Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-09 / 309. szám

1994. november 9., szerda Kultúra - Oktatás aj Dunántúli napló 7 A művelődési otthonok jelenlegi szerepéről a helyi társadalomban Sokszínű érdekek, szürkülő érdeklődés Helyi érdekek és szakszerű­ség, kultúraközvetítés és köz- művelődési feladatok, közös­ségszervezés és hagyományőr­zés - hamarjában legalább eny- nyi funkciót fölsorolhatna bárki, akit arról kérdezünk, mi lehet ma a feladata egy művelő­dési intézménynek. Egy biztos, bármit is végez­zen, annak szükségességét min­dig a használó dönti el, az adott helyi társadalom csoportjai, kö­zösségei. Erre a következtetésre jutot­tak azok a beszélgetőtársaim is, akiket a nemrég lezajlott IV. Országos Művelődésotthoni Konferencia ürügyén faggat­tam, de saját helyzetükről, prob­lémáikról. Csutorás Jánosné Sellyén szinte egyedül tartja a frontot. Januártól művelődési központtá szervezték át az intézményt, ide került a könyvtár, a múzeum és a mozi is. Ezzel persze sokkal több lett az elvégzendő feladat, ráadásul itt készül a helyi újság, itt működik a helyi kábeltévé, valamint ez lett az Ormánság Alapítvány székhelye is. A központ vezetője nagy ru­galmasságról, megújulási kész­ségről mutatott tanúbizonysá­got. Elmondta:- Nálunk mindent meg kell csinálni. Ha kell, kérvényt írunk, ha kell, felvilágosítást adunk arról, milyen ügyet hol lehet elintézni. Nagy rendezvé­nyeket nem szervezünk, mert az embereknek kevés a pénze. A művelődési házak anyagi hely­zetével sem lehet dicsekedni, de azt azért fontosnak tartom, hogy minden segítséget megadjunk azoknak a kiscsoportoknak, me­lyek hozzánk jönnek. így kaptak helyet többek kö­zött a horgászegyesület tagjai, a dinnyések, a községszépítők, a különféle pártok képviselői. Egy településen arra valók a művelődési házak, hogy helyet adjanak nekik, segítsék a mun­kájukat. Az önszerveződő cso­portok azonban általában ma sem nélkülözhetik a szakmai segítséget, ezért igazán szükség van az olyan népművelőre, aki szervezni, koordinálni képes.- Minden népművelőnek minden problémára érzékeny­nek kellene lennie - folytatta Csutorás Jánosné. - Mindenhol ott kell lenni és tudni kell vál­tani. Ez a 3200 lakosú Sellyén si­került. A házat használják, ráa­dásul a mozi is felfutott, míg máshol agonizál, vagy bezárják, itt szép anyagi hasznot hoz. Persze egészen más a helyzet egy nagyvárosban, és más egy egészen kis községben. Gya­kori, hogy azokban a kistelepü­lésekben, ahol csak egyetlen közösségi tér van, általában 1 60 évvel ezelőtt írta Kölcsey Ferenc: "... Tiszteld és ta­nuld más mívelt népek nyelvét. ..!" Intelme óta sokat változott a világ, de szavainak érvényes­sége aligha. Virágzik a turiz­mus, hazánk itt Európa közepén tranzitország lett, megnőttek nemzetközi-gazdasági-kereske- delmi kapcsolataink, - meg­annyi tényező, ami arra int, hogy meg kell tanulnunk más népek nyelvét, beszélnünk kell idegen nyelveket. Ám a nyelv- tanulás kemény dió. Sokan pró­bálják, azután a lelkesedés megcsappan és a végén a tanu­lóknak csupán 6-7 százaléka jut el a nyelvvizsgáig.-Lehet-e változtatni ezen és milyen módon? - kérdezem dr. Makara Györgyöt, aki immár egy évtizede foglalkozik a nyelvoktatás új útjainak, módja­inak keresésével, témájával.-A megoldás a hagyomá­nyos nyelvtanítással szemben egy úgynevezett intelligens- kreatív nyelvoktatási módszer­ben található meg. Célszerű ab­ból kiindulnunk, hogy a nyelv a gondolkodás struktúrája és mint ilyen a különböző népeknél más megpróbálják megmenteni, s ha nem is hasznosítják reggeltől estig, azért megőrzik, jut lega­lább a fűtésére, a világítására. Nagyobb városban előadód­hat, hogy míg az épület gyakor­latilag teljesen kihasználható, rendelvények, klubok, szakkö­rök, egyesületek számára hoz­záférhető, termei bérbeadhatók, addig a fenntartó (többnyire az önkormányzat) keveset áldoz a működtetésre. Ebben a cipőben járnak például Pécsett a Neve­lők Házában, ahol önkormány­zati épületben működik egy egyesület. Tény, hogy kezeli, rendben tartja a házat, de ami sokkal lényegesebb, jól be tu­dott kapcsolódni a civil szerve­ződések szülte igények kielégí­tésébe.- Jelenleg is húsznál több ilyen szervezet működik nálunk - mondta el a megbízott vezető, Vincze Csilla. - Pályázatokkal, terembérrel próbáljuk megte­remteni a pénzt, inkább, mint hogy a nyugdíjasaink fizesse­nek-. Vincze Csilla maga is részt vett az országos művelődésott­honi konferencián. A szakma jelenlegi helyzetét megvitató találkozón az volt a legfonto­sabb megállapítás, hogy min­den művelődési intézmény működését egyértelműen a ci­vil szerveződésekre kell ala­pozni. Művelődési házra, ott­honra szükség van, még akkor is, ha az emberek ma már min­den iránt egyre kevesebb ér­deklődést mutatnak. Ha így van, utánuk kell menni, és be­csalogatni őket. és más. Amikor másik nyelvre térünk át, akkor egyúttal gon­dolkodásmódot, sőt magatartást is változtatunk. Az embernek veleszületett képessége egy emberi nyelv megtanulása. Eb­ben az agyban lévő beszédköz­pontok segítenek, amelyek szép számban találhatók. Például kü­lön központja van a nyelv meg­értésének, az aktív nyelvhaszná­latnak, a konkrét és elvont fo­galmak megértésének, a beszéd folyékonyságának. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy e sok­féle agyi művelet központocs­káinak összehangolt működése nem egykönnyen alakul ki. A hagyományos nyelvtanítás azonban jórészt a verbális me­móriára támaszkodik, didakti­kusán előválogatott szöveget használ, nyelvtani szabályokat ismertet. A nyelv megtanulásá­hoz vezethet út a nyugodt befo­gadáson, az intelligencia feltáró teljesítményein, a személyiség­nek a teljes érzelmi, értelmi be­A rendszerváltással a műve­lődési otthonok megítélése is megváltozott. Hidy Péter szoci­ológus szerint a liberálisabbak úgy vélték, a falu népe majd csak kieszel magának valamit, a konzervatívabbak pedig külön­böző korokba nyúltak vissza öt­letekért, a szabadművelődéstől a legényegyletig, a népfőiskolá­tól a faluházig. Nem mindig volt világos, voltaképpen milyen szerepet is töltött be egy-egy intézmény, idegen test volt-e a falu életé­ben, vagy pedig, az eszmei irá­nyítás korszaka alatt helyet adva néhány alulról jövő kez­deményezésnek, előkészítője a demokratizálódásnak, a mostani társadalmi változásnak. A realizmus diadala Hidy Pé­ter szerint, hogy a helyi társa­dalmak megtartották jól mű­ködő intézményeiket. Szerinte most „meg kell teremteni a lo- kalitás és a szakszerűség egyen­súlyát, hangsúlyozni kell, hogy a művelődési otthon az infrast­ruktúra része, társadalmi tér, művelődési lehetőség. A helyi társadalom tulajdonosa, hasz­nálója és nagyrészt finanszíro­zója is a művelődési otthonnak, szervezetét és szakembereit en­nek megfelelően kell felkészí­teni. ” A tulajdonos szemszögéből nyilatkozott a hidasi polgár­mesternő, Vajda Pétemé. Büszke rá, hogy több, mint egymillió forintért felújították a művelődési ház épületét, ál­mennyezetet kapott, központi fűtést, és külön klubhelyiséget is kialakítottak. A 2475 lakosú kapcsolódásán keresztül. Alap­elvekben kell a nyelvoktatáson változtatni, hogy az embernek az értelmes tanulásra való egyedülálló képessége érvénye­sülhessen.- Ha jól értem az intelligens- kreatív nyelvtanulási módszer erre törekszik. Milyen módon történik ez?- A módszer azokra, a tanu­lással kapcsolatos újabb kutatá­sokra épül, amelyek azt bizo­nyítják, hogy a napközben ta­nultak alvás közben elrende­ződnek, konszolidálódnak. Ha éber, de tevékeny állapotban bennünket ért hatások az agyunkban az alvásban rende­ződnek el, miért ne lehetne ez - jobb hatásfokkal - az éber, de nyugodt relaxálás közben tanu­lás dolgokkal is? Relaxáláskor a megváltozott tudatállapotban folyó tanulásnál az ún. hosszú­távú memóriába épül be az új ismeret és ez aktivizálja a régi­eket. Hidason ez utóbbit elsősorban a fiatalság használja.- Szerencsénkre van egy új és jó vezetője a háznak, aki febru­ártól van alkalmazásban. Na­gyon jó szervező, fiatal, ambici­ózus, legutóbb például színvo­nalas szüreti mulatságot szerve­zett. A Hitter Zsolt vezette házban helyet kaptak a táncoktatásban résztvevők, de a falugazda há­lózat heti egy, magángazdáknak tartott találkozója is, csakúgy, mint a helyi politikai szervező­dések, csoportok. Gyermek­színház rendszeresen fellép itt, felnőtteknek azonban nagyobb (és ettől sajnos drágább) pro­dukciót azonban nem tudnak idehozni. A helyiek örülnek, hogy a fiatalok inkább ide jár­nak esténként, hétközben meg még a nagyteremben felállított pingpong-asztalokon is folyhat a játék. Az egész országból Kecske­métre érkező népművelők ilyen eredmények alapján mondhat­ják el, hogy a hazai művelődési otthonok többsége rugalmasan alkalmazkodott a politikai és gazdasági változásokhoz. Az elemzések szerint pedig a házak használói jó véleménnyel vannak az intézményekről, bár elsősorban nem művelődési cé­lokra veszik ezeket igénybe. Az igényességnek azonban helye van, így hát a munka minőségét ma is az intézményekben dol­gozó munkatársak szakmai hozzáértése, tisztessége, s az ér- téközvetítésben felvállalt sze­repe határozza meg. H. I. Gy.- Mi a magyarázata ennek?- A relaxáláskor alig van olyan külső és belső inger, amely zavarólag társulna a ta­nult anyaghoz, vagyis így a koncentráció foka jobb. To­vábbá azt ellazulásnál, a relaxá- ciónál az alváshoz hasonlóan az agyban az ú.n. REM-periódu- soic mutatkoznak. Mint ismert a REM-periódusok az alvás bizo­nyos időszakában lépnek fel, ilyenkor álmodunk, amit gyors szemmozgások és alfa hullá­mok kísérnek. Ha ezt a kísérle­tek során megzavarták, akkor a tanultak megjegyzésében mu­tatkozó eredmény elmaradt. Az új nyelvtanulási módszer tanuló- és tanuláscentrikus, s a múlt év vége óta akad már ilyen elvek szerint készített tananyag Magyarországon és innen kiin­dulva más országokban is. A választék egyre bővül és erősö­dik az érdeklődés eziránt az új, hatékonyabb nyelvtanulás iránt. Takács Ilona A 3200 lakosú Sellye adott otthont az Ormánság Galéria első nemzetközi kiállításának is Fotó: Löffler Nyelvtanulás hatékonyabban Míg ön alszik, a nyelvtan dolgozik Részletek a Katekizmusból „Egy katekizmusnak hűsége­sen és szervesen kell bemutat­nia a Szentírás, az élő egyházi Hagyomány és a hiteles Tanító- hivatal tanítását... Szükséges az is, hogy segítsen megvilágí­tani a hit fényénél az új élet­helyzeteket és problémákat, me­lyek a múltban még nem merül­tek fel.” - írja II. János Pál a Katekizmus bevezetőjében. A részletek rövid bemutatásában az utóbbit tartottuk szem előtt. A javak egyetemes rendelte­tése és a magántulajdon „A munkával szerzett, vagy örökséggel illetve ajándékozás­sal kapott magántulajdonhoz való jog nem szünteti meg azt, hogy a földet eredetileg az egész emberiség kapta. A javak általános rendeltetése elsődle­ges marad még akkor is, ha a közjó fejlődése a magántulaj­don tiszteletét, jogát és gyakor­lását kívánja meg.” ,Az Egyház szociális tanítása „Az Egyház elutasította a to­talitárius és ateista rendszere­ket, amelyek a modem korban a „kommunizmussal” vagy a „szocializmussal” társultak. Másfelől viszont elutasította a „kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének abszolút elsődle­gességét az emberi munkával szemben .. Javasolni kell a piac és a gazdasági kezdemé­nyezések ésszerű szabályozását az értékek helyes hierarchiája szerint és a közjóra tekintettel.” A gazdasági tevékenység és a társadalmi igazságosság „Mindenkinek joga van A gazdasági kezdeményezésre, mindenki használja jogosan ké­pességeit, hogy ezzel hozzájá­ruljon a minden ember számára hasznos gazdasághoz és hogy erőfeszítéseinek jogos gyümöl­csét learassa. Vigyázzon arra, hogy a törvényes hatóságoknak a közjó érdekében hozott szabá­lyozásaihoz alkalmazkodjék.” A jogos bér a munka törvé­nyes gyümölcse. Az, aki meg­tagadja vagy visszatartja, súlyos igazságtalanságot követ el. A méltányos bér megállapításához figyelembe kell venni minden egyes ember szükségletét és a munkában való részvételét... ,A sztrájk erkölcsileg jogos, ha elkerülhetetlen, sőt szüksé­ges eszközt jelent az arányos nyereség eléréséhez. Azonban erkölcsileg elfogadhatatlanná válik, amikor erőszakkal jár együtt, vagy ha célkitűzései nem közvetlenül kapcsolódnak a munkához vagy a közjóval el­lentétesek.” „Jogtalan a társadalombizto­sítás szerveinek járó, a törvé­nyes hatóságok által megállapí­tott hozzájárulás befizetésének elmulasztása.” Igazságosság és szolidaritás a nemzetek között „Az erőforrások és a gazda­sági eszközök nemzetközi szin­ten olyan annyira egyenlőtle­nek, hogy ez a nemzetek között valóságos „szakadékot” okoz. Egyik oldalon ott vannak azok, akik a növekedés eszközeit bir­tokukban tartják és fejlesztik, a másik oldalon meg azok, akik a tartozásokat halmozzák fel.” „ .. .át kell alakítani a nem­zetközi gazdasági és pénzügyi szervezeteket, hogy jobban elő­segítsék az igazságos kapcsola­tokat a kevésbé fejlett orszá­gokkal ...” A társadalmi tájékoztatás eszközeinek használata „A sajtóban végzett munká­jukból kifolyólag a munkatár­sak kötelessége, hogy az infor­máció tévesztésében az igaz­ságot szolgálják és ne sértsék meg a szeretet követelményét... A polgári hatóságokra a közjó vonatkozásában különleges fel­adatok hárulnak... Semmi nem indokolhatja, hogy a hírközlő eszközök a közvélemény mani­pulálására hamis információk közzétételéhez folyamodjanak. Beavatkozásaik nem sérthetik az egyének és csoportok sza­badságát.” Átváltozások az Elbától Keletre és Nyugatra Rövid, de tartalmas, szép ki­vitelű könyv jelent meg a Szenei Molnár Társaság gondo­zásában, a lapunk hasábjain is rendszeresen publikáló Gazdag Lászlónak, a Janus Pannonus Tudományegytem adjunktusá­nak tollából. 87 oldalon, 10 fe­jezetben elemzi a közelmúlt tör­ténéseit, így a szocialista tömb bukását, esetenként vissza­nyúlva a mélyebb történelmi gyökerekig is. így például igyekszik föltárni az orosz fej­lődési zsákutca bonyolult okait, miért vezettek törvényszerűen Jeruzsálemi A Palesztin Hatóság vallási ügyekkel megbízott tagja üdvö­zölte Hasszán jordániai trónö­rökösnek a casablancai konfe­rencia zárónapján tett bejelenté­sét, mely szerint Amman átadja a Palesztin Hatóságnak a jeru­zsálemi muzulmán szent helyek kudarchoz az erőszakos utolé­rési törekvések Nagy Pétertől Sztálinig. Ugyanakkor újszerű az a megközelítés, ahogy a szerző a Nyugat átalakulását, fejlődését vizsgálja a II. világháború után, miként jut el a Mc Carthy-kor- szak és a vietnami háború Ame­rikája a máig, a harmadik világ­ban a jobboldali juntákat támo­gató Nyugat e diktátorok elker- getéséig. Örömmel fedeztük föl egy lapunkban közölt írást is, hiszen a könyv harmadik fejezete elő­ször az Új Dunántúli Napló 1992. május 11-i számában je­lent meg, „Birodalmak túlter­jeszkedése és bukása (ha emészthetetlen a falat)” cím­mel. Gazdag László foglalkozik a szociáldemokrácia térvesztésé­vel, a Marx-kérdéssel, az er­kölcs és jogállam problémakör­rel, a sztálinizmus és a fasizmus közös gyökereivel. Javasoljuk mindenkinek ezt a könyvet, aki érdeklődik korunk problémái iránt, viszonylagos rövidsége miatt főként azoknak, akiknek egyébként nincs idejük olvasni. Nagy előnye e munkának a tömör, közérthető fogalmazás, a szerző mindig közli az idegen kifejezések magyar megfelelő­jét, valamint ha szükséges, a megfelelő kiejtést is zárójelben. szent helyek feletti irányítást, amint a szent város végső státusa rendeződik Izraellel. A jordániai bejelentés és an­nak kedvező palesztin fogadta­tása azt jelzi, hogy enyhül a fe­szültség a két fél között Jeruzsá­lem kérdésében. A I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents