Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-08 / 308. szám

1994. november 8., kedd A mai nap uj Dunántúli napló 3 meleg hangon szólt az egybe­gyűltekhez, és nemcsak erköl­csi, hanem anyagi támogatásá­ról is biztosította az új egyesü­letet. A megjelentek helyi tit­kárnak megválasztották Gungl Jánosi, és kialakították az öt­fős vezetőséget. Az új titkár mindjárt a gyakorlati problé­mákra irányította a figyelmet, hiszen célja a gondok megol­dása vagy legalább enyhítése. Szeretnék, ha minél többen csatlakoznának az egyesület­hez, hiszen sokaknak van szüksége a segítő kézre. Az in­dulásnál dr. Steindl László, a mohácsi helyettes titkár segíti majd az újonnan megalakult szervezet számára napi gya- A Pécsett már két éve dolgozó Pécsi Orgonagyártó Manufaktúra Kft. elkészítette első orgonáját, korlati tanácsokkal és szakmai A fiatal csapat a Szentendrei Ferenc-rendi Gimnázium megrendelésére készítette el az OPUS 1, segítséggel. Sántha László 16 regiszteres orgonát, amely Szentendre legnagyobb orgonája lesz Fotó: Löffler Gábor Segítség a rászorulóknak Megalakult a Mozgáskorlátozottak Egyesülete Pécsváradon Pécsváradon az elmúlt hét­végén alakult meg a helyi és környékbeli mozgáskorlátozot­tak szervezete. Több mint szá­zan jöttek el és foglaltak helyet a színházteremben, hogy meg­alakulhasson a helyi csoport. A művelődési központ bejá­ratánál sok embert lehetett látni járókerettel, mankóval, botra támaszkodva, a parkoló­ban pedig sok volt a rokkant- kocsi. A közel 200 mozgáskor­látozott érdekképviseletét ez­után Pécsváradon is ellátják, segítik intézni hivatalos ügyei­ket, nem kell Pécsre, Komlóra, vagy Mohácsra utazniuk. A 82 éves Vadász László 1987-ben lett tagja a pécsi egyesületnek, azóta Pécsvárad- ról 25 tagot szervezett be, csak itt a városban 119, míg a kör­nyező falvakban több mint 70 ember viseli nehéz sorsát. A művelődési központ biztosít számukra helyiségét, és részt vállal a dologi költségek vise­lésében. Itt kereshetik fel meg­határozott napokon a vezető­séget. Dr. Szabó Ferenc nyugal­mazott főorvos, a mozgáskor­látozottak szövetségének me­gyei elnöke tájékoztatta a je­lenlévőket, beszélt a helyi egyesület fontosságáról, üdvö­zölte a kezdeményezést. Sok hasznos tudnivalóval és ta­náccsal ismertette meg az ér­dekelteket, megígérve a min­denkori segítséget a megyei szervezet részéről. Kakas Sándor polgármester Pécsi szerzők készülő könyve Einstein és a magyarok Egy kollégium hétköznapjai A vízzel telt villanykörte Egy átlagos szobában is tizennégy ágy található Fotó: Löffler Gábor Hetvenöt évvel ezelőtt, 1919. november 7-én cikk látott nap­világot a neves angol Times című lapban, amely a következő szavakkal kezdődött: „Forrada­lom a tudományban - az Uni­verzum új elmélete, amely túl­lép Newton ideáin ..Ez az írás volt az első azon az úton, amely a világhír felé repítette Albert Einsteint, aki tudomá­nyos körökben akkoriban már igen tekintélyes fizikusnak számított, hisz 1910 és 1922 között 10 alkalommal jelölték Nobel-díjra, míg végül 1921-ben el is nyerte azt. Ahogy az elég közismert tény, a díjat nem a relativitáselméleté­ért kapta, hanem a fényelektro­mos jelenség felfedezéséért, é az elméleti fizikai munkásságá­ért. Élete fő művé, amely halha­tatlanná tett nevét, és világ­szerte ismertté arcát, mégiscsak a relativitáselmélet volt. Eins­tein 1915 novemberében publi­kálta az általános relativitásel­méletét ismertető munkáját, amelyben pusztán számításaira alapozva megjósolt néhány olyan jelenséget, amelyek el­lenőrzésével az elmélet helyes­sége valószínűsíthető. Ezek kö­zül az egyik az volt, hogy a fénysugarak a Nap közelében haladva elhajlanak, vagy nép­szerűbben „a csillagok nem ott vannak, ahol látjuk őket”. 1919 májusában az Angol Királyi Társaság (Akadémia) csillagá­szati expedíciója egy teljes nap- fogyatkozás jelenségét vizs­gálva méréseket végzett Eins­tein elméletére vonatkozóan, és a mérések eredményeit 1919. november 6-ikán tárták a nagy­hírű társaság tudósai elé: Eins­Jövőre a kormány javaslata szerint átalányadózást is vá­laszthatnak az egyéni vállalko­zók, ha az ilyen tevékenységből származó bevételük a megelőző évben nem haladta meg a 3 mil­lió forintot. Mint a Pénzügyminisztéri­umban hétfőn az MTI érdeklő­désére elmondták: nem választ­hatják az átalányadózást a szel­lemi tevékenységet végzők, va­lamint azok, akik az 1995 előtt a 90 százalékos vélelmezett jöve­delemhányad szerinti elszámo­lási szabályt alkalmazták. A pénzügyi kormányzat állás­pontja szerint az átalányadózás­sal a termelői és a kereskedelmi tevékenységet kívánják ösztö­nözni, nem pedig a köztudottan kis költséggel járó szellemi te­vékenységet. Az átalányadó ugyanis igen tein jóslatai teljes mértékben be­igazolódtak! Rövid időn belül világszen­zációvá vált az új tudományos felfedezés, és Einstein óriási hírnévre tett szert. Az 1920-as évek elején számtalan meghí­vásnak tett eleget a világ külön­böző országaiban, járt többek között az Egyesült Államokban és Japánban is. A Berlinbe láto­gató turisták programjába beke­rült „Einstein előadásának meg­tekintése az egyetemen”. Gya­kori szereplővé lett a sajtóban, rendszeresen beszámoltak tevé­kenységéről, neves személyisé­gekkel való találkozásairól, akik között tudósok, politiku­sok, művészek egyaránt előfor­dultak, Freudtól Churcillen és Roosevelten keresztül Chapli­nig és G. B. Showig. Számtalan hír és történet jelent meg a szó­rakozott professzorról. A jeru- zsálemi Héber Egyetemen ta­lálható Einstein Archívumban egy külön gyűjtemény tartal­mazza a neki írott, nem tudo­mányos leveleket, amelyben sok humoros írás olvasható. Ebből idézünk egyet végezetül, amelyet már az Amerikában töl­tött években kapott: „Kedves Einstein úr! Én egy hatéves kis­lány vagyok. Az újságban lát­tam a fényképét. Azt hiszem, le kellene vágatnia a haját, mert akkor jobban nézne ki. Szívé­lyes üdvözlettel: Ann.” (1951) A fentieket az Einstein és a magyarok című, készülő könyvből idéztük. A szerzők pécsiek: Fehér Péter, a JPTE Állam- és Jogtudományi Kará­nak oktatója, és Hajdú Mária gimnáziumi tanuló. A könyv előreláthatóan a jövő év első negyedében jelenik meg. kedvezményes adózási forma. Az adó alapja a bevétel 20 szá­zaléka. Az adó mértéke évi 600 ezer forint bevételig 25 száza­lék. Ha az egyéni vállalkozó átalányadójának alapja megha­ladja az évi 600 ezer forintot, akkor az adó mértéke 30 száza­lék, 800 ezer forint éves bevétel fölött pedig 35 százalék. Esze­rint egymillió forintos éves be­vétel esetén az átalányadót vá­lasztó egyéni vállalkozó adó alapja 200 ezer forint lesz, a fi­zetendő adó pedig összesen 70 ezer forint. A pénzügyi tárca illetékese a szellemi tevékenységet vég­zőkkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ők továbbra is alkal­mazhatják a 90 • százalékos jö­vedelemadó hányadot, illetve 25 ezer forinttal csökkenthetik 1995. évi adójukat. Hogy az iskolák és a kollégi­umok nehéz anyagi helyzetben vannak, ma már közhelyszerű megállapítás, főleg így év vége felé, amikor már mindenhol kimerülőfélben vannak a kere­tek, ha ki nem merültek már. Pécs város egyik októberi köz­gyűlésén is elhangzottak a prob­lémák, szó esett például arról, hogy a Radnóti Kollégiumnak már csak 26 forintja maradt a hónap végére. Körülnéztünk hát a Radnótiban, feltételezve, hogy ennek a kollégiumnak a gondjai nagyrészt általánosíthatóak. Mint Kiss Jenőné igazgatóhe­lyettes elmondta, a kollégiumot elsősorban az önkormányzat tartja fenn, hiszen a diákok térí­tési díjaiból csak az étkeztetés­hez szükséges nyersanyag 70 százalékát lehet kifizetni. A többit, azaz a működés és fenn­tartás egyéb költségeit az ön- kormányzat fedezi. Mindennek az alapja az 1992-es költségve­tés, a támogatás összege ugyanis azóta nem változott, pontosabban az élelmezési norma valamicskét, most, no­vember elején, az 1994 februári norma szerint főznek. Október végén viszont kis híján a szü­lőkhöz kellett fordulniuk, mert fennállt a veszélye, hogy nem tudnak ennivalót adni a gyere­keknek. A ház költségvetéséből ötszáztízezer forint jutott ebben az évben az energia-díjak kifi­zetésére, a tényleges összeg azonban egymillió nyolcszáze­zer lesz. A tetemes különbséget a kollégium egyéb bevételeiből kell fedezni. Egyéb bevételekhez pedig úgy jutnak, hogy nyáron és őszi-tavaszi hétvégeken kiadják a szobákat turistacsoportoknak. Ez pedig nem is olyan egyszerű dolog, hiszen egyrészt ma már egyre kevesebb iskola enged­heti meg magának, hogy diák­jait utaztassa országjárás címén, másrészt a 14 és 26 ágyas szo­bák nem túl vonzóak akkor, amikor a városban más kollégi­umok 6 ágyas szobákkal várják a szállásra vágyókat. Ezért az­tán le kell nyomni az árakat. Hétvégeken pedig lehúzzák az ágyakat, elzárnak minden sze­mélyes holmit, s vasárnap dél­után, amikor a lányok visszaér­keznek otthonaikból, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Az önkormányzat havonta, részarányosán utalja át a kollé­gium pénzét. Az állandó anyagi gondok miatt - hiszen a turista- forgalom előre nem tervezhető -, néha plusz pénzeket kémek, de azt az önkormányzat csak előlegezni tud, az adósság pedig gyűrűzik tovább, az év végére pedig a hiány előreláthatóan el­éri az egymillió forintot. Az egymilliós deficit ugyanakkor, ismerve a körülményeket, a jó gazdálkodás eredménye, más kollégiumokban ennél lényege­sen nagyobb hiány várható a vá­rosban. Az épület állagára jellemző, hogy húsz éve újították fel utol­jára. Februárban, a konyha rossz szigeteltsége miatt, az alagsorban a villanykörték meg­teltek vízzel. Nyáron az önkor­mányzat azonban segítséget nyújtott, talán a bevitt, vízzel töltött villanykörte hatására is. A konyhát akkor felújították. A zuhanyzó szigetelése persze ugyanolyan gyatra, a víz a falon át folyik ki a homlokzatra. Az ereszpárkány pedig bármikor leszakadhat, „nyugtatták” meg a nyári munkán résztvett szak­emberek a kollégium vezetőit. Az épület valamikor az árva tanítógyerekek otthona volt, ebből alapította Rajk László 1947-ben az Ady Endre Népi Kollégiumot. Akkor 60-70 fő elhelyezésére tartották alkal­masnak az épületet, s tekintettel arra a nyilvánvaló tényre, hogy a mai gyerekek igényei kiseb­bek, mint az ötvenes évekbeli­eké, húsz évvel ezelőtt 150 fős lánykollégiumot alakítottak ki itt, aminek következményeképp reggelenként tizenegy és fél gyerek várakozik egy mosdóra, 75 gyerekre jut 4 WC és hat zu­hanyzó szintenként. Van egy kölcsön-számítógépük, vala­mint két leselejtezett mechani­kus írógépük és egy elektromos, ezeken kellene gyakorolnia a 150, zömmel kereskedelmet, közgazdaságot, gyors-és gép­írást tanuló fiatalnak. Az eszkö­zöket a turizmusból befolyó pénzen kellene beszerezniük, de az teljes egészében elmegy a fenntartásra. A pedagógusoknak 30 órás a kötelező munkaidejük, minden másnap este tízig dolgoznak, egyébként este hétig, de vasár­nap délután is be kell menniük, pedig erre már nincs bérkeret, csak ígéret, hogy jövőre már lesz. A konyhások csodákat művelnek a kevés pénzből, ha kell, otthonról hoznak petre­zselymet, így olcsóbb, meg fris­sebb, meg háziasabb is, pedig bérük minimális, 12 800 forint bruttó a legkisebb keresetű kö­zülük. A vezető szakács viszont 14 062 nettó forintot kap. A pedagógusok bére sem egetverő, a legtöbbet egy 38 éve dolgozó pedagógus keresi, 22 806 forintot visz haza. Ami itt tartja az embereket, az nem is a pénz, hanem az évek folyamán kialakult családias légkör, melynek köszönhetően a táp­pénzen lévők is rendszeresen bejárnak dolgozni. A diáklányokat egy sor do­logra tanítják a kollégiumban, olyasmikre, amiket az iskolában nem tanítanak. Ilyen többek kö­zött a csecsemőápolás, a háztar­tásvezetés, de tartanak például komolyzenei szakkört is, hogy a hétköznapok rengeteg gondja— baja mellett valami szép és ne­mes szórakozásban is részük le­hessen. Cseri László Rektorok és egyetemi tanárok kinevezése Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke rektori megbí­zásokat és egyetemi tanári ki­nevezést adott át hétfőn a Par­lament Nándorfehérvári termé­ben. A művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére no­vember 1-jei hatállyal, három évi időtartamra, Mészáros Re­zső egyetemi tanárt a József At­tila Tudományegyetemen; no­vember 15-ei hatállyal, három évi időtartamra Farkas Ottó egyetemi tanárt a Miskolci Egyetemen a rektori teendők el­látásával bízta meg. Takács Mi­hály egyetemi docenst novem­ber 15-ével a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen egye­temi tanárrá nevezte ki. Veszélyes elektrotechnikai termékek Romlott a közforgalomban lévő elektrotechnikai termékek minősége és villamosbizton­sága. Ellenőrzés során a Ma­gyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet 100-nál több olyan árut talált a fővárosi boltokban, ame­lyet korábban nem vizsgáltak meg az intézet szakemberei. Harmincnál több olyan termék volt forgalomban, amelyet a vizsgálat során nem tartottak árusításra alkalmasnak, mégis megkezdték értékesítésüket. Ezt az intézet igazgatója mondta hétfői tájékoztatóján. Lazur Lajos, a Magyar Eletk- rotechnikai Ellenőrző Intézet igazgatója elmondta: a MEEI-ben évente mintegy 3500 terméket vizsgálnak. Tapaszta­lataik szerint az országban feke­tén forgalmazott áruk aránya el­éri a 15-20 százalékot. Nem­csak a Kelet-Európából szár­mazó bizonytalan eredetű áruk lehetnek veszélyesek, hanem a távol-keletiek is. Találtak jó­nevű cégtől származó terméket is, amely szintén nem felelt meg a magyar követelményeknek. Helyi televíziók az önkormányzati választásokon Törvény írja elő a várhatóan 100 ezer jelölt november 22-e utáni egyszeri, ingyenes bemu­tatkozási lehetőségét az önkor­mányzati választások alatt a he­lyi televíziókban. Erre Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium választási és informatikai főosz­tályának vezetője hívta fel a fi­gyelmet hétfőn, a „Helyi ön­kormányzati választások ’94 ” című kábeltelevíziós szimpózi­umon. A Független Magyar Kábel- televízió Kamara által szerve­zett egynapos tanácskozás a he­lyi rádió és televízióstúdiók, va­lamint a kábeltelevíziós hálóza­tok választási kampány ideje alatti feladataival és kötelezett­ségeivel foglalkozott. Átalányadó egyéni vállalkozóknak Nem választhatják a szellemi tevékenységet végzők i > « V i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents