Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-16 / 316. szám
1994. november 16., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Reménytelen helyzetben a Szigetvári Cipőgyár? Vélemény a „LÁNCHÍD” értékjegy kamatáról Ma már csak egy műszakban van termelés A lakosságot szinte naponta érik kellemetlen meglepetések. Legutóbb a Magyar Hitel Banknál 3 évre 36 százalékkal lekötött „LÁNCHÍD” értékjegy okozott egyik panaszosunknak csalódást. A változó kamatozású értékpapír ezúttal azt jelentette, hogy a 3 éven, azaz 1080 napon át az MHB-ra bízott megtakarítás csupán 210 napig kamatozott 36 százalékkal, aztán a kamatláb négy alkalommal fokozatosan csökkent, az első év végéig 26 százalékra. (Ezt a kamatlábat ígérte a bank, ha az értékjegy 1 éven belül beváltásra kerülne.) A következő évben további 3 alkalommal csökkent a kamatláb, az I. félévben már csak 20 százalékos, majd nem egészen 2 hónapon át 18 százalékos, végül 520 napra, azaz több mint másfél éven át 16 százalékos kamatot számolt el az MHB, amikor más bankoknál régen megindult a kamatlábak emelése, és hosz- szabb lekötésnél az elmúlt hónapokban már 26-30 százalékot biztosítottak a befektetőknek. Ezzel szemben az MHB az infláció mértékénél is alacsonyabb kamatot számolt el. Egyébként az MHB időközben rövidebb lejáratú befektetések után is lényegesen magasabb kamatlábbal gyűjti az újabb betéteket. Mi ebből a tanulság? Ha a panaszos többször bemegy bankba és figyelmesen elolvassa a kifüggesztett, mindenkor érvényes kamatlábakat, akkor legkésőbb egy év után be kellett volna váltania értékjeElkészült a gyógynövény etikai kódex, amelynek célja, hogy a gyógynövény-gyűjtők, a felvásárlók, a kereskedők, a kutatók csak szabályszerűen ellenőrzött gyógynövényeket használjanak fel, vagy hozzanak forgalomba. A gyógynövények szabályos kezelése és forgalmazása ugyanolyan fontos, mint a gyógyszereké, hiszen az orvosságok alapanyagát képező 71 féle drog ezekben a növényekben található. A kódex tervezete szerint tíz ezt megszegőket kizárják a szövetségből. Ma is érvényes szabály, hogy a kiskereskedelmi forgalomba kerülő gyógynövényeket előzetesen hatósági vizsgálatnak kell alávetni. A vállalkozók ez alapján kapják meg a forgalomba hozatali engedélyt. Több nagy- kereskedő sokszor hamis engedéllyel, vagy engedély nélkül forgalmazza e termékeket. Változtatni kellene azon is, hogy a gyógynövény nagykereskedői engedélyt az önkormányzatok - vállalkozói szabadság címén gyeit, de hát nem tanultunk még meg kapitalista módon gondolkodni, és ezt panaszosunknak saját kárán - sok ezer forintot veszítve - meg kell tanulnia. Tanulság az is, hogy változó, ezért bizonytalan kamatozású befektetés helyett előnyösebb fix, vagy előre egyértelműen közölt kamatlábak mellett elhelyezni megtakarított pénzünket. Még egy bankon belül is választhatunk a különböző befektetési lehetőségek között, amiről a napilapok rendszeresen tájékoztatnak. Azért adjuk közre az esetet, hogy okuljanak belőle, és olyan bankra bízzák a pénzüket, amely hosszabb távon is megbecsüli ügyfeleit. Nem akarunk az ügyhöz további keserű megjegyzéseket fűzni, de feltételezhető, hogy a „LÁNCHÍD” értékjegynél megtakarított forintokra az MHB-nak másutt volt szüksége. Vagy csak elkerülte figyelmét befektetőinek ez a köre? Van még egy tanulsága az ügynek: nem csak a vásárban, a boltokban és vendéglátó helyeken kell figyelnünk arra, hogy a pénzünkért mit kapunk! Egyesületünk a fogyasztók érdekvédelmét, a visszásságok feltárását mindenkor készséggel vállalja. Ezért is kéijük, hogy panaszával, észrevételeivel bizalommal forduljon Tanácsadó Irodánkhoz (Pécs, Apáca u. 15. Telefon: 411-399). Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Tanácsadó Irodája kiadják annak vizsgálata nélkül is, hogy az illető ért-e a drogokhoz, vagy sem. A Gyógynövény Kutató Intézetnek ugyan feladata lenne, hogy ellenőrizze ezeket a társaságokat, ám az intézmény a jelenlegi jogszabályok alapján nem igazán tud megfelelni ennek az elvárásnak. Eleve csak drogériákban és gyógynövény boltokban ellenőrizhetnek, pedig a gyógynövények fekete piaca ma már többszöröse a legálisnak. Amennyiben az üzletekben az intézet munkatársai szabálytalanságot észlelnek, jegyzőkönyvet kell felvenniük, de a kiszabott bírság, amely maximálisan 10 000 forint, nem rettenti el a vállalkozót. Akkor lennének hatásosak ezek az ellenőrzések, ha a hamisított, vagy engedély nélküli árut zárolni lehetne. Á büntetés mértéke pedig első figyelmeztetéskor legalább 250 ezer forint, másodszor ennek a duplája lenne, majd pedig a vállalkozót örökre kizárnák a gyógynövény-kereskedelemből. Nem kerülte el a sorsát Szigetvár harmadik, sok embert foglalkoztató cége a cipőgyár sem. Több, mint 100 évig adott munkát a környékbeli falvak embereinek. Aztán ezelőtt öt évvel, de lehet, hogy korábban, elindult egy folyamat, ami ma már úgy tűnik, megállíthatatlan. A tüzödében valamikor nem volt egy talpalatnyi hely szabadon, mindenhol zakatoltak a varrógépek. Az asszonyok, lányok vidáman beszélgettek. Ma már egy műszakban folyik a termelés, nincs meg a tanulósor, szerencsére a kismamaszalag még megmaradt. A dolgozók arcán feszültség. Gépiesen jár a kezük. A legtöbb munka, itt volt. Ezen a részlegen még viszonylag jól is kerestek az asszonyok, akik egyéni teljesítményük alapján kapják a bérüket. A nyáron leköszönt igazgató úgy alakította ki a termelést, hogy elsősorban felsőrészeket varrtak a gyárban. Az aljazóban már üresen állnak a gépek, lejárt a műszak, mindenki gyorsan elköszönt, igyekszik haza. Már csak a két művezető Ranics János és Gre- gorovics György van a műhelyben. Mint mondják nagyon elkeseredettek az emberek, és jogosan. Hiszen minden napjuk bizonytalan. Nem tudhatják mikor mondanak fel nekik, vagy esetleg mikor áll le teljesen a termelés. Véleményük szerint, az egyetlen szerencse az, hogy még nem hordták szét magát a gyárat. A ^gépek sem kerültek még a MEH-telepre, így még tudnak dolgozni.-Pedig bárki, aki egy kicsit is ért a cipőiparhoz, csak benéz az ajtón láthatja, hogy nincs ehhez hasonló Magyarországon - állítja János. Mind a ketten nagyon érdekesnek tartják, hogy külföldön Németországtól egészen Amerikáig minőségilegmegfelel az általuk készített cipő, csizma , csak itthon nem kell. Véleményük szerint annyi mindenről beszéltek itt már az elmúlt években, csak arról nem, hogy az eddig már leköszönt két ÁVÜ-biztos után mennyivel nőtt a vállalat vesztesége, hogy most hogy áll a gyár. Mert itt mindenki jól járt, csak a dolgozók nem. Nincs egyenletesen munka, nem egy-két, hanem 15-20 modellt is csinálnak egyszerre, és az nagyon rossz dolog, hogy nem kész lábbeliket gyártanak saját anyagból, hanem felsőrészeket, vagy bérmunkában kész cipőket.- Senki nem törődik velünk - mondják szinte egyszerre. - Az ÁVÜ-ből még senki nem volt itt, hogy megnézze kik is dolgoznak itt, semmit nem jelent nekik ez az ötszáz ember, akiknek a megélhetése függ a döntéseiktől. Már nem mi diktáljuk az árakat, hanem nekünk mondják meg a megrendelők, és ez a béreken is meglátszik, mert olyan normaidőkkel dolgozunk, amit 100 százalékra nagyon nehéz teljesíteni. Az emberek pedig már mindenért egymást okolják. Hogyan lehet úgy dolgoztatni valakit, hogy már felmondtak neki, csak le kell töltenie a felmondási időt? Vagy azzal a tudattal jár be nap, mint nap, hogy holnap már nem is kell bejönnie. A szabászok is küldöttséget küldtek az igazgatóhoz, mert napi nyolc órát dolgoznak megállás nélkül, mégis képtelenek a normát teljesíteni. Ezért a pénzért, állítják az asszonyok, nem érdemes bejönni sem.- Ebben igazuk van, hogy nagyon kevés a bér, de ha leállnak és nem dolgoznak, azzal a gyár sorsát pecsételik meg - mondja Somogyi Ferenc, a felszámoló helyi megbízottja. - Sajnos csak ilyen feltételekkel jutottunk munkához, de az a célunk, hogy legyen. A Szigetvári Cipőgyár jelenlegi vezetésének az a célja, hogy működőképesen adják el a gyárat, a hitelezők viszont érthetően a pénzüket szeretnék. Ez a két érdek nem biztos, hogy találkozik.- A felszámolás miatt sokan, akik üzletet akartak kötni a gyárral, elálltak a szándékuktól - mondja Somogyi Ferenc. - Feltételezhetően nem kerülünk ebbe a helyzetbe, ha megkapjuk a reorganizációs programban elnyert 70 millió forintos támogatást, amelyből mindössze februárban 10 millió, augusztusban pedig 5 millió érkezett meg munkabérre. Sikerült pedig megegyezni a hitelezőkkel, hogy a tőke 50 százalékát és a kamatokat leírják. A TB, az APEH és a Határőrség szintén elengedte a kamatokat, a tőkére pedig elfogadták a moratóriumot. Az egyezségek megvoltak, ennek feltétele lett volna, hogy a gyár átalakul kft-vé, amely nem történt meg. E helyett az ÁVÜ a felszámolás mellett döntött. Szeptemberben még részt vettünk a Cipőipari Szakvásáron és szándékunkban állt, hogy Düsseldorfba utazunk a Nemzetközi Kiállításra. A mintacipőinket egy cég kivitte, csak mi nem utazhattunk a felszámolás miatt. Az a cég, aki a cipőinket kiállította és mások is továbbra is szeretnének velünk üzletet kötni, de csak akkor hajlandók komolyan tárgyalni, ha a fel- számolási eljárás valamilyen irányba eldől. A felszámolás előtt és közben néhány hónapig saját anyagos gyártást folytattunk, ezek biztosítják ma cégünk működését. Ma kénytelenek vagyunk kedvezőtlen normaidővel is elvállalni az azonA'z egész világon megfelel az itt gyártott minőség, csak itthon nem Fotók: Läufer L. nal termelésbe vonható munkákat. Most van a cipőiparban az átállás időszaka a modellváltás, ilyenkor több cég munkahiány- nyal küzd. Ha e miatt 2-3 hét kiesik, az nagy gondot jelent nekünk. Igyekeztem a cipőgyárban olyan szemléletet kialakítani, hogy mindenki érezze: a gyár fennmaradásáért, ezzel együtt az ő munkahelyének fenntartásáért teszünk meg mindent. Jelenleg is dolgozunk a Lady Stamak, ahova kész cipőket gyártunk, a minőségre a cég helyi megbízottja ügyel. Összességében a munkánkat jó minőségűnek tartják. Belföldre és olasz exportra felsőrészeket készítünk. A ZAMM Bt.-nek belföldi értékesítésre is készítettünk cipőt. A termelés mellett próbáltuk ésszerűsíteni a működésünket. Az irodaházat összevontuk, a raktárakat átköltöztettük, csökkentettük a rezsiköltségeinket. Helyreállítottuk a fűtést Szigetváron, Barcson óvadék ellenében újra kap gázt az ottani üzem. Erőfeszítéseket teszünk, ezt az emberek elfogadják, tudják, hogy nem az én időszakom alatt alakult ki e reménytelen helyzet. Én magam is úgy gondolom, hogy a Szigetvári Cipőgyár volt Magyar- országon az egyik legjobb, az itt kialakult termelési kultúrát át kellene menteni a jövőnek. Ezt csak megerősíti, hogy ez a térség foglalkoztatási szempontból országosan is az egyike a legrosszabb helyzetben lévőknek. Egyelőre a felszámolás alatt még nem termeltek veszteséget. A felszámoló megkereste a bankokat azzal a kéréssel, hogy vállalják-e azt, hogy a gyár átmenetileg veszteséget termel. A bankokkal a tárgyalások folyamatban vannak, melyek várhatóan novemberben befejeződnek. A felszámolás során első lépésében 82 embernek felmondtak. A végkielégítést csak az értékesítés után tudják kifizetni. A három telepen jelenleg 450 ember dolgozik. Hamarosan meghirdetik a cipőgyárat egészben, vagy telepenként történő értékesítésre, esetleg bérbeadásra. Megfelelő befektető, vagy befektetők jelentkezése esetén a gyár talpra állításához a feltételek adottak. A felszámoló helyi megbízottja a dolgozókkal együtt biztos abban, hogy a cipőgyár hamar befektetőkre talál. Ha ez nem történik meg, akkor a felszámolási eljárás során a gyár bezárásával is számolni kell. Ebben az esetben a legnagyobb vesztes a központi egység, a szigetvári gyár lesz. Ülünk az irodában Bánáti Jó- zsefnével, aki a vállalat szak- szervezeti titkára. Előttem egy aktacsomag, amelyben azok a segélykiáltásnak is beillő levelek olvashatók, amelyet a minisztériumokhoz, az ÁVÜ illetékeseihez írt az elmúlt években. A válaszok vagy semmit mondóak, vagy soha nem érkeztek meg.- Szeretnénk megtudni, hogy hol van a 70 millióból az a rész, amit állítólag a számlánkra elkülönítettek, de a mai napig nem kaptunk meg. Ha négy évvel ezelőtt jön hozzánk a mostani igazgató, akkor nem itt állunk, mert amióta itt van igyekszik mindent megtenni, hogy itt tényleg munka legyen, talpra álljon a gyár. Arról pedig nem ő tehet, hogy amikor kinevezték a gyár élére, rá hamarosan megkezdődött a felszámolás. Sz. K. Gyógynövény etikai kódex Több emeletnyi szomorúság... Müller Andrea felvétele Végső búcsú a Bárányatervtől Az irodaház értékesítése nem fedezi a hitelezői igényeket A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. november 15-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 171,50 173,24 174,98 Ausztrál dollár 81,25 82,05 82,85 Belga frank (100) 340,20 343,66 347,12 Dán korona 17,93 18,11 18,29 Finn márka 23,18 23,41 23,64 Francia frank 20,37 20,58 20,79 Gór. drachma (100 45,46 45,92 46,38 Holland forint 62,46 63,09 63,72 ír font 168,16 169,89 171,62 Japán yen (100) 110,02 111,12 112,22 Kanadai dollár 79,51 80,30 81,09 Kuvaiti dinár 361,36 364,98 368,60 Német márka 70,03 70,74 71,45 Norvég korona 16,03 16,19 16,35 Olasz líra (1000) 68,29 68,99 69,69 Osztrák sch. 9,95 10,05 10,15 Portugál esc. (100) 68,60 69,30 70,00 Spanyol pes. (100) 84,18 85,04 85,90 Svájci frank 83,43 84,28 85,13 Svéd korona 14,86 15,01 15,16 USA dollár 108,06 109,13 110,20 Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A megye építésztervezői munkáját végző két meghatározó vállalat közül a Dél-dunántúli Tervező Vállalat (Pécsiterv) már korábban átalakult - mintegy tizedére csökkentve létszámát a Ba- ranyaterv Tervező Vállalat viszont menthetetlennek bizonyult, eredménytelen vég- elszámolási eljárás után megkezdődött a felszámolása. Az egykor 360 emberrel dolgozó cég a régió városainak, falvainak nagyobb ipari, mező- gazdasági építési beruházásait tervezte, de készítettek községrendezési terveket is, évente 50 milliós forgalommal. A 80-as évek végén már csak 120-an dolgoztak itt, s egyre inkább csak közműépítési feladatokra érkeztek a megrendelések, tavaly pedig már az utolsó 30 embertől is elbúcsúzott a társaság. Érthető, hogy az ágazat ilyen sorsra kárhoztatott, hiszen a világ legnagyobb tervező cégei közt sem igen akad többszáz alkalmazottat foglalkoztató mammutvállalat. A tervezés egyébként is „született” vállalkozói szakma, hiszen igen kis költségigénye van, s az indításához elsősorban szellemi tőke szükséges. Nem véletlen, hogy az országban mindenfelé egyre több a magántervező iroda, míg a korábbi nagyvállalatok közül legfeljebb néhánynak sikerül kft.-ben megtartani a szakemberek minimális hányadát. A Baranyatervnél is úgy alakult, hogy az utolsó időszakban (1993) a maradék 60 ember nem talált közös nevezőt a munka folytatására. Végülis a dolgozók végkielégítéssel távoztak, s azóta már túlnyomó többségük újra elhelyezkedett, többnyire a hasonló profilú kisvállalkozásoknál, s volt aki önálló irodát nyitott. A vállalat Zrínyi utcai épületének értékesítésére kétszer zárult eredménytelenül a verseny- tárgyalás, mivel az ingatlanra nem lehetett felvenni kedvezményes hitelt. Végül a becsült értéknél mintegy 20 százalékkal olcsóbban (40 miiló fo- rint+ÁFA) kelt el az irodaház. Időközben a hitelek kamatai tetemesre növekedtek, s a pénz már nem fedezi teljes egészében a hitelezői igényeket, így most felszámolási eljárás keretében fejezi be pályafutását a Baranyaterv Tervező Vállalat. Ezzel eldőlt a csisztapusztai, gálosfai, hímesházai gyógyfürdők beruházásához készült beépítési elképzelések további sorsa is - más kérdés, hogy a megvalósításhoz azóta is ' hiányoznak a külföldi támogatók. A terveket kezelő kft.-k jogilag léteznek csupán, működtetőjük nincs. Ha netán mégis lenne jelentkező valamelyik termálközpont megvalósítására, akkor azon már csak a cég hitelezői nyerhetnek. M. B. E. >
