Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-21 / 321. szám

8 aj Dunántúli napló Magazin 1994. november 21., hétfő Több a gólya Baranyában Számlálás ötévenként A békefolyamat veszélyezteti a Szuezi-csatorna forgalmát Hogy mik vannak!? Jégszálloda Svédországban Cool jazz hallatszik, a légkör garantáltan fagyos és minden ital hűtve van az Arctic Hall nevű svéd szállodában. Az Északi sarkkörtől 150 kilométerre északra található Jukkasjarviban ugyanis 1500 tonna jégből és hóból építették a hotelt. A szo­bák hőmérséklete -3 és -6 C kö­zött változik, de még az ágyba sem szabad betenni egy kis láb­melegítőt, különben elolvadna az egész... Bérelj családot! Eleinte csak rádiót, magnót, fényképezőgépet és autót állítot­tak elő magas technikai színvo­nalon a japánok, most „megte­remtették” a tökéletes családot is. A lehetetlent nem ismerő szi­getországban mindenre van megoldás: az özvegyek, elváltak, agglegények vagy éppen pártá­ban maradt hajadonok egy spe­ciális ügynökségtől bérelhetnek gyereket, anyóst, nagymamát, féijet, vagy akár éppen unokát. A harmonikus családi élet „bér­lete” nem éppen olcsó mulatság: egy komplett ajánlat napi 1700 dollárba is kerülhet. Benzin - vaníliával Akinek tankoláskor facsaija a bűz az orrát, valószínűleg át fog pártolni a francia Total benzin­kúthálózathoz. Ennek vezetői ugyanis - egy körkérdés alapján- arra a következtetésre jutottak, hogy különösen a hölgyek köré­ben kelt utálatot a benzin és a gázolaj szaga. A megkérdezett nők 71 százaléka vallotta, hogy örülne, ha illatos üzemanyagot tankolhatna. Híres illatszergyár­tók szálltak be az üzletbe és kí­sérleteik eredményeképp a dí­zelolajat savanykás, gyümölcsre emlékeztető illatanyaggal „oltot­ták be”, míg a szuperbenzinnek határozott vaníliaillata van. Műfák a sivatagban Moammer el-Kadhafinak, Lí­bia elnökének mindig forradalmi ötletei támadnak. A legújabb szerint árnyékba borítaná a siva­tagot. Igaz ugyan, hogy a valódi fák növekedéséhez szükséges víz hiányzik, ámde a műfákhoz ez nem is szükségeltetik. Az ez­redes kapva kapott egy spanyol mérnök találmányán, aid tíz mé­ter magas, törhetelen műanyag­ból készült „fákat” ajánlott meg­vételre. A tervek szerint a Lí­biai-sivatag egy részét 40 ezer műfa árnyéka hűsítené. Az erkély nem utca! Orleans, a nagyhírű francia város polgárai lelkesen üdvözöl­ték azt a bírósági döntést, amely eltörölte a gyűlölt balkonadót. Ezt az adót eddig minden olyan lakásra kivetették, amelynek er­kélye az utcára nyílt. Orleans volt az egyeden fran­cia város, amelynek vezetői egy­kor úgy döntöttek, hogy a balkon használata egyet jelent az utca használatával, s ezért fizetni kell érte. A bírósági döntésnek az volt az előzménye, hogy egy polgár néhány hónapja sérel­mezte a balkonjára kivetett évi 7000 forintnak megfelelő adót. E beadvány nyomán született a bíróság döntése: „A balkon nem érintkezik az úttesttel, ennélfogva nem vethető ki rá semmilyen par­kolási, vagy más használati díj.” A jövő valutája „Hány kilowattóra a fize­tése?’- ez a kérdés nem nálunk, a tervezett energia-áremelések nyomán hangozhat majd el, ha­nem a neves tengerkutató, Cousteau kapitány elképzelését tükrözi. A nyolcvannégy éves tu­dós - aki valószínűleg még meg­marad a franknál, a dollárnál és a márkánál -, úgy véli: a jövő szá­zadban az energia különleges he­lyet foglal majd el a politikában, a gazdaságban és a pénzügyekben is. „Bolygónk talán legnagyobb témája az energia - jelentette ki.- Az egész életet és a fejlődést a Nap melege tette lehetővé. Ez az alapja végső soron minden más energiaforrásnak is. Aján­latos tehát egész pénzügyi rend­szerünket olyan valutára átállí­tani, amely az energia felhasz­nálásán alapul.” Az idén országos gólyaszám­lálást végeztek Magyarorszá­gon. Az ötévente ismétlődő vál­lalkozás aktualitását növelte, hogy a felmérés egybeesett a 20 évenként sorrakerülő nemzet­közi számlálással, így a hazai adatok a gólya világállományá­nak pontos megismeréséhez is hozzájárultak. A felmérést a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület koordi­nálta, amely az 1994-es évet a „Gólya védelmének évévé” nyilvánította. Az egyesület a munkában el­sősorban saját tagságára tá­maszkodott. A Baranya megyei Csoport a lakosságot és az ön- kormányzatokat is bevonta a számlálásba, ennek eredménye­ként minden baranyai gólyafé­szekről érkezett feldolgozható adat. A fészkek feléről kettő vagy több jelentés is érkezett, ami a pontosságot lényegesen növelte. Legfontosabb fészkelőhely A felmérők 168 baranyai te­lepülésen találtak gólyafészket, összesen 311 -et. Ebből 70 épü­leten, 9 fán, 193 villanyoszlo­pon, 22 önálló tartóoszlopon és 17 egyéb helyen (hidroglóbusz, stb.) található. Örvendetes, hogy a villanyoszlopokra épített fészkek 85%-át már fészektartó állványra helyezte a DÉDÁSZ. Rt., amelyek így már nem ve­szélyeztetik a hálózati üzembiz­tonságot. A hagyományos fészkelőhe­lyek tovább csökkentek. Míg az első számláláskor, 1958-ban a fészkek 51,4%-a volt épületen, 32,0%-a pedig fán, addig mára ez az arány 22,5 ill. 2,9 %-ra csökkent. A gólyák villanyosz­lopokra történő áttelepedése már 20 éve tartó folyamat, s a fészkelések szempontjából az oszlopok szerepe meghatáro­zóvá vált. Néhány alföldi me­gyében a fészkek 80-85%-a már villanyoszlopon található. Nőtt a fészkeiőpárok száma A 311 gólyafészekből 30 bi­zonyult lakatlannak. A 281 db. lakott fészekből 5-ben csak ma­gányos gólya telepedett meg, míg 276-ot fészkelő gólyapárok foglaltak el. Sajnos 36 esetben meghiúsúlt a költés, de még így is 240 gólyapár költött sike­resen. Az 1989-es felméréshez ké­pest közel 20%-kal növekedett a fészkelő párok száma, s ma 50 párral több gólya fészkel me­gyénkben, mint öt évvel ezelőtt. Ez a természetvédelmi erőfeszí­téseknek és a gólyák kiváló al­kalmazkodó képességének egy­aránt köszönhető. A fészkelőhe­lyek stabilizálása a villanyosz­lopokon, az engedély nélküli Amikor 1832-ben dr. Hart­well Carver első ízben java­solta, hogy építsenek az észak-amerikai kontinenst át­szelő vasútvonalat, elgondolá­sát körülbelül úgy fogadták, mintha mondjuk 1932-ben va­laki komolyan készült volna a Holdra-szállásra. 1969-ben azonban az Apolló-11 leszállt a Holdon, s kereken száz eszten­dővel korábban, 1869-ben az utolsó szeg is a helyére került a transzamerikai sínpályán, amely az Atlanti-óceánt össze­kötötte a Csendes-óceánnal és hat hónapról hat napra csökken­tette az Egyesült Államokat át­szelő utazás időtartamát. És ez­zel az amerikai Vadnyugat im­már nemcsak politikailag, ha­nem gyakorlatilag is része lett az Egyesült Államoknak. A transzamerikai vasút meg­építésének gondolata - emlé­keztet az APA osztrák hírügy­nökség - 1862-ben öntött konk­rét formát, amikor egy fiatal ka­liforniai mérnöknek, Theodore fészekeltávolítókkal szembeni erőteljes fellépés egyik alappil­lére a védelemnek. A táplálko­zóhelyek (nedves rétek, lege­lők) állapotában bekövetkező negatív változásokat (meliorá­ció, beszántás) pedig a gólyák táplálékváltással ellensúlyoz­ták, s a szántóföldek rágcsálói (pockok, egerek) egyre na­gyobb mennyiségben szerepel­nék a gólyák étlapján. Az állománynövekedésben valószínűleg szerepet játszottak a határmenti háborús esemé­nyek is. A volt Jugoszlávia terü­letén lerombolt falvakban meg­semmisültek a fészkelőhelyek, s az erős zavarásnak kitett részek­ről a drávamenti magyar terüle­tekre költöztek át a madarak. Rekord fiókaszám A szervezett gólyaszámlálá­sok óta még soha sem volt any- nyi fióka a fészkekben, mint idén. A 240 sikeresen költő pár esetében egy fióka 11 két fióka 46, három fióka 92, négy fióka 74 és 5 fióka 17 fészekből re­pült ki, összesen 760 pd. Átla­gosan 3,17 fióka repült ki egy fészekből, ami lényegesen meghaladja az eddigi legmaga­sabb átlagot. A magas fészekaljszám a táp­lálékbőséggel van összefüggés­ben. A téli ngymennyiségű csa­padék, a május végéig is gyak­ran megmaradó belvizek ked­veztek a gólyák táplálkozása szempontjából számbajöhető Judahnak sikerült megnyernie gazdag sacramentói kereskedők támogatását ahhoz a tervéhez, hogy vasútat építsen a Sierra Nevadán keresztül. A washing­toni kongresszus még abban az évben áldását adta a Central Pa­cific Railroad megépítésére, amelynek Sacramentóból keleti irányba kellett vezetnie. Egy­idejűleg New Yorkban a Union Pacific Railroad megbízást ka­pott, hogy nyugati irányba épít­sen vasútvonalat. (Abban az időben az Atlanti-óceántól csak Missouri államig lehetett vona­ton utazni.) A transzamerikai vasút épí­tési munkálatai 1863-ban kez­dődtek, de hamarosan le kellett állni a munkával. Az amerikai polgárháború ugyanis mérhetet­len összegeket emésztett fel és visszatartotta a spekulánsokat attól, hogy pénzt invesztáljanak a vasútépítésbe. Csak a harcok legfontosabb zsákmányállatok, a békák és egyéb vízi szerveze­tek szaporodásának. Ugyanak­kor az elmúlt évi sáskajárásnak az utórezgései még idén is érez­hetőek voltak, ezért sok táplálék állt a gólyák rendelkezésére. További védelmi teendők A gólyák száma Baranyában 1958-ban 450-500 pár lehetett, ami 1974-re 150-200 párra csökkent. Ezt követően - a fo­kozott védelmi intézkedéseknek köszönhetően lassú gyarapodás mutatkozott. Ez a tendencia az utóbbi öt évben lényegesen fel­gyorsult. A mai állomány azon­ban még mindig csak fele a 36 évvel ezelőttinek, s valószínű­leg a korábbi értéket a megvál­tozott környezeti feltételek mi­att már soha nem fogja elérni. Legfontosabb teendőnk a fészkelőhelyek további stabilizá­lása, a villanyoszlopokra épült új fészkek tartóaljzatra történő he­lyezése. A veszélyezttett fészkek áthelyezése és az engedély nél­küli fészekeltávolítók elleni ha- tóásági fellépés. További fészke­lőalapok kihelyezése ugyancsak lényeges. A táplálkozóterületek kímélése, a rétek és legelők fel­törésének megakadályozása kü­lönösen a drávamenti részeken fontos, mert itt a legsűrűbb a megyei gólyaállomány. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elükével indult meg újból a munka. Munkaerőben nem volt hiány: háborús veteránok éppen úgy jelentkeztek munkára, mint az ír, német, skandináv és olasz bevándorlók tömegei. A mun­kaerő gerincét azonban tízezer kínai alkotta, akik - társaikkal ellentétben - nem igényeltek sem pálinkát, sem prostituálta­kat, sem pedig játékkaszinókat. Ők ugyanis esténként békésen visszovultak tömegszállásaikra az ópiumpipájukkal. Azt is tudni véli a hagyomány, hogy a kínaiak naponta mosakodtak és csak ritkán betegedtek meg. Mindkét vasútépítő társaság­nak nagy nehézségekkel kellett megküzdenie az évek során. Míg a Central Pacific munkása­inak elsősorban a geológiai és az éghajlati viszonyok okoztak gondot, addig a Union Pacific embereire gyakran támadtak rá indiánok, különösen 1867 tava­A Szuezi-csatoma november 17-én ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. A közel-ke­leti békefolyamat azonban ve­szélyezteti a csatorna jövőjét. A béke vetélytársakat állít csatasorba. Remélem, hogy a gazdasági problémákat nem váltják fel politikai problémák - jelentette ki a csatomaigazgató- ság elnöke, Mohammed Ezzat Adel az AFP francia hírügynök­ség tudósítójának. Az izra­eli-palesztin megállapodás és az izraeli-jordániai békeszerződés után a Közel-Keleten sorra szü­letnek tervek utakról, hidakról és olajvezetékekről. Ez sokba kerülhet a csatornának, amely gazdasági előnyöket élvezett 46 éven át az izraeli-arab konflik­tus miatt. A csatorna bevételei, ame­lyek 1993-ban 1,98 milliárd dollárt tettek ki, máris 3-4 szá­zalékkal csökkennek ebben az évben. A csatorna forgalmát főleg az olajszállítás csökkenése veszé­lyezteti. Több, 1948 óta lezárt olajvezeték - a legutóbbit 1990 augusztusában zárták le Kuvait iraki megszállásakor - megnyi­Egy tokiói börtönben 1944. november 7-én akasztották fel azt a szovjet kémet, aki a törté­nészek szerint a második világ­háború kimenetelét jelentős mértékben befolyásolta. A „Sorge-ügy” egyike a klasszikus kémtörténeteknek. A második világháború elején, amikor Hitler hadserege egy­más után aratta győzelmeit, Ja­pánban a német kolónia nagy tiszteletnek örvendett. Egyikük a tekintélyes Frankfurter Zei­tung tudósítója, a nagykövet személyes barátja, a közismert nőcsábász, dr. Richard Sorge volt. A megbecsült német újsá­gíró valójában a szovjet hadse­reg hírszerző szolgálatának dol­gozott. Japánban kiterjedt háló­zattal és egy Max Klausen nevű kiváló rádióssal rendelkezett - emlékeztet a dpa. Sorge 1933-ban érkezett Ja­pánba. Az 1938-ban kinevezett német nagykövettel, Eugen Ott-tal jó barátságba keveredett. Gyakorlatilag a nagykövet je­lentős tanácsadója lett, és így minden fontos diplomáciai táv­iratot elolvashatott. 1941 máju­sában Sorge rádióüzenetet kül­dött Moszkvába: figyelmeztette a szovjet vezetést a küszöbön- álló német támadásra. Sztálin azonban ezt az információt nem vette figyelembe. A Szovjetuniót Távol-Kele­ten is támadás fenyegette, mert a japán csapatok készen álltak arra, hogy behatoljanak a nyersanyagokban gazdag Szi­szán és nyarán. A kormány vé­gül is lovasságot küldött a pá­lyaépítő munkások védelmére. Igaz, a társaság vezetői is igye­keztek diplomatikusan bánni a rézbőrüekkel - az idők folya­mán sokan kaptak közülök sza­badjegyet, sőt nyertek alkal­maztatást is a vasútnál. Az építőmunkások, dacolva a hideggel, hóval, betegséggel, az indiánok támadásaival és az el­látás nehézségeivrel - az után­pótlást nem egyszer a Hom-fok megkerülésével kellett az l/SA keleti partjairól Kaliforniába el­juttatni - hihetetlen gyorsaság­gal haladtak előre a vaspályák építésével. Mindkét társaság munkásainak napi átlagtelje­sítménye két-öt mérföldet tett ki! 1868 közepére a Central Pa­cific brigádjai 200 mérföldnyi sínt fektettek le a Sierra Nev­adán keresztül, míg a Union Pa­tása küszöbön áll. A csatorna igazgatóság 35 százalékos ked­vezményt kínál azoknak, akik a csatornán át szállítják a föld­gázt. A katari kormány ennek elle­nére gázvezeték építéséről tár­gyal Izraellal. Az az izraeli terv, amely szerint Akaba és a Holt-tenger között csatornát építenének, ugyancsak nyugta­lanítja az egyiptomi hatóságot. A Szuezi-csatomát 1869. no­vember 17-én avatták fel, 4000 évvel azután, hogy a fáraók kí­sérletet tettek egy csatorna épí­tésére. Az építkezés tíz évig tar­tott. Hatvanezren dolgoztak a a földmunkákon és a műszaki be­rendezések létesítésén. A csa­torna ma 195 kilométer hosszú. Megnyitása idején csak 152 ki­lométer volt a hossza. A hajóz­ható rész 190 méter széles, szemben a létesítésekor fennállt 44 méterrel. Állandóan mélyí­tették, hogy a nagy hajók is át­kelhessenek. A mélység ma 17 méter. Az átkelés körülbelül 15 óráig tart. Naponta 78 hajó ha­ladhat át a csatornán. A csatorna üzemben tartása 14 500 embert foglalkoztat. bériába. Japán mégis másként döntött, a csendes-óceáni térség meghódítását tűzte ki célul. Sorge ezt az információt is el­juttatta Moszkvába. Ez alkalommal Sztálin már hitt Sorgénak. A japán támadás kivédésére összevont szovjet csapatokat átvezényelhették a német frontra. Ennek volt kö­szönhető, hogy a Moszkva előtt álló német csapatokat visszaver­ték és megindulhatott az ellen- támadás. Ekkorra azonban az az em­ber, aki ezeket a fontos infor­mációkat küldte, már börtönben ült. A japán kémelhárítás októ­ber 18-án letartóztatta Sorgét. A Szovjetunió semmit sem tett legfontosabb hírszerzőjének megmentésére. Csupán 1964-ben kapta meg a kivégzett Sorge a Szovjetunió Hőse kitün­tetést. Boeing a világ tetején Sikeresen leszállt a világ legmagasabban fekvő repülőte­rén egy Boeing 757-es gép, s ezzel megkezdődhet „a világ tetején” a rendszeres légiköz­lekedés - adta hírül a Reuter az Új Kína hírügynökség alapján. A repülőtér Tibet keleti felén van, Bamda mellett 4334 mé­terrel a tengerszint felett. Már 1970-ben elkészült, a kínai lé­gierő építtette, ám nem sokáig használta. cific munkásai 700 mérföldet hagytak maguk mögött sík te­repen. Az utolsó szakaszon pedig olyan lelkesedéssel dolgoztak, hogy alaposan túllőttek a célon - 200 mérföldnyi vasúti pálya párhuzamosan épült meg! Per­sze egyik társaság sem volt haj­landó magára vállalni a téve­dést, s a washingtoni kongresz- szust kérték fel, hogy döntse el: hol kell a két vaspályának talál­koznia. Nos, a Capitolium urai az Utah állambeli Promontory Summitot jelölték meg ennek a pontnak, a Nagy Sóstótól északra. Ott találkozta azután hat évi megfeszített munka után a két társaság képviselői, hogy az ünnepi beszédek elhangzása és percekig tartó kalapácslenge- tés után beveijék a jelképes arany szeget, amely végérvé­nyesen összekapcsolta a két vaspályát a Keletet és Nyugatot összekötő transzamerikai vas- úttá. A transzamerikai vasút Baranya legterebélyesebb gólyafészke a csányoszrói iskola ké­ményén található Fotó: Gregorits János Ötven éve végezték ki a leghíresebb szovjet kémet ,4 A 1

Next

/
Thumbnails
Contents