Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-31 / 300. szám

1994. október 31., hétfő Külföld aj Dunántúli napló 11 A svédek és az Unió A svédek 37 százaléka támo­gatja a csatlakozást az EU-hoz, 37 százaléka ellenzi, 27 száza­léka pedig még bizonytalan - derült ki a legfrissebb svéd köz­vélemény-kutatásából. A felmé­rést a múlt héten végezték Svédországban ezer személy megkérdezésével. Az AFP rá­mutatott arra, hogy az eltelt 15 nap alatt csökkent az EU-tagsá- got ellenzők aránya: 40 száza­lékról 37-re. Az igennel szava­zók tábora változatlan maradt. Az EU-tagságról szóló svédor­szági referendumot november 13-án tartják. Németország adósai A fejlődő országok több mint 260 milliárd márkával tartoznak Németországnak és ebből 120 milliárdot az állam, a többit a német magánbankok nyújtottak. A német állam legnagyobb adósa Brazília, amely mintegy 16 milliárd márka hitel visszafi­zetésével tartozik. A dél-ameri­kai országot 8,4 milliárddal In­dia, 7,8 milliárddal Törökor­szág, 7,7 milliárddal Indonézia és 7,6 milliárddal Egyiptom kö­veti. A legnagyobb fizetési el­maradása Iraknak van, amely több mint kétmilliárd márkát nem fizetett vissza határidőre. A bankokat illető tartozások közül a legnagyobb adós a Kajmán-szigetek, amely 17 mil­liárd márkával tartozik. Lehallgatják a minisztert Lehallgató berendezést talál­tak Gérard Longuet-nak, a posztjáról nemrégiben lemon­dott francia ipari miniszter metzi irodájában. A helyszínt az magyarázza, hogy Longuet a kormányból való távozása elle­nére a lotharingiai tartományi tanács elnöke maradt, s így a térség „fővárosában”, Metz-ben természetesen saját irodával rendelkezik. A bejelentés sze­rint a kockacukor nagyságú mikrofont Longuet közvetlen telefonvonalára szerelték rá is­meretlen tettesek, s akkor fedez­ték fel, amikor egy cég „rutin karbantartási munkákat” vég­zett a telefonhálózaton. Teng teljesen visszavonul Teng Hsziao-ping teljesen visszavonul, minden hatalmat átad Csiang Cö-minnek, a KNK elnökének, a KKP KB főtitká­rának, és mostantól nem vesz részt a politikai döntéshozatal­ban - jelentette jólértesült kínai forrásokra hivatkozva a tokiói Jomiuri Simbun. A forrás sze­rint az utóbbi időben érezhetően súlyosbodott Teng Hsziao-ping Parkinson-kóija, s az lehetet­lenné teszi számára a politikai tevékenységet. • • Önkorlátozó A hírre, hogy Irak ismét csa­patokat összpontosít a kuvaiti határon, Clinton amerikai elnök haladéktalanul ütőképes egysé­geket, s a legkorszerűbb fegy­verzetet küldte a helyszínre. Washington korábban hasonló határozottsággal lépett Szomá­liában. Ugyanakkor - enyhén szólva - nem volt határozott Boszniában és a parányi sziget- ország, Haiti körüli tojástánc sem vált éppen a dicsőségére. Változik tehát Washington külpolitikája a 12 év utáni első demokratapárti elnök kormány­zásának éppen a kellős köze­pén? Beszélhetünk-e változás­ról, amikor Amerika egyik leg­fontosabb célja változatlanul az, hogy a még mindig veszélyessé válható vetélytársat, Oroszor­szágot féken és békében tartsa s továbbra is vezető szerepre tart igényt a világpolitikában? Meg­tarthatja-e ígéreteit az immár Meddig jutott a budapesti konferencia? A Maastricht! Szerződés és a magyar esélyek Beszélgetés Európáról címmel rendeztek kon- fenrenciát a stájerországi Feldbachban. Ezen hangzott el október 28-án dr. Kurucsai Csaba alelnök előadása. Október 10. óta tanácskoznak Budapesten a Helsinki-folya­matban résztvevő országok dip­lomatái földrészünk biztonságá­ról és kapcsolatainak előmozdí­tásáról. A finn fővárosban két évvel ezelőtt hozott döntés ér­telmében Magyarország a házi­gazdája az úgynevezett felül­vizsgálati konferenciának, amely áttekinti az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ér­tekezlet (EBEÉ) korábbi hatá­rozatainak végrehajtását és elő­készíti a tanácskozás írásos do­kumentumait. Ezeket az okmá­nyokat 52 állam- vagy kor­mányfő hagyja jóvá a december eleji csúcstalálkozón, amelyre Budapestre váiják többek kö­zött Jelcint, Clintont, Mitter- rand-t és Helmut Kohlt. A jelenlegi szakaszban hét­száz szakértő négy munkacso­portban dolgozik keddtől pén­tekig. Hetente egyszer plenári­süléseket tartanak a Kongresz- szusi Központban. Minthogy a küldöttségek saját költségükön tartózkodnak Budapesten, az egyes kormányok pénztárcáján is múlik, melyik ország, hány képviselővel van jelen. A házi­Szenvedélyes viták dúlnak az ENSZ székhelyén, és a diplo­máciai mosolyok mögött időn­ként magasba csapnak az indu­latok. A malájziai fődelegátus arról beszélt, hogy egyre széle­sedik a szakadék a határozato­kat meghozó kevés kiválasztott állam és a döntéseket végre­hajtó országok serege között.- A nagyhatalmak egysze­rűen csak nem hajlandók ele­gendő számú egységet kiállítani a békefenntartó műveletek cél­jaira, így hát hozzánk fordulnak katonákért. Legalább annyit megtehetnének, hogy biztosít­külpolitika? egyetlen világhatalom, ha nap­jainkra - saját bevallása szerint is - hiányoznak anyagi eszkö­zei, nemkülönben polgárainak támogatása ahhoz, hogy na­gyobb véráldozattal is járó kül­földi beavatkozásba bonyolód­jék? Vajon ez az önkorlátozó, té­tova, ellentmondásos amerikai külpolitika a demokrata elnök sajátja-e? És számíthatunk-e másra akkor, ha - amint egyre valószínűbb - 1997 elejétől is­mét konzervatív, republikánus elnök áll majd az USA élén? Mintha ennek a lehetőségét ismerték volna fel hirtelen a Fe­hér Házban: nem véletlenül, rö­viddel azelőtt, hogy megvá­lasztják a képviselőházat és a szenátus harmadát. Clintont joggal nyugtalanítja, milyen üzenetet kap népétől kormány­zásának félidejében. Heltai András gazda magyar „csapat” értelem­szerűen a legnagyobb, létszáma megközelíti az ötvenet. Magyarországnak egyébként nem jelent többletkiadást a nagyszabású tanácskozás meg­szervezése. Az EBEÉ-találko- zókra vonatkozó pénzügyi in­tézkedéseknek megfelelően, a jóváhagyott költségtervezet alapján a helyszínre, a személy­zetre, a tolmács- és fordítószol­gálatra fordítandó kiadásokat a szervezet végrehajtó titkársága megtéríti. Az egyes országok az előzetesen jóváhagyott költ­ségmegosztás alapján fedezik a kiadásokat. Eszerint hét ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Orosz Föderáció, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok és Kanada) viseli az anyagi terhek közel hatvan százalékát, míg például Magyarországnak - akárcsak Romániának, Görögországnak és Fehéroroszországnak - mindössze 0,7 százalék a fize­tési kötelezettsége. November utolsó harmadáig a jelek szerint nincs szükség a program sűrítésére. A tanácsko­zásnak e nem látványos szaka­Adj király katonát! ják a lehetőséget a döntési fo­lyamatokba való beleszólásra - mondta. Való igaz, érdekes képet tük­röz az összeállítás, amely kimu­tatja, hogy mely országok mi­lyen erőkkel vesznek részt a ÉNSZ békefenntartó művelete­iben. A rangsor élén toronyma­gasan Pakisztán áll 10 022 ka­tonával, a második Franciaor­Hamarosan időszerűtlenné válnak a dél-afrikai útikönyvek, mivel az átalakulás jegyében a tartományok és városok sorra új nevet kapnak. Az már eldöntött tény, hogy a Virágok Forrása, vagyis Bloem­fontein a jövőben a Mangaung nevet viseli. Ez régi-új név, így nevezték az őslakók, mielőtt a búr telepesek átkeresztelték volna az általuk alapított Oranje szabad államban, amely ugyan­csak új elnevezésre vár. Abban is egyetért a többség, hogy a főváros, Pretoria is, vár­hatóan novembertől más elne­vezést kapjon. Sokan pártolják a hajdani zulu nevet, az Egoli-t, amely az Arany Földjét jelenti, a környékbeli bányákra utalva. De két olyan névjavaslat is szerepel, amely az apartheid-el­lenes küzdelem élő jelképének, Nelson Mandelának állítana már most emléket. szában persze keményen ütköz­nek a vélemények, bár nem folynak késhegyre menő viták. A hétfői „szünnap” is voltakép­pen munkával telik: ekkor egyeztetik az EBEÉ bécsi bi­zottságaival az egyes témakö­rökben elért eredményeket. Megkezdődött a nézetek egyeztetése a színfalak mögött arról is: milyen „forgatókönyv” szerint folyjék majd a decem­beri csúcs munkája. Nem volna ugyanis célszerű, ha túl sok, olykor egymást ismétlő beszéd foglalná le e fontos politikai fó­rumot. A tét ugyanis nagy: az EBEÉ az egyetlen olyan regio­nális szervezet, amelyben va­lamennyi európai s egy sor amerikai és ázsiai ország képvi­selteti magát, függetlenül szö­vetségi hovatartozásától. A fel­ülvizsgálati konferencia és az azt követő csúcstalálkozó akkor járna eredménnyel, ha a térség­ben érzékelhetően enyhülnének a feszültségek. A tanácskozás eddigi állása szerint jó esély van arra, hogy a magyar javaslatok (kisebbségi, leszerelési kérdé­sekben) támogatókra találjanak. Toronyi Attila szág 6326 kéksisakossal, a harmadik pedig India 5163 fős kontingensével. A további sor­rend: Nagy-Britannia (4082), Banglades (4001), Jordánia (3603), Malájzia (2854), Ka­nada (2712), Egyiptom (2228), Lengyelország (2117), Nepál (2042), Norvégia (1928), Hol­landia (1911), Ghána (1777), Spanyolország (1564), Orosz­ország (1531), Törökország (1469), Argentína (1405), Dá­nia (1364), Svédország (1345). Az USA a harminckettedik a listán 938, Magyarország az öt­venedik 60 katonával. Az egyik az elnök keresztne­vét idéző Nelsonia, a másik a Mandeland, amiről beterjesztői azt mondják, hogy voltaképpen egy jelentős mondat kezdőbetű­inek összevonásából született. Vagyis: Malicious Apartheid Now Dead, Everyone Launding A New Democracy (A vissza­tetsző apartheid most halott, mindenki dicsér egy új demok­ráciát). Ám minő véletlen, a kulcsmondatból Mandela neve állt össze. A névbizottság elnöke maga is jó példával járt elő. Benny Alexander, amint mondotta, el­dobta magától gyalázatos, a gyarmati rendszerben kapott rabszolganevét, s hivatalosan átjegyezték az anyakönyvben Khoisan Xüé névre. Amikor megkérdezték, hogy ez mit je­lent, a válasz így hangzott: „Nem tudom”. Azaz ezt jelenti a neve. 1 990-ben fokozott várakozás előzte meg a kapcsolatok felvételét Európa mindkét tá­bora részéről. Kelet-Európa re­mélte és várta a tudomá­nyos-technikai, kulturális és gazdasági segítséget. Míg Nyu- gat-Európa új piacokra, esé­lyekre számított. A kezdeti eu­fórikus hangulat elükével jött a felismerés, Kelet-Európa prob­lémái súlyosabbak, mint azt Nyugaton gondolták. Tovább nehezítette a helyzetet az egyre egyértelműbb nyugat-európai recesszió is. A Nyugat reakciója „a fékek behúzása” volt. Attól tartottak, hogy a kelet-európaiak „rásza- badulása” a hosszú és fáradsá­gos munkával kialakított integ­rációs rendszerre veszélyeztet­heti az eddigi vívmányokat. A „reagálás” a Maastrichti Szer­ződés lett. A szerződés ke- let-közép-európai demokráci­áknak szánt „üzenete” csak a Balladure-terv megjelenése után vált egyértelművé. Tudo­másul kell vennünk, hogy az Egyesült Európához való csat­lakozás hosszú és nehéz folya­mat lesz. Kelet-Európa országai közül az EK először a visegrádi hár­makkal kezdte el az Európa (Társulási) Megállapodások előkészítését. Csaknem 16 hó­napos tárgyalássorozat után 1991. december 16-án került sor az EK és Magyarország kö­zötti megállapodás aláírására. Röviddel ezt követte a Cseh­szlovákiával és Lengyelország­gal, majd 1993 tavaszán Romá­niával és Bulgáriával való EK megállapodás. (A Csehszlová­kiával kötött szerződést az or­szág szétválása miatt újra kell tárgyalni.) A társulási szerződé­sek rendező elve az Európai Közösség négy alapelve: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása. Az 1994. február elsején ha­tályba lépett Európai Megálla­podás (Társulási Szerződés) a magyar társadalom és gazdaság szinte teljes területét érinti. Célként jelöli meg, hogy a tár­sulás járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez, a piacgazdaság in­tézményi és jogi rendszerének kiépítéséhez, a közösséggel való harmonizáció erősítéséhez, hogy ezzel felkészítse orszá­gunkat az EK-tagságra. Mára már megfogalmazhatók a mie­lőbbi csatlakozás ellen ható okok, de körvonalazódnak or­voslásuk eszközei is:-Európa a vártnál nehezeb­ben lábal ki a 90-es évek eleje óta tartó recesszióból. Az átla­gosnál gyengébb gazdasággal rendelkező országok esetleges felvétele nagy megterhelést je­lentene a tagállamok összessé­gének. Ezt a mai körülmények között az Európai Unió nem tudja vállalni. A recesszió mel­lett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a két Né­metország egyesítésével a keleti szektor felzárkóztatása jelentős áldozatokat követel az immáron egységes Németországtól. E urópa vezető gazdasági nagyhatalma Németország. Egy prosperáló német gazdaság jelentős húzóerőt jelent e viseg­rádi országok gazdaságának is, de Németország ma elsősorban a volt keleti területek felzárkóz­tatásával van elfoglalva. Ennek sikere esetén van nagyobb esé­lye a társulási szerződéssel érin­tett országok erőteljesebb tá­mogatásának. Erre a figyelemre a régi-új politikai vezetés nyi­latkozatai alapján minden esé­lyünk megvan.-A Trianoni Békeszerződés Kelet-Európábán még ma is időzített bombaként hat. Erre a felismerésre jutottak az Európai Közösségben az elhúzódó jugo­szláviai válság, Csehszlovákia szétválása nyomán. A Közösség tagországaiban hosszú évek óta nincs robbanással fenyegető ki­sebbségi probléma, az etnikai kérdések pedig jó ideje csak szociális ügyek. így aggoda­lommal figyelik a csehszlová­kiai szétválást, vagy ami még ennél is súlyosabb, a jugoszlá­viai válság hatásait. Ézért fo­galmazódott meg a Balla- dure-terv, melynek lényege: Kelet-Európa új demokráciái csak akkor reménykedhetnek a teljes jogú EK tagságban, ha rendezik egymással nemzeti-ki­sebbségi, és országaikon belül az etnikai problémáikat. Ha ez a gondolat az Európai Unión belül hivatalos csatlako­zási feltételt nyer, Magyaror­szág nehéz helyzetbe kerül. A Társulási Szerződésben rögzí­tetteket - áruk, tőke, szolgálta­tások és személyek szabad mozgása, az új politikai rend­szer kiépítése, stb. - belátható időn belül teljesíteni tudjuk. De a Balladure-tervben írtak vég­rehajtása nemcsak Magyaror­szágtól fögg. Ez a buktatója az oly sokat vitatott dokumentum­nak. A Trianoni Békeszerződés Európa legnagyobb nemzeti ki­sebbségévé tette a magyart a szomszédos országokban. Ezekben az országokban - az eredménytől függetlenül - han­goztatják, hogy a kisebbségi kérdések náluk az európai nor­mák szerint rendezettek. Mivel európai kódex egyelőre nincs, így a kisebbségek helyzetét ne­héz egységes elvek alapján ér­tékelni. Jól tudják ezt Szlováki­ában, Romániában vagy Jugo­szláviában is. Ezért hárul rend­kívüli feladat a magyar diplo­máciára. Felismertük a „csapda” helyzetet és tudjuk a megoldást: azon kell lennünk, hogy szomszédainkkal mielőbb megkössük az alapszerződése­ket. Ehhez természetesen az érintetteknek is vállalni kell a partnerséget és ez teszi különö­sen nehézzé helyzetünket.- Mielőbbi csatlakozásunkat hátráltató körülmények közül szólni kell a magyar társada­lom, a magyar gazdaság helyze­téről is. Ami a politikai intéz­ményrendszer kiépülését illeti, az elmúlt 5 évben Magyaror­szág jelentős lépéseket tett, egész Kelet-Európábán az egyike a legteljesebbnek és legs­tabilabbnak. Ámi a gazdaságot illeti, ott lényegesen nagyobbak a problémák. Kétségtelenül je­lentősen erősödött a magán- szektor, megteremtődtek a pi­acgazdaság feltételei, de még mindig túlsúlyos az állami sze­repvállalás, nagy a költségvetés hiánya, vontatottan halad az ál­lamháztartás reformja. Szerény a gazdaság növekedési üteme és ez is csak egyes ágazatokban je­lentkezik. Nagy terhet jelent a munkanélküliek milliós tábora. Ezeket a gondokat nekünk kell megoldani. Természetesen en­nek esélye függ a nyugat-euró­pai gazdaság megélénkülésétől is. T udnunk kell tehát, hogy re­ménybeli tagságunk hosszú és nehéz folyamat végén válhat valóra. S tudnunk kell azt is, hogy Nyugat-Európa a mai kö­rülmények között kimondottan ellenérdekelt az Unió kelet-eu­rópai országokkal való kibőví­tésében.Ez esetben már kétség­telenül meglévő Észak-Dél problémakör egy újabbal, Ke­let-Nyugatival egészülne ki. Ez azt jelentené, hogy a volt politi­kai-katonai vasfüggöny helyett egy gazdasági alakulna ki, amely hosszú időre konzerválná az elmaradottságot Európa ke­leti felében. Ez potenciális ve­szélyt jelenthet a fejlett Nyugat politikai rendszerére és gazda­ságára egyaránt. Ezt kell mie­lőbb felismerniük. Nelsonia? Mandeland? i ► i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents