Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-20 / 289. szám

1994. október 20., csütörtök A mai nap aj Dunántúli napló 5 Az újságírókat Dránovits Pál (középen), Mark Jennings (balról) és Albert Ferenc tájékoztatta az alapítványról Fotó: Läufer L. Adomány a közlekedésbiztonságra A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. elsősorban a gyermekekre gondolt Hogy sok-e avagy kevés fél­millió forint, nehezen eldönt­hető. Mindenesetre ennyit adott át tegnap a Nemzetközi Angol Központban jelképesen Mark Jennings Dránovits Pálnak és Albert Ferencnek. Az előbbi a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. ügyvezető igazgatója, utóbbiak pedig a baranyai Közlekedésbiz­tonsági Alapítvány képviselői; a Baranya Megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedési osztályá­nak vezetője illetve a Pannon Volán RT. igazgató helyettese. A pénz tehát az alapítvány számláján, s mint megtudtuk, magasan a legtöbb az eddig jut­tatott összegek között. S mind az adományozó, mind az ado­mányt fogadók egybecsengő szándéka: ezt az összeget fő­képpen az iskolásgyermekek közlekedésbiztonsági felkészí­tésére szeretnék fordítani. A prevencióra. Arra, hogy a mai fokozott motorizáció ne a tra­gédiák hanem az örömök kút­feje legyen. Jennings úr néhány szóban indokolt: a gyár működési filo­zófiájának része a nemes cé­lokra való adakozás, elvenni ezzel is a multinacionális cégre időnként rá-rá hulló negatív, elmarasztaló jelzőket. Kérdé­semre felelevenítette: nem kis összegekkel támogatták me­gyénkben a gyermekklinikát, a Pécsi Nemzeti Színházat, a mű­vészeti életet, megannyi iskolát és hozzájárultak a Nemzetközi Angol Központ létesítéséhez is. Dránovits Pál és Albert Fe­renc a rögtönzött sajtótájékozta­tón elsóhajtották, bár többen adakoznának a Pannon Volán kezdeményezésére létesített alapítvány céljaira. Hiszen a közlekedés biztonság olyan mint egy feneketlen zsák, lehe­tetlen betömni. Milliárdokat emésztenek föl a forgalmi cé­lok, s hasonló nagyságrendben kéne oktatni a közlekedés tud­nivalóit, - etikáját -, a legifjabb korosztálynak és a már rutino­san közlekedő öregebbeknek, hivatásos és nem hivatásos gép- járművezetőknek egyaránt. Hi­szen az ismeretek felfrissíté­sére, karbantartása is nagy szükség van. Bizonyíték erre a hazai baleseti statisztika. S ott, ahol erre költenek, a forintok megtérülnek. Megyénkben pél­dául legtöbbet, az évi 18 millió kilométert is megtevő volános gépkocsivezetők előtt le a kala­pot: az idén példamutatóan köz­lekedtek. Fölemlíthető baleset okozása nélkül. Kozma F. Megszépül a pécsi rádió épülete A nyáron megkezdődött ha­talmas építési munkák szépen haladnak Pécsett, a Szent Mór utcában, a Magyar Rádió pécsi székházában. Dám Tibor, a pé­csi rádió szerkesztőségvezetője elmondta, hogy az építkezést irányító, kivitelező Bayer Cen­ter 1995. nyarára befejezi a bon­tást, fúrást, vakolást. A munká­latok költségeit a Magyar Rádió beruházási pénzéből fizetik ki. Az összeg akár 100 millió forint is lehet. Az udvari és az utcai épületet lépcsőházzal kötik össze, mely­nek falai már állnak. Az udvari lapos tetejű ház tetőtérbeépí­tése, felújítása már elkészült. Itt kapott helyet az új archívum és a zenei szerkesztőség. Az utca fronti főépület cserepeit tartó gerendákat most illesztik a ház tetőszerkezetéhez. A földszin­ten a technikai helyiségek, az előkészítői szerkesztőszobák ta­lálhatók majd. Az emeletre ke­rülnek az irodák, riport-szobák. A komolyabb tél kezdetéig a külső munkákat a Bayer Center befejezi, a hideg évszak ideje alatt a belső munkálatok foly­nak majd. Az átalakított házban négy stúdió lesz, ahol párhuza­mosan folyhatnak felvételek. Olykor a fúrás miatt potyog a vakolat, a zaj behallatszik az adásba, beszélgetések felvéte­lekor a munkások kezében egy rövid időre megáll a kalapács. A rádió munkatársai kicsit ne­hezebben közlekednek az átme­netileg feldúlt épületben, de a műsor, az építkezés nem állhat le. A végeredmény a fontos. Nyáron már az új épületből szólja az adást a pécsi rádió. S. V. A határidő lezárult, az esély nem Tanfolyamok Komlón munkanélkülieknek Három hónapos számítógé­pes szoftver és féléves gazda­sági ügyintézői tanfolyam indul Komlón munkanélküliek szá­mára. A jelentkezési határidő a mai nappal lezárult, az esély azonban nem. Az érettségivel rendelkezők október 24-én a 13 óra 30-kor a Nagy László Gim­názium kémia-termében kez­dődő alkalmassági vizsgán is je­lentkezhetnek még. A szoft­ver-tanfolyamra sikerrel felvett jelentkezőket a kisvállalkozá­sok gazdasági ügyintézői tanfo­lyamának elvégzésére is rábe­szélhetik, mivel erre a szoftver ismereteket is magában foglaló tanfolyamra csak tizennégyen, míg az előbbire tizennyolcán je­lentkeztek. A munkahellyel rendelkezőknek meg kell fizet­niük az 59 ezer illetve 72 forin­tos tandíjat, kivéve, ha a mun­káltató kéri a munkaügyi köz­pont támogatását, mivel a mun­kahely megtartása a szakkép­zettség megszerzésén múlik. A nyáron hirdetett pécsi ide­gennyelvi tanfolyamra csak két komlói jelentkezett, de tekintet­tel a pályakezdő munkanélkü­liek magas arányára, ajánlható a megyei központ november 18-án kezdődő új idegennyelvi kurzus is. B. R. Hárman az alkotók közül: (balról) Freppán Gábor gyártásvezető, Bükkösdi László rendező és Horváth Norbert operatőr és a film szereplőinek egy csoportja Fotó: Läufer László Sugárzás előtti bemutató az Akvárium-Terráriumbán Lovasszakkör a Mecseken Több, mint félszázan voltak kíváncsiak arra a tévéműsorra, melynek sugárzás előtti vetíté­sét rendezte meg tegnap délután az MTV Pécsi Körzeti Televí­zió. A Mecseki Kulturpark Ter- ráriumában izgatott gyerekek kísérték feszült figyelemmel a 32 perces filmet, mely minden összetevőt tartalmaz, ami a régi szabályok szerint a siker záloga: van benne állat is, gyerek is ... Mégis jóval többről szól Bükkösdi László rendező mun­kája. A Lovasszakkör a Mecse­ken című film úgy indult, hogy egy különleges ember portréja lesz. Csizmadia Istvánt akarták bemutatni az alkotók, akit csak Pista bácsiként ismer mindenki, s aki először 25 éve került az ál­latkerti lovasszakkörbe. A most 64 éves nyugdíjas aknász a Szénbányáknál eltöltött 40 év után most 30-35 gyerekkel fog­lalkozik hetente több napon át, s nemcsak lovagolni tanítja őket, hanem valami többre is: mun­kára, fegyelemre, összetartásra. Rendkívüli ember, időt, fárad­ságot nem kímélve szeretetet, emberséget ad, s az sem baj, hogy olykor, ahogy a gyerekek mondják, szigorú is ... Fiatalokkal mindig is foglal­kozott, régebben a Honvéd Ste­inmetz SE ökölvívó-edzőjeként. A vetítés után meghatottan mondta el, hogy ennek a film­nek a megtekintése életének egyik legszebb pillanata. Hoz­zátette:- Nagyon nagy élmény a gye­rekeknek örömöt adni most, amikor gyakran elfeledkeznek róluk a pedagógiában, a tudo­mányokban is. A szülők pedig sokszor nem érnek rá, hogy megadják nekik azt, amit itt megtapasztalhatnak. A városi panelgyereknek ta­lán még fontosabb, hogy tudjon valamit a természetben való mozgásról, az állatokról, gondozásukról, s hogy teljesebb képet kapjon az életről, a termé­szetről is. Erre törekszik a Mecseki Kultúrpark is, ahogyan az igaz­gató, dr. Fülöp István kiemelte. Az állatkertnek nemcsak az a feladata, hogy bemutassa az ál­latokat, hanem az is, hogy meg­ismertesse őket a közönséggel. Úgy látta, e mostani film ezt a munkát hozzáértő feldolgozá­sával segíteni fogja majd. A fél órás filmet több, mint három órás anyagból állították össze az alkotók. A felvételek tavasszal, nyáron és most szep­temberben készültek. A körzeti stúdió filmjét előreláthatólag november 29-én tűzi műsorára a televízió. A munka bővelkedik látványos részletekben, szép felvételekben, itt-ott apró, mo­solyra fakasztó filmtrükkökben. Az operatőr Bárdos Ferenc és Horváth Norbert volt. H. I. Gy. Önkormányzati Akadémia Az Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi Iskolaközpontja ma tartja soron következő ülését. Az elhangzó előadások témájá - többek között - a rendőrség és az önkormányzatok közötti kapcso­lat, valamint az önkormányzatok szabálysértésekkel összefüggő tevékenysége. Az előadások ma 9 órakor kezdődnek a Baranya Megyei Közgyűlés nagytermé­ben (Pécs. Rákóczi u. 34.) Ifjú könyvkötők Evek óta tartó készülődés után megkezdte működését az Ifjú Könyvkötők Klubja Pé­csett, a Tiborc utcai Német Központban. Simon Béláné könyvkötő és Lengyel Józsefné pedagógus vezetésével már a tíz éves gyerekek is megtanulhat­ják a könyvkötészet művésze­tét, a kezdőbetűk aranyozását, vászonnal beborítani a „beteg” könyveket. A szerszámokat, a kellékeket a Kodex Gmk ingyen vagy kedvezményes áron adja át a lelkes, kis könyvkötőknek. Az érdeklődőket szívesen vár­ják szerdánként, délután fél há­romkor, a Tiborc utcában. Nagy Sándor Komlón Komlóra látogat pénteken Nagy Sándor, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­ségének elnöke. Kora délután a bányaüzemben szakszervezeti vezetőkkel találkozik, majd 17 órától a Színház- és Hangver­senyteremben tart fórumot bé­rekről, nyugdíjakról, társada­lombiztosításról. Az érdeklődők találkozhatnak az MSZP helyi képviselő-jelöltjeivel is. Pécsi VTV: telefonos fórum - prolongálva Mint megtudtuk, a már la­punkban is többször beharango­zott telefonos tévés fórum, a Számadás, mely a választók (nézők) és a Pécsett megválasz­tott országgyűlési képviselők (Bretter Zoltán, dr. Kádár Béla, dr. Lusztig Péter, dr. Szili Kata­lin, dr. Toller László, és dr. Trombitás Zoltán) közötti ha­vonkénti rendszeres kapcsolat ápolásában kíván szerepet ját­szani, újabb egy hónappal csú­szik. Az eredeti tervek szerint jövő pénteken adásba kerülő, s Pauska Zsolt által vezetendő műsor azért nem tud képernyőre kerülni, mert a Hírfőfelügyelet részéről a pécsi Városi Televí­zió (VTV) számára még mindig nem érkezett meg egy engedély, melynek hiányában nem indít­ható a frekvencián történő, s kö­rülbelül 300 ezer néző által fog­ható, sugárzott adás. A pécsi te­levíziósok azonban továbbra is bíznak abban, hogy egy-két hé­ten belül - a tavasszal elnyert frekvenciának megfelelően - megindulhat az éterben történő műsortovábbítás. Kőtár a Bazilika szomszédságában Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet Megjelent a Pannónia Könyvek legújabb kiadványa A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán mutatták be tegnap a Pannónia Könyvek új kiadványát, melynek címe „A Pécsi Egyetemi Kisebbségi In­tézet”. Ä könyv szerzője, Bédi Imre tanársegédként vett részt az 1936-tól 1949-ig működő in­tézet munkájában, így szemé­lyes élményeire alapozva írhatta meg annak történetét. A Kisebbségi Intézet célja az volt, hogy a trianoni határokon túlra került magyarság sorsával foglalkozzon, nem az akkori po­litikai propaganda, nem a reví­ziós gondolat kiszolgálásával, hanem azzal, hogy a tudomány eszközeivel bemutassa a kör­nyező országokban élő magyar­ság helyzetét, sorsának alakulá­sát, és helyesen irányítsa a bél­és külföldi közvéleményt. A pécsi intézet létrehozását gyor­san követte az újabb, hasonló intézetek megalapítása. A kö­vetkező tanévtől ugyanis a többi egyetemen is létesítettek ki­sebbségi intézeteket. A pécsiek tevékenységéhez tartozott a Kultúmapok meg­rendezése, ahol a város lakói­nak a határokon túl élő magyar­ság életét mutatták be. Ilyenkor délelőtt gazdasági előadások hangoztak el az egyetemen, este pedig erdélyi, felvidéki írók, költők, művészek részvételével a Nemzeti Színházban rendez­tek műsoros estet. Az intézet szerkesztette a Ki­sebbségi Körlevél című folyói­ratot is, amelynek mellékleté­ben a hazai kisebbségek is be­mutatkozhattak. Az intézet igazgatója és meg­álmodója Faluhelyi Ferenc, a nemzetközi joggal foglalkozó professzor volt. Bár az akkori politikusoknak megtetszett az intézet alapításának gondolata, mégis nyolc évébe került, míg elképzelését megvalósíthatta. A könyvbemutatón részvevő Bédi Imre és a professzor leánya, Fa­luhelyi Veronka megható sza­vakkal idézték fel alakját. A meghívott vendég, dr. Rajczy Péter az akkori és a mos­tani egyetemet vetette össze. Megállapította, az 1950-es évektől az egyetem szakisko­lává vált. Azelőtt azonban nem nagyüzemben folyt ott az okta­tás, az egyetem ugyanis nem is­kola, hanem a tudományok fel­legvára volt. A Pannónia Könyvek Pécsi Tudomány tár elnevezésű soro­zatának új kötete a Lakitelek Alapítvány és két orvos, dr. Fo­dor Zsuzsanna és dr. Szilágyi László támogatásával jelent meg. U. G. Mutatós formát öltött a pécsi Bazilika szentélyével szemközt immár negyedik éve épülő kő­tár, amelyben - ha egyszer elké­szül - méltó otthonra találhat­nak végre a Székesegyház 1891. évi átépítését megelőző évszázadaiból megmaradt kö­vei, oszlopfői, szobor- és pár­kányrészletei, padlómozaikjai. A románkor és a gótika stílusát reprezentáló köveket átriumos elrendezéssel tálaló régi, az 1950-es években épült kis kőtár tönkrement. A „kimenekített” darabokat restaurálták, s azóta a vasasi mozi épületében őrzik. Az új kőtár építése az egyház kezdeményezésének és a haj­dani megyés püspöknek, dr. Cserháti Józsefnek köszönhető, aki felajánlotta a Bazilikától ke­letre fekvő területet. A tervek elkészítéséhez még hat éve kez­dett a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola, s azóta tervező szakértők, építészek, régészek, művészettörténészek szoros, összetett team-munkája révén halad előre a Dóm Múzeum Alapítvány kőtárának építése. Egy magyar szabadalom alapján szövetbetonból készült el a könnyű héj szerkezet, s csaknem teljes egészében a homlokzatburkolat építése is befejeződött. Erős, hőszigetelt üvegfalak feszülnek a kupolá­ban és a függönyfalakban, ame­lyek szerkezetéhez egy hosszú élettartamot garantáló, a csapa­dékkal és a hőmérséklet-inga­dozással szemben is védelmet nyújtó ún. hőhídmentes, német szigetelő technológiával kap­csolódott a pécsi Alfa Kft. A belsőépítészeti munka azonban még várat magára, sőt akár két évvel is elhúzódhat az egyre szorítóbb anyagi nehéz­ségek miatt. Noha az egyházi, önkormányzati, műemlékvé­delmi és minisztériumi támoga­tás mellett eddig is számos szervezet sietett a Dóm Mú­zeum Alapítvány segítségére, mint Mayer Mihály megyés püspöktől, a kuratórium elnöké­től megtudtuk, több tíz milliós nagyságrendű összeg hiányzik még. Ha az építkezés megtorpant is egyelőre, a 2000 négyzetmé­teres kőtár belső megjelenése feltétlenül említést érdemel. „Ház a házban” - ezzel a kifeje­zéssel illette tervezője, Bach­man Zoltán, ugyanis az óriási méretű és járható, impozáns te­tőterasszal párosuló létesítmény modem stílusú befogadóján ke­resztül a „középkorba” sétálhat majd át a látogató. Bizonyosan számosán oszta­nák megilletődötten az avatás perceit, a középkori Pécs meg­talált értékeit méltó körülmé­nyek között tálaló kőtár előtt, de sajnos csak remélhetjük, hogy létrejöttéhez időben érkezik meg a várt segítség. Tröszt É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents