Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-31 / 300. szám

1994. október 31., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 3 Patikaprivatizáció A tulajdonos az önkormányzat, de a szakmai feltételeket a minisztérium írja elő Az elmúlt héten a Népjóléti Minisztériumban tartott sajtótá­jékoztatón szó esett a patikapri­vatizáció kérdéseiről is, annak kapcsán, hogy októberben az Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta a helyi önkormányza­tokról szóló törvény módosítá­sát. A módosított törvény az ál­lam tulajdonából önkormány­zati tulajdonba kerülő vagyon­tárgyak körébe sorolta a megyei gyógyszertári központok va­gyonát is, így az évek óta hú­zódó - az Állami Vagyonügy­nökség és az önkormányzatok között fennálló - jogvitát le­zárta. Az önkormányzati tulajdon alkotmányos védelméből adó­dóan azonban a tulajdont meg­szerző önkormányzatok szá­mára kötelező és határidőhöz kötött privatizáció előírására nincs jogi lehetőség, így a ko­rábban megyei gyógyszertári központok kezelésében lévő, mintegy 1400 gyógyszertár pri­vatizálása a tulajdonos önkor­mányzat belátásán, illetve dön­tésén múlik. A Népjóléti Minisztérium, ha a tulajdonos döntéseibe nem is szólhat bele, fontosnak tartja a szakmai feltételeket a tulajdo­nossal megismertetem, annak érdekében, hogy a gyógyszertá­rak privatizációja a szakmai szempontok figyelembe vételé­vel történjen. A minisztérum állásfoglalása és szakmai előírása szerint: A privatizációnak irányítottnak és ellenőrzöttnek kell lenni, az or­szágban a szakmai feltételek szerint egységesen kell történni, a privatizáció eredményeképp a gyógyszertárnak továbbra is meg kell a profilját tartani (nem alakulhat át más tevékenységet folytató üzletté), a tisztán ke­reskedelmi érdekek helyett a szakmai érdekek kerüljenek elő­térbe. A privatizáció menetét úgy kell kialakítani, hogy a folya­matos gyógyszerellátásban fennakadást ne okozzon. A pri­vatizáció során a szakmai köve­telményeknek leginkább megfe­lelő gyógyszerészeknek kell tu­lajdonhoz jutást biztosítani. A privatizációt egy vagy két­fordulós pályázati eljárásban kell lefolytatni. A pályázaton csak az a gyógyszerész vehet részt, aki megfelel a törvényben lefektetett, a gyógyszertár veze­tőjével szemben előírt követel­ményeknek. Biztosítani kell a Betéti Társaságok pályázási le­hetőségét is. A pályázatok elbírálását az erre a célra létrehozott bizottsá­goknak kell elvégezni, amely­ben szerepet kell kapni a tulaj­donos képviselőjén túl a Gyógyszerész Kamara és az ANTSZ képviselőinek is. S. Zs. Javul lassan a bíróságok helyzete Mikor lesz ítélet? Városháza Emlékérem a televíziósoknak Egy kis visszapillantás: dr. Krippl Zoltán polgármester meg­nyitja a Játék Határok Nélkül című emlékezetes rendezvényt Löffler Gábor és Tóth László felvételei A kitüntetett stáb Sok pécsi számára emlékeze­tes rendezvény marad a Játék Határok Nélkül című nemzet­közi televíziós vetélkedő, amelynek egyik elődöntője Pé­csett zajlott. A város csapta el­jutott a cardiffi döntőbe is. A Hunyadi út 19. alatti elegáns magánvillában szombaton Pécs polgármestere, dr. Krippl Zol­tán kitüntette az elődöntő sike­res lebonyolításában részt vevő televíziós stáb irányítóit. Városháza Emlékérmet ka­pott Apró Attila, a Magyar Te­levízió Játék Határok nélkül című produkciójának főrende­zője, Géczy Bálint, a produkció főgyártásvezetője, és Pintér Tamás, a Színház és Filmművé­szeti Főiskola docense. A játék során tíz adásban vett részt a stáb, és mint a polgár- mester elmondta, szép, ihletett felvételeket készítettek Pécsről, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy minél több európai or­szágban tudjanak a városról. Az emlékéremmel a televíziósok munkáját kívánták megkö­szönni. Az ünnepségen jelen­lévő versenyzők legjobban Pin­tér Tamást ünnepelték, aki sok gyakorlati tanáccsal segítette az eredményes felkészülésüket.- Hivatalosan nem is tartoz­tam a döntő stábjához, a lendü­letes pécsi csapat hívott meg - mondta a magyar filmek kasz­kadőre, és kaszkadőr tanács­adója. Már a pécsi elődöntő alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki a csapat és Pintér Tamás kö­zött. Valószínűleg sokat tanul­tak a volt öttusázótól, akinek tanácsait szinte minden magyar filmben kikérték, amelyben nagy mozgásjeleneteket forgat­tak, ahol „elcsattant egy po­fon.” P. E. Pintér Tamás Ki segít a Vöröskeresztnek? Egyetlen kérdéssel kerestük meg a régió bíráit: Vajon mennyit kell várni ma egy íté­letre? A válasz: körülbelül egy évig. Legalábbis dr. Wirth Béla, a Pécs Városi Bíróság elnöke szerint ha a fellebbviteli fóru­mokat is beleszámítjuk, egy polgári peres ügyhöz hozzáve­tőlegesen ma ennyi kell a kere­set benyújtásától az ítéletig. Vajon sok-e ez, avagy kevés? Jelzi-e ez, a bíróságok sanyarú helyzetét és a bírák munkáinak fölhalmozódását? A válasz: nem igaz, hogy ellehetetlenül­tek a bíróságok - mondotta dr. Sóós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke, s hasonló vé­leményen volt dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíró­ság elnöke is. Bár az 1990 év előttihez képest valóban meg­nőtt az ügyiratok száma, s két­ségtelen, hogy törekedni kell a folyamatban lévő ügyek átfutási idejének csökkentésére. Főleg a székhely-bíróságokon érezhető a leterheltség. Somogybán mind a polgári, mind a büntető ügyek döntő többségének a végére jár­nak egy éven belül, mindössze az ügyek 16,1 százaléka csúszik át, egy éven túlra. Tolnában 3 és 6 hónap alatt az ügyek 39 száza­lékának a végére járnak, s mint a megyei elnök említette: pol­gári ügyben a legrégebbi pak- saméta 4 éves, büntető szakban pedig akad egy, ami immáron két esztendős. Pécsett speciáli­san székhelybíróság van: itt minden ötödik ügy egy éven tú­lira csúszik át. S talán nem ke­veset mond az adat: tavaly 13 531 peren kívüli ügyben döntöttek. Csak jelzésként: a pécsi bíróságon az egy bíróra jutó havi ügyek száma 180 (!), ami bizony nem kevés. Mint azt Wirth Béla mondotta: a polgári bírónál 80, büntető bírónál pe­dig 50-70 volna az ideális. Te­hát több bíró kellene? Nem, er­ről szó sincs: talán a bírók mun­káját segítő dolgozók létszámát és szakmai színvonalát lehetne növelni. Mindenesetre a bírói szervezetet nem a legmagasabb ügyszámhoz kell igazítani! Mondják a bíróságokon, hogy az ügyek nagy számának elhúzódásában a perbe vont személyek fegyelmezetlensége is hozzájárul: az idézés néha pusztába kiáltott szó. Másrészt: információink szerint az igaz­ságügyi kormányzat dolgozik az eljárási szabályok egyszerű­sítésén, ami felpörgetné az ügymenetet és ítéletre várók helyzetét javítaná. K. F. Napok alatt többszáz tonna adományt hordtak össze az em­berek. Ót évvel ezelőtt, 1989 decemberének végén Pécsett is reggeltől estig hozták az élelmi­szert, a ruhaneműt a romániai forradalom rászorultjainak. A Vöröskereszt hivatásos munka­társai és aktívái akkor még nem gondolták, hogy ez az idő for­dulópontot jelent a szervezetük életében. Az utóbbi évtizedekre gondolva a Romániába irányuló segélyszállítmányok szervezése és küldése volt az első, az ere­jüket már-már meghaladó fel­adat, amit aztán követett a ma is tartó folyamatot jelentő többi. Mindezzel párhuzamosan lé­nyegesen csökkent a költségve­tési támogatásuk, vagyis a lé­tükhöz szükséges alapok jelen­tős részét is maguknak kell elő­teremteniük. Ilyen körülmények között gyakran eszükbejut az amerikai „népszokás”, miszerint az elő­ször munkába állók az első fize­tésük 10 százalékát a Vöröske­resztnek fizetik be. Természete­sen Magyarországon is sokan vannak, akik támogatják a Vö­röskeresztet. Az utóbbi időkben új formákban is. Ruha, gyógy­szer-adományokkal, jótékony- sági estek, aukciók bevételével. Ezek közül talán a legnagyobb érdeklődés Windischgraetz Ka­talin hercegnő jótékonysági rendezvényeit kíséri, amelyek a legnagyobb körültekintéssel ki­választott, elegáns helyszíneken zajlanak, s amelyeken mindig részt vesznek a hercegnő kül­földi barátai is. A bevétel - többmillió forint - a Magyar Vöröskereszt számlájára megy. Ilyen jellegű - de messze nem ilyen mértékű - támoga­tásban a megyei szervezetek is részesülnek. Jogi és magánsze­mélyek adakoznak a számlá­jukra. A Baranya Megyei Vö­röskereszt az elmúlt évben 1 millió 351 ezer forintot kapott. Nem sok, de mégis hallatlanul fontos tétel, ha tudjuk, hogy a központi támogatásuk alig ha­ladta meg a hatmillió forintot, a tagdíjakból származó bevétel pedig 340 ezer forint volt. Tavaly 107 szociális akciójuk volt, 1 millió 660 ezer forint ér­tékben. Több, mint 61 ezer embernek adtak támogatást. Menekültek­nek és hazai szegényeknek. Idén, egy több héten át tartó ak­ció során 11 320 darab húsz ki­lós csomagot készítettek, benne élelmiszerrel, higiénés kellé­kekkel. A támogatások mellett üdültettek idős embereket gye­rekeket, szervezték a tanfolya­mokat és a véradást, amelyben sajnos egyre kevesebben vesz­nek részt. Közben építették a külföldi kapcsolataikat. A megyei szer­vezetnek Németországban há­rom testvér szervezete van. Külföldi adományból szárma­zik két Toyota gépkocsi, sebé­szeti műszerek, amelyeket az egészségügynek adtak tovább. A szigetvári és a pécsi szerve­zetnek is német testvérkapcsola­tai vannak, a mohácsinak pedig holland. Remélik, hogy a hazai cégek, magánszemélyek közül is egyre többen melléjük áll­nak. T. É. A veszettség halálos és gyógyíthatatlan! A macskákat is be kell oltatnunk! A veszettség a kutya és a macska útján terjed az emberre, ezért is nagyon fontos, hogy az ebtartás szabályait minden kutyatu­lajdonos betartsa Fotó: Löffler Gábor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a múlt héten egy édesanya és gyermeke halt bele a veszettségbe. Egy fertőzött macska marta őket meg. A ha­rapás után nem kaptak azonnal veszettség elleni oltást. Dr. Guzsvány Mihály, a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző állomás igazgató főorvosa az alábbiak­ról tájékoztatta lapunkat. A betegség fenntartója évti­zedek óta a róka. A veszettség a kutya és a macska útján terjed róla az emberre. Ha a fertőzött állat által megharapott, meg­mart ember nem kap azonnal védőoltást, a gyógyíthatatlan betegségbe belehal. Arra, hogy a betegség ne ter­jedjen az ember irányába, az ál­lategészségügynek egyetlen eszköze van, a fertőzési lánc megszakítása. Ez kétféle módon lehetséges. Az egyik módszer az, hogy a rókákat teszik vé­detté a veszettség ellen. Erre tő­lünk nyugatra, de például Szlo­vákiában is, megoldották a ró­kák szájon át történő immunizá­lását szinte százszázalékos ha­tásfokkal. Csalétekbe rejtik az „oltóanyagot”, amit az állat el­fogyaszt. Magyarország Auszt­riával szomszédos területén eredményesen alkalmazza az ál­lategészségügy az eljárást im­már két éve. Á módszer adott, a terület kiteijesztéséhez azonban több pénz kellene. A költsége­ket eddig az állategészségügy viselte. Ha az egészségügy, az önkormányzatok a közös költ­ségviselésből, az ember egész­ségének megóvása érdekében, részt vállalnának, rövid időn be­lül az egész ország rókaállomá­nyát mentesíteni lehetne a ve­szettség vírusától. Ha valamennyi három hó­napnál idősebb kutyát és macs­kát beoltanak évente veszettség ellen, akkor is megszakítható a fertőzési lánc. Erre az állator­vosi kar felkészült és alkalmas. Nagyon sok állampolgár azon­ban nem oltatja be kutyáját, pe­dig erre jogszabály kötelezi a kutyatulajdonosokat. Vannak önkormányzatok, akik ezt nem is kényszerítik ki. Sajnos sok a kóbor eb és macska, akik szin­tén nem részesülnek az oltó­anyagból. Az állomás ismétel­ten felhívja valamennyi eb és macskatartó figyelmét, hogy a három hónaposnál idősebb ku­tyákat és macskákat oltassák be, és tartsák be az ebtartás szabá­lyait, még akkor is, ha az oltás térítésköteles. Az életünkről le­het ugyanis szó. Oltási igénnyel bármikor, bármely állatorvos felkereshető. U. G. Tisztújítás a belgyógyászoknál A Magyar Belgyógyász Tár­saság dunántúli szekciójának vezetősége Pécsett tartotta soros ülését, amelyen többek között megválasztották az elkövetkező négy évre a tisztségviselőket. A szekció elnöke dr. Varga László szombathelyi, alelnöke dr. Pa­takfalvi Albert keszthelyi, cím­zetes egyetemi tanárok, a főtit­kára pedig dr. Sülé Tamás pécsi főorvos lett. A vezetőség elfo­gadta, az 1995. évi pécsi ván­dorgyűlés programtervezetét is, amelyben a kiemelt témák kö­zött szerepel a szívkoszorúér betegségek rizikófaktorai, a táp­lálkozás és a diéta szerepe a be­tegségek megelőzésében, vala­mint az orvosok szakképzésé­nek helyzete. Tanfolyam munkanélkülieknek Érettségivel rendelkező munkanélküliek részére számí­tástechnikai tanfolyamot szer­vezett Pécsett a Nevelési Köz­pont Gimnáziuma és az i+i In­formatikai Iskola a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával. A hallgatók a szoftver üzemeltetéséhez szük­séges ismeretek mellett, idegen nyelvet is tanulnak. Halloween-parti Pécsett A pécsi Bookpoint, angol nyelvű könyvesbolt és a Nem­zetközi Angol Központ ma este hét órai kezdettel Halloween- partit rendez a Mária u. 9. szám alatt, ahol jelmezben kell meg­jelennie mindenkinek, hiszen jelmezversenyt is tartanak. A Halloween ünnepet már a Kel­ták is megünnepelték. Azt hit­ték, ilyenkor vándorolnak éj­szaka a boszorkányok. Manap­ság az angol anyanyelvűek jel­mezes partikat rendeznek, ahol szellemtörténeteket mesélnek egymásnak, és mókás játékokat játszanak. Mindszenty-emléknap Felsőpetényben és Rétságon Mindszenty-emléknapot tar­tottak vasárnap Felsőpetényben és Rétságon a 38 éve október 30-án történtekre emlékezve. Mindszenty József bíboros her­cegprímást, esztergomi érseket e napon a felsőpetényi Al- mássy-kastélyból, az ÁVH fog­ságából szabadította ki a rétsági páncélos alakulat tisztjei Pálin- kás-Pallavicini Antal őrnagy vezetésével. A Rico Kötszerművek importőri szerződése Egészségügyi, rugalmas pó­lyák magyarországi terjeszté­sére kizárólagos magyarországi forgalmazási jogot kapott a Rico Kötszerművek Rt. a német Karl Otto Braun cégtől - tájé­koztatta az MTI-t Naményi Pé­ter vezérigazgató. A Rico ezen­túl saját márkanévvel hozza forgalomba a Magyarországon csomagolt tizenöt fajta, azon belül többféle méretű K.O.B. termékeket. A Rico Kötszerműveket az elmúlt év decemberében priva­tizálták. A részvények 50,1 szá­zaléka a magánszemélyekből álló Wallis csoport, 7,7 száza­léka a Rico menedzsment, 8 százaléka a vállalat dolgozóiból alakult MRP szervezet, 9,2 szá­zaléka az önkormányzatok, 25 százaléka pedig a társadalom- biztosítás tulajdonában van. A vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat egyik célja ke­reskedelmi tevékenységének erősítése és a termékkínálat bő­vítése. így a saját gyártású vatta és kötözőszerek, valamint a hi­giénés termékek mellett külön­böző importárukat is forgal­maznak. Az elmúlt évben 1,6 milliárd forintos árbevételt értek el, amelynek 3 százaléka már ex­portból származott. * i

Next

/
Thumbnails
Contents