Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-02 / 302. szám

1994. november 1., kedd Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A kesztyűvarrók és szabászok korszerű körülmények közt dolgoznak Fotó: Tóth „Munkanélküli szabadságra mentem” Az OK Magyar Kesztyű KV foglalkoztatási kálváriája - mit tehet a cég, ha munkát adna, de nincs jelentkező Agrártermék-védelem vámemeléssel Ingatlanok a Pannonautó Rt.-től A Pannonautó Autó és Fém­ipari Részvénytársaság az Ál­lami Vagyonügynökség jóvá­hagyásával eladásra kínálja 12 lakrészes balatonlellei üdülőjét. Eladó, illetve bérbe adó teljes infrastruktúrával, szociális épü­letekkel, műhelyekkel Pécsett a Légszeszgyár úton üzemi és ke­reskedelmi tevékenységre al­kalmas területe is - 500 négy­zetméternyi az ingatlanon a be­épített rész. MHB Rt. akció a jó adósoknak A Magyar Hitel Bank Rész­vénytársaság elsősorban leg­jobb ügyfelei rövid és közép távú finanszírozására kívánja fordítani azt a 30 millió dollárt, melyről hétfőn írt alá szerződést a pénzintézet vezetése neves külföldi bankokkal - jelentette be tegnap Budapesten Töröcs- kei István, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója. Szepesi György, a pénzintézet vezér­igazgató-helyettese ugyanak­kor beszámolt a bank három­negyed éves teljesítményéről, és a külföldi hitelfelvétel cél­jairól. A bank az első három­negyed évet eredményesen zárta. A pénzintézet adózás előtt nyeresége 1,6 milliárd fo­rint volt, az adózás utáni ered­mény valamivel egymilliárd forint fölött alakult. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. nov. 1-től Pénznem vételi közép eladási Angol font 173,60 175,34 177,08 Ausztrál dollár 78,63 79,40 80,23 Belga frank (100) 343,22 346,68 350,14 Dán korona 18,04 18,22 18,40 Finn márka 23,03 23,26 23,49 Francia frank 20,62 20,83 21,04 Gőr. drachma (100 45,83 46,29 46,75 Holland forint 62,95 63,50 64,21 ír font 170,81 172,54 174,27 Japán yen (100) 109,35 110,45 111,55 Kanadai dollár 78,28 79,07 79,86 Kuvaiti dinár 356,48 360,10 363,72 Német márka 70,57 71,28 71,99 Norvég korona 16,25 16,41 16,57 Olasz líra (1000) 68,99 69,69 70,39 Osztrák sch. 10,03 10,13 10,23 Portugál esc. (100) 68,88 69,58 70,28 Spanyol pes. (100) 84,71 85,57 86,43 Svájci frank 84,51 85,36 86,21 Svéd korona 14,76 14,91 15,06 USA dollár 105,88 106,95 108,02 ECU (Közős Piac) 134,54 135,90 137,26 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Háromszázezer pár kesztyű legyártásával, tisztes nyereség elérésével idén várhatóan ismét jó évet zár az OK Magyar Kesz­tyű Közös Vállalat. A pécsi gyár jövőre meg tudná duplázni termelését, a fejlődés lehető­sége piaci oldalról biztosított. A nagyarányú növekedésnek van azonban egy meglehetősen kel­lemetlen akadálya, a német cég nem tud megfelelő számú em­bert fölvenni elképzelései meg­valósításához. Az OK most 170 embert fog­lalkoztat pécsi üzemében. A cég az elmúlt év során létrehozott egy kft-t a baranyai bedolgozók foglalkoztatására, akiknek száma jelenleg 53. Ezt a lét­számot egészíti ki legfrissebben 13 dombóvári bedolgozó, a Tolna megyei városban egy alapítvánnyal kötött szerződést a pécsi gyár.-Akár holnap föl tudnánk venni 40-50 új dolgozót, azon­ban hiába hirdetjük folyamato­san állásajánlatunkat, mégsem tudjuk megfelelő munkaerővel föltölteni cégünket - mondta Sík­fői Katalin igazgató. - Sajnos a tapasztalataim nagyon kedvezőt­lenek, nem egyszer hallottam már emberek szájából, hogy „ki­veszik évi rendes munkanélküli szabadságukat”. Nem úgy állnak a munkanélküliség kérdéséhez, mint valami rossz állapothoz. Ez véleményem szerint az idevo­natkozó jogszabályok, a nagy­vonalú támogatási rendszer, il­letve a fekete munka elterjedésé­nek következménye. Hiszen olyan ágazatban, ahol munkae­rőkínálat és -kereslet egyaránt van, mégsem tudjuk betölteni meghirdetett állásainkat, ott va­lami baj van. Az igazgatónő szerint nagyon sokan nem látják át, vagy nem is ismerik a fekete munkavég­zés veszélyeit. Örülnek a pilla­natnyilag nagyobb pénznek, de nem jut eszükbe, hogy betegség esetén komoly baj érheti őket, anyagi szempontból teljesen el­látatlanok maradnak.- Ezzel szemben cégünk biz­tos munkahelyeket teremt, úgy vélem, tisztességes fizetéssel. Szabászaink bére 35 ezer forint körül alakul, míg kesztyűvarró­ink 18-40 ezer forint között ke­resnek. Ez azonban legális pénz, dolgozóink nem kerülhet­nek kiszolgáltatott helyzetbe esetleges betegségük esetén - hangsúlyozta az igazgatónő. Nem az OK az egyetlen ba­ranyai cég, amelyik hasonló gondokkal küzd. A példa kap­csán fölmerült ellentmondásról megkérdeztük Gyöngyösi Pé­ternél, a Baranya Megyei Mun­kaügyi Központ vezetőjét is.- Áz OK esete valóban tipi­kus példa, de nem egyedi Ba­ranyában. A probléma megol­dásának egyik kulcsa valóban a munkanélküliséggel foglal­kozó jogszabályok észszerű módosítása lehetne. Van azon­ban a kérdésnek egy másik ol­dala is. Gyakran előfordul, hogy az álláskeresők egész­ségügyi alkalmatlanságuk mi­att, megfelelő képesítés hiá­nyában, illetve azért nem képe­sek ellátni az adott munkát, mert évek óta nem gyakorolták szakmájukat, nem képesek a kívánt minőséget nyújtani. Mi­vel a vonatkozó jogszabályok­nak nincs kényszerítő hatásuk, sok ember nem is akar elhe­lyezkedni. Esetükben azonban nem munkanélküliekről kell beszélnünk, hiszen helyzetük­nek egészségügyi okai vannak, vagy önként vállalják az állás- talanságot. Ilyen szempontok alapján a jövőben feltétlenül változnia kell a munkanélkü­liek csoportosításának, a sza­bályzóknak. Kaszás Endre Tegnaptól 280-féle mező- gazdasági és élelmiszeripari termék import vámja emelke­dett átlagosan 5-35 százalék­kal. A vámemelés indoka, hogy a magyar agrárgazdaság már nemcsak tradicionális exportpiacait vesztette el, ha­nem a belföldi piacon az im­port kiszorító hatását is el kel­lett szenvednie. Az utóbbi években a közvetlen fogyasz­tást szolgáló élelmiszerek be­hozatala évi 50-60 millió dol­lárral nőtt. A döntéshozók szerint a vámok emelése összhangban van a GATT megállapodás­sal, amely az agrárszektor importvédelmét elsősorban a vámokkal tartja lehetséges­nek. Annál is inkább, mert a külföldi áruk nem kis része a magyar támogatás többszörö­sét kitevő exportszubvenció­ban részesül a termelő or­szágban. A vámemelés a múlt évi agrárimport 16 százalékát kitevő termékkört érinti. Szakemberek szerint a vámemelések nyomán nem várható a mezőgazdasági és Az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kár­pótlási jegyek november 1-jei értéke 169 százalék - jelentette. Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1690 forint, az 5000 forintosé 8450 forint, a 10 000 forintosé pedig 16 900 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figye­A hazai minőségügy fejlesz­tésére 1995-ben 10 millió ECU áll rendelkezésre a Phare-prog- ram keretében, amelyet első­sorban a kisvállalkozások köré­ben kívánnak oktatásra, to­vábbképzésre fordítani - jelen­tették be a Magyar Minőség Társaság sajtótájékoztatóján, ahol egyúttal beszámoltak a no­vember 6-tól 11 -ig megrende­zendő minőségi hét programjá­ról is. A tájékoztatón elmond­élelmiszeripari termékek bel­földi árának jelentős mértékű emelkedése. Ugyanakkor ja­vulhatnak a hazai áruk érté­kesítési lehetőségei, mert ki- egyenlítetebbé válnak a piaci versenyfeltételek. Több hazai forgalmazó azonban nem ért egyet az in­tézkedéssel. A kávékereske­dők például nem értik, miért szükséges a nyers és pörkölt­kávé importvámját 12-ről 30, az instant kávékét pedig 27-ről 80 százalékra emelni. Magyarországon ugyanis- nem termelnek kávét, ezért véleményük szerint az ok nem lehet a belföldi termelők védelme. Nem értenek egyet a vám­módosítással a baromfiter­mékeket forgalmazók sem. Az illetékesek magyarázata úgy hangzik: a vámemelés mindössze időbeli előrehoza­talt jelent, a GATT előírások szerint ugyanis jövő év január 1-jétől az uruguai forduló ér­telmében a vámtarifák átla­gosan 46 százalékos emelke­désével lehet számolni. lembe venni minden olyan eset­ben, amikor azt közvetlenül ál­lami tulajdon megvásárlására fordítják. Ez a szabály érvénye­sül akkor is, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. A kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpót­lási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját ré­szének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fize­tésekre vesznek igénybe kárpót­lási jegyet. ták: november 7. és 9. között rendezik meg a minőségügyi nemzetközi konferenciát, ame­lyen hazai és külföldi szakem­berek tartanak előadásokat a vállalatok minőségközpontú fejlődéséről, illetve ennek lehe­tőségéről. Az Európai Minő­ségügyi Szervezet (EOQ) aján­lása alapján november 10-én és 11-én a minőségügyi világnap­ról emlékeznek meg az ese­mény résztvevői. A kárpótlási jegyek értéke Tízmillió ECU a minőség javítására A siklósi márvány bánya újjászületése Itthon a vékony burkolólapok, külföldön a több tonnás kőtömbök keresettek Könnyen lehet, hogy rövi­desen a világhírű olasz kőfa­ragók is siklósi márványt használnak alapanyagként. A többségében angol tulajdonú Reneszánsz Rt. működtette baranyai cég termékeit egyre több hazai és külföldi vásárló keresi. Jelzi ezt társaság idei jókora létszámbővítése vala­mint, hogy az ország egyik legnagyobb díszítőkő kiter­melő üzemében most újabb fejlesztéseket terveznek. Magyarországon négy bá­nyában található gazdaságosan kiaknázható, repedezettsége alapján is alkalmas mészkő, Süttőn, Tardosbányán (vörös színéről közismert) és Siklóson, ahol két külfejtés is van, egyik­ből sárga másikból zöld színű alapanyag kerül ki. Fodor Ká­roly, a siklósi üzem vezetője rögtön helyreigazított, amikor márványnak tituláltam az itt bá­nyászott kőzetet. Mészkő ez a javából, a márványnál sokkal jobb fizikai tulajdonságokkal, magasabb használati értékkel, hiszen keményebb, kopásál- lóbb, s a kosz is kevésbé szívó­dik az ebből készült burkolatba. A valamivel több, mint há­romnegyed részt angol tulaj­donú Reneszánsz Rt. az Állami Vagyonügynökség 22 százalé­kos részesedésére is vevő, a dolgozók pedig 2 százaléknyi tulajdonhányaddal rendelkez­nek a cégből. Ami a siklósi tár­saság eddigi munkáját legjob­ban jellemzi: nincsenek tal- ponmaradási gondok, a kőter­melésben a legmodernebb tech­nológiára tértek át, az idén 30 fővel gyarapodott a létszám, s így már 100-an tevékenykednek a fejtésekben és a feldolgozó üzemben. Csak kíváncsiságból is érde­mes egyszer megnézni, miként folyik itt a bányászat, hiszen a sárga kőzetig lecsupaszított he­gyoldalból gyémántdróttal vág­nak ki 10 tonnás kockákat, s a fémszál úgy szeli a szuperke­mény mészkövet, mint kés a va­jat. Különösen bíztató, hogy a kutatások szerint behatárolha­tatlan az az idő, ameddig kiter­melésre alkalmas nyersanyag rendelkezésre áll! Jelenleg évente 1200 köbméter sárga és félezer köbméter zöld mészkő kerül ki innen, s a tömbökből alig van veszteség az új techno­lógiának köszönhetően, rögtön 1-3 centiméteres lapokra szele- telhetők. Persze nemcsak különböző vastagságú burkolóelemek, asz­tallapok, valamint ablakpárká­nyok készülnek az olasz feldol­gozó sorokon, hanem oltárok, kegytárgyak, vázák, sőt olyan egyedi megrendeléseket is telje­sítenek, mint pultok, lépcsők, köztéri díszek, emlékmű- és szobortalapzatok. Alapanyag­ként pedig nemcsak a helyben kitermelt kőzetet használják fel, Kubától egészen Vietnámig ter­jed a márványszállítók köre. Kőzuzalék gyártásával is bővült a kínálat, több frakcióban ké­szül a vakolatnak, műkőnek, be­tonalapnak használható termék. A siklósi mészkő egynyolcad részét viszont külföldön értéke­sítik. Aki Finnországban jár, az megcsodálhatja a helsinki Hol­liday Inn szálloda kőmunkái­ban, de nem kell ilyen messze menni, a Parlament kupolacsar­nokának díszburkolata is ilyen anyagból készült. Főként a sárga színű keresett most Eu­rópa szerte, hiszen a múlt havi veronai vásár egyik szenzációja volt, s épp az olaszok mutatták a legnagyobb érdeklődést a nyersanyag iránt. Most már csak az igényeiknek megfele­lően kell átalakítani a bányászat során az anyagmozgatást, ugyanis a taljánok 25 tonnás kő­tömbökre vevők, s ehhez óriás darukat kell telepíteni a bánya­udvaron. A beruházás várha­tóan 30 millió forintba kerül majd, s a tervek szerint jövő év elején valósítják meg. Ä siklósi bánya a jelek sze­rint nevének megfelelően rene­szánszát éli, s ez még inkább igaz lesz, ha ipari kő piaca meg­élénkül, amire minden remény megvan az út-vízmű építési be­ruházások felfutásával. A kü­lönleges díszítőkő jelentősebb felhasználásának a régióban csak egyetlen gátja van. A fél­kész- és késztermékek megis­meréséhez el kel utazni Sik­lósra, mert az üzemnek Dél-Dunántúlon sehol sincs üz­lete. így csak az kaphat kedvet épülő háza minden ékét siklósi mészkőből készíttetni, aki előtte ellátogat a gyárba. Mészáros B. Endre Gyémántdrótos fűrésszel jövesztett sziklatömbök Fotó: Tóth 1 i í i 4

Next

/
Thumbnails
Contents