Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-31 / 300. szám

1994. október 31., hétfő Hazai körkép üj Dunántúli napló 7 Amerikai üzem Székesfehérvárott Naponta nyolcezer termosztátot készítenek A horvát nemzetiségű faluban, Horvátkimlén Balázs András zalaszentgróti fafaragó munkáját dicséri a temető és a temp­lom között felállított kálvária, amelynek ez az egyik stációja Nagybani piac 750 éves Körmend 750 éve kapott városi kivált­ságlevelet Körmend IV. Béla királytól. A Rába-parti város­ban ezidén szinte minden hó­napban valamilyen program kapcsolódott a történelmi ese­ményhez; ahhoz, hogy a tatár­járás után, második honalapí­tónak tisztelt királyunk 1244. október 28-án adott kiváltság- levelet Körmendnek. A város már akkor fontos szerepet töl­tött be az ország életében, hi­szen a kereskedelmi utak ke­reszteződésében élni tudott le­hetőségeivel: kamatoztatni tudta élénk nemzetközi kapcso­latait. A jubileumi év kiemel­kedő eseménye volt augusztus 19-e, amikor felavatták IV. Béla szobrát, a fővárosi Pár­kány Péter alkotását. Farkas József polgármester a testület munkáját értékelte az ünnepi önkormányzati ülésen. Eredményeik közé sorolta, hogy élni tudtak az osztrák ha­tár közelségéből adódó lehető­ségekkel, közreműködésükkel nyugati cégek telepítettek gyá­rakat, üzemeket a városba. Tatabánya négy éve 1990-től napjainkig meghá­romszorozódott a tatabányai önkormányzat vagyona. Igaz, mindez részben kényszer hatá­sára történt, mivel jónéhány egészségügyi, kulturális és sportintézményt át kellett ven­niük, s ebből adódóan az ön- kormányzat minden három fo­rintjából kettőt azok fenntartá­sára kellett fordítani. Fejlesztés terén a vezetékes gáz bevezeté­sére, a telefonellátottság javítá­sára, utak és csatornák építésére fordították a legtöbbet. Részben ezeknek köszönhetően nőtt meg a vállalkozók száma Tatabá­nyán. Erre nagy szükség volt, mert a nagy cégek többsége tönkrement. Részben emiatt, va­lamint a munkanélküliek meg­lehetősen magas száma és más egyéb okok miatt elszegénye­dett a lakosság egy széles köre. Az 1990. évi 38 millió forint he­lyett az idén már 250 millió fo­rint segélyt fizetnek ki a rászo­rulóknak. Az elmúlt végy év egyik leg­jelentősebb eredménye az volt Tatabányán, hogy 1992-ben megnyílt első felsőfokú taninté­zete, a Modem Üzleti Tudomá­nyok Főiskolája. A Nemzetközi Kreatív Zeneintézet pedig ta­valy nyitotta meg kapuit. A jö­vőre nézve biztató, hogy az el­múlt három hónapban több pénzt nyert el az önkormányzat közcélú fejlesztések megvalósí­tására, mint az elmúlt három és fél év alatt összesen. Azokból és saját forrásaiból - többek kö­zött - további közintézmé­nyekbe és otthonokba vezetik be a földgázt, környezetbarát autóbuszokat vásárolnak, ke­rékpárutat építenek. Az európai piacra termosztá- tokat - különféle hőmérsékle­térzékelő és -szabályozó beren­dezéseket - előállító üzemet lé­tesített Székesfehérvárott, a Vi­deoton Ipari Park területén az amerikai Emerson Electric Co. leányvállalata, a hőérzékelők gyártásában a világ élvonalába tartozó Therm-O-Disc. A Vide­otontól bérelt 800 négyzetméte­res, a beruházó cég által kor­szerű technológiával felszerelt üzemcsarnokban egyelőre öt­ven, az év végéig 90 dolgozó­nak adnak munkát, a termelés teljes felfutását követően pedig - jövőre - kétszáznál többen dolgoznak majd. Egyelőre napi 8 ezer termosztátot készítenek háztartási gépekhez, s különféle berendezésekhez. James Kight, a vállalat el­nöke az avatóünnepségen hang­súlyozta: a cégnek a világon ti­zenhatodik, Európában pedig negyedik üzemét azért Székes­Száz gyárat és hatvan szol­gáltató egységet építenek meg abban a tervezett innovációs és ipari parkban, amelynek 200 hektáros területét a debreceni repülőtér mellett már ki is je­lölte a helyi önkormányzat. Az ipari park megvalósítha­tósági tanulmánya 2-3 hét múlva készül el végleges formá­jában. Debrecen nagybefektetőket vár merész tervéhez: becslések szerint ugyanis mintegy 20 mil­liárd forintba, vagyis 200 millió dollárba kerülne az elképzelé­sek szerint különleges gazda­sági övezetként működő park fehérváron hozták létre, mert ott találtak a gyártáshoz megfe­lelő környezetet és szakember- gárdát, továbbá nagyfokú segí­tőkészséget tapasztaltak mind a Videoton, mind a helyi önkor­mányzat részéről. Széles Gábor a Videoton Holding Rt. vezérigazgatója elmondta: a Therm-O-Disc lete­lepedése annak a stratégiának az eredménye, amelynek célja, hogy Videotont „új pályára” ál­lítva, az elvesztett keleti piacok és a megszűnt KGST munka- megosztás helyett bekapcsolja a nyugat-európai gyártási folya­matokba. Ennek megvalósítása érde­kében adottságait, területeit, infrastruktúráját és jól képzett szakembergárdáját hasznosítva eredményes együttműködést alakított ki számos nemzetközi nagyvállalattal, köztük az ame­rikai IBM-mel, az amerikai-ja­pán Alcoa—Fujikura-val,a né­megvalósítása. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a külföldi nagybefektetők 60-60 millió dolláros beruházási szakaszok­ban építenék meg a parkot úgy, hogy befektetésük folyamato­san megtérülne. Egy-egy elké­szült üzemet ugyanis azonnal eladnának a működtetőknek, s így a befektető folytathatná a beruházást. A város fejlett infrastruktúrá­val és adókedvezménnyel várja a befeketetőket, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium pedig a munkák előkészítéséhez, a tervezés meggyorsításához ígért központi támogatást. met Michels-szel, valamint számos multinacionális céggel. Egy részük már megkezdte a munkát a Videoton Ipari Park területén, mások - például az IBM - a következő hetekben, hónapokban látnak hozzá a ter­meléshez a Videotontól bérelt területen, s az általa biztosított szolgáltatások igénybevételé­vel. A nagyvállalatok részére a Videoton tagvállalatok bér­munkát is végeznek. A stratégia eredményei már mutatkoznak: azon túl, hogy a módszerrel si­került becsalogatni a térségbe, s letelepedésre bírni számos nemzetközi céget, tavaly már a Videoton forgalmának több, mint hatvan százaléka a nyu­gat-európai piacokról szárma­zott. A becslések szerint az el­múlt években csaknem egymil- liárd dollárt fektettek be Szé­kesfehérvár térségében az ame­rikai multinacionális cégek. Német iskola Ünnepélyesen felavatták a Budapesti Német Iskola új épü­letét a XII. kerületi Cinege ut­cában. A magyar-német államközi szerződés értelmében 1991-ben kezdte meg működését az úgy­nevezett Magyar-Német Talál­kozási Iskola, ahol 250 magyar és német anyanyelvű gyerek ta­nul. A diákok mintegy kéthar­mada magyar. Jelenleg négy ál­talános iskolai osztály mellett kétszer négy gimnáziumi osz­tályt működtetnek. Évente egy-egy újabb osztály indításá­val 1998-ra alakul ki a végle­ges, nyolcosztályos gimnáziumi struktúra. Elkészült a nagybani piac Szombathelyen, a város keleti határán. A vállalkozás célja, hogy letörje az ország legdrá­gább zöldség-gyümölcs piacá­nak árait, s lehetőséget adjon a környék termelőinek portékáik helybeni értékesítésére. Az Ag- roker kereskedelmi-termeltető kapcsolatot alakít ki a közeli ős­termelőkkel, mezőgazdasági vállalkozókkal; ez azt jelenti, hogy a cég hátrányukra nem fo­gad távolabbi beszállítóktól olyan terméket, amit helyben is előaállítanak. A kölcsönös együttműködés során az Agro- ker tervezi, hogy gépekkel, esz­A Skála integrációja gyakor­latilag kudarcba fulladt, a Skála Áruházi Kft. jelenleg mindösz- sze hat áruházat működtet, s úgy tűnik, megtalálják számítá­sukat - mondotta a Budai Skála újjávarázsolt első emeleti szint­jének megnyitója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Ha­lász János, a társaság ügyvezető igazgatója. A Skála-csoport ebben az év­ben 310 millió forintot költött budai áruházára, az első emelet átalakítása 100 millió forintba, a számítástechnikai rendszer bevezetése és a vagyonvédelem 90 millió forintba, az épület re­konstrukciója 120 millió fo­rintba került. Rövidesen meg­közökkel, műtrágyával is segíti a termelőket. Az új létesítmény, mely mintegy 100 millió fo­rintba került, 2600 négyzetmé­ter alapterületű fedett csarnok­kal és 15 ezer négyzetméternyi szabad területtel rendelkezik: így bőven van hely a kamionok fogadására is. Szombathely polgárai már régtől érzik az osztrák bevásár­lóturizmus árfelhajtó hatását, amin nagyban változtathat az új piac, hiszen az árakat eddig az is meghatározta, hogy az Al­földről, vagy a fővárosból szál­lítottak Vasba a zöldséget, gyümölcsöt. kezdik a Skála Metro, valamint a győri és fehérvári Skála Áru­házak felújítását is. A jelenleg 600 millió forintos törzstőkével rendelkező társa­ság 98 százalékban a Skála Coop tulajdona, illetve a Skála Coopon keresztül a Tengel- mann-csoporté. Az idei forga­lom várhatóan eléri a 8 milliárd forintot, ami 10 százalékkal több a múlt évinél. Nyereséget nem terveztek, ám némi profitot valószínűleg elkönyvelhetnek az év végén. Első ízben november 6-án, vasárnap rendeznek úgyneve­zett bevásárlónapot, amikor is több árucikket jelentős enged­ménnyel kínálnak. A Petőfi Irodalmi Múzeumban október 28-án ünnepélyesen bemutatták József Attila: A Duná­nál című versének kéziratát, amelyet Oplatka András svájci újságíró-szerkesztő bocsátott a mú­zeum részére, miután az ajándékozáshoz talált két svájci vállalatot, akik 8 millió forint értékben szponzorálták a kézirat múzeumba kerülését. Képünkün: Proznovszky Mihály a múzeum igaz­gatója, Dieter Vontobel a zürichi Vontobel Bank igazgatója és Oplatka András a kéziratokkal Különleges gazdasági övezet Skála-tervek Tökéletesen kitervelt bűncselekmény Hová tűnt 36 millió forint? A Komárom-Esztergom Me­gyei Bíróság ítéletet hirdetett abban a kártérítési perben, ame­lyet a Dorogi Építőipari Közös Vállalat felszámolója indított a Magyar Hitel Bank Rt. eszter­gomi fiókja ellen. A felszámoló azért jelentette fel a bankot, mert onnan eltűnt a dorogi vállalat 36 millió fo­rintja. A per során kiderült: még tavaly novemberben megbízás érkezett az esztergomi bankhoz a felszámoló társaság vezetőjé­től, amelyben arra adott utasí­tást, hogy a 36 milliót tegyék át a tartósan lekötött betétről a lé­nyegesen alacsonyabb kamato­zású folyószámlára. Néhány nap múlva újabb megbízást ka­pott a bank, s ezúttal azt kérte a felszámoló társaság vezetője, hogy táviratilag utalják át a 36 milliót egy szegedi bankba, az általa megnevezett számlatulaj­donosnak. A bank el is küldte a pénzt Szegedre, ahol még aznap megjelent egy férfi, táskába rakta a milliókat, majd nyoma- veszett. A rendőrség azóta is ke­resi a tettest. A rendőrségi nyomozás kide­rítette: valaki, vagy valakik ha­mis néven, hamis cégbírósági bejegyzéssel és bélyegzővel számlát nyitottak a szegedi bankban. Árra a megbízásra pe­dig, amelynek alapján a bank elküldte a dorogi vállalat pénzét Szegedre, lézeres technikával tökéletesen ráhamisították a fel­számoló társaság elnökének az aláírását. A bíróság ítéletében megál­lapította: tökéletesen kitervezett bűncselekménnyel állnak szemben, s az ügyben a bank nem marasztalható el, nem kö­telezhető a 36 millió megfizeté­sére. Ügyintézői azonban jog­szerűtlenül jártak el akkor, ami­kor a pénzt átvezették a tartósan lekötött betétről a folyószám­lára. Kétségtelen, hogy a meg­bízáson szereplő hamis aláírást nem fedezhette fel az ügyin­téző, az viszont feltűnhetett volna neki, hogy a megbízáson rossz, érvénytelen számlaszá­mok szerepeltek. Emiatt megta­gadhatta volna a pénz elküldé­sét Szegedre. Ha ezt akkor meg­teszi, időben fény derült volna a csalásra. Kötelezte viszont a bankot a bíróság 2,1 millió forint és an­nak kamatainak megfizetésére, mert a vállalatnak közvetlenül ennyi kára származik abból, hogy a tartós betét megszakítá­sával folyószámlára került a 36 millió forintja. Nem egészen egy év alatt készült el a zirci Reguly Antal Általános Iskola új tornaterme. Az 1050 négyzetméter területű létesítmény egy 8x10 méteres tornahelyiséget váltott fel, így mintegy 570 diák mozgási, sportolási lehetősége jelentősen javult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents