Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-08 / 308. szám

1994. november 8., kedd A mai nap aj Dunántúli napló 5 Jön a gumiabroncs termékdíj Vélhetően a jövő év első fel­ében kerül a kormány elé a gu­miabroncs termékdíjról szóló törvényjavaslat - mondta hétfőn Hibbeyné Joó Márta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője a Magyar Gumii­pari Szövetség által rendezett konferencián. Bejelentette: va­lószínűleg csak a jövő év máso­dik felében vetik ki a gumiab­roncsokra való termékdíjat, mert a tervezetet jóvá kell hagyni az Országgyűlésnek. Az árba beépülő többletkiadás a gumiabroncsok begyűjtését, új­rahasznosítását, végső esetben a végleges lerakás finanszírozását szolgálja majd. A gumiabroncsok ártalmat­lanítására az 1992-ben megtar­tott riói környezetvédelmi vi­lágkonferencián dolgoztak ki programot, s ezt Magyarország is aláírta. Az egyezményhez csatlakozó tagországok vállal­ták, hogy 2000-re a termékdíjak bevezetésével érvényt szerez­nek az elvnek: „fizessen a szennyező”! Az erre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban az ipari és a kereskedelmi tárca folyamatosan egyezteti az el­képzeléseket. Gulyás Mihály, a Környezet­védelmi Minisztérium képvise­lője elmondta, hogy a törvény- tervezet szerint a termékdíjat a belföldön előállított, illetve a külföldről behozott gumiabron­csok után egyaránt fizetni kell. A termékdíjat a Központi Kör­nyezetvédelmi Alap elkülönítet­ten kezeli majd. A kivetendő termékdíj terve­zett mértéke: személygépko­csi-abroncsonként 250 forint, teherautóabroncs esetében pe­dig darabonként 1000 forint. Az újrafutózással foglalkozó vál­lalkozások javaslata alapján a törvénytervezetben külföldről behozott abroncsok termékdíja „büntető” mértékű lenne. Az importból származó használt személygépkocsiabroncs eseté­ben minden egyes darab után 1000 forintot, teherautóabron­csok esetében pedig 4000 forin­tot kellene fizetni. Szalmonellával fertőzött az egyik dombóvári kút Dombóváron a városi vízmű egyik kútja fertőződött, így ke­rült baktérium az ivóvízháló­zatba - ez derült ki a tisztiorvosi szolgálat vizsgálataiból hétfőre. Szekszárdon, az ÁNTSZ Tolna Megyei Tisztiorvosi Szolgála­tának laboratóriumában kimu­tatták, hogy a nyolc működő dombóvári kútból szombat este vett minták egyike pozitív eredményt ad, tehát egy kút szalmonellás. A laborvizsgálat tovább folyik, mert előfordul­hat, hogy a vízminták csak ké­sőbb mutatják egyértelműen az eredményt, vagyis a többi kút A művész képei előtt állapotáról teljes biztonsággal csak egy-két nap múlva mond­hatnak véleményt a szakorvo­sok. Mindenesetre a betegség már megtalált forrását, a fertőzött kutat rögtön kikapcsolták a ví­zellátásból és azt remélik, hogy a fertőtlenítés hatására a továb­biakban nem lesz szalmonella baktérium az ivóvízben. A tel­jes biztonság azonban megkö­veteli, hogy még néhány napig forralt vizet fogyasszanak a dombóváriak - ez a véleménye és egyúttal kérése a tisztiorvosi szolgálatnak. Fotó: Tóth L. Egy izraeli festő Pécsett Petar Pierre Peter Weisz, azaz Weisz Péter, magyar származású izraeli festőművész festményeiből nyílt tegnap dél­után kiállítás Pécsett, a Művé­szetek Háza Tetőtéri Galériájá­ban. A művész 1943-ban született Siklóson. 1944-ben szüleivel Eszékre költözött. 1963-65 kö­zött Zágrábban tanult történel­met és művészettörténetet, majd Párizsban festészetet, s 1967-től már mint festőművész járja be a világot. Hat évig Svájcban, három évig Franciaországban, négy évig Izraelben élt, jelenleg ket­tős - horvát és izraeli - állam­polgár. Családja Izraelben, ő pedig most éppen Zágrábban él és dolgozik. Mint dr. Újvári Jenő főmu­zeológus megnyitó beszédében elmondta, annak ellenére, hogy Petar Weisz a világ számos pontján ismert és sikeres alkotó, mégsem a sikerek vonzásában él, mert neki maga az alkotás fo­lyamata a fontos. Cs. L. Megsemmisítik a begyűjtött paprikát A paprikaembargó során be­gyűjtött közel 150 tonnányi fű­szermennyiséget hamarosan tel­jes egészében megsemmisítik a dorogi veszélyes hulladékége­tőben - mondta Köncse Ta- másné, az IKM piaci főosztály- vezetője hétfőn az MTI-nek. Az ügy kivizsgálására felállí­tott ad hoc bizottság múlt heti javaslatát Dunai Imre, a minisz­térium államtitkára hétfőn hagyta jóvá. A tételek részletes átvizsgálása jóval költségesebb lenne, mint a paprika megsem­misítése. A fűszermennyiség elégetése csak 6 millió forintot igényel, amelyet szintén az In­tervenciós Alapból kíván a mi­nisztérium fedezni. A Pécsi Vízmű privatizációja nem válhat politikai csaták színterévé Az idén már nem lesz francia vegyesvállalat Az már biztos, ebben az év­ben már nem alakul át a Pécsi Vízmű Kft. vagyis nem alakít­ják át a közszolgáltató vállal­kozást. A tegnap megtartott taggyűlésen ugyanis a francia partner javaslatát elfogadva úgy döntöttek, az önkor­mányzati választások lebo­nyolításáig nem foglalkoznak az átalakítás kérdésével, a privatizációról döntsön majd az új testület. A nagy vitákat kiváltó és szekértáborokat kialakító priva­tizációs ügyben hónapok óta tart a huza-vona, mindegyik csoport mondja a magáét, mi­közben az ott dolgozók riadtan figyelik a híreket, s nem értik, miért is történik mindez, ki ki­vel van, és kinek van itt egyálta­lán igaza. Úgy volt, hogy november 2-án végleg pontot tesznek az ügy végére, vagyis győz az erő­sebb, a „francia kapcsolat,, hí­vei még a választások előtt ke­resztül viszik akaratukat, létre­hozzák a francia-magyar ve­gyesvállalatot. Az említett na­pon viszont döntésre nem ke­rülhetett sor, mert a legnagyobb tulajdonost, a pécsi önkor­mányzatot eddig képviselő al­polgármester elfoglaltságára hivatkozva nem tudott részt venni a taggyűlésen. Hogy ez alatt a pár nap alatt mi történt, a háttérben milyen tárgyalások folyhattak, milyen megegyezésekre kerülhetett sor, arról semmit sem lehet tudni. Az viszont sejteni lehet, valami kompromisszum mégiscsak lét­rejöhetett, legalábbis a megho­zott döntés alapján erre lehet következtetni. A tegnapi taggyűlésen Mikes Éva alpolgármester közvetítette a francia fél javaslatát - amivel mellesleg ő is egyetértett -, mi­szerint az önkormányzati vá­lasztások lebonyolításáig ve­gyék le a napirendről a privati­zációt. A lyoni cég továbbra sem mond le a pécsi vízműről, fenntartja eredeti ajánlatával együtt vásárlási szándékát, ám az üzleti megállapodás előtt szeremé elkerülni a politikai színezetű vitákat. A döntés te­hát már az új önkormányzatra vár. B. G. Határmenti és burgenlandi programok kispénzűeknek A történelmi múlt és a természeti értékek összekapcsolása A Győr-Moson-Sopron Megyei Idegenforgalmi Igazgatóság és testvérszervezete, a Közép-Bur­genlandi Turistaszövetség gazdag idegenforgalmi programkínálatával ismerkedhettek tegnap, a baranyai utazási irodák képviselői Fotó: Müller Andrea A legtöbb turista célja, hogy a természeti értékek mellett a történelmi múlt darabjaival is találkozzon. Ebből kiindulva a Győr-Moson-Sopron Megyei Idegenforgalmi Igazgatóság és testvérszervezete, a Közép- Burgenlandi Turistaszövetség programokat hozott tegnap Pécsre a baranyai utazási irodák képviselőinek. A közös kultúr­történeti értékekre hivatkozva olyan ajánlatokat kínálnak a kispénzű utazóknak, melyek nélkül elmennének a rejtettebb látnivalók mellett. Dr. Bedécs Gyula idegenfor­galmi igazgató külön hangsú­lyozta, hogy a két testvérszer­vezet erősítése, kiegészítése a cél. A határon innen olcsó szál­lás- és étkezési lehetőségeket kínálnak, míg a burgenlandi ré­szen lelhetők fel a történelmi emlékhelyek. A bevásárló turis­ták elrohannak e kincsek mel­lett. Ezért turisztikai alma- nach-tot állítanak össze - jövő év tavaszától már kapható lesz - iskolásoknak és csoportoknak. Ebben leírják, melyik program mennyi ideig tart, milyen em­lékhelyeket ölel fel, mik találha­tók még a közelben, és mely könyvekben olvashatnak bő­vebben róluk. Az „Andaui híd­ról” kevesen hallottak. Pedig kétszázezer magyar indult el ezen az úton új hazát keresni az 56-os forradalom elfojtása után. Ma emlékhely és szoborpark. Öt európai ország 17 képzőmű­vésze munkáit láthatják az arra járók. Ugyanakkor az ausztriai Hanság e részén, a falu határá­ban fürdőtó, gondozott tenisz­pályák, lovasiskola található. A környék természetvédelmi terü­let is - Közép-Európa leggaz­dagabb túzokpopulációja él itt. Andau és Jánossomorja között a kis határátkelő júniustól októbe­rig gyalogosan és kerékpárral közelíthető csak meg. Ruszt nemcsak a gólyák városa - boráról is híres. Róbert Vencel szőlősgazda fehérbora a határo­kon túl keresett. Társították a híres kastélyokat, épületeket, templomokat, kegyhelyeket, így Nagycenk után ajánlják fel­keresni Liszt szülőhelyét, Do- borjánt, majd Lánzsért, ahol a történelmi Magyarország leg­nagyobb vára állt. Emellett kü­lön füzeteket hoztak a lovas- és horgászprogramok iránt érdek­lődőknek. A leglaposabb pénz­tárcájúaknak, a diákoknak ki- gyűjtötték az olcsó szálláshe­lyeket is. Oberpullendorf, Felsőpulya magyarajkú polgármestere, Kulmann Ernő arról beszélt, hogy náluk a szálláshely és az étkezés drága. Ezért úgy társul­tak a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Idegenforgalmi Igazgató­sággal, hogy a programok kul­turális része náluk, a csoportok ellátása a határon túl történik. Fontosnak tartjuk a magyarok­kal a kapcsolattartást. Ádám Erika MTV Pécsi Stúdió Regionális választási műsorok Megértetni az önkormányzati választások fontosságát, ismer­tetni a megyei képviselő-jelöl­teket állító politikai erők telepü- lésfjelesztési koncepcióit és mindezek alapján: aktivizálni a polgárokat - e célok jegyében tervezi választási műsorok su­gárzását a Pécsi Körzeti Stúdió. A lehetőségek és módszerek egyeztetése céljából a szerkesz­tők meghívják és váiják azon pártok és szervezetek egy-egy képviselőjét, melyek mind a tí­zezernél nagyobb, mind pedig a tízezernél kisebb lélekszámú te­lepülések vonatkozásában me­gyei listákat állítanak. A meg­beszélésre 1994. november 10-én, csütörtökön délután 16 órakor kerül sor a Pécsi Körezti Stúdió tanácstermében. Cím: Pécs, Alsóhavi utca 16. Önkormányzati Akadémia Pécsett Az Önkormányzati Akadé­miai Pécsi Területi Iskolaköz­pontja ma 10 órai kezdettel tartja soron következő program­ját Pécsett a Baranya Megyei Közgyűlés nagytermében (Rá­kóczi út 34.). A 13 óráig tartó program során a következő té­mákról tart tájékoztatót és kon­zultációt Szadai Erzsébet, a Pénzügyminisztérium Önkor­mányzati és területfejlesztési főosztályának helyettes veze­tője: az 1995. évi költségvetés tervezése és az ehhez kapcso­lódó finanszírozási kérdések; a kiegészítő állami támogatás rendszerének működése; az in­tézményi gazdálkodás. A könyvvizsgálók társadalombiztosítása A könyvizsgálók klubjában november 8-án 16 órakor. Dr. Sárhegyi Erzsébet tart előadást a könyvvizsgálók társadalom- biztosítási kérdései címmel. LADO és a világ Horvát népi együttes pécsi szereplése A Pécsi Horvát Színház szervezésében tegnap este Pé­csett lépett színpadra a horvát­országi LADO Állami Népi Együttes. A Pécsi Nemzeti Színházban zsúfolt nézőtér előtt nagy közönségsikerrel mutatkozott be a 35 tagú, világ­járó, hivatásos társulat. Saját tamburazenekaruk kí­séretében hazánkban kevéssé ismert horvát népi táncokat és dalokat adtak elő. Az együttest 1949-ben alapították Zágráb­ban. A LADO északnyugati horvát néven „kedvest” jelent. Vezetőjük Bracos Sremec. Korábban már felléptek Bu­dapesten is az Operaházban, de a világ nagyon sok nagyváro­sában, híres koncertpódiumo­kon szerepeltek, a montreáli és vancouveri világkiállításokon, az olaszországi fesztiválokon. Beutazták Európát, Afrikát, Ázsiát, Észak- és Dél-Ameri- kát. Számtalan tv-szereplés, CD-lemezfelvétel, dokumen­tumfilm jelzi sikerüket. A pécsi műsorukban tájegy­ségi népviseletekben adták elő táncszámaikat és a dalokat. Ivan Ivancsan művészeti ve­zető koreográfiájával mutatták be a Licki plésovét, és Z. Lje- vakovics feldolgozásában a La- darkét, a szlavóniai Valpo- vacsko kólót, a bunyevác kólót és a Prigorski plésovit. V. Ba- gur koreografálta a nyugat-her- cegovinai táncokat. Műsoruk kiemelkedő részét adták a za- gorai, spliti dalmát, podrovinai és a baranyai táncok, amelye­ket a jellegzetes népviseletben táncoltak el. Az előadáson megismerked­hettünk a horvátországi folklór gazdagságával. Az együttes azon őrködik, hogy ne merül­jenek feledésbe a dalmát, szla­vóniai, baranyai, Mura-menti, Dráva-menti népi táncok és da­lok. R. Gy. A tét: unokáink élete Környezetvédelmi Klub Siklóson Hogy felelősek vagyunk nemcsak egymásért, de szűkebb környezetünkért, „a” környeze­tért is, azt a gondolatot talán egyszer valamennyi ember hor­dozni fogja. A szennyeződések, szemetelések, környezeti károk ellen kisebb közösségekben is igen sokat lehet tenni. Siklóson a helyi TESZ (Társadalmi Egyesülések Közössége) kere­tein belül alakult Környezetvé­delmi Klub Ziemermann Gyula vezetésével. A klub támogatója, az ügy felkarolója Hoffmann Kálmán, a TESZ vezetője. Elmondott programjukból ki­tűnik, nem csupán akciókat akarnak szervezni. Olyan fel­nőtteket várnak a klubba, akik szívből magukénak érzik, fon­tosnak tartják lételemünk, a le­vegő, a táplálék, a föld tisztasá­gát, védelmét. S ez már nem heti egyszeri klubfoglalkozást feltételez, hanem ha szükséges, napi közösségi, egyedüli tevé­kenységet is. Szükséges lenne Ziemermann Gyula szerint, hogy a városi és községi vezeté­sek rendeleteket alkossanak a kömyezetrongáló tevékenysé­gek ellen, így az állampolgá­roknak is lenne jogalapjuk je­lezni az ilyen jellegű törvény- sértést. A klub fel kívánja venni a kapcsolatot éppen emiatt a Sik­lós környéki önkormányzatok­kal, és rajtuk kívül az óvodák­kal és általános iskolákkal is. Mint Hoffmann Kálmán el­mondta, itt elsősorban koordi­náló szerepet játszanának, hogy a különböző oktatási intézmé­nyekben lévő szervezett vagy szervezetlen környezetvédő csoportokat összefogják. Az ér­telemszerű, hogy a vár tisztítá­sát, a játszóterek rendben tartá­sát kiemelt feladatuknak érzik. Várják felnőttek és gyermekek jelentkezését korra, pártállásra való tekintet nélkül. A tét az unokák jövője, tőlük örököltük a Földet. Sz. A. i V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents