Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-10 / 310. szám
1994. november 10., csütörtök Honismeret uj Dunántúli napló 11 Csángó sorskérdések Megtalálható benne a Mecsek 38 illatos és gyógy erejű növénye Hová tűnt a „Mecseki Gyógyitóka”? Zsolnay-kulacsokban is árulták A csángó népi költő Lakatos Demeter nevét viselő egyesület 1994. X. 28^30-án tanácskozást tartott Újkígyóson a csángó sorskérdésekhez önkéntesen elkötelezett, s az ügy szószólójává lett néprajzi szakemberek részére. Azs aggódás a mintegy 300 ezer fős archaikus etnikumért most vált igazán időszerűvé, amikor már megoldottnak látszik - a néprajzos miniszter nemzetközi közbenjárása - a csángó értelmiségi réteg kinevelése magyarországi tanintézetekben. Ámde mihez kezd a végzett orvos, közgazdász, jogász stb. ott, ahol az életkörülmények kizáróan a természet jóindulatától függnek, pontosabban, még háztáji élelmiszertermelés sincs? A szerveztelenül zúdított esetleges adományok több kárt okoztak, mint hasznot: a zsíroskenyémek álcázva becsempészett magyarnyelvű könyvek, televíziók, polgári ruházat, stb. megrendítették a többségében analfabéta, anyanyelvétől eltiltott, hagyományos viseletű és életmódú véreinket. A 8. sorscsapásként rájuk ömleszett „nyugati kultúra” megmételyezte a nem rózsás, de a túléléshez eddig elegendő évezredes hagyományokat. A pár éve megjelent francia váltakozók sem hagytak maguk után gazdasági fellendülést, csupán a végtelen erdők kipusztítása emlékeztet rájuk. A román állam a beolvasztásukban látja a megoldást, s ehhez olyan nagyon nem is kell erőlködnie, hiszen az anyanyelv, a hitvilág és a hagyomány megtartó erejét már alaposan aláásták. * Ez a magyar variáns népcsoport az államalapítás óta (vagy régebben) itt él Moldvában. Átlépett rajtuk a történelem, - ma is a halotti beszéd nyelvén szólnak, imádkoznak. Létük valósággal világ-kuriózum. A neves előadók közül legnagyobb érdeklődést kiváltva dr. Czeizel Endre genetikus a baranyai Egyházaskozárra sorsüldözött csángókon végzett genetikai kutatásairól adott számot. A külső tényezőktől nem befolyásolható 26 génjei alapján 4 azonos etnikumú nagyszülő leszármazásában megállapítható, hogy a csángók eredetét magyarázó eddigi elméletek (népvándorláskor leszakadt népcsoport; IV. Béla birodalmának keleti védőszerányát képezték; katolikussá vált kúnok; erőszakosan elmagyarosított románok; stb.) megdőltek. Kijelenthető, hogy a csángók a honfoglaló magyarság genetikai képét tükröző archaikus etnikum, kik a jelenlegi magyaroknál is közelebb állnak az irániakhoz és a finnekhez. A központi magyar állam- szervezet Mátyás-király óta nem gondol velük. Néprajzosaink Domokos Pál Péter 1929-ben megkezdett publikációinak hatására kimeríthetet- lennek látszó forrásra találtak Moldvában, ahonnan egész falvakat telepítettek ki, Magyarországra is. A csángók mindennapjaiban a kedvezőtlen külső hatások miatt egyre több az identitászavar saját létüket illetően. Életmódjuk immár önpusztító Magyarországon is, Moldvában is és egyéb romániai szorványsá- gukban. Önkéntes és terrorral gyorsított romanizálásuk megállíthatatlannak látszik. A Magyarországról harsogott hibás, vagy romantikus vélemény-nyilvánítások, a segítőszándékú, de szervezetlen, meggondolatlan beavatkozás a hatásvizsgálatok hiánya és mérlegelésének elmaradása miatt számukra ugyancsak koporsószegnek sikerülnek. A szimbolikus-segítők serege távlatban nem látja a helyzetet. Tulajdonképpen hová segíti a magyarországi tanulás a csángó fiatalt? A Sing-sing diákbentlakásba, a szintétikus táncházmozgalmak bulijaiba, a rágógumival átszűrt városi argóba. De a legnagyobb ártalom az, hogy aki a moldvai pokolból jön az európai menyországba, az „hazafelé már nem gondolkodik”, vagyis minden 100 fiatalból csak egy megy vissza. Otthon a diplomáját újra meg kell védeni román nyelven, s munkalehetősége sem Moldvában, sem egyebütt nincs. A moldvai iskolákban román pedagógusok dolgoznak, a templomokban ortodox szertartás van, - annak az elkötelezett csángó-magyar szakembernek pedig, akinek a „nyaka nyúlik, hogy csángó gyerekekkel foglalkozhasson”, nem adódik katedra. A nyelv, a vallás és a hagyomány megtarthatná a csángó népet, de ehhez az önismeret is szükséges. Manapság a csángók a gyermekeikkel a családban is románul beszélnek, hogy az iskolai nehézségeket enyhítsék. így a gyermek anyanyelv nélkül marad! A hatalmi közeg domi- nálása elkerülhetetlen, de a román „kultúrfölény” minduntalan hangoztatása gyilkos pesz- szimizmust vált ki. A hatalom két legyet üt egycsapásra, mert valamennyi csángó gyermeket idegen környezetbe és kultúrába kényszerítve ez az ifjúság alkalmatlanná válik saját népe szolgálatára, fenntartására. Némely szokásukban még felbukkan a történelmi tudat, de már magyarázatát sem tudják. Fazekas József, a léspedi önkéntes néptanító elmondja, hogy tevékenysége miatt (magyar írás-olvasára tanítja a gyermekeket vasárnapi iskolában) állandó fenyegetettségben él: Kikötözlek a Hargitára, hogy lakjál jól magyarral! - mondja a hatóság zaklató pribékje. A Magyarországon végzős diák elmondja, hogy itt békére tanul, de kamikaza-ként harcolni megy haza, de semmiképpen nem akar a csángó sorskérdésekben kérdés lenni. Már csak votálásnál vallják magyarságukat. A mi elsődleges dolgunk erősíteni bennük a származástudatot és a létjogosultságot. A magyarság attribitumaként kell kezelnünk a csángóságot majd akkor is, ha az Európa Unióhoz csatlakozhatunk. Sajnos magunk sem teszünk különbséget a székely és a csángó között többnyire, pedig még a cigány zenész is megkülönbözteti, hogy székelynek, vagy csángónak muzsikál! Az egyházak jelenleg negatív munkát végeznek Moldvában. A katolikus egyház hozzáállása és kinyilvánított álláspontja fontos döntés lehetne. Ä katolikus vallás szabad gyakorlása, az anyanyelvi misézés és gyóntatás az egyházi személyeken is múlik. Moldvában a katolikus- ság egyenlő a csángósággal. V égezeül értékes indítványok hangzottak el:- Bákóban magyar kulturális központot kell kialakítani.- Tájékoztató, segítő hivatalt kell létrehozni a végzett szakemberek munkába helyezésére. Alapítványi megoldás szükséges.-Népszerűsíteni kell a háztáji gazdálkodás szerepét és módját a lakosság körében a krónikus élelmiszerhiány megszüntetése végett, valamint másodtevékenységként a népi kismesterségek beindítása szükséges.-A kialakított kézművesség bekapcsolása az ország kereskedelmébe.-Az illetékes szervek felé nemzetközi szinten is memorandum és petíció megküldése a tanácskozásról. Bár a tanácskozás nem politikai vagy gazdasági, hanem néprajzi fórum volt, mégis megindult a két országban élő, s az ügyhöz hű magyarok megmentő akciója, hogy a csángó etnikum szigorú védettséget kapjon. Faltysné Újvári Anna Az 1930-as években volt Pécsnek egy nemzetközi hírnévre jutott reklámitala: a „Mecseki Gyógyitóka”. A pécsi „tükék” talán még emlékeznek erre a likőrre. Aztán egyszer- csak eltűnt a név, az ital pedig megjelent más elnevezéssel. Mi történhetett? Az okra rábukkanhatunk a levéltári forrásokban. De először lássuk pár mondatban a „Mecseki Gyógyitóka” létrejöttének körülményeit! Az 1932-ben létrejött városi Idegenforgalmi Hivatal 1933. februárjában olyan ital összeállítására hívta fel a városban működő gyógyszerészeket és drogéristákat, amely a Mecsek gyógyfüveiből készül, méltóan tudja képviselni városunk hírét, illetve ide tudja csábítani a turistákat. A pályázatot az Arany Sas gyógyszertárban dolgozó Geiger Kálmán gyógyszerész nyerte meg. (Egyesek szerint az akkor még fiatal Baranyai Auréllal együtt kísérletezte ki.) A pályázati kiírás már tartalmazta az elkészítendő ital nevét is. így Geiger Kálmán a várostól nyert megbízás alapján megkezdhette a termelést. A "Mecseki Gyógyitóká”-hoz a turisták, jelesebb személyek a Zsolnay-gyár által készített kulacsokból juthattak. Ezeket a város címere díszítette. A likőr népszerűsége gyorsan nőtt. Egy 1936-ból származó adat szerint 868 litert gyártottak, míg 1937-ben 5968-at. A csúcs 1938-ban volt, amikor 48700 litert gyártottak. A siker éve azonban negatív eseményt is hozott Geiger Kálmán számára. A konkurencia-harc egyik fegyvere megjelent az itókánál is: a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete feljelentette Geiger Kálmánt „tisztességtelen verseny” címen. Idézet a kiadványból: „Tisztelettel előadjuk, hogy a „gyógy” szónak likőráruval kapcsolatban való használata megtévesztő, mert a Geiger Kálmán által forgalomba hozott likőrárunak gyógyító hatása nincsen. Az a likőr élvezeti cikk és sem gyógyszernek, sem die- tétikus szemek nem minősíthető.” Geiger Kálmán védekezésében előadta, hogy a gyógyitóka megfelel az elnevezésnek, mert megtalálható benne a Mecsek 38 különböző illatos és gyógy- erejű növénye, valamint a IV. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszerek közül: 17 tinct. amara, 27 tinc. gencianae, 37 tinct. absynthi, 4. tinct. aro- matica. A gyógynövényeket a székesegyházi uradalom erdőőrei gyűjtik számára, amelyet a bíróság előtt hajlandók tanúvallomásba is adni. Geiger Kálmán kérte a bíróságot, hogy annak bizonyítására, miszerint a "Mecseki Gyógyitóka” tényleg gyomorerősítő és étvágygerjesztő hatású, szükség esetén az Országos Közegészségügyi Tanács szakvéleményét kérje meg. Ez meg is történt. 1938. decemberében megérkezett a válasz, ami azonban Geiger Kálmánra és a likőrre nézve nem volt kedvező. A szakvélemény elismeri ugyan, hogy a likőr egész sor gyógyszerként alkalmazható „növényi keserűanyagot és az akut szívgyengeség és collapsus esetén gyakran életmentő hatású alco- holt is tartalmaz”, jogszerűen mégsem nevezhető „Gyógyítókénak”. A gyógyító hatás eléréséhez ugyanis - olvasható továbbá a szakvéleményben - nem elég a gyógyszer, hanem éppúgy szükség van az orvos közreműködésére is, aki a bajt helyesen felismeri és előírja a gyógyszer helyes alkalmazását. Éppen ezért, ha a „Mecseki gyógyítókét csak orvosi rendeletre fogyasztanák és csak azok és csak akkor - akinek és amikor az szükséges -, talán még lehetne gyógyhatásúnak mondani, bár a töményebb szeszekkel és nem cukrozott keserű anyagokkal a cél sokkal jobban elérhető, de ezt és általában az ilyen likőröket nem gyógyhatásúk, hanem különös ízük és szesztartalmuk kedvéért fogyasztják tömegesen, és nagyobb propagálásuk - mint a gyógy jelző is - nem a rosszul emésztő gyomor gyógyulására, hanem alkoholizmusra vezet. Ennek a szakvéleménynek az alapján Geiger Kálmánt eltiltották a „gyógy” szó használatától. Ettől kezdve a likőrt „Mecseki Itóka” néven forgalmazta, és ezen a néven ismerjük ma is, mint a Budapesti Likőripari Vállalat termékét. Dr. Tegzes Ferenc főlevéltáros LEHET, HOGY csak a Felefont HASZNÁLJA? Egy nyomógombos telefon- készülék sokkal többet tud, mint gondolná... Nyugodtan beszélhet, nem kell letennie a kagylót, ha egy másik hívást vár. Nem kell otthon várakoznia, ha csak lakásának telefonszámát adta meg. Ezentúl telefonja csak ritkán ad foglalt jelzést. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik kényelmesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Közel húszféle szolgáltatás közül választhat! Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánkban készségesen válaszolunk minden kérdésére. A szolgáltatásokat digitális központba kapcsolt előfizetői nknek ajánljuk. .....................—i L . SZOLGÁLTATÁSOK MATÁV k i ■1
