Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-04 / 273. szám

1994. október 4., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 A gyümölcsök tárolási betegségei Időszerű foglalkoznunk a gyümölcsök tárolási betegségei­vel, hiszen a téli tárolásra szánt termés betakarítása vagy már fo­lyik, vagy hamarosan el fog kez­dődni, így az ismeretek haszno­sak lehetnek az aktualitásuk ré­vén. A tárolás betegségeket a szakma két fő csoportra osztja: az élettani betegségekre és a gombás betegségekre. Élettani betegségek: okait az időjárási viszonyokban, a tech­nológiában és a fajták örökölt tu­lajdonságaiban kell keresnünk, gyakran ezek együttes hatásai­ban. Leggyakoribbak: Jonathan foltosság: legegyszerűbben a Jo­nathan fajtán jelentkezik, de más fajtákon is előfordul. Évjárattól függően változik a fellépés erős­sége, elteijedésének kedvez a száraz, meleg nyár. Tünete: a gyümölcs felületén általában ke­rek, elhatárolt, 1-3 mm nagyságú foltok jelennek meg. A kár csök­kenthető a kisebb méret betáro­lásával és azzal, ha idősebb fák termését tároljuk. Taplófoltosság (Stippigkeit): a gyümölcs húsában szigetszerű elbamulás keletkezik, ezek felett a héj besüpped és elszíneződik először sötét zöldes-kékesre, ké­sőbb elbamul. Az angolok nem véletlenül nevezik „bitter pif’-nek mert az íze keserű. Oka - vélhetően - a nem megfelelő víz és kálcium hiány. Védekezni lehet ellene a szüret előtt 30-40 nappal végzett és hetente meg­ismételt 0,5-0,6%-os kalciumnit- rátos permetezéssel. Héjbamulás: gyakori a korai szüretelésű Starkingon, általában a gyümölcs kevésbé érett oldalán jelentkezik. Oka nem ismert, de vélhető, hogy az érés előtti me­leg, száraz időjárás fokozza el­terjedését. Tárolás alatt gyako­ribb, ha a szellőztetés nem meg­felelő. Visszaszorítható vegysze­res kezeléssel (Stop-Scald, No-Scald). Húsbamulás körtén: elsősor­ban a nyári fajtákon okoz kárt, a magháztól kiindulva fokozato­san bámul el a gyümölcshús, be­lülről kifelé terjedve, legtöbb­Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 18-án jelentkezünk szőr a túlérett gyümölcsökön. Koraibb szürettel mérsékelhető a kár. Érzékeny a Vilmos és a Kalpp kedveltje fajta. Gombás betegségek: alig- alig dönthető el, hogy az élet­tani betegségek, vagy a gombás betegségek okoznak a gyümölcs tárolása során nagyobb kárt. A termelők által mintegy 150 gombafaj ismert, amely a tárolás alatt károsíthat, szerencse, hogy ezek közül kb 12 faj az, amely­nek számottevő gazdasági jelen­tősége lehet. Ezek közül is a leg­fontosabbak: Magházrothadás: általánosan ismert a Starking fajtánál, sajnos megnyugtató védekezés nincs el­lene. Égyes évjáratokban hihetet­lenül nagy kárt képes okozni, pontosan a kórokozó gomba sem ismert. Moníliás rothadás: sérült, hé­jon lévő sebekekel rendelkező gyümölcsöt ne tároljuk be, mert ezeket károsítja elsősorban. Kia­lakulásához kedvező a magas hőmérséklet. Kétféleképpen je­lenik meg: száraz levegőben: a folt barna, majd fekete lesz, el­terjed az egész gyümölcsön, de nem jelenik meg penészpáma. Nedves levegőn: a folton igen hamar megjelennek a penész- párnák. Lenticella-rothadás: a lenti­cella folt élettani betegség, ezen a folton jelenik meg másodlagos kórokozóként a lenticella-rotha­dás, amely tünete: a folton kifej­lődik a fehér pontocskákkal a gomba szövedéke. Szürkepenész: a fertőzés he­lyén barna vagy világosbarna folt jelentkezik, amely egyre szé­lesedik a gyümölcs teljes felüle­tére. Kifejlődött állapotban az egész gyümölcsöt ellepi a pe­nészszövedék. A tárolótér előze­tes fertőtlenítése jó hatású. Altemáriás rothadás: elterje­dése elsősorban a sérülések szá­mától függ, de befolyásolja a gyümölcsfaj érzékenysége is. Előrehaladott állapotban a folt szivacsossá válik, a gyümölcs­hús feketévé csíkozódik. A Jo­nathan érzékenyebb rá, mint a többi almafajta. Buzássy L. Szőlő eltartása ( Czifray István 1849. évi Magyar Nemzeti Szakácskönyve alapján.) „Szedd le a szőlőt száraz tiszta napon, déltájban - min­den éretlen és rothadni kezdő szőlőt vágj le, és valamint a szá­rát, úgy a helyét is, ahonnan a szőlőt levágtad, olvasztott vi­asszal vagy szurokkal kend be. Minekutána már a szőlőket szá­raz helyre felaggattad (1-2 napra), rakd soronként egy lá­dába vagy hordóba, szecska, kö­les vagy száraz tiszta búza közé, de úgy, hogy egymást ne érje. Összeasznak ugyan itt vala­mennyire a szemek, de a friss vízben ismét feldagadnak...” (Kertészet és Szőlészet) Itt az ideje az áttelelö spenót magvetésének Aki kora tavasszal olcsó, szabadföldi zöldségféleséghez szeretne jutni és van hobbi­kertje, az most vessen áttelelő spenótmagot. A spenót a Kau­kázus déli részéről származik, ahol vadontermő alakja ma is megtalálható. Turkméniában, Afganisztában a spenótnak a vadontermő alakját napjainkban is fogyasztják. A spenót táplálkozási értéke igen nagy. Levelében pl 2.6 % fehérje található. Jelentős a víz­ben és zsírban oldható vitamin- tartalma. Karotin 3.5 mg, B1 80 mg, B2 100 mg, C vitamin 100 mg/100 gr stb. Figyelemre méltó a cholin nevű vegyülettar- talma, amely növekedési faktor. Ezért indokolt, hogy a gyerekek minél több spenótot fogyassza­nak. Nagyobb mennyiségben tartalmaz továbbá folsavat és folinsavat. Mindkettő a B12 vitamin forrása. A fontos táplálkozási jelentő­sége mellett azonban nem hagyható figyelmen kívül a spenót feltűnő nitrát akkumu­láló tulajdonsága. A felvett nit­rogén a növényben bonyolult kémiai átalakuláson megy át, egy része azonban változatlan marad. A felhalmozódott nitrát a gyomorban és a bélben nitritté redukálódhat, amely csecsemő­korban a gyermekeknél heveny betegséget (methemoglobiné- miát), sőt súlyos esetekben ha­lált is okozhat. Az idevonatkozó vizsgálatok szerint a spenótnak elsősorban a szárrésze tartalmaz sok nitrátot. A friss spenótlevél nyele 414 mg, a levél lemeze pedig mindössze 114 mg nitrá­tot tartalmaz 100 gr tömegre vonatkoztatva. Ebből követke­zik, hogy a nitrátmérgezés elke­rülése érdekében a spenótnak csak a levéllemez részét szabad felhasználni étkezésre. Különö­sen vonatkozik ez a csecsemők étkeztetésére. Ezzel az elővi­gyázatossággal megelőzhető, il­letve kiküszöbölhető a nitrát ká­ros hatása. (Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy retek gumó­jában 289 mg/100 gr nitrát ta­lálható, mégsem okozott még senkinek nitrátmérgezést.) A gondosan elkészített spenótot tehát bátran fogyaszthatja az ifjú nemzedék. A spenót magját jól művel­hető, megfelelő tápanyagot tar­talmazó talajba vetjük. Nagyon szereti a középkötött, meszes, humuszban gazdag talajt. Nem kedveli a savanyú és mészben szegény, valamint a túlságosan laza homok talajokat. Táp­anyagfelvételének sorrendje: kálium, nitrogén és foszfor. Egyes vizsgálatok szerint job­ban hasznosítja a nitrogént, ha nem a gyökéren, hanem a leve­lein keresztül kapja. Ebből kö­vetkezik, hogy az egy-két alka­lommal adagolt lombtrágyázást bőséges terméstöbblettel hálálja meg. A hiányzó tápanyagot pó­tolva észrevehetően intenzívebb lesz az összes tápanyagfelvétel. Ha a spenót levelei megsárgul­nak, úgy minden bizonnyal an­nak a vashiány az oka. Ebben az esetben 0.03 %-os, vasszul- fás-oldatos permetezést alkal­mazunk és a sárgulás megszű­nik. A már említett, jól előkészí­tett talajba 10-15 cm sortávol­ságra, négyzetméterenként 1.5-2 gr magot vetünk. A vetési mélység 2-3 cm, majd a mag­vakat betakarjuk. A kikelt nö­vényeket gyommentesen tartjuk mindaddig, amíg a lomblevelek el nem borítják a talajt. Öntözni nem szükséges, mivel a talajban lévő téli csapadék elegendő a növények fejlődéséhez. Tavasz- szal, amikor a növények elérték az 5-6 lombleveles állapotot, megkezdődhet a szedés. A kis­Most van a spenót vetési ideje kertekben természetesen a kézi­szedés terjedt el, amely 2-3 al­kalommal ismételhető. Tisztán, gyommentesen kell szedni és értékesítésre - felhasználásra - előkészíteni. A spenót gyorsan befülled. Az esetleges szállítást ezért csak vékony rétegben és jegelve kosarakban, vagy ládá­ban szabad kivitelezni. A fajtákat illetően meg kell említeni, hogy nem mindegyik bírja a hideget. Vannak fajták, amelyek a mínusz 2-4 C fokot sem bírják ki károsodás nélkül. Ezzel szemben az áttelelő fajták a nagyobb téli hideget is jól bír­ják. A fagyok beálltára jól be­gyökeresednek és tavasszal ko­rán hajtásnak indulnak. A lomb­levelek gyorsan fejlődnek és korán szedhetők. Ilyen fajták az Eszkimó és a Matador stb., me­lyek jó tulajdonságukkal és tél­állóságukkal vívták ki a ter­mesztők elismerését. A vetőmagok a Kertész Cent­rumban beszerezhetők. Dr. Tamcsu József Nagy választék kisgépekből az őszi talajmunkákhoz Tóth László felvételei Növényvédelmi tanácsadó Időszerű munkák szőlőben, gyümölcsösben Napjainkban a növényvéde­lem elsődlegesen a kémiai vé­dekezésre épül. Előnye a gyors és totális hatás, továbbá a meg­oldott technikai háttér. A nö­vényvédő szerek kiterjedt hasz­nálata azonban környezetvé­delmi szempontból bírálat tár­gya, mivel akut és krónikus módon veszélyeztetik a fel­használót és fogyasztót és az ember számára hasznos élővilá­got. A kémiai védekezéseken kívül lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre - elsősorban kis- és hobbikertekben - károsí­tok elleni harcban. Az őszi idő­szakban a mechanikai, fizikai védekezéseket kell előtérbe he­lyezni. Elsődleges feladat a te­rület megtisztítása a kint maradt zöldségnövények maradványai­tól, melyek a következő évben primerfertőzési forrásként sze­repelhetnek. Legjobb megoldás a száradó növények gyökerestől történő eltávolítása, összegyűj­tése, megsemmisítése (40 cm-es mélység alá ásása vagy elége­tése). Komposztkészítésre fel­használni csak egészséges nö­vényi maradványokat szabad. Ajánlatos a komposztálásra szánt anyagot karbamid (46%-os nitrogénműtrágya) 2%-os oldatával beöntözni, le­hetetlenné téve ezzel a gomba­betegségek szaporítóképletei­nek áttelelését. Ügyeljünk arra is, hogy a komposztálóba minél kevesebb gyomnövénymag ke­rüljön. Talajmunkák megkez­dése előtt az őszi műtrágyázást is el kell végezni. Kiszórásra a 8-21-21 NPK komplex műtrá­gyát javaslom 3-5 dkg/m2 mennyiségben. Szőlőben, gyümölcsösökben még a talajmunkák megkezdése előtt ajánlatos elvégezni a lehul­lott lomb összegyűjtését, vagy 2%-os karbamind műtrágya ol­dattal történő öntözését. Távo­lítsuk el a fákról a beteg vesz- szőket, gyümölcsmúmiákat. Ezt követően permetezésre is lehe­tőségünk van. A vesszők átte­lelő gombabetegségek ellen réz­tartalmú (Bordódé, Rézoxiklo- rid 50 WP, Rokkol stb.) 1-2%-os kéntartalmú, (nedve­síthető kén, Thiovit, Microthiol Special, Sulfur 900 FW stb.) szerek 0,5-1 %-os töménységű kombinációját alkalmazhatjuk. A permetezést lemosószerűen végezzük el. A kártevők össze­gyűjtésére hullámpapírból vá­gott 15-20 cm-es csíkokat he­lyezhetünk a fák törzsére 30-50 cm-es magasságban. Ezeket a csíkokat februárban el kell távo­lítani és elégetni. Kevésbé al­kalmazott módszer a kéregka­parás. Drótkefével vagy kéreg- kaparóval a tél folyamán a fák törzseit és vázágait megtisztítva eredményesen védekezhetünk a pajzstetvek és a kéregrepedés­ben telelő molykártevők ellen. A keletkezett kaparékot össze kell gyűjteni és elégetni. Az el­száradt vázágakat fűrészeljük le (egyenes metszlappal) és faseb- kezelő anyaggal egyenletesen vonjuk be. A csonthéjasokban a mézgafolyás helyeit kacorkés- sel tisztítsuk meg és a keletke­zett sebzést kezeljük. A beteg, kivágásra szánt fák gyökereit is szedjük ki és lehe­tőleg helyben égessük el. He­lyükbe lehetőleg ne ültessünk azonos fajhoz tartozó növényt. Ha a fa gyökerein gyökérgoly­vát találunk, akkor a fa helyét lehetőleg konyhakerti növény­nyel hasznosítsuk. Málna, köszméte, ribizke, josta növényeknél távolítsuk el és égessük el a beteg száradó hatásokat, gallyakat, utána bor­Természetesen a természetéit Mire jó az alginit? A közelmúltban partnertalál­kozó keretében mutatkozott be új termékével Gércén az Alginit Kitermelő és Értékesítő Kft., melyet az új bányájukban és feldolgozó üzemükben állítanak elő. A gércei alginit magas hu­musz-, mész-, makro- és mikro­elem-tartalmú komplex talajja­vító és kondicionáló ásvány. Alkalmazható minden szántó­földi és kertészeti kultúrában 2-4 kg/négyzetméter mennyi­ségben a talajba 10-20 cm mé­lyen bedolgozva. Szervestrá­gyához 20-30 százalékos algini- tet rétegezve nagy hatásfokú trágyakomposzt nyerhető. Kerti komposztálásnál 10-15 száza­lékban kiváló töltőanyag, mely stabilizáló hatást is kifejt. Természetes eredetű, kör­nyezetbarát ásvány, ezért al­kalmas biokertészeti termékek előállításához is. Egyszeri aján­lott adagja 20-30 százalékkal növeli a talaj termékenységét, fokozza a termesztés biztonsá­gát, korábbi érést, jobb minősé­get eredményez. Magas mész- tartalma javítja a savanyú tala­jok mészállapotát. Fokozza a ta­laj vízbefogadó és megtartó ké­pességét, ezúttal csökkenti az aszályveszélyt. Anyagásványai a műtrágya jobb hasznosulását biztosítják, csökken azok kimo- sódása, így kisebb alginit-mű- trágya dózis szükséges. Talaj­kondicionáló hatása 3-4 évig tart. A Kft. különböző típusú ke­verékeket ajánl a termelőknek. Egyedülálló 5 komponenses, - algit, tőzeg, gilisztahumusz, fe­nyőkéreg apríték, kertészeti per- lit - garantált összetételű, ál­landó, ellenőrzött minőségű extra virágföldkeveréket. Fel­használható levél- és dísznövé­nyekhez, valamint virágládák­ban egynyári és évelő virágok­hoz. 3 és 6 literes polietilén ta- sak gyűjtőzsákban, ill. 15^ és 30 literes zsákban kapható. Ágyas- és palántaföldet kínálnak, mely a zöldségnövények igényeinek legmegfelelőbb földkeverék. Kiválóan felhasználható táp­kockák készítéséhez is. Első­sorban szabadföldi ill. hajtatott zöldség és dísznövény termesz­téshez, magvetésnél és palántá­zásnál ajánlják alkalmazását. Az ültető földkeverékük gyü­mölcsfák, szőlő, bogyósok és díszcseijék indító (starter) táp­anyagaként telepítéskor alkal­mazható. Felhasználható az ül­tető gödörbe annak mérete ill. a növény fajtája függvényében 2-5 litert a talajhoz keverve. A grécei alginit bánya Sárvár közelében található, címük GVMFSZ Gérce, Kossuth u. 62. (Tel.: 60/391-080). Érdek­lődésre információ kérhető Ma- gyamé Sárközi Mária termék managertől, Székesfehérvár, Nagyszombati u. 27. Tel.: 22/301-550. dóilével permetezzük le a növé­nyeket. Tanfolyamok: 1994. október 14-én 14 órai kezdettel II. for­galmi kategóriájú - feltételes forgalmú tanfolyamot indítunk a Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson (Pécs, Csárdakör­nyék 21. - a 6-os főútvonal mel­lett Szigetvár felé vezető szaka­szán a pellérdi elágazás után kb. 50 méterre a jobb oldalon - megközelíthető a 26-os városi autóbusszal). A tanfolyam ön­költséges, létszámtól függő. Erre a tanfolyamra elsődlege­sen a növényvédőszert árusító üzletek eladóit várjuk. 1994. október 19-én 17 órai kezdettel Kővágószőlősön a kultúrházban (posta mellett) is indul tanfolyam kistermelők és hobbikertészek részére. A tan­folyam 80 órás, önköltséges. Czigány Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents