Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-22 / 322. szám

10 űj Dunántúli napló 1994. november 22., kedd Az olvasó véleménye Anyagi segítség és ajándék A halk szavú, meleg szívű idős férfi azzal a szándékkal ke­reste fel iskolánkat, hogy lehe­tőségéhez mérten anyagi segít­séget nyújtson rászoruló tanít­ványainknak. Saját gyermekkorának nehéz gondjaira való emlékezés és embertársai iránti segítőszán­dék késztette felajánlására. Sze­rény jövedelméből megtakarí­tott forintjaival lehetővé tette 12 tanulónk napközis térítési díjá­nak egy havi befizetését. Ez napi háromszori étkezést, meleg szobát, jó tanulási feltételeket jelentett a rászoruló gyerekek­nek. Két, maga nevelte diófácská- val is megajándékozott bennün­ket, hogy ezek gondozásával közelebb kerüljenek tanulóink a természethez, annak védelmé­hez és a szülőföld szeretetéhez. ígérjük, hogy nemes cselekede­tét nem feledjük és a két fácskát féltő szeretettel igyekszünk fel­nevelni. Évről-évre továbbad­juk az újonnan jövőknek isme­retlen jótevőnk iránti tisztele­tünket. __ Az Ágoston Téri Általános Iskola tanulói és azok szülei ne­vében: Dr. Faust Fiilöpné igazgató Az Irodalmi Szalon támogatói Az Irodalmi Szalon novem­ber 11-i ünnepélyes megnyitó­jának sikeres lebonyolításához anyagiakkal hozzájárult _ a Coca-Cola, A Jó és Friss Áru­ház, a Komáromi Sörgyár, a Pé­csi Sütőipari Rt., a Pécsi Do­hánygyár és az Amfora Válla­lat. Köszönet érte. Várnay Dea költő Nem éppen szívderítő látvány fogadja a népszerű üdülőhelyre, Harkányba érkező vendégeket. Szerencsére most már vége az igazi idegenforgalmi idénynek, de gondoljunk a következő sze­zonra. A turisták biztosan nem szívesen nézik jó szemmel a falu szélén éktelenkedő gépkocsi és vasúti szerelvény roncsokat és a Tenkes-hegyen a közelmúltban elkészült, ám mostanra már da­rabokra tört autóbuszmegálló látványa sem bizalomgerjesztő. Fotó: Läufer László Várom, hogy megnyithassam a bizományit Az Új DN-ben november 16-án megjelent „Megszűnt a bizományi” című írásra szeret­nék reagálni. Örömmel fogadtam ügyfe­lem írását, amelyhez kapcsoló­dóan legalább az a szerencsém adódott, hogy az újság nyilvá­nossága útján a többi érdekelt személyt is értesíthetem. A Pécs, Teréz utcai üzletet ez év május 31-én zártam be. Átköl­tözést terveztem a Teréz u. 9-be, ami meghiúsult. így arra gondoltam, hogy a gyenge for­galmú nyárra való tekintettel csak az ősz folyamán nyitok üz­letet. Természetesen addig is a vásártéren megtalálható voltam az időjárástól függően, ahol na­gyon sok ügyfelemmel találkoz­tam. Ki-ki visszavitte, vagy ja­vaslatomra az őszi nyitásig a holmiját továbbra is nálam hagyta. Szeptemberben elkezdtem üzlethelyiséget keresni, de egyik ügyfelem türelmetlensége és talán információ hiánya miatt feljelentést tett ellenem, és ez a feljelentés egy olyan folyamatot indított el, ami az üzlet kény­szerű szüneteltetésére adott okot. K. K. által írt vásártéri ta­lálkozó is emiatt nem jött létre. « Tájékoztatásul közlöm ügy­feleimmel, hogy a teljes áru­készletet hiánytalanul - az újra nyitásig - továbbra is tárolom. Kérem szíves türelmüket a leg­közelebbi értesítés időpontjáig. M. Bizományi üzletvezetője Válaszol az illetékes Közvilágítási gondok Majson Majson, a Petőfi és más mel­lékutcákban már egy éve nem égnek a közvilágítási lámpák. Több esetben szóltunk a pol­gármesteri hivatal illetékesé­nek, ki is jöttek az áramszolgál­tatótól megnézték, de azóta sem égnek az utcai lámpák. Reggel korán, este késő nem kellemes sötétben botorkálni se gyerek­nek, se a felnőttnek. (Név és cím a szerk.) Nem volt „cigarettaszünet” A napokban egy falusi lako­dalomban vendégeskedtem, amelyet az iskolában tartottak. Nagy meglepetésben volt ré­szem, amikor megkérdeztem, hogy itt senki sem dohányzik. Megrökönyödve nézett rám az egyik vendég és ezt kérdezte vissza: „Az iskolában?” Ott kinn, rágyújthat aki akar - mondta. Kevés volt a dohányos ember. Még a zenészek sem tar­tottak „cigarettaszünetef’. Forrai István Pécs-Vasas és Somogy lakói­tól érkezett szerkesztőségünkbe a következő levél: Állandó kellemetlenséget okoz az utasoknak a napi tö­megközlekedés. A reggeli va- sasi és somogyi járatok beérnek a Budai vám megállóba és ugyanakkor a központ felé tartó járatok (2/A, 60) az orrunk elől indulnak üresen. A csatlakozá­sok célszerűbb megszervezésé­vel elérhetővé válna, hogy so­kunknak ne kelljen 15-20 per­ceket várakozni. Egy vasasi lakossal történt, hogy munka után a Budai vám­tól taxival kellett hazamennie, mert az utolsó járatot (23.30) nem indították mondván, hogy egy utas miatt nem szükséges. A 82-84-es bányászjáratok megszűntek,J Vasasról egyetlen szóló járat maradt, de ez csak a Budai vámig. Megoldást jelen­tene ha ez a 14-es járat csuklós busz lenne és továbbra is Urán­városig közlekedne. Kérésünk a Tömegközlekedési Rt-hez, hogy a járatokat 15 percenként indítsa és szűnjenek meg a já- ratkimadarások. A panasszal megkerestük Kóczián Lőrincet, a Pécsi Tö­megközlekedési Rt. ügyvezető igazgatóját, aki az alábbi vá­laszt adta: Csúcsidőszakban a 2/A jára­tok 11, a 60-as járatok 10 per­cenként közlekednek. Mivel a Pécs-Vasas és Somogy felől közlekedő járatok más követési idővel, ennél ritkábban közle­kednek, nem biztosítható, hogy minden beérkező járatról azon­nal át lehessen szállni. Az azonnali átszállás biztosítása, a 2/A és 60-as járat „visszatar­tása” az egyenletes, periodikus közlekedés megszűnésével járna, és az említett vonalak más szakaszain okozna for­galmi zavarokat, panaszokat. A levélíró állítása valószínű­leg pontatlan, miszerint a 23.30 órai 14-es járatot a forgalomirá­nyító egy utas miatt nem indí­totta. Az információ nem szár­mazhatott a forgalomirányító­tól, mert annak szolgálata csak 22.00 óráig tart. Nyilvántartá­sunk szerint októberben a 23.30-as járat egyszer sem ma­radt ki, melyet alátámaszt az is, hogy saját gépkocsivezetőink is ezzel a járattal utaznak haza munkavégzés után. A Petőfi aknai bányaüzem lezárása után Pécs-Vasas és Somogy lakóinak utazási ideje a reggeli időszak­ban a városközpontig valóban megnőtt. Petőfi aknát Kertvá­rossal és Uránvárossal össze­kötő járatok ma már csak az I. műszakban közlekednek, így nem indul Petőfi aknától 6.30 órakor Uránvárosba és Kertvá­rosba közvetlen járat. A bánya lezárása után utas számlálást végeztettünk, mely­nek alapján a délután 15 perc helyett 20 percenként közleked­tetjük a 14-es járatokat. A pa­nasz alapján ismételt utasszám­lálást tartottunk október 19-én és 20-án a 14-es vonalon 4.20- 7.10 és 12.30-18.50 óra között. A számlálás adatai szerint a já­ratok többségén az utasszám 50 fő alatt van, mindössze három járaton érte el a 60 főt. Ezek alapján a 14-es vonalon többlet járat indítása nem indokolt. A Pécs-Vasas és Somogy la­kóinak a városközpontba tör­ténő reggeli gyorsabb eljutása érdekében november 1-től a Budai állomásról 6.56 órakor új 2/A járatot indítottunk. A kedvtelésből tartott állatok tartása és védelme (3.) Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 6. §. (1) Valamennyi állattartó kö­teles megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állat részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kí­vánja, vagy nem képes az álla­tot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (aján­dékozás, stb.) gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot az állatvédő szervezetnek, illetve - ilyen lehetőség hiányában - a gyepmesteri telep részére. (5) Valamennyi állattartó az állategészségügyi és közegész­ségügyi szabályoknak megfele­lően köteles az állatok tartásáról gondoskodni. Szabálysértési rendelkezések -7. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabban büntető rendelke­zésbe nem ütközik, szabálysér­tést követ el és 10 000 forintig teijedő pénzbírsággal sújtható az, aki a kedvtelésből tartott ál­latok tartásának szabályaira vo­natkozó rendelkezéseket - 2. §. /1/-/7/ bek. - az ebtartás beje­lentési kötelezettség rendelke­zéseit - 3. §. /I/, 131,151,161, /11/ bek. és az 5. §. I\l bek. az állat- védelmi és közegészségügyi szabályokat 6. §. Ill, IÁI bek. megszegi. Aki a rendelet 4. §. 151, /11/ bek. 5. §. /I/ bekezdésben fog­lalt rendelkezéseket nem tartja be a Közterületfelügyelet, va­lamint a helyi önkormányzat képviselőtestület hivatalának ügyintézője helyszíni bírsággal sújthatja. Vegyes rendelkezések - 9. §. E rendelet betartását az eljáró hatóság köteles ellenőrizni a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája, továbbá Közterületfel­ügyelete útján. 10. §. (1) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az állam- igazgatási, illetve a szabálysér­tési eljárás általános szabályai az irányadók. (2) Áz egészségügyi és állat­egészségügyi, építésügyi ható­ságok külön jogszabályban biz­tosított jogkörét, illetve az állat­tartásra vonatkozó jogszabá­lyok előírásait jelen rendelet nem korlátozza. Záró rendelkezések - 11. §. (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egy­idejűleg Pécs Megyei Jogú Vá­ros Tanácsa 1988. évi 7. sz. ta­nácsrendelettel módosított „Az ebek tartásáról” szóló 1986. évi 10. sz. tanácsrendelete, vala­mint a módosított 1986. évi 9. sz. tanácsrendelet „A köztiszta­sági feladatok ellátásáról” 13. § 131 bek. hatályát veszti. (2) A rendelet hatályba lépéséig jogszerűen létesített és jogsze­rűen folytatott állattartást az ál­lattartók az 1988. évi 7. sz. ta­nácsrendelettel módosított 1986. évi 10. sz. tanácsrendelet előírásai szerint - legkésőbb 1994. június 30 napjáig - foly­tathatják. Ezeket az állattartá­sokat az eljáró hatóság - a szakhatóságok véleményére is tekintettel közérdek vagy jogos magánérdek jelentős sérelme esetén 1994. június 30 napja előtt korlátozhatja, illetve meg­szüntetheti. (3) A rendelet ebtartási sza­bályok 4. §. /11/ bekezdésében előírt rendelkezés betartása 1994. június 30-tól kötelező. A rendelet betartásának 4. §. /11/ bekezdés teljesítéséhez szüksé­ges kellékek biztosításáról az ebtulajdonosnak 1994. június 30-ig gondoskodni kell. Dr. Krippl Zoltán polgármester Dr. Farkas Károly jegyző Elfogadta az 1993. szeptem­ber 16-án tartott közgyűlés. Kihirdetve: 1993. október 1. Baráti találkozó Dél-baranyai kirándulás Közös szervezéssel a Kétújfa- lui Baráti Kör és az Alsómocso- ládi Baráti Kör kirándulást szer­vezett, melynek célja Baranya déli részének megismerése és a baráti kapcsolatok ápolása volt. Az alsómocsoládiak Kétújfa- luba reggel 8-ra érkeztek, ahol már várták őket és elkezdődött a közös program. A kirándulás a Szigetvári vár és II. Szulejmán szultán síremlé­kének megtekintésével kezdő­dött, majd a Szigetvári Baráti Kör tagjai megvendégelték a ki­rándulókat. Következő állomás a Sellyéi Ormánság Múzeum volt, majd a máriagyűdi Kegytemp­lomot látogatták meg. Ezután következett a siklósi Vármú­zeum, majd a nagyharsányi Szo­borpark. A villányi bormúzeum látogatásakor megismerkedtek a vendégek a bortároló edények­kel, a bor kezelésének technoló­giájával. A hideg idő ellenére a dunai sétahajózás programjáról sem mondtak le, amely két órán át tartott. A mohácsi Halászcsárdában közös vacsorával, jó hangulatban zárták az élményekben gazdag baráti találkozót. Farkas János Kétújfalu polgármestere Jogi tanácsadó Sok kérdés érkezett a munkaviszony felmondásá­val kapcsolatban, ezért ér­demesnek tartjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismertetését. Mikor és miként lehet fel­mondani, s mikor nem lehet? Az 1992. évi XXII. törvény - Munka Törvénykönyve - 89 §-ának előírása szerint a hatá­rozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással meg­szüntetheti. A munkáltató köteles fel­mondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás oká­nak világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás in­dokának valóságát és okszerű­ségét a munkáltatónak kell bi­zonyítania. A felmondás in­doka csak a munkavállaló ké­pességeivel, a munkaviszony­nyal kapcsolatos magatartásá­val, illetve a munkáltató mű­ködésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzé­sére, vagy magatartására hi­vatkozással történő munkálta­tói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felho­zott kifogások elleni védeke­zésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem vár­ható el. A törvény 90. §-a szerint nem szüntetheti meg a munkál­tató rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam, va­lamint az azt követő harminc nap alatt: a/ a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság le­jártát követő egy év, gümőkó- ros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetege­dés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosult­ság teljes idejére; b./ a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából ka­pott fizetés nélküli szabadság; cJ a terhesség, a szülést követő hatodik hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetésnélküli szabad­ság; d./ a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésére vonatkozó felhí­vás kézhezvételétől számított időtartama. A munkáltató csak különö­sen indokolt esetben szüntet­heti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszo­nyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. A fentebb felsorolt felmon­dási tilalmak fennállása szem­pontjából a felmondás közlé­sének időpontja az irányadó. Ha azonban a felmondást már a felmondási idő kezdete előtt közük, a felmondási idő kezde­tének időpontja az irányadó. A felmondási tilalmak nem vonatkoznak az öregségi, vagy a rokkantnyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszo­nyának és a további munkavi­szonyának a felmondására. Mennyi a felmondási idő? A Munka Törvénykönyvé­nek 92. §-a szerint a felmon­dási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem ha­ladhatja meg! A harmincnapos felmondási idő a munkáltató­nál munkaviszonyban töltött három év után öt nappal; öt év után tizenöt nappal; nyolc év után húsz nappal; tíz év után huszonöt nappal; tizenöt év után harminc nappal; tizen­nyolc év után negyven nappal; húsz év után hatvan nappal, meghos szabbodik. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a hatályos rendelkezések értelmében a munkáltató ren­des felmondás esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mér­téke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész nap­ként kell figyelembe venni. A munkavégzés alól a mun­kavállalót - legalább a felmen­tési idő felének megfelelő idő­tartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletek­ben kell felmenteni. A munkavégzés alóli fel­mentés időtartamára a munka- vállalót átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Abban az esetben, ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró kö­rülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már ki­fizetett munkabért visszaköve­telni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkere­set akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munka­végzéssel járó jogviszonyt lé­tesít. A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a mun­kavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának meg­szüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti idő­pontra kéri, a munkáltató köte­les a munkaviszonyt a munka- vállaló által megjelölt idő­pontban megszüntetni. S. Á. 1 í r * i

Next

/
Thumbnails
Contents