Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-10 / 310. szám

1994. november 10., csütörtök Honismeret uj Dunántúli napló 11 Csángó sorskérdések Megtalálható benne a Mecsek 38 illatos és gyógy erejű növénye Hová tűnt a „Mecseki Gyógyitóka”? Zsolnay-kulacsokban is árulták A csángó népi költő Lakatos Demeter nevét viselő egye­sület 1994. X. 28^30-án tanács­kozást tartott Újkígyóson a csángó sorskérdésekhez önkén­tesen elkötelezett, s az ügy szó­szólójává lett néprajzi szakem­berek részére. Azs aggódás a mintegy 300 ezer fős archaikus etnikumért most vált igazán időszerűvé, amikor már megoldottnak lát­szik - a néprajzos miniszter nemzetközi közbenjárása - a csángó értelmiségi réteg kineve­lése magyarországi tanintéze­tekben. Ámde mihez kezd a végzett orvos, közgazdász, jo­gász stb. ott, ahol az életkörül­mények kizáróan a természet jó­indulatától függnek, pontosab­ban, még háztáji élelmiszerter­melés sincs? A szerveztelenül zúdított esetleges adományok több kárt okoztak, mint hasznot: a zsíroskenyémek álcázva be­csempészett magyarnyelvű könyvek, televíziók, polgári ru­házat, stb. megrendítették a többségében analfabéta, anya­nyelvétől eltiltott, hagyomá­nyos viseletű és életmódú vére­inket. A 8. sorscsapásként rájuk ömleszett „nyugati kultúra” megmételyezte a nem rózsás, de a túléléshez eddig elegendő évezredes hagyományokat. A pár éve megjelent francia válta­kozók sem hagytak maguk után gazdasági fellendülést, csupán a végtelen erdők kipusztítása em­lékeztet rájuk. A román állam a beolvasztá­sukban látja a megoldást, s eh­hez olyan nagyon nem is kell erőlködnie, hiszen az anya­nyelv, a hitvilág és a hagyo­mány megtartó erejét már ala­posan aláásták. * Ez a magyar variáns népcso­port az államalapítás óta (vagy régebben) itt él Moldvában. Át­lépett rajtuk a történelem, - ma is a halotti beszéd nyelvén szólnak, imádkoznak. Létük va­lósággal világ-kuriózum. A neves előadók közül leg­nagyobb érdeklődést kiváltva dr. Czeizel Endre genetikus a ba­ranyai Egyházaskozárra sorsül­dözött csángókon végzett gene­tikai kutatásairól adott számot. A külső tényezőktől nem befo­lyásolható 26 génjei alapján 4 azonos etnikumú nagyszülő le­származásában megállapítható, hogy a csángók eredetét magya­rázó eddigi elméletek (népván­dorláskor leszakadt népcsoport; IV. Béla birodalmának keleti védőszerányát képezték; katoli­kussá vált kúnok; erőszakosan elmagyarosított románok; stb.) megdőltek. Kijelenthető, hogy a csángók a honfoglaló magyar­ság genetikai képét tükröző ar­chaikus etnikum, kik a jelenlegi magyaroknál is közelebb állnak az irániakhoz és a finnekhez. A központi magyar állam- szervezet Mátyás-király óta nem gondol velük. Néprajzosa­ink Domokos Pál Péter 1929-ben megkezdett publiká­cióinak hatására kimeríthetet- lennek látszó forrásra találtak Moldvában, ahonnan egész fal­vakat telepítettek ki, Magyaror­szágra is. A csángók mindennapjaiban a kedvezőtlen külső hatások miatt egyre több az identitásza­var saját létüket illetően. Élet­módjuk immár önpusztító Ma­gyarországon is, Moldvában is és egyéb romániai szorványsá- gukban. Önkéntes és terrorral gyorsított romanizálásuk meg­állíthatatlannak látszik. A Ma­gyarországról harsogott hibás, vagy romantikus véle­mény-nyilvánítások, a segítő­szándékú, de szervezetlen, meggondolatlan beavatkozás a hatásvizsgálatok hiánya és mér­legelésének elmaradása miatt számukra ugyancsak koporsó­szegnek sikerülnek. A szimbo­likus-segítők serege távlatban nem látja a helyzetet. Tulajdonképpen hová segíti a magyarországi tanulás a csángó fiatalt? A Sing-sing diákbentla­kásba, a szintétikus táncház­mozgalmak bulijaiba, a rágó­gumival átszűrt városi argóba. De a legnagyobb ártalom az, hogy aki a moldvai pokolból jön az európai menyországba, az „hazafelé már nem gondol­kodik”, vagyis minden 100 fia­talból csak egy megy vissza. Otthon a diplomáját újra meg kell védeni román nyelven, s munkalehetősége sem Moldvá­ban, sem egyebütt nincs. A moldvai iskolákban román pe­dagógusok dolgoznak, a temp­lomokban ortodox szertartás van, - annak az elkötelezett csángó-magyar szakembernek pedig, akinek a „nyaka nyúlik, hogy csángó gyerekekkel fog­lalkozhasson”, nem adódik ka­tedra. A nyelv, a vallás és a hagyo­mány megtarthatná a csángó népet, de ehhez az önismeret is szükséges. Manapság a csángók a gyermekeikkel a családban is románul beszélnek, hogy az is­kolai nehézségeket enyhítsék. így a gyermek anyanyelv nélkül marad! A hatalmi közeg domi- nálása elkerülhetetlen, de a ro­mán „kultúrfölény” mindunta­lan hangoztatása gyilkos pesz- szimizmust vált ki. A hatalom két legyet üt egycsapásra, mert valamennyi csángó gyermeket idegen környezetbe és kultúrába kényszerítve ez az ifjúság al­kalmatlanná válik saját népe szolgálatára, fenntartására. Némely szokásukban még fel­bukkan a történelmi tudat, de már magyarázatát sem tudják. Fazekas József, a léspedi ön­kéntes néptanító elmondja, hogy tevékenysége miatt (ma­gyar írás-olvasára tanítja a gyermekeket vasárnapi iskolá­ban) állandó fenyegetettségben él: Kikötözlek a Hargitára, hogy lakjál jól magyarral! - mondja a hatóság zaklató pribékje. A Magyarországon végzős diák elmondja, hogy itt békére tanul, de kamikaza-ként har­colni megy haza, de semmikép­pen nem akar a csángó sorskér­désekben kérdés lenni. Már csak votálásnál vallják magyarságu­kat. A mi elsődleges dolgunk erő­síteni bennük a származástuda­tot és a létjogosultságot. A ma­gyarság attribitumaként kell ke­zelnünk a csángóságot majd ak­kor is, ha az Európa Unióhoz csatlakozhatunk. Sajnos ma­gunk sem teszünk különbséget a székely és a csángó között többnyire, pedig még a cigány zenész is megkülönbözteti, hogy székelynek, vagy csángó­nak muzsikál! Az egyházak jelenleg negatív munkát végeznek Moldvában. A katolikus egyház hozzáállása és kinyilvánított álláspontja fon­tos döntés lehetne. Ä katolikus vallás szabad gyakorlása, az anyanyelvi misézés és gyónta­tás az egyházi személyeken is múlik. Moldvában a katolikus- ság egyenlő a csángósággal. V égezeül értékes indítvá­nyok hangzottak el:- Bákóban magyar kulturális központot kell kialakítani.- Tájékoztató, segítő hivatalt kell létrehozni a végzett szak­emberek munkába helyezésére. Alapítványi megoldás szüksé­ges.-Népszerűsíteni kell a ház­táji gazdálkodás szerepét és módját a lakosság körében a krónikus élelmiszerhiány meg­szüntetése végett, valamint má­sodtevékenységként a népi kis­mesterségek beindítása szüksé­ges.-A kialakított kézművesség bekapcsolása az ország keres­kedelmébe.-Az illetékes szervek felé nemzetközi szinten is memo­randum és petíció megküldése a tanácskozásról. Bár a tanácskozás nem poli­tikai vagy gazdasági, hanem néprajzi fórum volt, mégis meg­indult a két országban élő, s az ügyhöz hű magyarok megmentő akciója, hogy a csángó etnikum szigorú védettséget kapjon. Faltysné Újvári Anna Az 1930-as években volt Pécsnek egy nemzetközi hír­névre jutott reklámitala: a „Me­cseki Gyógyitóka”. A pécsi „tükék” talán még emlékeznek erre a likőrre. Aztán egyszer- csak eltűnt a név, az ital pedig megjelent más elnevezéssel. Mi történhetett? Az okra rábukkan­hatunk a levéltári forrásokban. De először lássuk pár mon­datban a „Mecseki Gyógyitóka” létrejöttének körülményeit! Az 1932-ben létrejött városi Idegenforgalmi Hivatal 1933. februárjában olyan ital összeál­lítására hívta fel a városban működő gyógyszerészeket és drogéristákat, amely a Mecsek gyógyfüveiből készül, méltóan tudja képviselni városunk hírét, illetve ide tudja csábítani a tu­ristákat. A pályázatot az Arany Sas gyógyszertárban dolgozó Geiger Kálmán gyógyszerész nyerte meg. (Egyesek szerint az akkor még fiatal Baranyai Au­réllal együtt kísérletezte ki.) A pályázati kiírás már tartal­mazta az elkészítendő ital nevét is. így Geiger Kálmán a város­tól nyert megbízás alapján megkezdhette a termelést. A "Mecseki Gyógyitóká”-hoz a turisták, jelesebb személyek a Zsolnay-gyár által készített kul­acsokból juthattak. Ezeket a vá­ros címere díszítette. A likőr népszerűsége gyorsan nőtt. Egy 1936-ból származó adat szerint 868 litert gyártot­tak, míg 1937-ben 5968-at. A csúcs 1938-ban volt, amikor 48700 litert gyártottak. A siker éve azonban negatív eseményt is hozott Geiger Kál­mán számára. A konkuren­cia-harc egyik fegyvere megje­lent az itókánál is: a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete feljelentette Geiger Kálmánt „tisztességtelen ver­seny” címen. Idézet a kiad­ványból: „Tisztelettel előadjuk, hogy a „gyógy” szónak likőrá­ruval kapcsolatban való haszná­lata megtévesztő, mert a Geiger Kálmán által forgalomba hozott likőrárunak gyógyító hatása nincsen. Az a likőr élvezeti cikk és sem gyógyszernek, sem die- tétikus szemek nem minősít­hető.” Geiger Kálmán védekezésé­ben előadta, hogy a gyógyitóka megfelel az elnevezésnek, mert megtalálható benne a Mecsek 38 különböző illatos és gyógy- erejű növénye, valamint a IV. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszerek közül: 17 tinct. amara, 27 tinc. gencianae, 37 tinct. absynthi, 4. tinct. aro- matica. A gyógynövényeket a székesegyházi uradalom erdőő­rei gyűjtik számára, amelyet a bíróság előtt hajlandók tanúval­lomásba is adni. Geiger Kálmán kérte a bíróságot, hogy annak bizonyítására, miszerint a "Me­cseki Gyógyitóka” tényleg gyomorerősítő és étvágyger­jesztő hatású, szükség esetén az Országos Közegészségügyi Ta­nács szakvéleményét kérje meg. Ez meg is történt. 1938. decemberében megér­kezett a válasz, ami azonban Geiger Kálmánra és a likőrre nézve nem volt kedvező. A szakvélemény elismeri ugyan, hogy a likőr egész sor gyógy­szerként alkalmazható „növényi keserűanyagot és az akut szív­gyengeség és collapsus esetén gyakran életmentő hatású alco- holt is tartalmaz”, jogszerűen mégsem nevezhető „Gyógyító­kénak”. A gyógyító hatás eléréséhez ugyanis - olvasható továbbá a szakvéleményben - nem elég a gyógyszer, hanem éppúgy szükség van az orvos közremű­ködésére is, aki a bajt helyesen felismeri és előírja a gyógyszer helyes alkalmazását. Éppen ezért, ha a „Mecseki gyógyító­két csak orvosi rendeletre fo­gyasztanák és csak azok és csak akkor - akinek és amikor az szükséges -, talán még lehetne gyógyhatásúnak mondani, bár a töményebb szeszekkel és nem cukrozott keserű anyagokkal a cél sokkal jobban elérhető, de ezt és általában az ilyen likőrö­ket nem gyógyhatásúk, hanem különös ízük és szesztartalmuk kedvéért fogyasztják tömege­sen, és nagyobb propagálásuk - mint a gyógy jelző is - nem a rosszul emésztő gyomor gyó­gyulására, hanem alkoholiz­musra vezet. Ennek a szakvéleménynek az alapján Geiger Kálmánt eltiltot­ták a „gyógy” szó használatától. Ettől kezdve a likőrt „Mecseki Itóka” néven forgalmazta, és ezen a néven ismerjük ma is, mint a Budapesti Likőripari Vállalat termékét. Dr. Tegzes Ferenc főlevéltáros LEHET, HOGY csak a Felefont HASZNÁLJA? Egy nyo­mógombos telefon- készülék sokkal többet tud, mint gondolná... Nyugodtan be­szélhet, nem kell letennie a kagylót, ha egy másik hívást vár. Nem kell otthon várakoznia, ha csak lakásának telefonszámát adta meg. Ezentúl tele­fonja csak ritkán ad foglalt jelzést. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik kényel­mesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Közel húszféle szolgáltatás közül választhat! Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánk­ban készségesen válaszo­lunk minden kérdésére. A szolgáltatásokat digitális központba kapcsolt előfize­tői nknek ajánljuk. .....................—­i L . SZOLGÁLTATÁSOK MATÁV k i ■1

Next

/
Thumbnails
Contents