Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-21 / 321. szám

1994. november 21., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 5 Kulturált környezettel a gyógyításért Kórház a város szélén Marsaiké Péter fotóművész színes képeivel díszítették a Pé­csi Honvédkórház sebészeti osztályának három kórtermét. A művész a képeket ingyen aján­lotta fel a kórháznak. Képek a falon-Életemben először feküd­tem kórházban. Olyan nagy­szerű volt az ellátás, minden te­kintetben, hogy teljesen elérzé- kenyültem - mondta Marsaiké Péter. - A falak viszont üresek voltak, s úgy döntöttem, hogy felajánlom a fotóimat. Ez talán elindít egy folyamatot, mert jó lenne, ha mások is követnének. Sokan segítettek, mint például a Fényszöv és a Dekorama a ké­pek laborálásában illetve a kere­tezésben, melyeket egyébként Teleki adjunktus úr személyesen szögeit fel a falra.- Milyen értékű képekről van szó?-A zsűrizett értéke nyolc­van-százezer forint.- Egyértelműen az a vélemé­nyem, hogy mindent meg kell a kórházaknak tenni azért, hogy a betegek minél komfortosabb környezetbe kerüljenek mondta dr. Aracsi László igaz­gató - Fontos, hogy a kórház tudja biztosítani mindazt, ami ma a kor színvonalán elvárható. Ezen a téren persze a szándéka­ink és vágyaink nagyobbak, mint a lehetőségeink. De ebben a helyzetben az, amit Marsaiké Péter tett, rendkívül hasznos és jó számunkra, hiszen az ott fekvő betegek hangulatát, köz­érzetét mindenképpen pozitív irányban befolyásolta, ami gyó­gyító hatású tényező is. Termé­szetesen ahhoz, hogy a beteg jól érezze magát, ez csak az egyik oldal. De hogy hogyan bánnak vele, hogyan fogadják, hogyan veszik fel az osztályra, mikép­pen ápolják, a szükségleteit ho­gyan intézik el, milyen az élel­mezése, az ágyneműje és így tovább, legalább olyan fontos tényező.- Vannak Magyarországon jobb és rosszabb körülmények között lévő kórházak. Meg le­het-e határozni a Pécsi Hon­védkórház helyzetét? Sajátos profil- Ez attól is függ, milyen jel­legű profdokat visz egy kórház, és függ a nagyságrendtől is. Ná­lunk olyan jellegű speciális gyógyító munka is folyik, amely nemcsak a város, hanem a környező megyék egészség- ügyi ellátására is kihatással van. Említeném az égési sebészetet, az intenzív ellátást, amely a to­xikológiai ellátáshoz kapcsoló­dik, a baleseti ellátást, s azon belül a replantációs ellátást. Te­hát ha valakinek a régióban le­szakad a kaija vagy a keze, an­nak a mikrosebészeti kezelését mi vállaljuk. Van olyan osztá­lyunk, amelyik kifejezetten a fej-nyak daganatok gyógyításá­ban tesz jelentős lépéseket. Ezek mind olyan szakmák, amelyek az átlag betegellátás költségeinél magasabbak. Tehát ha azt nézem, hogy egy ilyen kis kórháznak sok speciális pro­filja van, akkor azt kell monda­nom, hogy azt a pénzt, amit ka­punk, nagyon be kell osztanunk. S ezért nehéz bennünket össze­hasonlítani egy városi kórház­zal; ahol eleve mások a felada­tok. Az alapítvány-A kórháznak van egy ala­pítványa. Miben tud segítséget nyújtani?- Az alapítvány kifejezetten a Pécsi Honvédkórházban folyó munka korszerűsítését hivatott segíteni. Ezzel a céllal hozta létre a Mezőbank jó másfél év­vel ezelőtt. S ahhoz képest, hogy ilyen rövid múltra tekint­het vissza, sok mindent tett. Részben karitatív külföldi szer­vezetek segítségével, elsősor­ban a németországi Szent Gel- lért Társaság támogatásával 4-5 millió forint értékű fölszerelés­sel segítette a kórházat. S kü­lönböző menekültügyi szerve­zetek adtak pénzt az alapít­ványnak azért, mert a kórház a menekültek támogatásában több területen is részt vett. Szándékában van az alapít­ványnak még az informatikai rendszer korszerűsítése. Több orvos továbbképzését valamint kongresszusi részvételét is tá­mogatta. Betegszabadság- Általában a kórházakban sok a kötöttség és a tilalom - mondta az igazgató - De janu­ártól a betegnek csak azt szeret­nénk tájékoztatásul elmondani, hogy mikor kell az osztályon lennie, mikor vannak a kötelező vizitek, vizsgálatok, melyek azok az időpontok tehát, amikor nem fogadhat látogatót, de sok­kal lazább rendszert szeretnénk bevezetni. A beteg bármikor, bárhol mozoghat, bármikor fo­gadhat látogatót, csak a kórházi technológiai folyamatot nem zavarhatja. Ez a lakályosabb környezet mellett hozzájárulhat a jobb közérzethez. Százmillióért A kórházban egyébként most készült el egy több, mint száz­milliós beruházás keretében az új élelmezési blokk, amelyben korszerű konyha fog működni. Itt ezentúl nem egyenételt kap az átlagbeteg. S akinek nem kell speciális étel, az két menü­ből választhat a beüzemelés után. S még egy fontos dolog: rövidesen elkészül két európai szintű műtő is. Cseri L. Bristol ’94 A Bristol ’94 Nemzetközi Ide­genforgalmi és Befektetési Rt. 165 százalékos árfolyamon szá­mítja be a kárpótlási jegyeket részvényei jegyzésekor. Az új ki­bocsátású részvények igénylése november 23-án indul, és decem­ber 7-ig tart. A részvények jegy­zésére fordított összeg levonható az adóalapból, annak 30 százalé­káig. Az E sorozatú, összesen egymillió forint névértékű szava­zatelsőbbségi részvényeket az alapító, az FLM ,94 Szálloda Kft. jegyezheti. Az 1000 forintos név­értékű A sorozatú papírok mini­mum 9 millió, legfeljebb 890 mil­lió forint névértékben jegyezhe­tők, darabonként 1650 forint készpénzért, vagy egy 1000 forin­tos címletű kárpótlási jegyért. A kárpótlási jegyet a jegyzési he­lyen készpénzre váltják, ha a pénzt a befektető Bristol-rész- vény vásárlására költi. A hét végén nyílt meg Dohány Sándor keramikusművész kiállítása a pécsi Parti Galériában. Felvételünkön az alkotó (középen) a mindennapi használatra is alkalmas műveivel Fotó: Tóth Kevesebb állami gondozott is lehetne Ki áll a veszélyeztetett családok mellett? Meddig lehet megtartani a családban egy gyermeket , és mikor válik elkerülhetetlen az állami gondozás? A Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat pécsi irodája érdekes kísérletbe fogott a közelmúltban. Három család gyerekeit vették pártfo­gásba, olyanokat, akikkel szemben a gyámhatóság már el­rendelte a gondozásba vételt. Dr. Dely Viktória, a gyermek- mentő szolgálat vezetője úgy vélekedik, hogy ott, ahol tény­leg szeretik a gyerekeiket és ké­pesek az együttműködésre, megelőzhető a nevelőintézeti elhelyezés. A családoknak nyújtott tá­mogatás részben anyagi: kifize­tik a gyerekek buszbérletének valamint az óvodai- illetve a menzadíjak felét. Ami talán en­nél is fontosabb, hogy a törőd­nek azokkal az apró dolgokkal is (például ruházkodás, főzés), ami kiteszi egy család életét. A folyamatos kapcsolattartás ér­dekében már megnyertek né­hány társadalmi segítőt, akik a családokkal megbeszélik a problémákat. Adott esetben egy nyugdíjas néni, egy jól szituált és segítőkész rokon is megteszi ezt. Dely Viktória véleménye szerint a megelőzés érdekében főző, és higiénés tanfolyamokra is szükség lenne, hiszen sok ve­szélyeztetett gyermek szülei a nevelőintézetekben nőttek fel, és nemigen tudják, mire is van szükség egy háztartásban. Dr. Daczi Éva, a pécsi gyám­hatóság helyettes vezetőjének tapasztalatai szerint az ideigle­nes állami gondozásba vétellel esetenként megakadályozható, hogy intézetben nőjön fel a gye­rek. A család megszokott szer­kezetének felbomlása ugyanis elgondolkodtatja a szülőket és mindent megtesznek, hogy visszakapják a gyerekeiket. Se­gítik őket a karitatív szerveze­tek is, de a család életvezetési nehézségei miatt a gyerekek sokszor kerülnek vissza az inté­zetbe, vagy jobb esetben neve­lőszülőkhöz. A gyámügyi tisztviselő több­ször kiemelte, hogy az állami gondozásba vételre csak akkor kerül sor, ha nincs más megol­dás a gyerek testi és lelki egész­ségének megőrzése érdekében. Egy- egy határozat tehát egy hosszú folyamat eredménye. Előfordult például, hogy egy kisgyerek egészségügyi műtét­jéhez nem járultak hozzá a szü­lők és ebben az esetben ideigle­nesen vették állami gondozás­ban hogy a a gyámhatóság ír­hassa alá a műtéthez való hoz- záh árulást. Egy másik kisgyermekeknél például az anya nem volt haj­landó a kicsinek tápszert adni, és a baba emiatt betegeskedett. Ebben az esetben is átmenetileg az állam gondoskodott a gyerek fejlődéséről. Elgondolkodtató, hogy egy baba etetése miatt is hatósági beavatkozásra van szükség, de úgy látszik, nincsen olyan hálózat, amely a család mellett állna a napi gondokban. Dr. Darczi Éva is csak egyetlen embert ismert Pécsett, aki ezt megtette. A Katolikus Karitász munkatársaként segített pelen- kázni, sőt néhány napra előre megfőzte a gyerekek ebédjét. Szóba hoztam a családsegítő központokat, de a gyámügyi csoport helyettes vezetőjének tapasztalatai szerint, gyámható­sághoz került emberek vala­hogy nem találkoztak a család- segítő központokkal. A jelen­legi helyzetben tehát, anyagilag még csak-csak sikerül támo­gatni egy veszélybe került csa­ládot, de egy a mindennapok­ban használható szemlélet kia­lakításában már nem. Ezt tá­masztják alá a GYIVI igazgató­jának, dr. Murányi Katalinnak az észrevételei, hiszen több olyan gyerek ismételt állami gondozásba vétele került napi­rendre a közelmúltban, akik az idén kerültek vissza a család­jukhoz. A szakemberek dolga meg­ítélni az intézményes segítés mértékét és a társadalmi szerve­zetek szerepét, de a jelenlegi rendszer anyagi hátterét nem hagyható figyelem kívül. A Baranya Megyei Közgyű­lés az elmúlt évben megközelí­tően 333 millió forintot fordított a megyei gyermekintézménye­ire. Az összeg nem foglalja ma­gába Pécsi adatokat és a helyi önkormányzatok hozzájárulását egy-egy intézmény fenntartásá­hoz. Az országos átlag ennél magasabb, évente mintegy 360 ezer forintba kerül egy intézeti hely. Ha a nevelés hatékonysá­gát is figyelembe vesszük, sür­getőnek látszik az állami gondoskodás reformja. Porth E. Képünkön (balról jobbra) Dévényi Ildikó, N. Szabó Sándor, Unger Pálma, valamint Csonka Tamás A csúnya lány A szép lány férjet akar fogni és állást is keres, de vagy butá­nak nézik, vagy könnyű nőnek. Jobb tehát csúnyának lenni? A csúnyák okosabbak? De kinek kellenek? A téma gyakorlatilag kimeríthetetlen, és tetszőleges mélységben feldolgozható. A csúnya lány című kisope- rett szerzői azonban nem kísér­lik meg Freud, Jung, Adler és a többi klasszikus pszichiáter ba­bérjait elvitatni, mindösszesen az a céljuk, hogy a közönség kellemesen, nagy traumák át­élése nélkül szórakozzék, s vé­gül úgy állhasson föl a széké­ből, mint egy finom ünnepi ebéd után, jólesően elfáradva, de eltelve örömmel, amiért megkapta a desszertet is. Vadnai László a híres pesti kabarészerző, a Hacsek-Sajó páros életre hívója eredetileg 3 felvonásos, 4 helyszínes dara­bot csinált, amit Moravetz Le­vente dolgozott át két felvo­násra, két helyszínre. Ezzel le­hetővé válik, hogy a produkció­ban maga is fellépő rendező, va­lamint Dévényi Ildikó, Unger Pálma, Fillár István, N. Szabó Sándor és Csonka Tamás vi­dékre is elvigyék az előadást. Tervezik, hogy 40-45 települé­sen fogják játszani, elsősorban Baranyában, de a Vajdaságban, Szlovéniában is fellépnek. A színművészek mindent maguk csinálnak, nincs súgó, öltöztető. Kisebb stáb gyorsabb és olcsóbb. Pénzre nekik is szükségük lenne, de hiába a számos pályázat, a műfajt enyhe megvetés övezi, annak ellenére, hogy ma is talán a leg­népszerűbb a hazai nézőközön­ség körében. A csúnya lány is biztos si­kerre számíthat, klasszikusnak mondható alapsztorijával, sze­repcseréken, félreértéseken ala­puló szituációival. Szójátékok, pesties viccek habosítják a tör­ténetet, melynek megértése iga­zán nem kíván nagy szellemi erőfeszítést. Aki arra vágyik, olvashat filozófiakönyveket. Márkus Alfréd, a Royal Or­feum zenei vezetője sok híres dal szerzője. Ki ne ismémé „Az én babám egy fekete nőt”, vagy a Meseautó melódiáit. Harmath Imre dalszövegíró szintén neves férfiú, az összes Ábrahám Pál-dalszöveg az ő munkája például. E nevek, s a zenei ve­zető, Papp Zoltán munkája ga­rancia az élvezhető előadásra. A Pécsett tartott bemutatón a vastapsok igazolták mindezt, miközben az is kiderült, hogy az ember a bort vízzel, a kávét cukorral, a szerelmet házasság­gal ne rontsa el, különben úgy jár, mint az az ember, aki házas­ságában végzetes vasúti tévedés áldozata lett, mert tudniillik: rossz személyre szállt. Hodnik Ildikó Gy. *7H&^ertdel<ílevél! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért elhatároztam, hogy én is a kedvezményezettek között akarok lenni, mint új előfizető. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. december 1-jétől 1 hónapra: 437 Ft Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím, irányítószám ..év.. ..hó.. ..nap aláírás A hó 25-éig beküldőm, így biztosan felkerülök a sorsolási listára is! Az új előfizetők közül a szerencsés nyertes hétvégi tesztelésre gépkocsi-használatot nyerhet az OPEL GERGELY-től. A tesztelést követően véleményét elmondhatja, melyet a lap hasábjain közzé teszünk. Kisorsolásra kerül még 3 db 500 Ft-os vásárlási utalvány. A nyertes nevét a lapban közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents