Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-02 / 302. szám
1994. november 2., szerda Kultúra ui Dunámon napló 7 Bezárnak-e télen a kiállítások, jut-e pénz fűtésre? ✓ Átalakulóban a magyar múzeumügy A helyzet nehéz, niég sincs ok a pánikra A Néprajzi Múzeumban még tart Frigyes főherceg hitvesének, Izabellának páratlan fotógyűjteményéből válogatott időszakos kiállítás Karácsonyfájukra még szaloncukor sem jutna ... Kárpátaljai gyerekakció A kultúraszerető közvéleményt felkavarta a hír, amely szerint elképzelhető, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt egyes múzeumokat talán be is kell zárni a téli időszakban, mert már fűtésre sem jut elegendő pénz. A hír az intézményekben végrehajtandó 4-8 százalékos létszámleépítésről is szólt, s arról is, hogy emiatt esetleg csak napi négy órára tudnának kinyitni egyes kiállítóhelyek, mert például nem lenne elég teremőr. A múzeumigazgatók évi országos konferenciája után fölröppent hírek nyomába eredve érdeklődtünk a Baranya megyei Múzeumok igazgatójától, dr. Ecsedy Istvántól arról, miről is beszéltek tulajdonképpen a székesfehérvári találkozón.-Az átalakulóban lévő' magyar múzeumügyről - válaszolta. - Arról van ugyanis szó, hogy a változások során a múzeumokban őrzött anyagok tulajdonjogi helyzete módosul. Korábban a tulajdonos az állam volt, a kezelő pedig a múzeum. A mostani törvényi helyzetben a múzeumi anyag egy része állami, más része önkormányzati tulajdont képez. A tulajdonjog és a muzeális anyag védelmének követelménye között szervezeti, szakmai és jogi szempontból is összhangot kell teremteni. A mi szakmai tanácskozásunkon éppen az volt a fő téma, miként lehet ezen a bázison egy új szervezeti-jogi struktúrát fölépíteni. A találkozón teljesen egységes álláspont alakult ki a tekintetben, hogy mindenfajta kezdeményezés kiindulópontja csak a nemzeti kulturális örökség kötelező védelmének alapelve kell legyen. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen új szabályozásnak úgy kell biztosítania a múzeumi anyag védelmét, hogy a meglévő törvényekkel ne kerüljön összeütközésbe. A legfontosabb annak biztosítása, hogy a tulajdonosi jog a mű- kincsvagyon védelmével közvetlen összhangban legyen. Magának a múzeumi törvénynek az előkészítése a művelődési és közoktatási minisztérium közgyűjteményi főosztályának a feladata, az egyeztetések folyamatosan zajlanak. A múzeumigazgatói tanácskozás végkicsengése az volt, hogy ezt a szakmai véleményező munkát természetesen folytatni kell.-Különösen fontos a szakmai felügyelet és ellenőrzés újjászervezése - mondta el Ecsedy István. - Egy ilyen felügyeleti rendszer kialakítása kormányfeladat. A múzeumokat fenntartó önkormányzatok számára ez a rendszer segítség lenne, a múzeumoknak megerősítés. Alapvető az intenzívebb kapcsolattartás és együttműködés is a folyamatban résztvevő intézmények szakemberei között. A múzeumügyben ma az okozza a bizonytalanságot, hogy például a pénzügyminisztérium szándékai sem nyilvánvalóak. A szakminisztériumnak a pénzügyminisztériumhoz küldött előterjesztésére köriratban érkezett válasz, mely a pénzügyi tárcának az intézmények fenntartási, fejlesztési költségeiről szóló elképzeléseit tartalmazta.- Egy múzeumigazgatónak kötelessége, hogy hangsúlyozza, az anyagi eszközei elégtelenek a műtárgyvédelemhez, a megóváshoz, a kiállítások előkészítéséhez. Az feloldhatatlan ellentét, hogy az itt tárolt nemzeti vagyon értéke sokszorosa annak, amit a fejlesztésre, fenntartásra fordítani lehet - emelte ki beszélgetőtársam. Szerinte a legtöbb, ami tehető, a maximális helytállás. A múzeumokban dolgozók többsége persze érzelmileg is kötődik ahhoz az anyaghoz, amit őriz. Nem különleges emberek, csak egyszerűen hozzá vannak szokva, hogy alkalmazkodniuk kell a realitásokhoz. Azért kapnak kevés bért, mert a közalkalmazotti szférába tartozók már évtizedek óta alul vannak fizetve, s ezen a helyzeten nem lehet egyik napról a másikra változtatni. Ecsedy Istvánnak az a véleménye, hogy ezt a körülményt a közvélemény már túlságosan is jól ismeri, a középpontba inkább a munkát kellene állítani. Úgy látja: Baranyában a múzeumok működőképességét komoly veszély nem fenyegeti. A múzeumnak különösen nagy az épületállománya (de ez természetesen egyáltalán nem baj), viszont éppen ezért a fenntartói és üzemeltetési gondok is meghaladják az átlagot. Majd mindenhol külső és belső karbantartásra lenne szükség. A fenntartó megyei közgyűlés legutóbb éppen a Csontváry múzeum belső felújításáról és világításának korszerűsítéséről határozott. Az ilyen munkálatok beindítása és finanszírozása egyben azt is jelzi, hogy a baranyai múzeumok rangja, presztízse nem csökkent. Az egyéb segítségről szólva az igazgató elmondta:-A különböző cégek, alapítványok szponzorálási lehetősége vidéken korlátozottabb, mint a fővárosban, csak egy-egy kiemelkedő eseményhez kapcsolható. Csak azért nem remélhetünk senkitől támogatást, mert mi vagyunk a múzeum . . . Mindettől függetlenül tény, hogy szigorú takarékossági intézkedésekre van szükség továbbra is. Az, hogy egyes kiállítások, múzeumok télire bezárnak, az igazgató szerint egyáltalán nem különös, ez évek óta gyakorlat, mert ilyenkor olyan kicsi a látogatottság, hogy nem érdemes fűteni. Az is tény, hogy azok az alkalmazottak, akik a múzeumokban dolgoznak, nincsenek megfizetve. A mindig fenyegető létszámleépítés nem megoldás, ezen a területen országosan sincsenek túl sokan. A múzeumügy sorsa nem múlhat azon, néhány tucat munkanélküli árán megtakarítanak-e valamicske bért. A lényeg az, hogy a megőrzés minimális feladatait el kell látni, ezért egy bizonyos szinten túl veszélyesen alulfizetni a múzeumi dolgozókat nem érdemes, mert éppen az az érték mehet végzetesen veszendőbe, amit egy kultúrál- lamban óvni kellene: a magyar kulturális örökség. H. I. Gy. E pillanatban a 47. határon túli gyermekcsoport: bótrágyi általános iskolások töltenek két hetet Ersekvadkerten. Október 21-től november 6-ig tartózkodnak Magyarországon. Az akció annyiban módosult, hogy egy vagy két helységből jönnek a gyerekek és nálunk is egy-egy település fogad egy egész csoportot, hogy az itt töltött időben iskolába járjanak, ami a kiutazási engedély feltétele a szomszéd országban. A vendégfogadás kétoldalú, a maguk szerény körülményei között a Kárpátaljáról gyerekeket küldő falvak is megbeszélt időpontban szeretettel váiják az itthoni vendéglátók gyerekeit. Kérjük azokat az iskolákat, egyházközségeket, településeket, amelyek erre a cserekapcsolatra készek, jelezzék ezt címemen, hogy a vendégfogadás időpontját rögzítsük. Egy esztendő óta folyamatosan, kéthetente jönnek az újabb csoportok. December 2-án pedig az 50. határon túli gyerekbuszt fogadjuk. A karácsonyi két hétben újra a legszegényebb gyerekeket hozzuk el, s mivel akkor nem kell iskolába járniuk, az ország minden részéből várjuk a vendéglátó családok jelentkezését. Már most, hogy előre tudjunk tervezni. Tavaly kb. 250 gyereket fogadtak volna a jelentkezők, de Meleg hangulatú karácsonyi képeslapok, falra és asztalra is helyezhető művészeti naptárak szerepelnek abban a kínálatban, mellyet csak szájukkal, illetve a lábukkal festeni tudó művészek ajánlanak fel cégek és magán- személyek számára. A napokban többekhez megérkezett egy tájékoztató, melyből mindezek megrendelhetők. A segítségért művészi alkotásokat ígér mindenkinek a Szájjal és Lábbal Festő Művészek Kiadója. Nem könyöradomá- nyokra számítanak; itt igazi érték cserélhet gazdát. Fekete József festő ezekkel a szavakkal mutatja be célkitűzéseiket:- Mi egy súlyosan mozgássérült csoport tagjai vagyunk. Nem tudjuk használni a kezünket, így megtanultunk szájjal, illetve lábbal festeni. Legszebb képeinket küldjük el Önnek, melyeken elküldheti jókívánságait ismerőseinek, barátainak és családjának. Az alkotók munkáit kiadó cég nem karitatív intézmény. Az ajánlat természetesen nem kötelez senkit vásárlásra, de ha a képek elnyerik a vevő tetszésajnos a szükséges ötbusz helyett csak kettőt tudtunk bérelni. Az idén meghirdetjük újra a karácsonyi öt autóbuszos akciót. Sajnos, ennek a buszköltsége kb. 500 ezer forint. Hisz a beregszász-budapesti utat kétszer kell megtenni, ez 140 km, egy busz kétszeri oda-vissza útja 100 ezer forintba kerül. Kérjük minden jószándékú ember segítségét ehhez. Akár pénzzel tud támogatni, akár valahonnan tud ingyen buszt szerezni vagy gyerekeket fogad, mindezt hálásan köszönjük a nehéz sorban élő családok gyerekei nevében. Olyan gyerekekről van szó, akiknek a karácsonyfájára, ha ugyan egyáltalán lesz a szobában, még szaloncukor sem jut. A karácsonyi gyerekek valószínűleg december 16-án érkeznek és az újév első napjaiban indulnak haza. Aki anyagilag segíteni tudja akciónkat, kérjük, hogy a Szent Bemát Alapítvány számlájára küldje adományát: 546—002449—5 OTP 1221 Budapest, Kossuth u. 32. Aki gyerekfogadásra vállalkozik, az címemre írjon, időben értesítést kap. Aki vidékre viszi a gyereket, sajnos, fel kell jönnie érte a Budapesti Művelődési Központba! Várom levelüket a következő címen: Átányi László tanár, 1119 Budapest, Etele út 23. sét, megrendelésével a művészek életének fenntartását segítheti, akik szeretnék saját erőből eltartani magukat, ahogyan mondják azért, hogy kevésbé terheljék a családjukat és a társadalmat. Jó lenne, ha nem aranyozott töltőtoll jelentené az eleganciát, hanem például egy-egy ilyen naptár egy vállalat dolgozóinak asztalán. Cégjelzéses nyomásra is van lehetőség. A Szájjal és Lábbal Festő Művészek Egyesülete az egész világon működik, jelenleg 400 alkotó tartozik ide. Magyarországon a munkájukat bemutató kiadó 1992-től működik. Az idei összeállításhoz hasonlót éppen két éve küldtek először. A címeket a telefonkönyvből írják ki, ezt minden országban így teszik, ez a terjesztés módja. A kiadó kéri, ne legyen senki bizalmatlan, előbb »nézze meg, miről is van szó. A külföldi művészek mellett Fekete József, Erdélyi Ilona, Nagy Ildikó, Gyurcsó Lajos, Kormos László, Szabó Szonja és Horváth Károly munkáit is megtaláljuk. Hodnik I. Gy. A Régészeti Múzeum Baranya története az őskortól a honfoglalásig gyűjteménye egész évben látogatható Fotók: Tóth L. A képzelet fest, nem a kéz A fogalmak tisztázásának jogát a társadalomra kell hagyni Nagy Károly szociológus az USA-ból érkezett haza tanítani Pályakezdők munkanélkülirekordja Szabolcsban A pályakezdő munkanélküliek aránya minden eddigi szintet meghaladott szeptemberben Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében. A megyei munkaügyi központ regisztrálása szerint számuk több mint hatezer, miközben háromnegyedrészben szakképesítéssel rendelkeznek. Különösen a nyíregyházi körzetben sok az elhelyezkedni nem tudó fiatal, itt a munkanélküliek hatodát ők adják. Az utóbbi évben a megyében csak kis mértékben csökkent, 54 ezerről 48 ezerre a munkanélküliek száma, azonban közülük csak 14 ezren kapnak munkanélküli segélyt, míg az ellátásból kikerültek közül 23 ezren jövedelempótló támogatásban részesülnek, mert a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj 80 százalékát. Hét évenként járó tanulmányi szabadságát vette ki Nagy Károly, az Amerikai Egyesült Államokban élő szociológus, hogy Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen szociológiát tanítson bölcsész hallgatóknak. Az USA-ban a Rutgers Univer- sity-n és a Middlesex County College-en oktat. Pécsett a szociológiával foglalkozó kurzusa mellett az amerikai magyarokról is tart órát. Útját az Allyn and Bacon amerikai kiadóvállalat támogatta: ötven szociológiával foglalkozó tankönyvet adományozott a professzor magyarországi tanítványainak. Nagy Károly az 1956-os forradalom leverése után menekült nyugatra. Mennie kellett, mert Erdősmecskén a forradalmi nemzeti tanács elnöke volt az akkor húsz éves tanító. Az USA-ban szociológiából doktorált. Huszonöt éve tanít egyetemen. Nagy Károlyt arról kérdeztem, mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon előítéletek élnek az „amerikás magyarokkal” szemben.- Sokan úgy tekintenek ránk, mint akik cserbenhagyták az országot a kedvezőbb életkörülmények kedvéért. Mintha mi lennénk a pénzben bővelkedő, tehetős, de kicsit bárgyú dollárpapák. Ezzel szemben elég az Anyanyelvi Konferencia és a Magyarok Világszövetsége külföldi munkatársaira, vagy a legújabb két Nobel-díjasunkra, Oláh Györgyre és Harsányi Jánosra gondolnunk, hogy belássuk, ez a kép hamis. A nyugatra kitántorgott és menekült magyarokban él a segítőkészség az itthon maradottak és a határokon túl élő magyarok iránt. Sokan gondolják azt közülünk, itt az idő arra, hogy mi, magyarok, mind a tizenötmillióan megkeressük egymásban az értékeket és szolidaritást vállaljunk egymás iránt.-Ezt a segítőkészséget hogyan fogadják Magyarországon?- Hogy ezzel hogyan tud az itt élő magyarság élni, ez a legégetőbb kérdés. Ehhez azonban ismerniük kell a Magyarországon kívül élő magyarságról a tényeket. Az amerikai magyarokról szóló kurzusom is ezt a célt szolgálja. Most még él a készenlét a nyugati magyarság körében, most még lehet és érdemes ezzel élni. Nem szabad úgy gondolni ránk, mintha „hobbimagyarok” lennénk, akik szórakozásból vallják magukat ehhez a nemzethez tartozónak.-Nem fél attól, hogy tevékenységükről azt mondják, a nacionalizmust erősíti?- A nacionalizmus fogalmát mára annyira eltorzították, hogy szinte használhatatlanná vált. Ä nacionalizmus semleges fogalom, nemzettudatot jelent. Nacionalista az, aki egy nemzethez tartozónak vallja magát. Diktátoraink azonban ezt a fogalmat megbélyegezték, és legjobbja- inkra sütötték rá. Aki védi nemzetét, a közösséget, amihez tartozik, az patrióta. Aki más nemzetet támad, gyűlöl, az nem nacionalista, hanem soviniszta. Ezt a két fogalmat el kell egymástól választani.- Fogalmaink torzulásiért a politikusok a felelősek?- Ha a politika túlsúlyba kerül egy társadalomban, akkor eltorzulnak a fogalmak. Például a liberális és a nemzeti nem egymást kizáró fogalom, de ahogy a politikusok használni kezdik őket, azzá válnak. A politikusok ugyanis mindig a hatalomra, azaz a kirekesztésre törekednek, és erre használják ezeket az elnevezéseket is. Háborúk előtt megfigyelhető, hogy az addig békésnek hitt szavak fegyverekké válnak. De ez nemcsak a politikára, hanem például az üzleti életre, a katonaságra és az egyházakra is vonatkozik. Egyik sem gyűrheti maga alá a társadalmat. Az üzlet piaci érdekei szerint igyekszik meghatározni, mi a szép, mi az egészséges. Az egyház, hogy mi a jó és az igaz. A demokrácia azt is jelenti, hogy a fogalmak meghatározásának joga a társadalomé marad. Az értelmiség feladata az, hogy visszavegye a politikától a pontos megfogalmazás jogát. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni! Mi 1956-ban is az igazat akartuk, az igazságot. Kiigazítani azt a fogalomrendszert, amit a diktatúra önkényesen eltorzított. Újvári Gábor á
