Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-21 / 321. szám
12 űj Dunántúli napló Gazdaság 1994. november 21., hétfő Adósságszolgálatra: évi 4,5 milliárd dollár Eljátszhatjuk-e a befektetők bizalmát? A közelmúltban fejejeződtek be a tárgyalások Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között, és tovább folytatódnak a megbeszélések, miután a parlament elfogadja majd a jövő évi költségvetést. Akkor ugyanis kiderül, hogy a kormány, illetve a képviselők mennyire hajlandók megfogadni az IMF tanácsait. Ha hajlandók, van megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, ha nem, akkor nincs. Meg lehet azonban jósolni, hogy a kormány mindent megtesz a konszenzus érdekében, és valószínűleg a parlament sem fogja vállalni annak a felelősségét, hogy megromoljanak a kapcsolatok a Nemzetközi Valutaalappal. Az elmúlt két év során az ország bruttó eladósodása több mint 6 milliárd dollárral növekedett. Ilyen gyors mértékű eladósodásra Magyarország gazdaságtörténetében még nem volt példa. Ennek ellenére az ország hitelminősítése nem romlott. Sőt, a közelmúltban az egyik amerikai hitelminősítési intézet, a Standard and Poor’s megerősítette az 1992-ben adott minősítését, hozzáfűzve, hogy a magyar gazdaság stabil, politikai megrázkódtatások nincsenek, az adósságmenedzselés megfelelő, s így a befektetők ebben az országban stabil kilátásokkal forgathatják pénzüket. Mindezt persze annak a reményében tette az intézet, hogy továbbra is együtt tud működni a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal. Más kérdés, hogy ha ez az együttműködés megszakad, valószínűleg Magyar- ország minősítése rosszabbá válik. Drága a szociális háló Egy ilyen minősítés pedig azért fontos, hogy az ország megfelelő feltételekkel hozzájuthasson külföldi forrásokhoz. A jelentős eladósodás miatt évente körülbelül 3 milliárd dollárnyi hitel jár le, ennyit kell törleszteni, ami nem megy másként, csak új kölcsönök felvételével. Emellett a kamatfizetések is elérik az 1-1,5 milliárd dollárt. Bár a valutatartalékok 6-7 milliárd dollár között vannak, azért lehet látni, hogy a gazdasági játéktér nem túl nagy. Ameny- nyiben a befektetők hite Magyarországban megrendül, a hitelezők bizalma valamilyen oknál fogva csökken, úgy az ország külső finanszírozása könnyen bajba kerülhet. Ezért pedig alapvető, hogy a magyar kormány milyen kapcsolatot épít ki a Nemzetközi Valutaalappal. Vita nem lenne, és könnyen egyetértés alakulhatna ki, ha a Horn-vezetés végrehajtaná mindazt, amit a Nemzetközi Valutaalap javasol. Ráadásul a magyar gazdaság érdekei is egybeesnek ezekkel a javaslatokkal. Kelet-Európábán Magyarország az egyetlen, ahol viszonylag sértetlenül megmaradtak a korábbi jelentős szociális juttatások. Bár a sokat emlegetett szociális háló számos helyen lyukas, azért Magyarországon még mindig működik. Többek között ezzel magyarázható, hogy a gazdasági átalakulás viszonylag zökkenőmentesen ment végbe, és jelentős társadalmi megrázkódtatások nem következtek be. Ám ennek a szociális hálónak a fenntartása annyira költséges, hogy a magyar gazdaság jelenlegi jövedelemtermelő képességét ismerve az ország folyamatos külső eladósodását eredményezi. Az óriási költségek persze megjelennek a költség- vetésben, s ezzel magyarázható, hogy az államháztartás deficitje évről évre nő. Az elmúlt évben még csak 200 milliárd forint volt, az idén várhatóan 300 milliárd forint fölé kerül a hiány, jövőre pedig a hagyományosan számított deficit előreláthatólag meghaladja a 400 milliárd forintot. Ekkora költségvetési deficit mellett nem lehet egyensúlyban tartani a folyó fizetési mérleget sem, aminek következménye, hogy tavaly ebben a mérlegben 3 milliárd dollárt meghaladó hiány alakult ki, s az idén is közel annyi lesz a deficit. Elkerülhetetlen megszorítások így érthető, hogy a Nemzetközi Valutaalap azt javasolja: drasztikusan csökkenteni kell ezeket a kiadásokat. Magyarországon az elmúlt hat év során egyetlen kormány sem vállalkozott arra, hogy akár a kezdő lépéseket is megtegye ezen az úton, habár minden vezetés megígérte ezt a Nemzetközi Valutaalapnak, s eddig el is hitték. Ám az ilyen alapon létrejött megállapodásokat a magyar vezetés rendre megszegte. így volt ez az Antall-kor- mány és a Nemzetközi Valutaalap közötti hároméves megállapodással, majd az azt követő másfél éves megállapodással is. A mostani tárgyalásokon ismét egy rövid távú megállapodás körvonalazódik azzal, hogy ennek teljesítésétől függően egy hároméves programot is kidolgoz a Hom-kormány a Nemzetközi Valutaalappal. Mindennek természetesen az alapja, hogy jövőre megkezdődjenek az előkészületei az államháztartási reformnak. Békési László pénzügyminiszter ezt már többször kilátásba helyezte, de az ellenállás a kormányon belül sem lebecsülendő, s a jelentős beleszólást élvező szak- szervezetek részéről pedig óriási. Ez a reform ugyanis nem jelent mást, minthogy fizetni kell majd az oktatásért, az egészségügyi ellátásért, az ország teherbíró képességének megfelelően kell átalakítani a szociális hálót. Erről van szó, amikor a vezetés gazdasági megszorításokat hangoztat, azt, hogy összhangba kell hozni a hazai fogyasztást a gazdasági lehetőségekkel. A négy évvel ezelőtti helyzettel ellentétben most nincs lehetősége Magyarországnak további eladósodásra. így valószínűleg le kell nyelni a javasolt keserű pirulákat, lehetőleg minél előbb, mert különben veszélybe kerülhetnek a négyéves gazdasági átalakulás eredményei, maga a kiépült piacgazdaság is. Magyarország megállapodásai az IMF-fel Magyarország 1982-ben lett a Nemzetközi Valutaalap tagja. Ezt követően hét megállapodást kötött az IMF-fel, amelyek többsége egyéves időtartamra teljed ki. Egyedül az Antall-kormánynak sikerült eddig hároméves megállapodást létrehoznia. Ez a megállapodás akkor a gazdasági átalakulást volt hivatott támogatni Magyarországon. Hasonló megállapodást tervez a Hom-kormány, erre azonban az IMF csak szigorú feltételekkel hajlandó. Az SDR a Nemzetközi Valutaalap pénze, magyarul különleges lehívási jogokat jelent. Jelenleg egy SDR 1,41 amerikai dollár. Készenléti hitel: célja az átmeneti fizetési mérleg hiányok finanszírozása, futamideje 12-24 hónap. Kibővített eljárás: a gazdasági stabilizáció, struktúraváltás támogatására adott hosszabb lejáratú IMF hitel, futamideje: 36 hónap. Kompenzációs hitel: váratlan kedvezőtlen külső hatás ellensúlyozására folyósított kölcsön, ilyen kölcsönt kapott Magyarország az olajáremelkedés ellensúlyozására. P. F. Dátum Hiteltípus Összeg 1982 december 1984 január 1988 május 1990 március 1991 január 1991 február 1993 szeptember készenléti kompenzációs készenléti készenléti kompenzációs hároméves megáll, készenléti 475 millió SDR 72 millió SDR 265 millió SDR 159 millió SDR 226 millió SDR 1114 millió SDR 340 millió SDR Az egészségügyi ellátások ára is emelkedni fog ... Fotó: Tóth Virágzik az uzsora A magyar gazdaság végtelenül kevés pénzforrással rendelkezik. A bankok ennek ellenére nem hiteleznek, hiszen sokkal hasznosabb és biztonságosabb számukra az állami költségvetést finanszírozni, mint „mace- rás” vállalkozókkal, magán vállalkozásokkal filléreskedni. Éppen ezért az 1994. év kirobbanó üzlete volt - és várhatóan marad a jövőben is - az uzsora. Vállalkozók utolsó mentsvárként, nem ritkán az egyetlen elérhető forrásként, önáltató és egyben öngyilkos narkotikumként két kézzel kapnak az uzsorakölcsön után. Az elmúlt évben még 8-15 százalék körül alakultak a havi kamatok. Ma már azonban - hogy kialakult az uzsora jól működő intézményrendszere, és számottevő banki konkurenciája sincsen -, 15-30 százalékos havi kamatos kamatokról!!) hallani. Mostanában már csak a biztosítékul felkínált vagyon jogerős - ügyvéd által is ellenjegyzett - adás-vételi szerződésével lehet uzsorahitelhez jutni úgy, hogy a kölcsönadott magánpénz megállapodott alapösszegéből már eleve levonják a futamidőre felszámított kamatokat és az ügyintézési (kezelési) költséget. Az utóbbi általában a hitel 10 százalékának megfelelő summa. Az ügyintézési díj ösz- szegéért az ügyvéd elkészíti például a vállalkozó által lakott lakás adás-vételi szerződését, elintézi közjegyzőnél a valahová történő befogadói nyilatkozatot, valamint szállítja a telekkönyvi bejegyzéseket. Ha a vállalkozó nem fizet határidőre, az uzsorás birtokon belül van, mégpedig minden jogi bonyodalom nélkül. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor még a hitel uzsorakamattal növelt összegére „baráti” hitel formájában csak jelzálogbejegyzéseket tettek a vállalkozó magánvagyonára? Igaz, akkor még sok uzsorás évekig futhatott a pénze után, mostanra megtanulták a „szakmát”. A prostitúción, a kábítószer- és a fegyverkereskedelmen kívül szinte alig van üzlet, ami kitermelheti az uzsorakölcsönök kamatát. Éppen ezért az uzsorás igazából ingatlanban utazik: az uzsorakamatból is ingatlant vásárol, illetve a birtokába így vagy úgy kerülő ingatlanokra .jelzáloghitelt” vesz fel. Neki ugyanis könnyű bebizonyítani a bankok számára, hogy semmi szüksége sincsen a hitelre, tehát ő szinte korlátlanul hitelképes. Nos, így lesz az általa felvett évi legfeljebb 29-30 százalékos hitelből - futamidőtől függően - havi 15-30 százalékos uzsorahitel. Az uzsorások megteremtették a magángarancia alapokat, amelyek egyébként a bankok csődölésére lettek kitalálva. Az alapot az uzsorás ingatlanvagyona jelenti, míg a hasznot a banknak soha vissza nem fizetendő kölcsön. Ami ebül jött, ebül is mehet, kivált, ha a vállalkozó megfelezi a felvett hitelt az uzsorással. Merth László Gazdasági kilátások 1995-re Hosszú a menetelés A volt szocialista országok csak hosszú menetelés árán juthatnak el Európába. Ezúttal a bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet int minket óva attól, hogy illúziókat tápláljunk a reformországok gyors felzárkózását illetően. Még a két legsikeresebb ország - Csehország és Szlovénia - is csak 2010-re közelíti meg az Európai Unió államait, s Magyarország (legalábbis a mai helyzet ismeretében) csak őket követi. A térségben a nemzeti össztermék most összesen 45 százaléka az EU-átlagnak, s 15 év alatt éri el az EU-átlag 70 százalékát, ha a növekedés itt évente három százalékkal lesz magasabb, mint a mai közösségen belül. Erre elméletileg van lehetőség; más kérdés, mit hoz a gyakorlat. Eltekintve a volt NDK-tól, ahol jövőre akár kétszámjegyű is lehet a fellendülés, Közép- és Kelet-Európábán inkább egy helyben topogásról lehet beszélni- vélik a bécsi kutatók. Az elavult tervgazdálkodás átállítása a korszerű piacgazdaságra a vártnál bonyolultabb és hosz- szadalmasabb. A Deutsche*Bank kutatóintézete, a DB Research tizenkét ország helyzetét elemezve megállapította: közülük 1993-ban csupán három (Lengyelország, Románia, Szlovénia) könyvelhetett el gazdasági növekedést. 1995-re azonban már jobbak a kilátások: tíz ország tartozhat az említett kategóriába, közöttük Magyarország egyelőre százalékosan alig értékelhető mértékben. Bulgária és mindenekelőtt Oroszország még jövőre is bizonyosan negatív számokat produkál e tekintetben. Jellemző, hogy a rendszerváltozással együttjáró visszaesést még egyik nemzetgazdaság sem heverte ki. 1989-hez viszonyítva például a nemzeti össztermék Oroszországban és Horvátországban csupán ötven, Lengyelországban kilencven százalék. Toronyi Attila A varázsló tehetlen volt A hatalmas veszteségekkel küzdő Tátra dolgozói megille- tődve várták, mit hoz ki széteső üzemükből a varázslóként tisztelt amerikai üzletember, Gerald Greenwald, aki 1992-ben érkezett két munkatársával Csehországba, hogy 15%-os részesedés fejében szakértelmével segítse a gyárat. A várakozást csalódás követte, s a Gre- enwalddal kötött menedzser-szerződést a csehek már nem újították meg. Greenwald akkor szerezte hírnevét, amikor a nyolcvanas években Lee Iacocca oldalán a Chrysler autógyárat megmentette a bukástól. A Tátrával azonban nem boldogult, mitöbb a cseh partnerekkel is meggyűlt a baja. A csehek ugyanis elég gyorsan rájöttek arra, hogy meglehetősen kedvezőtlen szerződést írtak alá a fehér lovon érkező csodamenedzserrel, aki mindössze havi öt nap munkát ígért a 15 százalékos részesedés fejében. Ez pedig egy rossz konstrukciójú üzem átalakítási munkái idején édeskevés. Az amerikaiak lényegében any- nyit intéztek, hogy átütemezték az adósságokat és leltárt készítettek. A gyár alapproblémájával, azaz az orosz megrendelések megszűnéséből adódó hiánnyal nem tudtak mit kezdeni. A Tátra és a Crysler-varázsló sikertelen házasságának nem tulajdonítottak volna különösebb jelentőséget, ám az amerikai szerint a jelenség egyáltalán nem elszigetelt. Az ottani sajtó ismét foglalkozik a General Electric és a Magyar Tungsram gyár társulásával, mely szintén mindkét fél számára csalódást hozott. A GE-nél erősebbnek hitték a vállalatot, mint az valójában volt, a magyarok gyorsabb fellendülést reméltek. A Tungsram ebben az évben talán nem lesz veszteséges, de ezért az amerikai fél 350 millió dollárral, a magyar fél többek között 10 ezer elbocsátott dolgozóval fizetett. Kivel tárgyaljanak a bajorok? Magyar Gépkörök Egyesülése Közel 40 éve már, hogy Bajorországban megszervezték az első gépköröket. Az elnevezés azonban - mit takar a szó: gépkör? - nálunk még mindig sokak előtt ismeretlen lehet. A lényege: különféle mezőgazda- sági gépekkel rendelkező gazdák értelmes együttműködése. Ebből nem az következik - hallottuk Kárpáti Andrástól, a Tolnán működő első magyar gépkör elnökétől, a Magyarországi Német Gazdák Szövetségének alelnökétől -, hogy a gépkörnek lennének gépei. Csak tolla és számítógépe, az eszközök a gazdáké, de a koordináció révén pontosan tudja mindegyikük, hogy adott időben hol, melyik gépére lesz szüksége másoknak. A „találmány” tehát a bajoroké, ott működnek ma - jóllehet, azóta szerte a világban átvették a gyakorlatot - a legtöbb tapasztalattal bíró, legjobban szervezett gépkörök. Ezért a magyarországi kezdeményezők is elsősorban a német gyakorlatot tanulmányozták. Októberben az ország minden részéből összesen 43 gazda és szakember - közöttük ketten Baranyából - utazott Bajorországba. Á visszhang nagyon kedvező volt, oly annyira, hogy most már a Földművelésügyi Minisztérium is élénken érdeklődik a szervezés lehetőségei, a támogatás megoldása iránt. A támogatás a kulcs. A németek például erősen segítik a gépköreiket, pedig ott már régóta és nagyon eredményesen működnek. Áz érdeklődés és az intenzív szervezőmunka hatására azonban arra is hajlandóság látszik, hogy tőkével támogassák a megalakuló magyar szervezeteket. Ám egyelőre nincs kivel tárgyalniuk. Éz indokolja, hogy létrehozzák a Magyar Gépkörök Egyesülését. Más oldalról a szervezettebb együttműködés révén tompítani lehet az eredményes gazdálkodás egyik legkomolyabb hátráltatóját, az erők szétforgácsoltságát. Mint említettük, minisztériá- lis szinten is szorgalmazzák már a gépkörök és országos egyesülésének megszervezését. Á pillanatnyi fő faladat: megteremteni a jövő évi támogatás jogszabályi kereteit. Erre is tekintettel december elején egy 3-4 fős szakember-gárda utazik ki Németországba, ahol elsősorban az ottani támogatási rendszert tanulmányozzák. A tapasztalatok eredményeként várható, hogy december 15-ig leteszik javaslataikat az FM asztalára: magyarországi viszonyokra adaptálva a német gyakorlat leghasználhatóbb elemeit. Az országos egyesülés előkészítő bizottsága a csatlakozásra, a támogatásra most tette közzé felhívását. Az érdeklődőket vagy a 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 48. (74-34-00-39), vagy a Magyarországi Németek Szövetsége Baranya Megyei Irodája, Pécs, Munkácsy M. u. 8. (72/327-110) címen és telefonon várják. Ma nálunk 15 gépkör működik az országban. Kárpáti András úgy véli, hogy nagyon megemelkedik a számuk. így volt ez Bajorországban is, ahol 720 gépkör volt. Mára a számuk lényegesen csökkent: az ésszerűség az egyre szűkülő adminisztráció - elég egy menedzser, egy számítógép - az erők fokozottabb koncentrálása - röviden: a költségek csökkentése - mellett szólt. Ma már egy-egy német gépkör működési területe átlagában egy 50 kilométer átmérőjű kör. Várható, hogy a felfutást követően a hazai gyakorlatban is erősebben érvényesül majd a racionalitás. Bár: már az alapgondolat is messze az. Mészáros A. I * 4 i 1
