerepkörökön (anya­ság, a család szolgálata), és kre­atív, vállalkozó szellemű lesz. Nálunk a társadalmi környezet inkább gátolja őket ebben. Ne­kem szerencsém van, mert csa­ládom többnyire megértőén és támogatóan áll mellettem. A megye szerepét illetően el­fogadom azt a koncepciót, hogy elsősorban koordinátorként ve­gyen részt az önkormányzatok többszintű összefogásában, és biztosítsa az együttműködéshez az intézményes hátteret. Nem telepedhet rá a helyi önkor­mányzatokra, partneri viszony­ban áll velük. Segíti az önkor­mányzatokat az állami felada­tok decentralizációjából fakadó nehézségek leküzdésében, me­nedzseli a régió fejlődését. Hi­vatásomból adódóan elsősorban az egészségügyhöz, a szociálpo­litikához, felsőoktatáshoz van szakmai affinitásom. A kormány részletes egész­ségügyi programja az egész­ségmegőrzésre helyezi a fő hangsúlyt, és hatékonyabbá, gazdaságosabbá kívánja tenni a gyógyító munkát. Folytatja a már megkezdett egészségügyi privatizációt, és módosítani kí­vánja a finanszírozási rendszert. Megyénkben a kórházi ágyst­ruktúra átalakítására volna szükség: onkológiai, endokrino­lógiai és anyagcsere, továbbá rehabilitációs osztályokra. A fejlesztésben prioritást érdemel a Megyei Kórház rekonstrukci­ója. Jelölőkörzetem Mohács, Boly, Pécsvárad térsége, mely­nek fejlesztéséért nyíltan és okosan lobbizni szeretnék. Dr. Feledi Éva orvos az MSZP megyei listájának 4. sz. jelöltje Pécsvárad polgármestereként városunkat és környékét 1990 óta képviselem a Baranya Me­gyei Közgyűlésben; úgy is mint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja. A pártok közötti politikai megegyezés alapján 1990-től fogva megváltozott a régi me­gyerendszer. Szerepe az intéz­mények irányítására, a közép­szintű szolgáltatások teljesíté­sére korlátozódott. Gazdátlanná váltak viszont olyan feladatok, mint a területfejlesztés és ren­dezés, az idegenforgalom, a te­rületi érdekképviselet továbbá a megye és a településék közti egyeztetések. Közgyűlési tag­ként továbbra is azért szeretnék tevékenykedni, hogy e sokarcú, változatos, természeti szépsé­gekben, intézményekben gaz­dag megye megőrizze meghatá­rozó szerepét. Az előrelépést többek között a kistérségi fejlesztésekben, az önkormányzatok társulásában, A helyi értékek jegyében összefogásában és támogatásá­ban látom, hiszen a helyi érté­kek feltárása, megtartása és fej­lesztése csak így képzelhető el. Ehhez biztosítani keil a jogokat, a közgyűlés részéről pedig a támogatást. Fontosnak tartom, hogy megőrződjenek a megye hagyományosan kialakult mu­zeális, kulturális, idegenfor­galmi, művészeti és természeti értékei. Kiemelt műemlékein­ket, mint amilyen pl. a pécsvá­radi, a szigetvári, a siklósi vár, a vagyonátadás után különleges gonddal kell kezelni és működ­tetni. Sarkalatos pont a pénzügyi működés, hiszen az évi pénz­eszközök 93 százaléka jelenleg a megyei önkormányzat intéz­ményeit finanszírozza. Az in­tézmények többségében a régi, bázisszemléletű működés ta­pasztalható, ezért figyelembe kell venni az intézményi támo­gatások felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat, és ér­vényesíteni a közgyűlés ilyen irányú döntéseit. A társadalom- biztosítás finanszírozásának közelmúltban lezajlott vizsgá­lata pl. kimutatta, hogy az egészségügyi intézményeknél nagy tartalékok vannak. El kell érni, és elő kívánom segíteni, hogy a megyében ke­letkezett gazdasági értékek az elmúlt.négy év gyakorlatával el­lentétben itt kerüljenek felhasz­nálásra, befektetésre, és ne az ország más részein. Bízom benne, hogy a délvidéki helyzet normalizálódása után Baranya megyében több befektető jele­nik meg - éppen a szomszédos piacok kiszolgálása céljából is. Jobban kamatoztathatóak a me­gye példaértékű nemzetközi kapcsolatai is. Támogatni kívá­nom a Baranyában kiválóan működő nyelvoktatást, a sok­nemzetiségi kulturális és ha­gyományőrző programokkal egyetemben. A megye több lá­bon álló gazdasági szerkezetét, infrastrukturális és természeti szépségeiből adódó értékei fon­tos fejleszteni, hiszen a világon mindenütt a saját érték, a saját identitás a meghatározó, a vonzó. Lényeges, hogy Pécs megyei jogú város és Baranya megye intézményi, kulturális, gazdasági és közigazgatási sze­repéből adódóan kommunikál­jon egymással, támogassa és segítse egymást. Mindezt leg­jobb tudásom szerint, a Szabad Demokraták Szövetségének támogatásával és egyetértésével szeretném megvalósítani. Kakas Sándor polgármester az SZDSZ megyei listájának 4.sz. jeíöltje Születésem pillanatától 1939. december 27-től fogva sokad- magammal élek Hosszúhetény- ben. Mindig az ember, az em­beri élet tartalma, annak minő­sége érdekelt. így lettem peda­gógus, és 1962-től harminc esz­tendőn át tanítottam a helyi is­kolában, 1975-től pedig megyei szakfelügyelőként jártam a fal­vakat egészen 1990-ig, polgár- mesterré történt megválasztá­somig. Nagy családban élek he- tedmagammal, a férjemmel, fia­immal, menyeimmel, valamint az unokámmal. A Baranya Megyei Közgyű­lés képviselőjeként az oktatási és sport bizottság elnöki teen­dőit láttam el, mellette az or­szágos társadalmi szerveződés, az Egyesület a Falusi Turizmu­sért elnökeként próbáltam a vendégfogadás továbbfejleszté­sét segíteni a Keleti-Mecsek falvaiban. A Zengő-vidék falvai számára most készül a nyugati A vidéki élet minőségéért piacon is eladható közös kiad­ványunk, amelyben a vendég­szeretetről híres falusi vendég- fogadók népszerűsíthetik kíná­latukat. A nemrég megalakult Bara­nyáért Egyesület elnökségi tagja vagyok. Jól ismerem a megyét, a vidéki emberek gondolkodását, a vidékiség elő­nyeit és hátrányait. Elsődleges feladatomnak te­kintem a települések fejleszté­sét, az akut környezetvédelmi feladatok megoldását. Környe­zetvédelem, infrastruktúra, ok­tatás, kultúra - egymástól elvá­laszthatatlan, sürgős orvoslásra váró területek. Baranya megye aprócska fal­vai, sokszínű táji adottsága, tör­ténelmi múltja, hagyományai vonzzák az idelátogatót. Az idegenforgalom itt iparággá nő­heti ki magát, ha a területfej­lesztést a Megyei Közgyűlés komplexen kezeli, és okos gazdálkodással, társulási for­mában megteremti az önkor­mányzatokkal tervezve a meg­felelő elérhetőséget (út, tele­fon), gondot fordít a védelemre szoruló természeti és épített környezetre, és az oktatásba szervesen beleépülnek a helyi programok - felkészítve isme­retben, kultúrában a vidék la­kosságát a helyben elérhető adottságokkal való okos gaz­dálkodásra. Mindez csak folyamatként kezelve, szakértelemmel páro­sítva, racionálisan felépített rendszerben valósítható meg - megelőzve minden öncélú poli­tikai csatározást. A Baranyáért Szövetség programját minden pontjában magaménak érzem: területfej­lesztő- és vidékcentrikus, anyagi és emberi erőforrások koncentrálását feltételezi. A már kialakult nemzetközi kapcsolatok gyakorlóteret biz­tosítanak a baranyai fiataloknak a nyelvtanuláshoz, a később gyümölcsöző baráti kapcsola­tokhoz. Az Alpok-Adria Mun­kaközösséghez való tartozás is segítője lehet a gazdasági, kul­turális és sportélet további fej­lesztésének. Ezért próbálom meg egyesü­leti jelölésben folytatni az el­múlt években megkezdett, len­dületesen indult Baranyai vi­dékfejlesztést. Nádor Rudolfné polgármester a Baranyáért Szövetség, a Baranyáért Egyesület és a Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége koalíciójának 2. sz. jelöltje

Next

/
Thumbnails
Contents