Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-29 / 298. szám

1994. október 29., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 3 A kollektív szerződésre nagy szükség van A Munkástanács meg akar egyezni a munkáltatókkal Egyre nagyobb szükség lesz az érdekvédelemre, hi­szen vállalatok alakulnak, szűnnek meg, ellentmondá­sosra sikeredett a közalkal­mazotti törvény - az embe­reknek van olyan érzése, ki­szolgáltatott a munkaadó­nak, kialakulóban lévő de­mokráciánkban még gyenge lábakon állnak az intézmé­nyesített védelmi rendsze­rek. A Munkástanácsok Ba­ranya Megyei Szövetsége éppen ezért indított tegnap egy tanácskozást, hogy az aktivistáit legalább a jelen­legi lehetőségekről tájékoz­tassák. Nem kétséges, hogy az cél vezérelt bennünket, hogy a megváltozott körülmények adta érdekvédelmi lehetősé­gekre hívjuk fel a helyi mun­kástanácsok vezetőinek fi­gyelmét - magyarázza Peré- nyi József, az elnökség tagja. A Barankovics Alapítvány pá­lyázatán nyert pénzen rende­zik meg a konferenciát, szigo­rúan csak érdekvédelemről lesz szó, mert hiszen a Mun­kástanács - bárki bármit is mond - nem kötődik egyik párthoz sem. Azt viszont nem zárják ki, ha most az önkormányzati vá­lasztásokon valamelyik jelölt felvállalja, képviseli céljaik megvalósítását, akkor támo­gatni fogják. Perényi József nyomatéko- sítja: a tájékoztatás nagyon fontos minden munkástanácsi vezető számára, hiszen az életbe léptetett munka tör­vénykönyve, vagy a munka- védelmi törvény összefüggé­seinek ismerete nélkül nem­igen lehet hatásos érdekvéde­lemről beszélni. Mi kiegyezni akarunk a munkáltatókkal - magyarázza az elnökségi tag - , ehhez viszont olyan felké­szült emberekre van szüksé­günk, akik vitaképesek és ér­velni is tudnak. Bóka József megyei elnök viszont a valamikor vállalati törvénynek nevezet kollektív szerződéseket tartja a legfon­tosabbnak. Igaz ugyan, törvé­nyileg nem íiják elő ennek megalkotását, ám vannak olyan paragrafusok például a munka törvénykönyvében, amelynek végrehajtását csak a kollektív szerződés szabá­lyozhatja. Ez viszont törvény- alkotásunk furcsaságaira hívja fel a figyelmet, de a lé­nyeg azért csak az, a legjobb írásban tisztázni a munkaa­dókkal, milyen jogai és lehe­tőségei vannak a munkaválla­lóknak. Éppen ezért a kollek­tív szerződésekben nem a szo­ciális juttatások szabályozását tartja a legfontosabbnak, sok­kal inkább a kapcsolatok rend­szere kialakításának szabályo­zását. Az elnök szerint a szak- szervezeti munka meglehető­sen háládatlan feladat, kevés sikerélményben van része an­nak, aki ilyen munka elvégzé­sére vállalkozik. De valakinek el kell kezdeni, mert ha senki sem csinálja, a dolgozók vég­képp kiszolgáltatottakká vál­nak. B. G. Pestis helyett kolera? A diákok már jól ismerik a „boszorkánykonyha” rejtelmeit, szépségeit Fotó: Müller A. A megye középiskoláinak játéka, csalafinta kérdésekkel A Hevesy egy iskola, ahova jó járni A pestis magyarországi fel­bukkanásától emberi számítás szerint már nem kell tartanunk, a kolera veszélye azonban nem múlt el, bár járványszerű elő­fordulása szinte teljesen kizárt. Az utóbbi időben ismét sokhe­lyütt előfordult harmadik járvá­nyos betegség, a diftéria viszont csak komoly intézkedésekkel, védőoltások bevezetésével ke­rülhető el - mondta Kertai Pál országos tisztifőorvos. A pestis indiai elteijedése óta a hazai közegészségügyi szervek is tar­tottak attól, hogy a betegség akár hazánkat is fenyegetheti. A körültekintő repülőtéri ellenőr­zésnek köszönhetően azonban mindeddig egyetlen pestises megbetegedés sem fordult elő hazánkban. Más a helyzet a kolerával, amelyben eddig ugyan még senki sem betegedett meg Ma­gyarországon, ám mivel a kóro­kozók a befagyott folyókban a telet is átvészelhetik, a kolerától továbbra is tartani lehet. A be­tegség járványszerű előfordu­lása ellenben kizárt, sőt - mondta a tisztifőorvos - megfe­lelő orvosi kezeléssel a kolera száz százalékban gyógyítható. A legreálisabb problémát Ma­gyarország számára jelenleg egy harmadik kór, a diftéria, másnéven a torokgyík jelenti. Ez a megbetegedés 1990 óta ugyanis fokozatosan terjedt el a volt Szovjetunió területén, s ma már a balti államokból és Len­gyelországból is jelentettek dif- tériás eseteket. Stafétajátékunkban a Janus Pannonius Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimná­ziuma a pécsi Hevesy György Műszaki Szakközépiskolának adta át a bemutatkozás jogát. Előbb azonban kérdésükre a he- vesysektől választ várnak: A Ba­bits Gimnázium és Szakközépis­kola által vállalt értékek hogyan tükröződnek az intézmény cím­erében? A hevesysek válasza- A magyarságot vállaló, tör­ténelmükhöz kötődő, a hagyo­mányokat ápoló nevelés tükrö­ződik a címer alakjában, a vörös és ezüst sávok váltakozásában és az Anjou-liliomban. Az intéz­mény Pécs városához való kap­csolódását, a lokálpatriotiz­musra való nevelést jelképezi a kék-arany (sárga) szín a sisak­tartón. A cet alakja a címerben az iskola névadójának Európá­hoz való kötődésére és művére utal, amelyben a cet hozzásegíti Jónást ahhoz, hogy felismerje a maga feladatát a világban, s az iskolának is ez a szerepe diákjai életében. A ’60-as évek elején nyitotta meg kapuit és kezdte el a vegyé­szek, gépészek, később pedig aknászok, geológusok, aztán az atomerőmű-gépészek és a föld­mérők képzését a műszaki szak- középiskola. Jelenleg 508 gyerek tanul a Hevesy György kémiai Nobel díjas tudós nevét viselő iskolában. Az intézmény életét nehezíti, hogy három épületben tanítanak, mégis szeretnek ide­járni a gyerekek. Rossmann Zoltán érettségi után felvételi mentességgel ta­nulhat tovább az egyetemen, környezetvédelmi szakon, de kért egy év haladékot, hogy lete­gye a technikusi vizsgát.- Érdekeltek a természettu­dományok, azért jöttem ide - mondja. - Ennek a sulinak van hangulata és közvetlenebb a ta­nár-diák kapcsolat. Osztja a véleményét a gépész szakon tanuló, negyedikes Hesz Péter is, aki a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára készül.- Szerintem van jövője a mű­szaki szakmáknak. Ez az iskola sem könnyebb, mint a másik, itt is tanulni kell. A tanárok sokat segítenek, minden gondunkkal megkereshetjük őket. Harvan Alice szerint azért is jó ez a suli, mert mindenki min­denkit ismer. Buta Mariann geo­déta lesz. Annak idején azért je­lentkezett ide, mert mondták, hogy van jövője ennek a szak­mának, a kárpótlás és a földtu­lajdon rendezése miatt szükség lesz a földmérőkre. A vegyészet jövője- Egy mérnök csak akkor megy el tanítani, ha azt hivatásá­nak érzi - állítja Ferencz László, a környezetvédelmi fakultáció elindítója, aki korábban 20 évig dolgozott az iparban. - A jövede­lemcsökkenés ellenére is élve­zem ezt a munkát. A diákjaink szeretnek ide járni, de tanulni már kevésbé, mégis egyre jobb eredményeket sikerül elérnünk. Tavaly már 17 tanulónkat vették fel valamilyen felsőoktatási in­tézménybe. Még hogy nincs jö­vője a vegyészeinek?! A minősí­tés nagy mesterei a vegyészek, nagy szükség van a munkájukra. Most, a paprikabotrány idején is nagyon sokan fordultak hoz­zánk, hogy végezzük el a vizsgá­latokat. Az iskolában olyan műszerek is vannak, amilyenekhez az egyetemen még a közelébe sem engedték a hallgatókat. A pályá­zatokon elnyert pénzből kor­szerű svájci mérőeszközöket vá­sároltak, de vegyszerekre már nincs pénzük. Az iskola diákjai már harmadik éve sikerrel vesz­nek részt a Norvég Természet­védelmi Minisztérium által kiírt pályázaton is.- Magam a team munka híve vagyok - folytatja Ferencz László. - Fontos az is, hogy a di­ákjainknak megtanítsuk a biztos, nyugodt fellépésre, ha szerepel­niük kell. A Sárospataki Diákve­gyész Napokon elhangzott elő­adásuk nyomtatásban is megje­lenik. Gobi László maga is ebben az iskolában tanult, most itt tanár. Szerinte sokkal oldottabb itt a légkör, más a diákok egymás kö­zötti viszonya, mint egy átlagos gimnáziumban, pedig náluk nem csak érettségit, szakmát is kap­nak a gyerekek. Nyáron a zánkai környezetvédelmi táborban az iskola hordozható műszereivel végeztek méréseket egy héten át, a gyerekek éjjel-nappal dolgoz­tak, zokszó nélkül. Nagyon sok adatot gyűjtöttek össze, amit az év során dolgoznak fel. Felkér­ték őket, hogy egész nyáron át végezzék el a méréseket. Az iskolában nehéz diákéletet szervezni, épp a három épület miatt, mégis megrendezik a He­vesy napokat. Tornatermük sincs, a fiú kosárlabda csapatuk a városi bajnokságon így is első lett. Országos versenyig jutott a gyorskorcsolyázó Nógrádi Ba­lázs és Kertész Ágnes, kiváló eredményeket ért el atlétikából Kulcsár Agnes, a lövészetben Karácsony Attila, a kerékpáro­zásban Czakó Zsuzsa. A Nagy Lajos következik A Hevesy György Műszaki Szakközépiskola a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának adja tovább a staféta botot. A következő kérdésre várják tőlük a választ: A langyosabb a lan­gyosnál hidegebb, vagy mele­gebb? A válasz indoklásában az is szerepeljen, hogyan küszöböli ki egy műszaki ezt a dilem­mát. Sz. K. A Baranya Megyei Választási Iroda közleménye A Megyei Választási Iroda tájékoztatja a választópolgá­rokat, hogy a megye vala­mennyi településén megala­kultak a helyhatósági válasz­tások lebonyolításában köz­reműködő helyi választási bi­zottságok. Működési helyük: minden település polgármesteri hiva­tala. A választási bizottságok munkáját a helyi választási munkacsoportok segítik, veze­tője az önkormányzat jegy­zője, illetve körjegyzeő. Megyei Választási Bizott­ság tagjai: elnöke: Dr. Hetesy György, titkára: Dr. Petrétei József, tagjai. Magdáné Törő Kata­lin, Korossy Ildikó, Dr. Os- tyánszki Péter. Működési helye: Pécs, Rá­kóczi út 34. Telefon: 412-222. A Megyei Választási Iroda Vezetője: dr. Győrpál Elemér megyei főjegyző. Tisztújítás a könyvtáros egyesületnél A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pécs-Baranyai Szervezete új vezetőséget vá­lasztott az elkövetkezendő négy évre. Elnökké Boda Miklóst, tit­kárrá Kohlmanné Sinkó Judi- tot, az ellenőrző bizottság el­nökévé Vörös Ágnest válasz­tották. A szervezet állandó képvi­selője az MKE országos taná­csában Győrfi Csabáné lett, aki az elmúlt nyolc évben - két cikluson át - titkárként te­vékenykedett. A vezetőség, illetve az el­lenőrző bizottság további tag­jai: Jerneyné Borsi Márta, Ke­resztúri József, Móró Mária Anna, Pető Ágnes, Szénászky Mária dr., Tilesch Éva, dr. Várnai Ferencné. Boda Miklós, Győrfi Csa­báné, Boda Miklósné dr. és Ravazdi László személyében megválasztották azokat a kül­dötteket is, akik a szervezetet képviselik majd az országos egyesület november végén esedékes tisztújító küldött- közgyűlésén. Ez minden bizonnyal nagy eseménye lesz a magyar könyvtárak és könyvtárosok szakmai érdekképviselete, szakmai képzése és tovább­képzése területén nemzetközi színtéren is tevékenykedő, 1935-ben alapított egyesület­nek, egyben a hazai könyvtá­rügynek. Futnak a képek Bevallom, kissé félve ültem be az Apolló teremben Wim Wenders új filmjének vetíté­sére,. Négy évvel ezelőtt ugyanis, miként a rendező any- nyi más hívének, nekem is oly felejthetetlen élményt jelentett a Berlin fölött az ég (ami kétség­kívül a század egyik alapműve), hogy attól tartottam, a folytatás nem ismételheti meg a csodát. Ám a pergő képek hamarosan eloszlatták aggodalmaimat, s meggyőztek arról, hogy a Távol és mégis közel (In weiter Feme, so nah) méltó a korábbi angya­leposzhoz. Lehet, nem annyira makulátlan remek, de a maga nemében nagyszerű és katarti- kus erejű, így hát nincs értelme a méricskélésnek. Soha méltóbb alkotás nem kapta a cannes-i nagy díjat! Wenders nem egyszerűen folytatta a Berlin-filmet, hanem mintha annak testvéri ellenpár­ját hozta volna létre. Az a törté­net líraibb és érzelmesebb volt, A világosság a sötétségben fénylik ez felszabadultabb és kalando­sabb. Abban több volt a filozó­fia, ezt mélabús humor lengi be. És ironikus játékosság: ahogy Colombo felveszi a ballonka­bátját, és megszervez egy betö­rést, vagy amikor az artisták el­lopják a fegyvercsempészek áruját, aztán az ablak előtt va­cogó angyal, és így tovább. Ott a tér leküzdése jelentette a hő­sök számára a legfőbb nehézsé­get. Volt fent és lent, s még állt a Fal, amely kettészelte a Vá­rost s elválasztotta az égtájakat. Damiel angyal beleszeretett Marionba, s emberré válva ke­reste a lányt, akit elrejtett előle az utcák kőrengetege. Itt vi­szont az idő vált problemati­kussá. A tér titkát már ismerni vél­jük, a város bejárható, a távol­ságok elvesztették jelentőségü­ket szellemi értelemben is, ami távolinak tűnik, valójában na­gyon is közel van, amint a film címe is mondja, az angyalok je­lenlétére utalva. Az idő falai vi­szont nehezen törhetők át, s az elfutó órák zaja elnyeli az ag­godalom kiáltását. Ezért oly szomorúak most az angyalok. A legfőbb különbség azon­ban mégis az, hogy míg a Ber- lin-film az érzelmek ébredésé­nek és a szeretet megtalálásának műve volt, addig a mostani al­kotás az érzés cselekvéssé, jó­tetté alakításának lehetőségeiről vall. A kedélyes pizzasütővé átlé­nyegült Damiel (Bruno Ganz) immár boldogan éli világát Ma­rion (Solveig Dommartin) olda­lán, társa, Cassiel (Otto Sander) viszont kétszer is megmenti egy kislány életét, igaz, a magáé árán, ám a zuhanás ezúttal föl­felé irányul. De a Távol és mégis közel a Berlin-filmen túl az egész Wenders-életműre is reflektál. Bölcs önismerettel. Peter Fal­kon kívül az egyik új égi kül­dött, Nasstasja Kinski is a ren­dező korábbi alkotásait idézi, a hajó pedig, amely elmegy a hő­sökkel, a Berlin fölött az ég ope­ratőrének nevét viseli. Horst Buchholz és Heinz Rühmann tovább tágítja a horizontot: ők a hatvanas és hetvenes évek né­met mozgóképét juttatják eszünkbe. A filmet ezenkívül Vigo-, Cassavetes-, Fellini- és Bres- son-utalások hálózzák át, mintha egy századvégi számve­tés szemtanúi volnánk. És ami messzi múltnak tűnt, milyen közelinek látszik ebben az érte­lemben is. Eközben Wenders természetesen a vászonra bűvöli a maga örök őrangyalait: Jasuji- rót, Francois-t és a kedves And- rejt . . . A Távol és mégis közel nagy film. Azok közé a művek közé tartozik, ne restelljük ezúttal a patetikus fordulatot, amelyek talán visszaadják szemünknek a látás képességét. Nagy Imre Európai Bortermelő Régiók Gyűlése Alelnök: dr. Az Európai Bortermelő Ré­giók Gyűlése (AREV) a szicí­liai Marsalában tartott vezető­ségi ülésén október 26-án a nemzetközi szervezet alelnö- kévé választotta dr. Szűcs Jó­zsefet, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnökét. Az AREV 1988-as megala­pítása óta arra törekszik, hogy a szőlő- és bortermelés civilizá­ciós és történelmi összetartó erejére támaszkodva példát mutasson az európai együtt­működés megvalósítására. Üléseinek napirendjén, kiad­ványaiban a minőség és ere­detvédelem, borszármazékok kérdése, vámszabályozás, kép­zés-kutatás, informatikai adat­bázisok kialakítása, bor-turiz­mus, bor és egészség témák szerepelnek. Az egész Európára kiteijedő kooperáció megvalósítása ér­dekében újult meg hat eszten­Szűcs József dős tevékenység után az AREV, s vált napjainkra az eu­rópai regionális politika egyik jelentős szakmai szervezetévé. Tagjainak sorában Nyugat Dél- és Közép-Kelet Európa vala­mennyi bortermelő vidékét megtalálhatjuk. Baranya 1990 óta vesz részt az AREV munkájában. Dr. Szűcs József korábban is tagja volt a szervezet vezetőségének, valamint alelnöke a Borutak Európai Tanácsának, az AREV borturisztikai szakmai tanácsá­nak, amely a közelmúltban Pécsett, Baranyában tartotta II. plenáris összejövetelét. A szicíliai ülésen az elmúlt időszak értékelése során elis­merő szavakkal méltatták a pé­csi plenáris összejövetelt s Ba­ranya aktivitását, mellyel a magyar megyéket és a ke­let-európai térséget töreksze­nek összefogni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents