Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-16 / 316. szám

1994. november 16., szerda Külföld új Dunántúli napló 11 Több a fiatal, növekedett a nők száma és az NSZK fennál­lása óta először két török szár­mazású képviselő is helyet fog­lal az új összetételű német kép­viselőházban. A Németországot kettéosztó fal leomlásának ötö­dik évfordulóján Berlinben, a Reichstag épületében ült össze az a 672 képviselő, akiket októ­ber 16-án választottak meg. Az előző törvényhozási idő­szak befejeztével a Bundestag­tól számos olyan neves politi­kus búcsúzott, aki több évtize­den keresztül meghatározó személyisége volt a bonni poli­tikai életnek. így például nyu­gállományba vonult Hans-Jo- chen Vogel, a szociáldemokra­ták volt elnöke és frakcióveze­tője, valamint Wolfgang Misch­nick, a liberálisok frakcióveze­tője. Majdnem minden harmadik képviselő most először tagja a törvényhozásnak. Az újoncok között sok a fiatal, így tízen Alap(os) szerződések Az elmúlt napokban nagy feltűnést keltett a hír: az EU-trojka (tehát az Európai Unió volt, jelenlegi és leendő elnökségét adó tagállamok triója) közvetítésre ajánlko­zott a Budapest és Bukarest közti tárgyalások előrevitelé- ben. A Bécsbe tervezett ta­lálkozó, amelyen hazánk és Románia mellett görög, né­met és francia diplomaták is részt vettek volna, a román távolmaradás miatt elmaradt ugyan, de ez remélhetőleg csak átmeneti késedelmet je­lent. 97 százalékban kész az egyezmény? Akad olyan de­rűlátó román vélemény, amely szerint az alapszerző­dés már ilyen előrehaladott állapotban van. Mások úgy vélik, hogy ennél jóval több még a teendő, hiszen a Buda­pest számára elsődleges ügyek, például a kollektív ki­sebbségi jogok kérdése még korántsem tisztázott. S hol tart a Pozsonnyal kö­tendő alapszerződés? Rész­ben az ottani választások és kormányalakítási gondok miatt sajnos még kezdetibb fázisban van. Ami pedig a Moszkvával aláírt egyez­ményt illeti, azzal megint más a helyzet: e dokumentum már évek óta kész, s csak az orosz parlament ratifikálá­sára vár. A magyar diplomácia alapvetőnek tartja az alap- szerződések ügyét. Mert eu­rópai integrációs törekvése­ink sikere többek közt „közös dolgaink” alapos rendezésé­től is függ. Sz.G. Érdekességek az új Bundestagról harminc év alattiak. A legfiata­labb a 23 éves Matthias Bemin- ger, aki a Zöldek képviseleté­ben jutott mandátumhoz. A leg­idősebb a 81 éves Stefan Heym neves író, aki az egykori kelet­német állampárt utódja, a PDS jelöltjeként győzött az egyik ke­let-berlini kerületben. A kon­zervatív képviselők nem kis bá­natára a Honecker-rendszer egykori belső bírálója, de mindvégig meggyőződéses ba- lodali Heym nyitotta meg mint korelnök az alakuló ülést. A képviselők névsorában a Schmidt és a Müller a két legy- gyakrabban szereplő név, mindegyik viselőjéből heten foglalnak majd helyet Berlin­ben, illetve az érdemi munka során az elkövetkező négy év­ben még Bonnban. Leyla Onur és Cem Özdimir személyében most először török származásúak is bekapcsolód­nak a német törvényhozás mun­kájába. Mindketten Németor­szágba települt török vendég- munkások gyermekei, itt szület­tek, itt nevelődtek, s már német állampolgárok. Míg Leyla Onur a szociáldemokraták, Cem Öz­dimir a Zöldek frakcióját erősíti majd, de mindketten fontos fel­adatuknak tekintik az országban élő mintegy kétmillió török be­illeszkedési lehetőségeinek ja­vítását. A 136-ról 167 tagúra növe­kedett női tábort erősíti Dagmar Wöhrl, akit eddig nem a politi­kai hírekből ismertek honfitár­sai. A jelenleg 40 éves hölgy 1977-ben elnyerte a „Németor­szág szépe” címet, jelenleg ügyvéd és a bajor Keresztény­szociális Unió politikájának magvalósításáért tevékenykedik majd a Bundestagban. Az új összetételű képviselőházban bi­zonyára a mindennapi törvény­hozói munka sem lesz érdekte­len és izgalmak nélküli, mert a 12 éve hatalmon lévő, Helmut Kohl vezette keresztény-liberá­lis koalíció eddigi biztos több­sége 10 mandátumosra olvadt az ellenzéki pártokkal szemben. Az alakulás előtti napokban természetesen felvetődött a „piszkos anyagiak” kérdése is. Többen is szóba hozták, hogy már harmadik éve nem emelték a képviselői fizetéseket. A té­vében és az újságokban meg­szólaltatott polgárok azonban úgy vélik, hogy a 10 ezer már­kás fizetéssel és a 6 ezer márkás havi költségtérítéssel vígan vi­tatkozhatnak a honatyák egy­másközt még egy darabig a tö­meges munkanélküliségről, a rekord összegű állami eladóso­dásról, a szociális segélyre szo­rulók gondjairól. Pach Ferenc A világ leghíresebb fegyverkovácsa Iszlám fundamentalisták november 14-ikén nagyszabású tün­tetést tartottak Hisham Hadat terrorsitát éltetve Izrael ellen a Gaza-övezetben Merre leng az inga? sát, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését írta zászlajára? S miként oldhat meg bármely fontosabb külpoli­tikai feladatot anélkül, hogy ne egyezne meg már előre a tör­vényhozási többség diktálta kompromisszumban? Ami pillanatnyilag szá­munkra a legfontosabb: a ha­gyományosan a hazai gondok felé forduló demokratákkal szemben sokkal inkább nem­zetközi érdeklődésű és elkötele­zettségű republikánus törvény­hozók új világpolitikai aktivi­tást hoznak-e, mint Reagan és Bush alatt? Elfogadtatják-e Clintonnal azt a republikánus felfogást, hogy Közép-Ke- let-Európa sokkal több anyagi és erkölcsi támogatást érdemel és meg kell gyorsítani közele­dését a NATO-hoz? Az ameri­kai biztonságpolitika ezentúl kevésbé tesz az orosz kártyára, s fontosabbnak tekinti a NATO keletre való bővítését? S végül, lehet-e Clinton újra elnök 1996-ban, ha a hátralévő két évben rendkívül korlátozott lesz a politikai mozgástere? Vagy pedig megfordulhat a kocka: az elhalasztott döntése­kért a választók a republikánu­sokat teszik majd felelőssé és újra Clintonék felé lendül majd ki az inga? Heltai András Kalasnyikov egy amerikai vadászfegyverrel Hetvenöt éves a világ talán leghíresebb fegyverkovácsa, Mihail Kalasnyikov. Az általa tervezett géppisztolyt a világ 55 országának hadseregében, köz­tük a magyar honvédségnél és a határőrségnél is rendszeresítet­ték és hat ország címerében sze­repel a fegyver. A világhírű ívtáras géppisz­tolyból hetven millió darabot szereltek össze az elmúlt fél év­században. A Szovjetunió bő­kezűen osztogatta a nemzeti fel­szabadító mozgalmaknak a géppisztolyt Kubától Angoláig. Számos terrorista kedvenc fegyvere, Carlost pedig állítólag még a nőknél is jobban tűzbe hozta az orosz kód szerint AK-47-es harci eszköz. Az ere­detileg fa tussal készült géppisz­tolyból időközben tíz módosí­tott változat készült, amelyeket több közép-eúrópai országban és Kínában is gyártottak. A géppisztoly létrehozásának ötlete még 1941-ben született meg a későbbi fegyverkovács fejében. Kalasnyikov fronthar­cosként Brjanszk alatt súlyosan megsebesült és emiatt a hátor­szágba vezényelték. Egy kis ka­zahsztáni vasútállomás laka­tosműhelyében minden enge­dély nélkül készítette el a szov­jet hadsereg őrmestere a minta­darabot. Bemutata a katonai hatósá­goknak, mire azonnal letartóz­tatták az illegális fegyverková­csot. A Kazah KP Központi bi­zottságának munkatársa men­tette meg Kalasnyikovot a sú­lyosabb kellemetlenségektől. A szovjet hadsereg őrmestere ismert konstruktőröket meg­előzve 1947-ben megnyerte az új géppisztoly fejlesztésére kiírt pályázatot. A második világhá­borús dobtáras géppisztolyt 1949-ben váltotta fel a rendkí­vül egyszerű és megbízható új fegyver. Kalasnyikov a szovjet idők­ben nem hagyhatta el az orszá­got, és így csak az utóbbi évek­ben ismerhette meg a világ a hí­res fegyverkovácsot. Kalasnyi­kov számos kitüntetést kapott a szovjet időkben. Lenin- és Ál­lami díjas, és a szocialista munka kétszeres hőse. Kalas­nyikov 75 évesen a fegyvereiről korábban is híres Izsevszk gép­gyárának konstruktőri irodáját vezeti. Jelenleg egy automata vadászfegyver kidolgozásán dolgozik. Kalasnyikovot születésnap­ján majdhogynem nemzeti hős­ként ünnepük. Borisz Jelcin el­nök mellett Izsevszkbe repült az ünnepségre a kormány több tagja is. Kóti Lóránt A britek közül még mindig többen, illetve jobban szeretik a királyságot, mint a sült halat krumplival - derült ki a minap egy közvéleménykutatásból. Arra a kérdésre, hogy mi a leg­nagyszerűbb ma Nagy-Britan- niában a válaszadók többsége, 51 százaléka a tájat nevezte meg. 49 százalék a hagyományt és a történelmi örökséget he­lyezte az első helyre, míg a megkérdezettek 39 százaléka szerint az egészségügyi ellá­Nem meglepő fejlemény, hogy egy ellenzéki párt tör előre a két amerikai elnökválasztás közötti félidőben tartott szava­zásokon. A konzervatív repub­likánusok mostani sikere azon­ban túlmutat a szokványon és sok kérdést vet fel. Képes lesz-e Bili Clinton elnök megvalósí­tani legfőbb választási ígéretei­nek legalább a maradékát: pél­dául az általános egészségbizto­sítást és a többi szociális refor­mot? Kitarthat-e alapjában libe­rális ihletésű politikája mellett, amely például a faji egyenjogú­ság határozottabb megvalósítá­tásra lehet a legbüszkébb ma­napság Nagy-Britannia. A királyság intézményét a vá­laszadóknak mindössze a 27 százaléka sorolta az első helyre, s közvetlenül utána következett nagyszerűségi listavezetőként a sült hal krumplival. Utóbbit csaknem minden ötödik sziget­országbeli - 19 százalék - tartja a legjobb brit produkciónak. John Major miniszterelnökre egyébként nagyon rávert a sült hal, ő csak 6 százalékot kapott. Jobb a királyság, mint a sült hal Amerika Reaganért imádkozik Nagy hatósugarú bombaként hatott Reagan bejelentése a gyógyíthatatlan bajáról. A vi­láglapok a megrendítő emberi gesztus mellett azt is kiemelik, hogy ez az első eset, amikor egy politikus maga tálja fel a beteg­ségét. Emlékezzünk csak azokra a Pravda-cikkekre, amelyekből értesülhetett a világ, hogy a fel- puffadt, magatehetetlen Brezs- nyev tulajdonképpen megfá­zott... Teng Hsziao-pingről tudni véli a Corriere della Sera, hogy a kínai kormány már a végleges távozásával foglalkozik, ám a betegsége továbbra is tabutéma Pekingben. Beteg Arafat, Asz- szad, Nelson Mandela és Mit­terrand, hogy csak néhányat említsünk a politika mai fősze­replői közül. A kínjaikról azonban nem eshet szó. Ronald Reagan, az egykori színész az utolsó monológra vállalkozott, ha nem is aktív szereplőként. Tény, hogy akik az utóbbi időben a közelében lehettek, észlelték a volt elnök testi és szellemi leépülését. Pél­dául Nixon temetésén, április­ban. Júniusban pedig a Thatcher asszony tiszteletére rendezett összejövetelen egyik pillanatról a másikra kihagyott az emléke­zete, többször is felolvasta ugyanazt a mondatot. Aztán az utóbbi időben már nem is jelent meg a nyilvánosság előtt. Ezt akkor az életkorával magyaráz­ták, lévén 84 esztendős. Aztán a levél kulcsszava megadta a magyarázatot: Alzhe- imer-kór. Mi is ez a betegség, melyet öregkori gyengeelméjű­ség néven is számon tart az iro­dalom? A szakorvos szerint az emlékezetkihagyáshoz, a tájé­kozódási problémákhoz be­széd- és olvasási zavarok tár­sulnak. És egyre nehezebbé válnak a beteg számára a min­dennapi élet egyszerű teendői is. Sajnos, a betegség gyógyít­hatatlan, sőt az okáról is vi­szonylag keveset tudnak. Az Alzheimer-kórban elhúnytak agyának vizsgálata során kiderí­tették, hogy az agysejteket pusztítja a kór, egyre nagyobb arányban. Egy statisztika szerint az 1 százalékosra becsült betegállo­mány a 65. életév felett 5, 80 esztendő felett pedig már 20 százalékosra tehető. Megelő­zésre, javulást jelentő gyógy- szerezésre pillanatnyilag nincs biztos módszer. Miközben az amerikai pol­gárok közül sokan Reagan be­jelentésének nyomán a temp­lomokba mentek és az elnökért imádkoznak, az újságok emlé­keztetnek a legismertebb Alz- heimer-beteg megrendítő leé­pülésére is. Rita Hayworth szí­nésznőről van szó, aki a dep­ressziós állapotából eleinte az alkoholtól remélt szabadulást, aztán már cél nélkül bolyon­gott New York utcáin, míg 68 éves korában meg nem könyö­rült rajta a halál. Berlin polgármestere, Eberhard Diepgen megvágja a születésnapi tortát szerdán, november 9-én azon a fogadáson, amelyet az 1989. november 9-én született gyermekeknek adott a berlini fal lebontásának ötödik évfordulóján. ) i i

Next

/
Thumbnails
Contents