Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-23 / 323. szám
6 aj Dunantüii napló Riport 1994. november 23., szerda Pécsi diákok és leventék a második világháborúban Ötven évvel ezelőtt sok pécsi család otthonába köszöntött be egy csapásra a szomorúság és az aggódás. 1944 november 28-ról 29-re forduló éjszakán ugyanis kiadtak egy parancsot, amelynek értelmében mintegy száz pécsi fiú a második világháború végkifejletének a sodrásába került. A fiúk fele érettségi előtt álló diák, a másik fele szakmáját tanuló vagy már gyakorló iparos, kereskedő. Legtöbbjük akkor fogott az életében először fegyvert. A városból még egyetlen kijárható úton Abaliget felé 29-én kora hajnalban távozott Pécsről, nyomában a Vörös Hadsereggel,és csak a háború befejezését követően, különböző fogolytáborokat megjárva 1946-ban térhetett haza. A pécsi iskolákban az 1944/45-ös tanév csak szeptember végén kezdődött meg. Ennek a tanévkezdésnek a hangulata azonban már korántsem volt a régi: a német megszállás, az orosz előrenyomulás, a zsidó osztálytársak üres helyei, a behívott tanároknak a hiánya elég okot adott arra, hogy érzelmileg felkavartan, a várható eseményektől elbizonytalanodva foglalja el a helyét a tanulóifjúság az iskolák padjaiban. Az előadásokat egyre gyakrabban szakította félbe a szirénák hangja. Órák teltek el az óvóhelyeken a város fölött elhúzó bombázókötelékek tompán moraj ló, zúgó hangjára figyelve. November 15-én városszerte SAS behívót kézbesített a postás az 1926-ban született diákok és az e korosztály egyéb fiataljai számára. A behívóparancs értelmében az érintetteknek az akkori papnevelő intézet (ma kisegítő iskola) udvarán kellett megjelenniük. Az össze- sereglett fiúkból két szakasz alakult. Az egyikben a diákság, a másikban pedig az iparos-kereskedő fiúk sorakoztak fel Kisegítő Karhatalmi Alakulat (KISKA-század) elnevezéssel. A KISKA-század feladata a város fontosabb ipari és közlekedési létesítményeinek az őrzése volt - levente (FEG) puskával, civil ruhában, a bal karon KISKA feliratos karszalaggal. Az őrszolgálat 24 órás, másnap pihenő és otthonlakás. Az éligazítást és az őrparancsnokokat a honvédségtől átvezényelt tisztek és altisztek adták. November 26-án, vasárnap délelőtt kihordott honvédségi egyenruhába öltöztették az egész alakulatot. Ennek azonban nem tulajdonítottunk jelentőséget. Ekkor az őrhelyekről már láthatóan és hallhatóan közeledett a front. Üszög felől a párás, sötét éjszakákban felvillantak az ágyúk torkolattűzei. A dohánygyár felnyitott raktáraiból, aki hozzájutott széthordta az árukészletet. Mi magunk is kivettük részünket az „árumentésből”. A másnapi sötét, esős éjszakában elbizonytalanodva, tanácstalanul álltunk a villanytelepi őrhelyeken, amíg úgy éjféltájt futár nem érkezett paranccsal, az őrhely azonnali elhagyására és a Papnövelde-utcai körletbe történő bevonulásra. A körletben sebtében felfegyverezték az alakulatot. Mindenki kapott egy első világháborús karabélyt, hozzá két tölténytáska éles lőszert és két kézigránátot. A gránátnak a kezelését a katonai oktatók egyszerűen elmondták, nagyjából így: „A biztosító szeget kihúzni, a nyelet magadfelé húzni, hármat számolsz és dobod.” Ennyit és nem többet. A menetre felkészített alakulat hajnali fél 3-kor hagyta el a szemináriumot és lépett bele a bizonytalanba, a kilátástalan jövőbe. A szülők értesítésére már nem jutott idő. A diákszakasz parancsnoka Klug György t.fhdgy. tanítóképző-intézeti tanár, festőművész. * A pécsi KISKA-század november 29-én a reggeli órákban érkezett meg a katonákkal teli Abaligetre, hólepte, csatakos úton gyalogolva, a várost a Vörös Hadsereg bevonulása előtt elhagyó utolsó alakulatként. Jóformán mindenki megvolt. Szökés, lelépés csak néhány fordult elő annak ellenére, hogy az éj sötétje, a felügyelet hiánya és a Mecsek erdeje kínálta annak a lehetőségét, és ott, akkor még megtorlástól sem kellett félni, mint a későbbiek során már nagyon is. Ezt a generációt hazaszeretetre, kötelességtudatra nevelték és most talán mindenki úgy érezte, hogy ezt kell tennie, ezt kívánja a Haza. A rövid abaligeti pihenő után tovább folytatódott a menetelés Sásdon át Kaposvárra, a nyugat felé vonuló katonai alakulatok rendezetlen áradatában. A kaposvári Baross-laktanyában ismét egybe állt a KISKA-század, majd nap nap utáni meneteléssel december 6-án Zala- szentgrótra érkezett, ahol egy teljes hetet állomásozott. A zalaszentgróti napokat számos gyanús esemény vezette be. Le kellett adni a Pécstől magukkal cipelt fegyverzetet, feljavították a ruházatot, az eddig önellátó élelmezést kincstári váltotta fel, orvosi vizsgálat volt, katonás magatartást követeltek, mindenfelől parancsolgatni kezdtek, bűntettek is. Mindebből arra lehetett következtetni, hogy valami készülőfélben van velünk kapcsolatban. December 14-én parancsban hirdették, hogy másnap sorozás lesz. Megtörtént, mindenki megfelelt, és az alakulatot feleskették Szálasira. Katonák lettünk tehát, rendfokozatban valamennyien honvédek, de vigaszul szolgált, hogy megmaradt eredeti felállásában a két pécsi szakasz. A következő fontosabb esemény Alsónemesapátiban történt. Akkoriban már ott tartózkodott a Kaposváron alakult 91. ezred II. újoncképző zászlóalja. Az ezred parancsnoka Kóbor János alezredes. Az alakulat zömét a Duna-Tisza közéről érkezett újoncok képezték. A zászlóalj létszáma útközben erősen megfogyatkozott. A feltöltéshez kapóra érkeztek a pécsi fiúk. így történt, hogy a két pécsi szakasz e zászlóalj 8. századának első és negyedik szakasza lett. De kerültek még pécsi fiúk az 5. szakaszba és nem sokan a 7. századba is. Az 1. „diákszakasz” parancsnoka a távoli Csíkországból származó Kövér Sándor hdgy. akinek nevét a mindvégig emberséges és velünk szolidáris magatartása miatt méltányos külön is megemlíteni. (Ma Csíkszeredán él, 80 éves.) Alsónemesapátiban 1945 első napján szereztünk nem hivatalosan először tudomást Póhly János (ma Pécsett élő kanonok, t.őrgy.) tábori lelkésztől az alakulatnak Németországba történő irányításáról. Elkeseredni lehetett, de visz- szaút már nem volt, már csak azért sem, mert ezúttal már valóban felkoncolással és agyon- lövéssel fenyegették a szökésnek még a kísérletét is. A nagyon kemény téli hidegben, csikorgó fagyban átvészelt nehéz napok után a két pécsi szakasz 1945. január 27-én lépte át az országhatárt Ágfalvánál, és folytatta a gyalogmenetet Ams- tettenig. Itt a zászlóaljat a németek bevagonírozták és a szerelvényt Dániába irányították. A vonat február 17-én nem sokkal éjfél után indult, és az agyonbombázott ország vaspályáin fantasztikusnak tűnő rohanással 19-én reggel már a német-dán határállomáson állt. Onnan útját a Jylland félsziget belseje felé folytatta. Éjfélre járt már az idő, amikor az alvók robajra, recsegésre, kemény döc- cenésre riadtak fel, a vagon oldalra dőlt. A pánik némi elükével a vagon oldalába tört nyíláson át menekültünk. A szerelvényt felrobbantották. A szerencsétlenségnek öt halálos áldozata és mintegy ötven sérültje volt. A pécsi diákok közül Sa- ághy Dezső, a felsőkereskedelmi iskola érettségi előtt álló növendéke meghalt. A halottak temetése február 21-én volt a közeli Heming város temetőjében a helybeli dán lakosok részvéte mellett. Ebben a temetőben a külföldiek sírhelyeit a hatvanas években megszűntették. Ma az emléküket jelképes sírok őrzik egy viszonylag közeli helységnek gondosan ápolt temetőjében. (Folytatjuk) Strasszer Tibor Másnap reggel a felrobbantott vonatnál „Ne bántsd a magyart!” (Gondolatok történelmi emlékeink megbecsülésével kapcsolatban) Az elektromos és nyomdai hírközlő szervek (újabb keletű szép magyar szó: médiumok) felelős szereplői talán nem is gondolják, milyen nagy felelősséggel tartoznak akkor, amikor egyes híreket, tájékoztatásokat közölnek. Nem akarom feltételezni azt, hogy tudatosan sértik az emberek érzelmeit. Inkább arra gondolok, hogy a mai közéleti szereplők - így a médiumok felelős szereplői is - már a babitsi „gonosz új iskolák neveltjei”, akik - sajnos - gyakran „nevét is felejtik annak, ami előttünk szent ma még.” És talán nem is hallottak a „haza bölcséről”, Deák Ferencről, aki pedig talán a legegyszerűbben fogalmazta meg a most is vita tárgyát képező médiatörvénynek alapszabályát: Hazudni nem szabad! De van Deáknak egy másik igen bölcs tanácsa is, amelyet minden közéleti ember ma is megszívlelhetne: egy államférfinak (de ez ma az „ál- lamnők”-re is vonatkozik) két dolgot nem szabad sértenie: az állampolgár vallási és nemzeti érzését. Ezek megsértéséből származnak aztán a súlyos bajok. (Ha az elmúlt évtizedeinket nézzük, a történelem nagy bizonyítékokat adott ehhez a tételhez). Hazánk egy bölcs vezetője pár hónappal ezelőtt azt mondta, hogy ha valami nem tetszik a televízióban vagy a rádióban, van kapcsológomb is, egyszerűen kapcsoljam ki a készüléket. Okos tanács, és meg is teszem az „egyéb” műfajok sugárzásánál, illetve nem veszek olyan sajtóterméket, amely nem felel meg álláspontomnak. De ezek a „médiumok” híreket is közölnek, és aki a közéletben, hazája sorsának alakulásában nem „közömbös” (bár a sokak által hangoztatott semleges nevelés ezt eredményezi), kénytelen azokat meghallgatni, mert vallom, hogy aki kivonja magát a közösségi életből, nem él állampolgári jogaival, ne panaszkodjon, ha gonoszok és ostobák uralmát kénytelen eltűrni. Mindez a gondolat már régóta forr bennem, és többször már nyilvánosan is hangot adtam neki, de most megint konkrét anyag van, amely mellett nem mehetek el szó nélkül. Vasárnap volt Erzsébet nap. Ezen a napon a posta megerősített szolgálatot tart a név népszerűsége miatt. A rádió - én reggelenként a Kossuth adót szoktam hallgatni - rendszeresen megemlékezik a névnapokról és ilyenkor - gyakran szép ismertetést is ad a névvel kapcsolatban. Most is vártam, hogy talán megemlékeznek arról, miért olyan nagyon népszerű ez a név az egész keresztény világ„Kenyérből rózsa, fillérből kenyér lesz” Fotó: Läufer ban - különösen nálunk magyaroknál. Ehelyett két Erzsébetet említett a bemondó: Szilágyi Erzsébet - Mátyás anyját, és a vitatott értékű Báthori Érzsébe- tet. Csak épp a legjelentősebbet nem említette meg: Magyarországi (Árpádházi) Szent Érzsé- betet, akit a németek is tisztelnek Thüringiai Erzsébet néven. Az egész keresztény világon róla nevezik el a kórházakat, szociális otthonokat. Ő a szociális gondozás első nagy apostola, II. Endre királyunk leánya, a magyar asszonyok, feleségek és édesanyák példaképe. Erről egy szó sem hangzott el. Miért nem? Mert magyar volt? A TV híradó előtt (nagyjából az egyetlen tv-műsor, amit megnézek) kénytelenségből hirdetéseket is kell néznem. Újabban megjelenik egy hirdetésben: „Rákóczi Ferenc vagyok. Én pedig ifjabb Rákóczi Ferenc” mondja a két szereplő, és egy pucér képpel ellátott sajtóterméket hirdetnek. A nevével mindenki szabadon rendelkezik, de ha egyszer a sors kegyéből ilyen történelmi nevet visel valaki, azt reklámcélra felhasználni legalább is Ízléstelenség. A magyar történelmet mindenesetre sérti. Hát ezek azok az ügyek, amelyek - és a hozzá hasonlók miatt - nem hallgathatok. A szabadság nevében gyalázzák sokan történelmünket, történelmi emlékeinket, különösen akkor, ha azoknak valamilyen formában vallásos vonatkozása is van. És a magyar történelem elválasztható a keresztény kultúrától és a Szent István által megszervezett egyháztól? Aki ilyent akar tenni, hazáját és nemzetét tagadja meg. Ehhez joga van, de nekem is jogom van, ezt nem tűrni. Dr. Rajczi Péter Önismeret és mások megismerésének lehetősége Komplex szolgáltatás - Humán szerviz Pécsett Grafológiai aliroda nyílt Szekszárdon és Zalegerszegen Az épület egyik részét már teljesen berendezték. ízléses, otthonos környezetbe érkezik a látogató, aki felkeresi a pécsi Humán szervizt. Grafológiai irodaként talán jobban ismerik, de ez esetben többről van szó, mint íráselemzésről. Az országban elsőként itt alakították ki az íráselemzésen alapuló komplex szolgáltatás és oktatás feltételeit. A budapesti Grafológiai Intézet közelmúltban nyitott Pécsi Irodájában pszichiáter, pszichológus, belgyógyász, gyógypedagógus, logopédus és természetesen grafológus szakértő dolgozik. A belváros közelében, a Szőlő utca 20. sz. alatt található Humán szervizben készséges „háziasszony” fogadja a belépőt. Pár mondatból kiderül, miért is fordult hozzájuk, s attól kezdve már valamelyik szakemberhez irányítják. Ahhoz képest, hogy hazánkban néhány évvel ezelőtt a grafológiát sok mindennek tekintették, csak szaktevékenységnek nem, gyorsan gyökeret vert, s a szolgáltatásokkal párhuzamosan megkezdődött a grafológus képzés. Erről beszélgetünk Herbai Zoltánnéval, a pécsi iroda vezetőjével, miközben végigjárjuk az épület különböző helyiségeit. Személyes beszélgetésekre és csoportos foglalkozásokra alkalmas, sok virággal díszített, ízlésesen berendezett szobák aj- tait nyitogatjuk. Az iroda központja a budapesti Grafológiai Intézet, amelynek jelenleg egyik legfontosabb célja az, hogy felsőfokúnak ismertessék el a grafológusi végzettséget, s diplomával rendelkezők - lehetőleg pszichológusok - másod-diplomaként szerezzék meg ezt a végzettséget. Eddig is e törekvés jegyében oktatták a jelentkezőket, mondja Herbainé, és a szakdolgozatok, illetve vizsgák alapján az a véleményt alakult ki, hogy a hazai grafológusok nyugodtan mérhetők nemzetközi mércével - állják az összehasonlítást. A már végzett szakemberekre épül az a lassan országos méretű szolgáltató és oktató hálózat, amelynek most már Pécsett is van irodája. Bár csak néhány hete nyitottak, nap mint nap többen keresik fel őket. Sok mindennel foglalkoznak. Elsősorban természetesen grafológiai szolgáltatásokkal. íráselemzéssel komplett személyiségképet, alkalmassági, képesség-készség vizsgálatokat végeznek. Időnként szinte meghökkentő kérésekkel fordulnak hozzájuk. Mint az a férfi, aki arra volt kíváncsi, hogy ha újra nősül, mennyire bízhat abban, hogy a leendő felesége jó szívvel lesz a félárván maradt gyermekeihez, meg arra hogy a gyermekei miként fogadnák el az új feleséget. A konkrét esetet pusztán azért említem, mert véletlenül fültanúja voltam az ezzel kapcsolatos telefon beszélgetésnek. A grafológus már elkészítette a szakvéleményét a beküldött rajzok és írásminták alapján és épp ezt jelezte az iroda vezetőjének, mintegy mellékesen megkérdezve, hogy az apa ugye nem elvált, hanem özvegy. Merthogy ő ezt látta az írásából. Megkérdezem, hangzott az irodavezető válasza, aztán telefonált és vissza hívta a grafológust: igen, négy évvel ezelőtt halt meg a felesége. A különböző elemzésekért hozzájuk fordulók kéréseit, adatait - személyiségi jogaikat védendő - titkosan kezelik. így bánnak a különöző cégek kéréseivel is, amelyek többnyire adott munkakörökre vonatkozó alkalmassági vizsgálatok. A képességvizsgálat számos szempont - például kreativitás, megbízhatóság, önállóság, döntési képesség, idegi leterhelés tűrése, kritikai készség, idő- és pénzgazdálkodás, precizitásszempont alapján történik, de ha egy cég kéri ezt egy-egy leendő, vagy már ott dolgozó munkatársára vonatkozóan, akkor büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy az elemzésre átadott írásmintához törvényes körülmények között jutott és a szak- vélemény felhasználásakor is biztosítja a személyiségi jogok védelmét. Számos tanfolyamot szerveznek, amelyek egy részén elsősorban üzletemberek vesznek részt. Ilyen az etikettről, protokoll- ról, tárgyalási stratégiáról szóló öt napos intenzív programjuk, amelynek keretében a megszólítástól, az ülésrenden át az érvelési technikákig rengeteg fontos részletkérdésről szó esik. Gordon - amerikai pszichológus - eredményességi tréning- jei is szerepelnek a tanfolyamaik sorában. A tréningek a személyes eredményre vezető magatartásmódokat tanítják sajátos kapcsolati készségek és problémamegoldási módszerek segítségével. Külön program készült szülőknek, tanároknak, vezetőknek, nőknek, fiataloknak. Ezek a szolgáltatások most már a baranyaiak, illetve a dél-dunántúliak számára is elérhetőbbek, mint eddig. A pécsi Humán szerviz ugyanis régiós centrum. Alirodája van Zalaegerszegen és Szekszárdon. így startoltak, de hamarosan újabb szolgáltatással bővítik a jelenlegiek körét : a Nyugaton már jól ismert biofeedback géppel bevezetik a stresszredukciós programot is. T. E.
